Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-02 / 231. szám

1964. október 2. 5 Péntek A számvetés Fórumai ITatodik kongresszusára készül a KISZ. Nyolcszázezer tag­jának legjobbjai decemberben gyűlnek össze felelősségteljes ta­nácskozásra Budapesten, az or­szág minden megyéjéből. Mérleget vonnak az elmúlt négy év ifjúsági miumkáj áról és számba veszik az új teendőket, képletesen: útjelzőt tűznek le, hogy lássák: ennyit ha­ladtak, s merre kell előrelépni. A készülődés egyik fontos moz­zanata országszerte az alapszer­vezeti vezetőségek újjáválasztása, illetve a fiatalokat képviselő kül­döttek delegálása. Szeptember ele. jén kezdődtek el ezek a választá­sok, még javában zajlanak, s ok­tóber közepéig tartanak. Azt kö­vetően a járási küldöttértekezle­tek sorjáznak, majd hetekkel a kongresszus előtt kerül sor a me­gyei tanácskozásra. ly! egyénkben 25 ezer Mszistát és szervezeten kívüli fiatalt érint a számvetés és a tisztség­újítás. Ennyien tanácskoznak sa­ját dolgaikról és döntenek 635 üzemi, falusi, tanintézeti, hivatali, kereskedelmi és közlekedési alap. szervezetben arról, hogy ki szol­gált rá eddig a közösség bizalmá­ra, ki érdemel elismerést vagy in­telmet, kik azok, akiket a többség alkalmasnak tart az irányításra, szívesen követ. Már túl vagyunk a választás félidején időben is, mennyiség­ben is, tapasztalat akad bőven, le lehet vonni néhány következtetést. |V/| indenekelőtt azt érdemes ki- 1 emelni, hogy néhány kivé. teltöl eltekintve gondos, lelkiis­meretes volt az előkészítés, annak ellenére, hogy a kongresszusi irányelvek és tézisek kissé későn jelentek meg. A fiataloknak vitat­hatatlanul sokat segítettek eddig a pártszervezetek vezetői, tagjai, hogy kapkodás, felszínesség nél­kül készítsék elő a számvetés fó­rumait, azok igényesek, tartal­masak, vonzóak legyenek. Ily módon sikerült elérni azt, hogy sok helyen élménnyé, üdítő, frissítő politikai eseménnyé váljon a ta­nácskozás, igazi munkaértekezlet­té. Felemelő érzés volt ott lenni például a békéscsabai téglagyár, a kondoros! tsz-ek, a mezőkovács, házi Űj Alkotmány Tsz, a dobozi, kétegyházi, almáskamarási, nagy­kamarás! tsz-ek, az Orosházi Üveggyár fiataljainak taggyűlé­sén, viszont a kétsopronyi Dózsa Tsz, a vizesfási, Bánkúti Állami Gazdaság üzemegységei, a kamuti Kossuth Tsz kiszistái elmondották, hogy több segítségre számítottak AZ ÉM 25. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest és Pest megye területén lévő munkahelyei­re azonnal felvesz: kőmű­ves, vasbetonszerelő és ács szakmunkásokat, valamint azok mellé férfi segédmunká­sokat, továbbá gyakorlott ku­bikosbrigádokat, akik önel­számolási alapon lesznek fog­lalkoztatva. Munkásszállás biz­tosított. Jelentkezés: Bp. XXI. kér. (Csepel) Kiss János altá­bornagy u. 19—21. Vidékiek­nek tanácsi igazolás szükséges. A szakmáknál szakmun­kásbizonyítvány megszer­zése lehetséges. 2056 a pártszervezettől. Abban bíznak, hogy a jövőben több támogatást kapnak majd. Mi hangzott el ezeken a kis fórumokon? Évek munkájának elemzése a titkárok beszámolójá­ban, s a fiatalok véleménye, már ahol megnyilatkoztak. Foglalkoz­tak a politikai, világnézeti nevelő munkával, a termelésben való részvétellel, a társadalmi munka akciókkal, számot adtak a kultu­rális és sportrendezvényekről, a szervezeti élet fény. és árnyolda­lairól, a gazdasági munkáról őszintén, kertelés, szépítgetós nél­kül. És jelezték: mit nem sikerült megvalósítani, mit lehetne tenni, mit hagynak az új vezetőségre. JJa lehet átlagot vonni, azt mondhatjuk, hogy 6—7 fia­tal mondta el véleményét egy taggyűlésen. Az aktivitás ott volt jó, ahol a beszámoló konkrétan di­csért és bírált, mint például a Gyulai Harisnyagyárban, a med- gyesbodzási Egyetértés Tsz-ben, a békéscsabai téglagyárban. Aki ta­lálva érezte magát, az szólt vagy önkritikusan, vagy kissé megsér­tődve, de beszólt. Bebizonyoso­dott, hogyha a tagok egy ember­ként részesei a számvetésnek, akkor sikeres a taggyűlés. Nem igaz az, hogy „félénkek a tömeg előtt”, „...mert sok a vendég”, „nem tanítottuk meg őket vitáz­ni” stb., stb. Van véleményük, azt ki is fejtik, ha megbiztatja őket a titkár. Ezt nem árt figyelembe venni a közelgő pár talapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések beszámolójának készítésekor sem. fiatalok sok helyen apel­láltak arra, hogy elvárják a rájuk figyelést, munkájuk dicsére, tét, bírálatát, több bizalmat sze­retnének, jobb munkával vála­szolnak, nagyon érdekli őket a gazdasági ügyek, a munkahely ügyeinek alakulása, avassák be jobban őket, kérjék ki véleményű, két. Ugyanakkor nyíltan okolták magukat, ha érezték, tudták, hogy nem tettek meg mindent a hibák kijavításáért, s hanyagok voltak. Az csendült ki számos felszólalás­ból, hogy felelősségteljesebben kell élni, dolgozni, mozgalmi mun. kát végezni, főleg ez utóbbit fiata­losabban szükséges cselekedni. A vezetőiktől viszont nagyobb ha­tározottságot, lelkiismeretességet várnak az ifik. örvendetes dolog, hogy a hatá­rozati javaslatokban a legégetőbb teendők, a holnap, a közeljövő célkitűzései kaptak helyet a leg­több alapszervezetben. A politikai nevelő munka, a szervezeti élet, a soron következő munkák jó szer­vezésére hívják fel a figyelmet, ifjúsági brigádokat alakítanak, „összehozzák” a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát, védnök­séget vállalnak. Persze, akadnak silány, általános, ellenőrizhetetlen célkitűzések is, ahol gyenge volt az előkészítés, elsősorban ott. A régi vezetőségi titkárok 65— 70 százalékát ismét megválasztot­ták, azokat, akik derekasan dol­goztak, úgymond „belevalók”, talpraesettek. Szép elismerés ez számukra. Tapasztalt, jó vezetők, szeretik őket a fiatalok, azt mond­ják, velük ezután is érdemes ösz- szevetni a vállat. alapszervezeti, tanintézeti, községi választásokat a já­rási küldöttértekezletek követik. Ezek csakis akikor lehetnek sike­resek, ha figyelembe veszik az alapszervezeteknél elhangzott vé­leményeket, összegezik a tapasz­talatokat, melyekből még ezután is sok kristályosodik ki. Ballag Róbert fiz MSZBT a járási és városi művelődési házakkal együttműködve szervezi a megyében az orosz nyelvtaniolyamokat Békés megyében az 1964/65. ok­tatási évben az orosz nyelvoktatás gazdái mindenütt a járási, városi művelődési házak és otthonok lesznek. A szervezés, helyiség a művelődési szervek feladata. Az MSZBT a szöveganyagot, szem­léltető eszközöket biztosítja. Városokban, községekben min­denütt feltűntek már a plakátok, melyek a nyelvtanfolyamokra hívják fél a lakosság figyelmét. A művelődési házak és az MSZBT szívesen látják az érettségizett fi­atalokat is, akik, hogy el ne fe­lejtsék mindazt, amit a középisko­lákban oroszból tanultak, nagy se­gítséget kapnak a heti nyelvórá­kon való részvételiek Az orosz nyelvtanfolyamok min. denütt a megyében október 12-én kezdődnek a járási és városi mű­velődési házakban, otthonokban. Idén már azzal az új Oktatási módszerrel történik a tanítás, hogy minden órán az orosz nyelvi be­széd és társalgás kerül előtérbe, s a nyelvtan alátámasztó, kiegészítő szerepet kap. Dévaványai tudósítás Dévaványán is zajlanak aKISZ- vezetőségválasztó taggyűlések — írja tudósításában Szűcs Lajos elvtárs, a községi pártbizottság tit­kára. A gimnázium, a téglagyár, az Aranykalász, Lenin Tsz és a földművesszövetkezet kiszistái már mérlegre tették több éves munkájuk pozitívumait és negatí­vumait, elemezték a szervezeti élet, a kulturális és sportélet ered. ményeit, majd megválasztották új vezetőségüket. A gyűléseken min­denütt ott voltak a pártszervezet* a gazdaságvezetés, a nőbizottság képviselői. A legjobban a földművesszövet­kezeti fiatalok taggyűlése sikerült. Külsőségeiben is, tartalmában is megkapó volt. Tarsoly Imre, a földmfivcsszöv etkezet KISZ-titkára előterjeszti a vezetőség beszámolóját. Olcsón kapható kincsek — Pillantás a csabai antikvárbolt pult mögötti világába — Az ötvenes évek közepén Bé­késcsabán, a Szent István téren antikvárium nyílt használt köny­vek adás-vétele és zeneművek árusítása céljából. Hasznos in­tézménynek ígérkezett, mind töb­ben keresték fel nemcsak az ol­vasmányokhoz véglegesen és mégis olcsón hozzájutni akarók, hanem olyanok is, akiknek hirte­len pénzre volt szükségük és házi könyvtáruk néhány darabját hó­nuk alá csapva, a boltban forin­tokra cserélték. Később, 1961-ben, az OTP bővítése miatt, áthelyez­ték a Tanácsköztársaság útjára. Mostani helyén mint antikvár, zenemű és idegen nyelvű köny­vesbolt tölti be ugyanazt a szere­pet. Vesz és elad Dévényi Judit, a meglepően fia­tal boltvezető véleménye szerint az előző helyen jobban a forga­lom sodrában volt az antikvári­um, azonban így sem panaszkod­hatnak. Mindig van látogatójuk, ilyen is, olyan is, vagyis az, aki visz és az, aki hoz. A kettőt rend­szerint arról lehet felismerni, hogy az előbbi kényelmesen nyit be, nyugodtan nézelődik, böngész, kutat, az utóbbi siet, szinte be­ront, s a könyvei árával már odébb is áll. Kivétel persze akad. Mesélik, hogy néhány héttel ez­előtt egy Shakespeare-sorozattal állított be egy fiatalember. Ű bi­zony nem nagyon sietett pénzre váltani kincseit, noha mégis az volt a célja. Sajnált megválni ér­tékes könyveitől. Távozóban még az utcáról is visszajött, kérlelni őket, hogy ha lehet, ne adják el Shakespeare-jeit, amint pénzhez jut, maga vásárolja vissza vala­mennyit. Még megvan a sorozat — mondják az elárusítók. Termé­szetesen, ha vevő akad rá, nehéz helyzetbe kerülnek, nem várhat­nak az eredeti tulajdonosra a vég­telenségig. A vásárlók oldaláról tekintve a dolgot: vajon mi készteti őket arra, hogy ide járjanak, holott ma már az új regény, szakiroda- lom, vers, művészettörténet és a többi könyv sem drága, nem elér­hetetlen senki számára sem. Ki­derül, hogy a kérdés összetettebb, az ok sokoldalúbb. A rendszeres vevőnek az az árkülönbözet is jelentős, ami az új és az antikvár közt fennáll. Csak akkor megy at az utca túlsó oldalára, a „Rad­nóti” könyvesboltba, ha itt nem leli a keresett művet. Sokszor elő­fordul az Is, hogy elfogy a könyv, új kiadásra pedig egyelőre nincs remény, avagy olyan régi kiadású a mű, hogy már csak az antikvár segíthet. A böngészők Vannak, akik böngészni szeret­nek a könyvek vadonéban. Nem­egyszer konkrét cél és cím nélkül kutatnak. Szórakoztatja, Izgatja őket, hogy elásott remekre, ritka­ságra bukkanhatnak. Mindjobban nő azoknak a vevőknek a száma is, akik személyesen vagy levele­zőlapon közük igényüket, azt, hogy milyen könyvek érdeklik és amikor beérkeznek ilyenek, a bolt értesíti őket. Sőt a csabai antikvárium vállalja, hogy kíván­ságra beszerzi, felkutatja a kere­sett műveket, ha nincsenek rak­táron. E tekintetben fő ellátójuk a budapesti központi antikvár­raktár, de öneáliátásra is be­rendezkedtek: a vevőik révén, to­vábbá mozi- és újsághirdetések­ben, röplapokon, plakátokon hív­ják fel mindazoknak a magán és közületi könyvtulajdonosoknak a figyelmét, ahol valamilyen okból felesleges, tehát eladható könyv­tári vagy részkönyvtári anyag van, hogy szívesen vásárolnak tő­lük. Személyesen Is ellátogatnak a megye városaiba, járási székhe­lyeire és mindenhová, ahol ilyen adás-vételi lehetőséget sejtenek. Külföldi vásárlók Természetesen új kiadású köny­veket is tartanak raktáron. Ezek­ből a magánosokon kívül különö­sen iskolák, üzemek, termelőszö­vetkezetek, szakszervezetek vásá­rolnak egyrészt saját könyvtár­anyaguk kiegészítésére, de igen gyakran a jó tanulók, példás eredményeket elérő dolgozók ju­talmazására. Hasonlóképpen nagy a kereslet az idegen nyelvű köny­vek iránt, melyeknek a megyé­ben egyedül ez a bolt az árusí­tójuk. A városba látogató külföl­diek közül már sokan fordultak meg itt és vásárolták magyar írók — klasszikusok, maiak — munkáit. Azonkívül csabaiak és a megye más helyén élők is gyakran kül­denek külföldön lévő — francia, német, szovjet, angol — ismerő­seiknek, barátaiknak Idegen nyel­ven nyomtatott magyar regénye­ket, antológiákat, versköteteket. F"y amerikai magyar mérnök pe­dig nemrég vett nálunk néhány szakkönyvet, mondván, hogy ugyanazok odakint jóval drágáD- bak. Miként a bolt címében Is sze­repel, a könyvek mellett másik nagy profilja az antikváriumnak a zenemű. Mindenféle zeneszak­irodalom megtalálható itt, úgy­szintén halhatatlan muzsikusok életrajza, azonkívül a klasszikus és a mai zene változatos kotta­anyaga. Szorgalmas vásárlók a csabai állami zeneiskola növen­dékei. Romániából és a többi szomszédos országból való magya­rok, de más idelátogató külföldi is sok magyarnóta- és népdalkot­tát vesz. Ilyen a pult mögött Csaba ér­dekes boltja és ilyen a pult mö­gül az antikvár adás-vevés arcu­lata. Még egy érdekesség kíván­kozik itt feljegyzésre. Kedves epizód. Kivágódik az ajtó és iz­gatott fiatalember ront be. Biz­tosan eladni akar, hogy annyira siet, gondoljuk. Kiderül azon­ban, hogy vásárló. Sápadtan kér­di: megvan-e még a Shakespeare- sorozata, visszavásárolná. Boldo­gan lélegzik fel, mikor megtud­ja, hogy eddig nem lelt gazdára. Miként ez az eset is bizonyítja, az antikvárboltban a „kereske­dés” így fogalmazható: könyv­megőrzés, könyvterjesztés, az iro­dalom és a zene propagálása. Huszár Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom