Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

/ 1964. szeptember 11. Péntek >> Kérem, én még nem játszottam..." SZÉP ERNŐ HALHATATLAN VERSSORAI jutnak az ember eszébe, amikor belép a békéscsa­bai 52-es játékboltba. A felnőtt­kor éveit mintha szél fújta volna el, eltűnnek. Marad a gyermek­kor, s a gyermekkorban megál­modott játékország: önmagától induló, berregő autóival, pillo­gó szemű alvósbabáival, színes építőkockáival Jó lenne most le­kuporodni, s kipróbálni vala­mennyit, elbíbelődni a játékok­kal — hat-tíz éves fejjel;.. Persze nem ezért jöttünk, ha­nem azért, vajon megfelelőek-e a játékok, segítik-e gyermekeink lelki alkatainak fejlődését; neve­lik-e őket munkára, értékesek-e az ajándékozott játékok annyira, hogy a gyermek is becsülje? EZÉRT LÉPTÜNK BE a békés­csabai 52-es számú játékboltba. S a gyermekkori Vágyott emlékek pillanatnyi szédülése után erről faggattuk az üzlet vezetőjét: — Sok panasz érkezett be hoz­zánk, hogy a vásárolt játéktár­gyak nem időtállóak, könnyen tönkremennek — kezdjük mon- dókánkat. — Például a nagyon tetszetős, műanyagból készült s,Csizmás kandúr” piros csizmás lábát egy tízhónapos gyerek fél óra alatt „leamputálta”, aztán a fejét is leszedte, úgyhogy a végén a törzsön kívül még öt testrész bizonyította azt, hogy szegény kandúr valamikor egész volt, ille­tőleg korán lelte a halálát... — KÉREM SZÉPEN, MINT AHOGY TETSZIK LÁTNI, a mi üzletünkben is, s valamennyi já­téküzletben a gyermekek élet­kora szerint csoportosítják a já­tékfajtákat. Sajnos azonban, a szülők a saját ízlésük szerint vá­logatnak. S nem azt veszik meg •— hiszen a gyerek nincs is jelen , amit esetleg az apróság óhaj­tana, hanem azt, ami nekik tet­szik. Így fordul elő a „Csizmás kandúr”-estet is. A felnőttnek tet­szett meg az érdekes külsejű já­ték, s megvette tízhónapos, erős kislányának, aki — mivel erre a korra jellemző — szétcibálta, megrágta... Pedig — lehet, hogy furcsán hangzik — ezt a kandúrt legszívesebben a középiskolás diákok vásárolják — kabalának. Van éppen elég mosható, gumiból vagy egyéb műanyagból készült masszív játékunk, amely nagyon megfelel arra, hogy a fogzó gye­rek a bármelyik pillanatban le­mosható, s főleg régiható figurális játékokon erősítse kibúvó fogát... SOK, LÁTSZÓLAG UNAL­MAS, a mi gyermekkorunkban ismeretlen társasjáték sorako­zik a polcokon. Megkérjük a bolt vezetőjét, hogy azt, amelyik­re találomból rábökünk, ismertes­se pár szóval. — A mai játékgyártás nemcsak nálunk, hanem az egész világon pedagógiai céllal készül. Például itt van a „KRESZ-társasjáték”. Mondanom sem kell, milyen nagy a haszna. Azok, akik játsszák, nem csupán azt tudják meg, ho­gyan kell közlekedni, hanem azt is, milyen tragédia származhatik a gépjárművezetők és a gyalogo­sok szabálytalan közlekedéséből. Belemélyedtünk a társasjáték tanulmányozásába, bár van egy kis fenntartásunk, illetőleg kívá­nalmunk: ez a játék lehetne ér- dekfeszítőbb is... Ellenben nagyon szép a követ­kező, szintén az arról a polcról leemelt társasjáték. Neve: „Gaz­dálkodj okosan”. Takarékosságra, minden egyes fillér megbecsülésé­re ösztönöz, szorgalmaz. — Ez a társasjátékunk igen népszerű, főleg az iskolák napközi otthonai igénylik. S mivel közvé­leménykutatással is foglalkozunk, elmondhatjuk, hogy eddig csak a legjobbakat hallottuk erről a já­tékról. NEHÉZ LENNE JATÉKRÖL JÁTÉKRA végigelemezni az üz­letben lévő, életkoruk szerint el­válogatott műfajokat. Nem is akarjuk. De azért újra föltámadt játékszenvedélyünket lehűti egy­némely dolog. Például az a na­gyon szellemes turmixgép, amely szárazelemmel működik, nem ke­vesebb, mint 120 forint, ennek el­lenére pár perc alatt el lehet rontani. Vagy a 180 forintos, szintén elemmel működő, bár na­gyon szép rendőrségi, illetőleg tűzoltóautó... AZ ÉN GYERMEKKOROM­BAN távol állt tőlem az egyszerű kis pléhautó is, ami csak akkor járt, ha megbökték. Helyette egy gumiszálon táncoló nyomorék agyagfigurát kaptunk. De miért van az, hogy a legszebb játékok — s miért van az, hogy az élet leg­szebb adományai is — „száznegy­ven-száznyolcvan forintosak” — mert erről, igaz, hogy viszonyla­gos minden, mégiscsak megint ez a sor jut az ember eszébe: „Ké­rem, én még nem játszottam...” (fer-ó) Kultúránk városi és falusi közvilágításában egyre ritkább az áramszünet A művelődési házak és otthonok mind több helyen alakulnak a város, a község kulturális központjává, ami azt is jelenti, hogy működésük idényjellege is szűnőben van. Ennek ellenére ma is ter­mészetes és magától értetődő, hogy a régi, bevált gyakorlat szerint ősszel van a nyitány, akkor kezdődik a következő évadra szólóan az élet bennük. Mit terveznek, hogyan készülnek fel az új erőpró­bára vajon? Erre voltunk kíváncsiak, mikor telefonon felkerestünk néhány művelődési hajlékot a megyében. zium sok aktívát ad a művelődési háznak. Kapcsolataink a külön­féle szervekkel jók, pénzünk azonban kevés... A kapcsolat jó, a pénz kevés Soós György, a mezőkovácsházi járási művelődési ház művészeti előadója jogos mentegetőzéssel kezdte: — Nemrég vagyok ebben a be­osztásban, olyan nagyon sokat nem mondhatok. Lesznek rendez­vényeink, melyek közül kiemel­ném a csabai Jókai Színház bér­letes előadásait, szám szerint tí­zet. Szeptember 18-án, tehát nem­sokára, ellátogat hozzánk a Sze­gedi Nemzeti Színház társulata Verdi ismert operájával, a Na- buccoval. Két nap múlva újabb esemény következik, de már a könnyű műfajban: a járás húsz év körüli fiataljai részére húsz­évesek bálját rendezünk a Rajkó­zenekar, s egy pesti tánczenekar és ismert slágerénekesek részvé­telével. A fajsúlyosabb program­tervnek megfelelően a művelő­dési ház színjátszói, irodalmi szín­pada, bábosai helyben és a járás más községeiben lépnek fel az évadban. Szakköreink: az ezer­mester, a fafaragó, a bélyeggyűjtő, melynek vezetője áprilisban egy olasz bélyegkiállításon második lett, zavartalanul működnek to­vább. Megszerveztük a fiatalok klubfoglalkozását, ugyanakkor gondoltunk az öregekre is, meg­alakítjuk a nyugdíjasok klubját. Az általános iskolák és a gimná­Táborozók klubestje — Segítség a betakarításban — Plakátok szeptember 26-ra — Battonyai diákok tervei — Hazánkban Battonya volt az el­ső község, amelyet felszabadítot7 tak a szovjet csapatok. A 20 éves évforduló méltó megünneplésére készülnek a Mikes Kelemen Gim­názium fiataljai is. A szeptember 26-i ünnepségre ők készítik a pla­kátokat, segítik az expedíciós őr­sök munkáját, az ifjúkommunisták fogadják majd a vendégeket, s né­hány tanuló részt vesz a kultúr­műsorban; A gimnáziumban szeptember 19-én tartják az osztályvezetőség és küldöttválasztó taggyűléseket, az iskolai végrehajtó és revíziós bizottság megválasztására október elején kerül sor. A tanintézet diákjai közül har­mincegyen dolgoztak Balatonbog- Iáron a Kállai Éva önkéntes ifjú­sági építőtáborban. A lányok — akik másodikok lettek a verseny­ben — és a balatonszabadi, vala­mint a mezőhegyesi munkatábor­ban dolgozók részvételével októ­ber közepén klubestet tartanak. Hat idegen nyelv oktatását kezdik el Orosházán Az orosházi Petőfi Művelődési Házban évek óta hagyománya van az idegen nyelvek oktatásának. Az 1964/65-ös évadban arab, an­gol, eszperantó, francia, német és orosz nyelvtanfolyamot szervez­nek kezdő és haladó fokon. A részvevőket — melyek száma elő­reláthatólag 120—130 lesz — Kis­várdai Károly, Földényi Sándomé, Szökolay Lajosné, Zsebők Zoltán és dr. Szemenyei Bálint oktatja. A művelődési ház vezetősége a foglalkozásokhoz segítséget ad: magnetofon és filmek alkalmazá­sával igyekszik megkönnyíteni a hallgatók tanulását. Még az ősszel jelentős mennyi­ségű társadalmi munkát végez­nek. A környező termelőszövet­kezetekben és a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaságban segítenek a ku. koricatörésben, vállalásuk szerint ötven órát dolgoznak. Zsúfolt hibajegyzék Szarvasról is a művészeti elő­adó jelentkezik, Hugyec Mátyás személyében, örömmel újságol­ja, hogy sikerült Szarvason meg­oldani a középiskolások szóra­kozását. Mivel szabad idejüket nem tölthették felnőttek számára való szórakozóhelyeken, a szarva­si Gyöngyvirág cukrászda fel­ajánlotta helyiségeit. A helyi föld­művesszövetkezet, a járási KISZ és a művelődési ház vállalta, hogy rendszeresen műsort ad a klub­szerűén tervezett és szervezett program keretében. Másik „csemegéjük”: mindenütt megalakították a községben az üzemi és a tsz-klubokat, ponto­sabban: a megyei művelődésügyi osztály instrukciói alapján kez­deményezői voltak a megvalósí­tásnak és közreműködnek a klub­programok összeállításában, lebo­nyolításában. Náluk öt szakkör és öt művé­szeti csoport működik. Ismeret- terjesztő előadásaik során vers­ben, prózában bemutatják a fia­talságnak a mai élő irodalmat. Nőtt a színházi bérleteseik szá­ma. Általában minden úgy ala­kult idáig, hogy a 9 millió fo­rint költséggel épült ultramodern művelődési ház mindenkor láto­gatott lesz, csak télen nem, ha a központi fűtést meg nem javít­ják. Egyébként is 157 kisebb-na- gyobb hiba szerepel azon a lis­tán, mely a Békés megyei Építő­ipari Vállalatnak is a birtokában van. Jó lenne ezeket a garanciá­lis idő határán belül kijavítani, egész Szarvas hálás lenne érte. Gazdag program A békéscsabai Balassi Művelő­dési Otthon vezetősége részéről Szathmári Lajosné jelentkezik. Szarvas panasszal fejezte be a A MEDGYESEGYHÁZI VAS- ÉS FAIPARI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET a lakosság szolgálatában. Telefon: Medgyesegyháza 6. SZÖVETKEZETÜNK RÖVID HATÁRIDŐRE VÁL­LALJA MINDENNEMŰ háztartási kisgépek, kerékpárok, motorkerékpárok javításá; ŰJ SZAKEMBEREK BEÁLLÍTÁSÁVAL, VALAMINT vaskerítések, vaskapuk és új kerti bútorok készítését. SZAKSZERŰ ÉS PONTOS MUNKÁVAL A LAKOS­SÁG SZOLGÁLATÁBAN! 452 tájékoztatást, Csaba panasszal kezdi: — A feladataink nőnek, de az épület marad akkora, amekkora volt. Emiatt szinte percre ponto­san ki kell számítanunk a tan­folyamok, szakkörök, próbák ide­jét, de így is nagyon kell ügyel­nünk, hogy ne legyen kavarodás. Gond a különféle kellékek, anya­gok tárolása is. De azért megy minden a maga útján. Egymás után nyílnak a különféle nyelv- tanfolyamok és megállás nélkül szerepeltek, tehát nyáron is, a művészeti csoportjaink, a zene­karok, táncosok, énekesek mind. Az oly nagyon megkedvelt ötórai teákat Tánczenei koktél címen továbbra is megrendezzük. Ez klubszerű társas szórakozás, mit a KISZ-szel egyetértésben, klub­tanács irányít. Az ifjúsági foglal­koztatások, mesedélelőttök is megmaradnak, tartalmilag gazda­godnak. A közeli hetekben, sőt, napokban két érdekesebb ese­mény lesz az otthon életében. Szeptember 20-án Vágó Ferenc országosan ismert csabai fafara­gó művész kiállítása nyílik az ott­honban. Ugyancsak kiállítással mutatkozik be a Mokos József festőművész által vezétett és hu­szadik évébe lépő képzőművészeti szakkör. A jelenlegi és a volt ta­nítványok állítják ki műveiket, alkotásaikat. A telefonbeszélgetés fonalát a továbbiakban Gécs Jenő, a műve­lődési otthon művészeti vezetője vette át. Elmondja, hogy a mun­kájuk nem korlátozódik az ott­honra. Klubműsorokat adnak üzemekben, termelőszövetkeze­tekben. Járják a vidék községeit is, különösen azokat, ahová pél­dául a Jókai Színház a maga nagy apparátusával nehezen juthatna el. Irodalmi színpaduk mind na­gyobb szerephez jut az irodalmi műveltség terjesztésében. Meg­hívták őket a Zalai Táncfeszti­válra, a Szolnoki Kulturális He­tekre. A falu is felzárkózik A körkép teljessége ked­véért felhívtuk egy kicsi község, Gádoros művelődési otthonát is. Vajon ott mi­ként veselkednek neki az új évad­nak? Vass Ignác igazgató csupa optimizmus! — Éppen tegnapelőtt fejeztük be évi kulturális tervünk össze­állítását. Részt vett a készítésben a művelődési bizottság, a KISZ, a Hazafias Népfront, és a községi földművesszövetkezet is nagyon belevalóan segített. A Dózsa Tsz négy kilométerre lévő központjá­ban klubot állítunk fel rövidesen. Két szövetkezetben megszervez­zük a tv mezőgazdasági műsorai­nak a rendszeres hallgatását. Az iskolával összefogva nekilátunk az analfabétizmus felszámolásá­nak. Vannak tehát új dolgok ná­lunk. Még egy jóleső közölniva­lóm volna, az, hogy' kicsi ez a mi otthonunk, kinőttük már, de nincs baj, mert négymillió forint költ­séggel újat, szépet, tágasat épí­tünk! Már az alapok betonozása folyik! Csupán négy művelődési haj­lék a sok közül. Mind a négy egyazon következtetésre készteti az embert: valóban egyre erősebb bázisai városon, falun ezek a kul­turális intézmények pártunk, ál­lamunk művelődéspolitikájának, közvetlenül pedig a helybeli kul- íurálódásnak. Huszár Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom