Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-04 / 207. szám
Mffí. szeptember 4. 2 Péntek Hadihelyzet Kongóban A tizenötmillió lakosú Kongó térképén pontozva ábrázoltuk a hazafias erők által 1964 augusztus végén ellenőrzött területeket. Ismeretes, hogy az imperialista hatalmakat nyíltan kiszolgáló kongói központi kormány ellen Lengyelország, Magyarország, Románia és Jugoszlávia) együttes területével azonos nagyságú Kongóban a partizánegységek jelenleg hozzávetőleg félmillió km'l-t, azaz az ország területének majdnem egyötödét ellenőrzik. nyal Észak-Kongóban Stanleyvil- letől kiindulva Lisala városka, Közép-Kongóban Luluabourg, Ka- tangában pedig Mitwaba település célpontokkal. A nagy technikai fölénnyel rendelkező kor- mónycsapatok ellencsapásai elől (mely az ország fővárosában, az 1,3 millió lakosú Leopoldville- ben székel) már az év elején is több tartományban, így Kwango- ban és Dél-Kaszaiban is felkelés robbant ki. Május első napjaiban pedig Kelet-Kongóban a Ruzizi folyó völgyében már egy központilag irányított szervezett partizánmozgalom zászlaját emelték magasba a kongói hazafiak. Az alig ezer lakosú Uvira település körzetéből kiindult partizánegység néhány hónap alatt egy sor fontos helységet, köztük három tartományi központot is (Albertvillet, Észak-Katangában Kindut, Maniemaban és Felső- Kongóban a 140 000 lakosú Stan- leyvillet, Kongó harmadik legnépesebb városát) elfoglalták és rövid időre Kivu tartomány központját, Bukava városát is megszállták. Augusztus közepére egységeik átvágással fenyegették az Elisabetville—Port Francqu-i vasútvonalat, melyen Kongó kincsesházát, a katangai bányaövezet termékeinek egy részét szállítják. (Másik fő export-vasútvonal az angolai Benguella kikötővárosba vezet.) A 2,3 millió km2 -nyi, azaz tizenhárom európai ország (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Olaszország, Svájc, az NSZK, az NDK, Csehszlovákia, Nem halasztják el az Afrikai Egységszervezet minisztertanácsi ülését m Addisz-Abeba Az Afrikai Egységszervezet szóvivője csütörtökön közölte, hogy nem halasztják el a Kongóval foglalkozó miniszteri tanácsülést. Az értekezletre az eredeti időpontban, szeptember 5-én kerül sor Addisz-Abebában. Kaszavubu kongói köztársasági elnök az utolsó pillanatban arra kérte a titkárságot, hogy az ülést szeptember 17-re hívja össze,' az eddig megtett előkészületek azonban erre már nem adnak lehetőségét. (MTI) Az óriási terület és a terepviszonyok következményeként a kormánycsapatoktól zsákmányolt fegyverzeten kívül csupán primitív harceszközökkel felszerelt szabadságharcos csapatok — összlétszámúk mintegy 25—30 000 fő — jellegzetes partizánmodort alkalmaznak. összefüggő frontvonal nincs, utak, vasútvonalak mentén vonulnak előre az egyes kulcs- fontosságú települések felé. Jelenleg három fő támadási iránykitérnek, ezért kényszerültek Buka vut is feladni. A központi kormány csapatai egyébként — különösen augusztus közepétől — nagyarányú amerikai katonai segélyben részesülnek (az USA napi 1 millió—1,5 millió dollár értékű hadianyagot, repülőgépet szállít) és soraikat európai — főleg belga és dél-afrikai, Csőmbe egykori katangai csendőrségének volt tagjaiból származó zsoldosokkal erősítették meg. A párttitkái* Ritka alkalom, amikor meg lehet találni őt a községben az esti és a kora reggeli órákon kívül. Szerencsénk volt, ezúttal sikerült „elkapni”. Ott állt a két utca kereszteződésénél, a félelmetesen dübörgő földmarkoló gép mellett, s vagy harminc- negyven falubelivel együtt figyelte a hatalmas masina munkáját. A lánctalpas monstrum félméteres vasfogai, mint szörnyű ragadozó élkapcsai martak a földbe s percek alatt mély árkot vájtak a kijelölt úton. Csatornát. Mire véget ért az ebédidő vagy húsz méternyi hosszúságban készen lett az árok is. — Ezt a szakaszt legalább két napig ásta volna négy kubikos — mutatott a hosszú, még friss földszagú árokra Bagi. A többiek sűrűn bólintgattak hozzá. Talán egyiknek sem juto.tt eszébe ebben a pillanatban az a nagy gépellenesség, meg minden új eljárással szembeni mérges ide- genség, ami még néhány évvel ezelőtt jelen volt Békésszent- andráson is és megosztotta az emberek csoportjait. Csak Bagi Imrének, a Rákóczi Tsz nagy termetű párttitkárának ajkai körül húzódott egy emlékező, röpke mosoly. Nem függetlenített titkár. Szőve tkezetbeli beosztása: gépcsoportvezető. Tizenhárom nagy erőgép, 12 öntözőberendezés és még több munkagép gondja- baja, üzemben tartása és működtetése nyomja a vállait. Mindennap hajnalban kel, hogy útnak indítsa őket, este pedig megvárja, amíg a’legutolsó is bejön, hogy megmondja gazdájának: másnap mi a feladat. Éppen a legutóbbi szombat estéjét is ez a lelkiismeretesség „ütötte agyon”. Hét óra tájt nyitott az irodába a kombájnos, aki a maglucemát vágta egész nap, s dühösen mondta: — Nem tudom hol a fészkes fenében lehet a vontató», de nem jött ki a kombájnért. Hát én nem várom őt éjfélig! Bejöttem...” A kombájn meg. tele maggal, kint maradt a lu- cemamezőn. Ha nem vontatják be, hétfő reggelig kint marad, és abból csak kár származhat. Bagi nyakába vette a falut, hogy keressen egy vontatóét. De hát szombat este lévén, mindenki levette már az olajos overált, s készülődött ki ide, ki oda. Végre aztán sikerült rábeszélni valakit, hogy „fogjon be” s menjen ki a kombájnért. Persze, elmaradt Bagi szombat esti programja is, s volt mit hallgatni otthon az asszonytól. — ... Mert csak te vagy az a jó bolond, aki mindig talpon van. Már éjjel-nappal ott vagy, az az otthonod... Hruscsov a prágai Jan Sverma üzemben Prága A Hruscsov vezette Szovjet párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatásának nyolcadik napján, csütörtökön délelőtt a prágai Jan Sverma üzembe látogatott. A szovjet delegációt útjára elkísérte Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, köztársasági elnök és más csehszlovák vezető személyiségek. (MTI) Két japán kommunista vezető sajtóértekezlete % Moszkva A Pravda beszámol arról a sajtóértekezletről, amelyet Sigeo Ka- mijama és Sigeharu Nakano, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának két tagja tartott Tokióban. Kamijamát és Nakanót a Központi Bizottság nemrég három hónapra megfosztotta párttagsági jogaitól. A két vezetőt szervezeti intézkedésekkel eltávolították, mégpedig csupán azért, mert a pártelnökségnek nem tetsző nézeteket hangoztattak. Kamijama és Nakano hangoztatta, hogy a JKP vezetősége — miközben a valódi marxista—leninistákat a szervezeti szabályzat megsértésével vádolja —, önmaga sérti meg a legdurvább módon a pártdemokrácia normáit. Így például az SZKP Központi Bizottságának április 18-i levelét még a Központi Bizottság tagjaitól is eltitkolták. Ugyancsak titokban tartották a párttagságtól a Hakamada vezette japán pártküldöttség moszkvai tárgyalásainak kérdéseit. A JK^ vezetősége akkor kezdte a legnagyobb hangerővel hirdetni „önállóságát és függetlenségét”, amikor Peking álláspontjára csúszott, — fűzte hozzá Kamijama. A két kommunista vezető kijelentette, hogy minden akadállyal szembeszállva továbbra is elvi harcot folytatnak a 81 kommunista párt nyilatkozatával, a párt programjával, a valódi kommunista fegyelemmel összhangban. (MTI) Riadókészültség Saigonban Saigon Lázas katonai tevékenységgel telt el Saigon éjszakája. Kormánykörökből ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy Nguyen Ton Hoan lemondott miniszterelnökhelyettes Dai Viet-párti katonatiszt hívei a város ellen vonulnak. A csütörtökre virradó éjszakát a saigoni helyőrség riadókészültségben töltötte, a város felett helikopterek keringtek. Az államcsínyből nem lett semmi. Csütörtök reggel viszont visz- szaérkezett Saigonba Nguyen Khahn miniszterelnök, aki nemrég mint elnök megbukott, de bekerült a hatalmi triumvirátusba. Khanh tábornok azonnal megkezdte tárgyalásait a kormány sebtében összehívott tagjaival — egyes nyugati hírügynökségek szerint .arról, hogy újból átveszi a kormányfői teendőket. A miniszterelnök eddig a Saigontól 320 kilométernyire fekve Dalat városban „gyógykezeltette magát”, közben az amerikaiak kérték, hogy térjen vissza a fővárosba, s vegye át megint a teljhatalmat. (MTI) — Értsd meg, kedvesem, nem tudok én fél lélekkel dolgozni. Mit tegyek, ha olyan sok a dolog!? — Értem én — enyhült meg az asszony —, de értesd meg ezt a lányoddal is... Bizony, a 11 éves gyerekkel, aki még jóízűen alszik, amikor édesapja elmegy hazulról, s már az igazak álmát alussza, amikor a késő esti órákban hazavetődik, nehezebb boldogulni, s nem is lehet hirtelenjében válaszolni az olyan kérdésekre; hogy: „Hol voltál olyan sokáig édesapám, rég nem láttalak.” Csak tréfával lehet elütni a dolgot: „Persze, hogy nem látsz, alszol még, amikor a felnőttek mór régen dolgoenak. Te hétalvó!” A család így dohog, az emberek pedig elismeréssel beszélnek, amikor a párttitkár munkája felől kérdezősködünk tőlük. „Az mindig talpon van.” „O a lelke a gépeseknek.” A párttagok meg így vélekednek: „Nem tévesztettük el, amikor őt választottuk titkárnak.” Tömören, csak eny- nyit. De ebben az egy mondatban benne van nemcsak a huszonkét tagú pártszervezet, hanem az egész termelőszövetkezet dolgozóinak elismerése. De ne feledjem a szót, arról a röpke mosolyról, ami a hatalmas árokásó gép munkájának nézése mellett rajzolódott ki Bagi Imre arcán. Azért érdemes erről beszélni, mert némi képet ad a párttitkár, a pártszervezet politikai munkájának hatásáról, s nemkülönben arról is, hogy ennek eredményére miként változik a hangulat ebben a szövetkezetben. — ... Hogy én a lovamtól megváljak!? Inkább klozetpucoló- nak megyek a városba, ha elűztök — mondta a tsz-szervezés idején Rena János, aki egyébként Bagi jó komája. Ö is beszélt vele. Igen-igen lószerető ember volt Rena, el sem tudta képzelni az életét szép lovai nélkül. Aztán a sok rábeszélésre mégis belépett a szövetkezetbe, mondván: „Ha Bagi is, a jómódú középparaszt bent van, még se lesz az olyan rossz.” Sok más társával együtt azonban csak fél szívvel, kelletlenül vett részt a közös munkában s ezért aztán a szövetkezet sem fizetett vissza olyan gazdagon, ahogy pedig már akkor is fizethetett volna. A párttitkár ott volt az emberek között, látta, hol szorít a cipő, s a maga életével hozakodott ilyenkor elő. — Talán régen jobb volt, ha nem dolgoztunk!? Küszködtünk akkor csak, testvér. Az adóval, az idővel, meg a kapával. Csak, ha jól megfogtuk a kapa nyelét, akkor jutott a mi családunkban is. Most itt kell’ mindent beleadnunk. A szövetkezetben. Itt igazán tudunk boldogulni. De ehhez dolgozni kell... A rábeszélésre traktoros lett Rena is. Otthagyta a lovakat. S ma? Le sem lehetne húzni a traktoráról! A múltkor viccesen
