Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-30 / 229. szám

1964. szeptember 30. Szerda Hírek as Egyesült Államokból II szenátus alkotmánymódosítás! indítványt hagyott jóvá Halló Szelasszlé elutazott Bukarestből Zavargások Malawi fővárosában közleményt adtak ki dományos együttműködés terüle­teit. A közös közlemény a továbbiak­ban hangsúlyozza, hogy a megbe­szélések megmutatták: a két or­szág azonos álláspontot képvisel a főbb nemzetközi problémák tekin­tetében. Mindkét félnek az a vé­leménye, hogy a jelenlegi hely­zetben a legfontosabb feladat a világbéke fenntartása és erősítése. A közlemény végül bejelenti: Hailé Szeiasszié meghívta a ro­mán államtanács elnökét: tegyen látogatást Etiópiában. A meghí­vást elfogadták. (MTI) tért, aki a kormányátalakítás után került be a kabinetbe. Chakuam- ba megsebesült, kórházban ápol­ják. A helyzet zavarosságára jel­lemző, hogy a tüntetőik menekü­lésre késztették Orton Chirwa volt igazságügyminisztert is, akit viszont nemrég éppen Banda me­nesztett a kormányból: Chirwa kocsijának 'kiégett roncsait az őr­járatot teljesítő rohamsisakos rendőri osztagok fedezték fel az egyik utcában. Lehetséges, hogy Chirwát, a kormányellenes tünte­tések miatt megtorlásul, Banda hívei üldözték el. (MTI) Filmbemutató a pekingi nagykövetségen- . CÍ.V Peking .... A Szovjetunió pekingi nagykö­vetsége kedden filmbemutatót rendezett a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója al­kalmából. A filmbemutatón meg­jelent Tan Csen-Lin, a kínai ál­lamtanács elnökhelyettese, a KKP Politikai Bizottságának tagja, Liu Hsziao külügyminiszterhelyettes és több közéleti személyiség. (MTI) Washington Johnson elnök hétfőn este kije­lentette: az Egyesült Államoknak nincs szándékában támadást in­tézni Észak-Vietnam ellen. Az amerikai elnök ezt új-angliai vá­lasztási kőrútján mondotta, á New Hampshire állambeli Manchester­ben összegyűlt lapszerkesztők előtt. Johnson leszögezte: „Nem megyünk északra, hogy ott bom­bákat dobjunk le a játszmának ebben a szakaszában” — sürgő­sen hozzáfűzte azonban azt is, hogy az amerikai kormány nem akarja befejezni dél-vietnami há­borúját. Johnson most első ízben bírálta név szerint ellenjelöltjét, a republikánus Goldwater szenátort, amiért felvetette a vietnami hábo­rú északra történő kitérj esztésé- nek lehetőségét. Az elnök támad­ta egyszersmind Goldwater tábo­rának két másik vezéregyéniségét, Nixon volt alelnököt és Rockefel­ler New York-i kormányzót, akik szintén játszanak a háború kiter­jesztésének gondolatával. Megkezdte már munkáját az a négyfőnyi kormánybizottság, ame­lyet Johnson elnök nevezett ki és bízott meg a Warren-jelentés aján­lásainak végrehajtásával. Az amerikai szenátus az elnöki jogkört érintő alkotmánymódosí­tási indítványt hagyott jóvá hét­fő esti ülésén. A javaslat a jelen­legi helyzet megváltoztatását irá­nyozza elő azzal, hogy az alelnöki hivatal megüresedése esetén az amerikai elnök nevezhet ki új al­elnököt. Ehhez a kinevezéshez mind a képviselőhöz, mind a sze­nátus többségének jóváhagyása kell. A szenátus által jóváhagyott al­kotmánymódosítás azt is előirá­nyozza, mi legyen a teendő, ha az Egyesült Államok elnöke alkal­matlanná válik tisztsége ellátásá­ra. Ebben az esetben — hangzik az alkotmánymódosítási indítvány — az elnöknek ki kell nyilváníta­nia ezt, s át kell adnia posztját az alelnöknek. Ha az elnök a nyilat­kozatra nem hajlandó, a minden­kori alelnök elnöki kinevezést kaphat — akár ideiglenesen is — a kongresszus áltál kijelölendő hivatali végrehajtó szerveiktől. Július 22-ével az idén is kezde­tét vette az évfordulók sora. Az európai szocialista országok ab­ban a sorrendben, ahogy függet­len államokká váltak — ünnepsé­geken emlékeznek felszabadulá­sukra. Az évfordulót köszöntő fel­iratokra ezúttal felkerült a máso­dik X is. A jelent már húsz esz­tendő választja el a múlttól, a ne­héz várakozások után végre betel­jesülést hozó napoktól. Most, közösen ünnepelve hadd szóljunk a két évtized változásai­nak egyetlen tényezőjéről, amely megsokszorozta az erőket — oly­annyira, hogy a társadalmi igaz­ságtételre, a kulturális és gazda­sági elmaradottság felszámolására és a gyors előretörésre is futotta — arról a tényezőről, amelyet a kölcsönös egymásra támaszkodás, a kiterjedt együttműködés jelen­tett a nehéz időkben és a felemel­kedés mind könnyebbé váló nap­jaiban egyaránt. Ezek az országok a második világháborús hadszíntér legjobban elpusztított területei voltak. A Szovjetunió európai részén a Vol­gáig és a Kaukázus lábáig min­dent felégettek a fasiszták, len­gyelországi pusztításaikra csak az A „jövőre” gondol Gold water szenátor is. Sajtófőnöke hétfőn es­te bejelentette, hogy amennyiben Goldwatert elnökké választanák, kormányának külügyminisztere Richard Nixon, volt republikánus alelnök lenne. Az Egyesült Államok „ésszerű külpolitikai vonalvezetésének ve­reségéről” ír a Washington Poet keddi száma, amikor nehezmé­nyezi, hogy az amerikai kongresz- szus megszüntette az Indonéziá­nak nyújtott segélyt és korlátoz­ta az amerikai élelmdszerfélesle- gekből történő eladásokat Len­gyelországnak és Jugoszláviának. A Washington Post követeli ezek­nek a határozatoknak a feloldá­sát, s szorgalmazza, hogy ilyen értelemben még a kongresszus feloszlatása előtt hozzanak kedve­ző döntést. Az amerikai belpolitikai élet egy másik fejleménye, hogy Ste­venson, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusa U Thant főtit­kárhoz intézett levelében megpró­bált válaszolni az afrikai országok ENSZ-küldötteinek panaszára. Még augusztus végén történt, hogy New York-i fehér suhancok egy csoportja a nyílt utcán agyba-főbe vert egy mauritániai diplomatát. Ez volt az utolsó csepp a lassan kicsorduló pohárban. Az ENSZ afro-ázsiai csoportjának elnöke, Felső-Volta küldötte sajtóértekez­leten jelentette ki, hogy az af­rikai, ázsiai tömb képviselői New Yorkban „a terror légkörében” kénytelenek élni. Erre válaszolt Stevenson, amikor U Thanttól az összes ENSZ-küldötitek teljes együttműködését kérte — saját biztonságuk szavatolására. A rendkívül sovány érveket felsora­koztató Stevenson-levél semmiféle bocsánatkérést nem tartalmaz. (MTI) infemális jelző illik, Romániában megbénult a gazdaság legfontp- sabb ága, az olajipar. A hazánkat ért veszteségekről a kishitűek úgy nyilatkoztak, hogy évtizedek sem lesznek elegendők pótlásuk­hoz. A mai NDK nemcsak ro­mokban hevert, de nélkülözte mindazt, amit a régi Németor­szágnak — kohóikban, bányákban, erőművekben és gyárakban — a Ruhr jelentett. És így sorolhat­nánk tovább. A helyreállítás időszaka — évti­zedek helyett — évek alatt lezá­rult. Hazánkban az ipar, a közle­kedés és a mezőgazdaság termelé­se az első ötéves terv, az ötvenes évek kezdetére elérte és bizonyos ágakban meg is haladta a háború előttit. Az NDK létrehozta saját új ipari bázisát és a világ első tíz ipari államának egyikévé vált. Románia nemcsak olajiparát állí­totta helyre, de már az ötvenes években sok más ipari objektu­mot, vasércdúsító üzemet, kokszo­lóműveket, óriáskohót, hengermű­veket, gumikombinátot épített, traktor- és tehergépkocsi gyártás­ba kezdett, vegyipart telepített. Különösen sokat árul el a válto­zásokról, miután közvetlen össze­Román—etióp kösös Bukarest Hailé Szelasszlé Etiópia császá­ra, aki Gheorghiu-Dej meghívásá­ra háromnapos hivatalos látoga­tást tett Romániában, kedden reggel repülőgépen elutazott Bu­karestből. A látogatásról kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy mindkét fél érdeklődést mutatott az együttműködés bővítése iránt. Ezért megállapodtak abban, hogy a román fél missziót küld Etiópiá­ba, hogy tanulmányozza és az eti­óp feliéi együtt meghatározza a gazdasági, valamint műszaki, tu­Z ómba Hétfőn heves kormányellenes tüntetések robbantak ki a közép- afrikai Malawi fővárosában, Zam_ bábán. A tüntetések okát a két héttel ezelőtt végrehajtott kormányát­alakításra lehet visszavezetni. Ek­kor dr. Hastings Banda eltávoiM- tott kormányából néhány minisz­tert, más kabinettagok pedig ön­ként lemondtak, mivel különböző bel- és külpolitikai kérdésekben szembekerültek a kormányfővel. Különösképpen azt vetették Ban­da szemére, hogy nem követi az afrikai államok többségének pél­dáját, nem fordul szembe a faj­üldöző Del-Afrikával és a gyar­matosító Portugáliával. A hétfői napon Zombában egy­mást követték a tüntetések és tel­jesen zűrzavaros helyzet alakult ki. Miközben Banda miniszterel­nök a központi és északi területe­ken propagandákon!ton jár, a fő­városban tüntető csoportok fel­gyújtották uralmon levő pártjá­nak, a Malawi Kongresszus Párt­nak székházát. Az épület földig leégett. A tüntetők egyes vezetői sztrájkra szólították fel a töme­geket. Más csoportok a nyilt ut­cán megkergették és kővel meg­dobálták G. C. Chakuamba köz­ségfejlesztési és népjóléti minász­hasonlításra ad lehetőséget, Bul­gária példája. A felszabadulás előtti gazdasági struktúráját, ipari fejlettségét tekintve nem külön­bözött a szomszédos Görögország­tól és Törökországtól. Az oly fon­tos villamosenergia-termelésben pedig alul is maradt e két szom­széd államén. És manapság több villamos energiát termel, mint Görögország és Törökország együtt véve, az egy főre jutó ólomter­melésben Ausztrália után a má­sodik, cinktermelésben a negye­dik a világon. Megszületett a bol­gár szerszámgépgyártás, az anyag- mozgató gépgyártás és a híradás- technikai ipar is. Görögország és Törökország gazdasági struktúrá­ja viszont lényegesen máig sem változott. Természetesen nem kívánjuk csökkenteni azokat az áldozato­kat, amelyeket mindez az egyes országok lakosságától külön-külön is megkövetelt. Hadd emlékeztes­sünk arra, hogy Csehszlovákia ezekben az években a maga fej­lett, többé-kevésbé érintetlen ipa­rával a szocialista országok va­lóságos műhelyévé vált, hogy a Szovjetunió nagy figyelmet szen­telt a népi demokratikus orszá­gok gazdaságának a regenerálódá­sához szükséges igények kielégíté­sére. Nem egész 12 év alatt kere­ken 500 gyárberendezést szállított ereknek az országoknak. Nem árt utalni arra, hogy ez a 12 év a hidegháború legridegebb időszakára esik, amikor a tőkés világ vezető hatalma a bomba bű­völetében, az „amerikai évszázad” legendájában élt. A történelem kerekének visszafordításához ér­zett erőt magában, s politikáját partnereivel is elfogadtatva, a szocialista országok erőszakos megdöntésére, gazdasági megfoj­tására készülődött. A szocialista államok szoros együttműkö­dése a legszigorúbb gazda­sági vesztegzár következmé­nyeit is semmissé tette. Hogy az embargó megszorításain ma már betömhetetlen rések táton- ganak, hogy a kelet—nyugati ke­reskedelem iránt Nyugat-Európá- ban jelentős érdeklődés mutatko­zik és hogy az „amerikai évszá­zad” legendája is a múlté, ebben éppen a szocialista országok meg­szilárdulásának van alapvető sze­relje. A szocialista országok együtt­működésének néhány jellegzetes­ségét említettük. Ezek közül is a leglényegesebb, hogy a Szovjet­unió a gazdasági kapcsolatokban olyan pozíciót vállalt, amelyre ko­rábbról az ipari országok részéről egyáltalán nem találunk példát. Olyan pozíciót, amely a tőkés vi­lágban a gyarmati országokra volt jellemző: nyersanyagokat szállíta­ni és készárukat vásárolni. Ha­zánk, Csehszlovákia, az NDK vas­ércben és ásványolajban, a színes­fémek jó részében nem éppen gaz­ATOMSPRENGKOPÉ BARRY —tuiNGwonrt Karikatur* »Daily MaU'/IUlncavoflk Atomfej. A szocialista országok •• * a rr | Mir r rr| egyuttmukodeserol

Next

/
Oldalképek
Tartalom