Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-03 / 206. szám

1964. szeptember 3. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Eltűnnek a fehér foltok... Kőolaj Szibériában A szibériai föld hatalmas, gaz­dag terület. Az Uraitól a Csendes­óceán vízválasztójának hegyvonu­latáig, a sarki tengerek partjaitól a kazahsztáni sztyeppékig nyújtó­zik. Értékei közé tartoznak vég nélküli érdőségek, a bővizű fo­lyók, föld mélyében rejtőző vasérc és kőszén, arany és gyémánt A nyersanyagok felsorolásából csu­pán a kőolaj hiányzott a múltban. Üj abban azonban Szibériát a Szovjetunió legnagyobb kőolaj- és földgázmezői ^közé sorolhatjuk. Piramisok a térképen Tjumenben, a Köztársaság su­gárúton működik a geológiai ku­tatások vezérkara. Több mint 1 300 000 négyzetkilométer terü­letet vizsgáltak már meg. Megfe­szített ritmusú munka folyik. Csengenek a telefonok, az aszta­lokon rádiógrammok fekszenek, emberek hajolnak a térképvázla­tok fölé, készül a Föld kincseinek birtoklásáért folyó szívós harc stratégiája és taktikája. — Merre van a támadás fő irá­nya? — kérdezem Alekszander Bisztrickijt, a Tjumen területi geológiai főigazgatóság helyettes vezetőjét. —■ A kőolaj felé! — feleli rövi­den, és a Tjumen-terület szobája falán függő térképhez vezet. A térkép kékes színű mezején sok helyen fekete színű és a kőolaj­fúrótornyokra emlékeztető pira­misok. — Tíz évvel ezelőtt Szibéria térképén egyetlen ilyen piramis sem volt. S íme, most megjelen­tek. Nemcsak nálunk, a tjumeni földön, hanem Szibéria néhány más vidékén is. Célunk az, hogy lehetőleg minél több legyen be­lőlük. Moist már szilárdan megve­tettük a lábunkat a nagy szibériai kőolajfúrásoknál... Bevált a jóslat A Szibéria területén végzett ku­tatások megindulása Ivan Gub­kin akadémikus nevéhez fűződnek. Harminc évvel ezelőtt megjöven­dölte, hogy a nyugat-szibériai al­földön és számos más helyen kő­olajmezők fekszenek. A széles kö­rű kutatómunka a háború utáni években indult meg. A kutatás nehéz természeti és geológiai kö­rülmények között folyt, és távol­ról sem indult biztató eredmé­nyekkel. A Tjumen-területen az első fúrólyukakat J952-ben léte­sítették az Ob bal partján, Bere- zovo kerületben. És 1953 őszén jutottunk el az első földgázforrás­hoz. A forrás szabad hozama napi 1 millió köbméterre rúgott. Ez az eredmény már biztató volt: gáz már van, kőolaj is lesz! Az első ipari kőolajforrás 1959 szeptemberében tört fel a Konda folyó medencéjében fekvő Saim településtől nem messze létesített fúrólyukból; Ivan Gubkin jóslata bevált. S a Tjumen-területen kívül, ahol már jelentős kőolaj- és föld­gázkészleteket tártak fel, ered­ményes kőolajkutatási munka fo­lyik Nyugat- és Kelet-Szibéria más vidékein — a tomzski és ir- kutszki területeken, a kraszno- jánszki határvidéken és Jakutföl- dön is. De most szóljunk a tjume­ni kőolajról. Az „Új Baku" körvonalai A bővizű folyókat és mocsaras lápokat, a tajga szurdokait le­küzdve haladnak útjukon a kő­olaj kutatói. Szeizmikus, elektro­mágneses és más elektromos ku­tatásokat végeznek. A kőolajtar­talmú rétegek fekvési formájá­nak meghatározása céljából sok esetben alkalmazzák például a szeizmikus robbantások módsze­rét. . A tjumeni kutatók nagy cso­portja, melynek élén az öreg ba- kui Jurij Ervje, a Szocialista Munka Hőse áll, eddig tíz kőolaj- lelőhelyet és 18 földgázlelőhelyet tárt fel. — Nem tudhatnánk meg ezek­ről kicsit többet? 000000000000003000000000000000000000000000000000 Füld alatti múzeum Kabriban A nyugat-gallileai Kabriban nemrégiben egy több ezer éves sírt tártak fel. A régészek még nem fejtették meg az ásatás során felmerülő rejtélyt. A temetkezési helyen ugyanis egymástól több ezer éves időközben készült tár­gyakat találtak. A képünkön be­mutatott termékenység szobor, mély erősen tükrözi az egyipto­mi művészet hatását, a sír vi­szonylag fiatal tárgyai közé tartó, zik. Mindössze kétezerötszáz esz­tendős... Hirdetmény FELHÍVJUK BÉKÉSCSABA VAROS LAKOSAINAK FIGYELMÉT, HOGY AZ AKÖV-TELEP SZARVASI ÜTI 20 KV-OS LEÁGAZÁSÁT ÉS TRANSZFORMÁTOR-ÁLLOMÁSÁT 1964. augusztus 30-tól feszültség alá he­lyeztük. A vezeték megközelítése és érin­tése veszélyes, és halálos. ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT A főigazgatóság geológiai fő­osztályának vezetője, Szefja Bjel- kina széttárta a térképvázlatot, de éppen csak belekukkant, hi­szen a régi kutatónak sok név és ladat van az emlékezetében. •—A mi adataink szerint — tmondja — a berezovói földgázle- llőhelyen kívül igen jelentősek a itazovói és az ohtyeurjevói gázme­zők is. Nagy kőolajkészleteket tártak fel Saim, Uszt-Balik vidé­kén és a terület egyéb helyein is. Uszt-Balik megérdemli, hogy róla külön is megemlékezzünk; lehet, hogy ott lesz a Szovjetunió egyik legnagyobb lelőhelye. — Történt-e a közelmúltban újabb érdekes feltárás? — Igen. A múlt nyáron Szete helységnél, a berezovói gázmező tájékán két gázlelőhelyre és egy kőolajlelőhelyre akadtunk, ahol az olajkút kitűnő hozamú, napon­ta 300 tonna olajat termel. Jelenleg a Tjumen-területen mintegy 40 helyen folyik a kő­olaj és a gáz utáni kutatás. A ge­ológusok és a fúrómunkások nem­csak új lelőhelyek után kutatnak, hanem részletesen figyelik a ko­rábban feltárt mezőket is. Mind világosabban rajzolódnak ki az ország kőolajvidékének körvona­lai, amelyet gyakran már a Szov­jetunió keleti része „Üj Bakü’-já- nak neveznek. Sok kőolaj, nagy vegyipar A tjumeni kőolaj kedvező fel­tételeket teremt Nyugat-Szibériá- ban a nagy kőolaj-vegyipari komplexum megszervezésére. A kőolaj ás a földgáz a nagy vegy­ipari üzemek tüzelő- és nyers­anyagforrásává válik. Megkezdő­dött a gázvezeték építése az uráli iparvállalatok számára. Olcsó nyersanyaghoz jutnak Omszk, No- voszibirszk és Tomszk területi, valamint a Krasznojarszk és az Altáj határvidéki vegyipari válla­latok. Ügy tervezik, hogy a hely­színen, a Tjumen-területen belül is megszervezik a- kőolaj feldol­gozását. így tűntek el a fehér foltok Nyugat-Szibéria kőolajtérképéről. Két év múlva kezdődik a tjumeni kőolaj ipari kitermelése, amikor a kőolaj — az ember akaratának engedelmeskedve — bő folyam­ban ömlik majd az Ural és Szibé­ria ipari központjai felé. Mark Tatarinov DISSZIDÁLT 9843 Emlékeznek még erre a szóra? Volt idő, mikor sűrűn hallottuk, emlegettük, és esetleg egy isme­rős távozásakor értetlenül csóvál­tuk a fejünket. A nagy „szaladá- sok” évétől már kiegyensúlyozott munkában telt esztendők válasz­tanak el bennünket. Azóta intéz­ményesen ismerjük meg a világot, hisz útlevéllel jutunk el Párizsba, Londonba, Moszkvába és majd jutnak el (tegyük hozzá, akinek pénze lesz) akár Tokióba is. Az utazási láz nem csökkent. Az em­ber arra vágyik, hogy megismer­je az őt körülvevő világot, nem­csak a helyet, ahol él, megyét, or­szágot, hanem lassan a konti­nenst, az egész világot. E vágy örök. Gyermekkorunk duzzogása, mikor világgá mentünk egy atyai pofon elől, néha felnőttkorban is visszatér, sokszor az első düh­től, csalódástól, bánattól. Kutatom, keresem az okát, hogy 1964-ben dr. F. E. kétéves békés­csabai kórházi gyakorlattal a há­ta mögött, vajon miért nyolcsoros levélben tudatta főorvosát árról, hogy szabadságideje letelte után — szeptember 1-én — nem tér vissza Magyarországra. Miért? És sorjázhatnának a kérdőjelek, kutató mondatokat tehetnék föl, és megidézve a róla kialakult ké­pet, kereshetném a választ. Dr. F. E. vajon mit hagyott a kórházban maga mögött? Egy szürke, keményfedelű író­mappa, rajta se szám, se név. Egy gépelt, talán 30 soros önélet­rajz, a születési hely, dátum, s volt iskolák, munkahelyek felso­rolásával. Egy szokvány kérdőív kitöltve, amely ugyanazt tartal­mazza, mint az önéletrajz. Az em­ber egyelőre láthatatlan. A har­madik papír egy „kádervéle­mény”, melyet már nem ő töltött ki. Ez is szűkszavú. Csupán annyit árul el, hogy akiről szó van, az egyetemen szorgalmas volt, klini­kai gyakorlatokon jól hasznosítot­ta a tanultakat, munkáját ponto­san, lelkiismeretesen végezte. És még egy adat: s,Nem politizált”. Az elmúlt években sekitől nem kérték számon, hogy mennyit, hol politizál, nincs reggelente sajtó­félóra, ahol közösen vitatják meg a napi élet híreit. Az emberek többsége enélkül is szenvedélye­sen érdeklődik az események iránt. Valószínű, hogy dr. F. E.- nek is volt véleménye. Sérelem érte? Bárkit is kérdeztem, tehetséges orvosnak tartotta, akinek szép jö­A SZARVASI ÉPÍTŐIPARI KISIPARI SZÖVETKEZET kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat KERES AZONNALI FELVÉTELRE. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZNI LEHET A SZÖVETKEZET KÖZPONTI IRODÁJÁBAN, SZARVAS, BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT L TELEFON: 155; vöt jósoltak. Feljegyzés bizonyítja, hogy a békéscsabai kórházban tu­dományos feladattal is megbízták, inspirálták az eredmény elérésé­re, jövője biztosnak látszott. Zsákutcának nem érezhette ezt a kórházat, hiszen a feltételek min­denben biztosítva voltak számára. Végül a kényes kérdés, a pénz. A kezdő orvosok fizetése nem magas. A diploma után egy évvel ők sem vásárolhatnak kocsit. De az ő lehetőségei itt is szerencsé­sen alakultak, hisz olyan helyen volt, ahol a betegek megbecsül­ték az orvosokat, és hogy e szót használjam: dotálták is. Kár lenne most ebből vitát kez­deményezni, hogy mennyit és mi­kor. És bizonyára dr. F. E. Han­noverben sem „operál össze” egy év alatt egy Mercedesre valót. A kinti lehetőség. Nekünk bizo­nyára ismeretlen és szokatlan len­ne a környezet. Ott — Nyugatot járt emberek egybehangzóan ál­lítják — éles konkurrencia-harc folyik. Az orvosok között is. A diploma, diploma ott is. Lehet, hogy sikerül. Ezt előre megmon­dani nem tudjuk. Talán propa­gandát is csapnak körülötte, és e kétes hír szárnyán belovagolhat valamelyik kórházba. Az biztos, hogy klinikai állás ott sem vár­ja. S, ha sikerül is jó állást kapnia; vajon teljes lesz az öröme? A továbbtanulási lehetőségéért tette volna? Erre hivatalosan is van lehető­ség, olyan, amilyen ebben az or­szágban eddig soha nem volt. S, ha valaki tudta, hogy már régen nem számít ebben az országban; hogy ki, mi volt, ahol valóság volt a költő jóslata — szabadon visz- szaadva — nem az számít honnan jössz, hanem‘hová mész — dr. F. E. számára sem volt lezárt út. Ebben az 1964-es disszidálásban nem az az érdekes, hogy valaki elment és nem jött haza, hanem a hogyan. Megfutamodni, — meglépni — ma már nem tett... Gyávaság. És e kalandvágy, mely irányí­totta dr. F. E-t, nem példa ma már. Dóczi Imre A Tatabányai Szénbányászati Tröszt üzemei 18-tól 45 éves korig munkavállalókat vesz fel teljesítménybérezéssel. Felvétel esetén szállást és ét­kezést kedvezményes áron biztosítunk. Jelentkezni leltet a Tatabányai Szénbányászati Tröszt munkaügyi osztályán 1197

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom