Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-26 / 226. szám

1964. szeptember 26. 5 Szombat Jó segítője a termelésnek, a szocialista brigád versenyének az üzemi pártcsoport Látogatóban as Alföld legnagyobb vas- és fémipari ktss-énél A tágas gépműhelyben, ahol esztergályosok, köszörűsök dol­goznak, szorgosan halad a mun­ka. A zajtól némileg elzárt kicsi irodában Jakusovszki Pál elvtárs­sal, a békéscsabai forgácsoló szerszámgyár pártszervezetének vezetőségi tagjával (aki egyben termelési felelőse az üzemnek), be­szélgetünk a pártcsoportok tevé­kenységéről. Az ajtó azonban új­ra és újra nyílik, az irodába be­szűrődik az üzem zaja, s egybe­folyik a szavakkal. Így alakul ki aztán hű kép Bognár László párt­csoportjának sokrétű tevékenysé­géről, amely nélkül a köszörűsök szocialista brigádja bizony nem vagy legalábbis nehezen teljesíte­né vállalásait. Fontos szerep hárul a pártcso­portokra a termelésben, s hogy ezt a szerepet jól betöltik, ezt ép­pen Bognár elvtársék esetében tapasztaltuk. Miben segített ed­dig is sokat a pártcsoport? Á bri­gád vállalta, hogy nem lesz száz százalékon aluli teljesítőjük; se- lejtmentesen dolgoznak; beveze­tik a melegváltást; kiküszöbölik a baleseteket; három szaktársukat segítik a szakmunkásvizsga leté­telében; egy szaktársukat pedig a nyolc általános sikeres vizsgái­ban. Ezek a feladatok határozták meg Bognár elvtársék tevékeny­ségét. A selejtmentes munka rendkí­vül sokat jelent egy üzemben. Nemcsak a nehezen beszerezhető anyag megtakarítását (hiszen a selejt ócskavasba megy), hanem jelentős munkaidő-megtakarítást is. Ezért a pártcsoport tagjai ébe­ren őrködnek azon, hogy lehetőleg soha ne legyen selejt. Ez azonban néha-néha mégis elő­fordul. Egy ilyen esetben állt oda Bognár elvtárs Drienyovszki kö­szörűshöz, aki a 117-es szelepla­pok „könnyítését” csinálta az éj­szakai műszakban. — Jánoskám — mondta neki — 16 darab selejtet gyártottál. Bele­köszörültél más részekbe is. Nézd — fogta be a következő munka­darabot —, ha így csinálod, nem lesz selejt... Drienyovszki János egyébként jó munkás, de ezúttal nem vigyázott eléggé. Nem sértődött meg a fi­gyelmeztetésért, hiszen valóban hibázott. A köszörűsműhelyben már elég régóta van munkaerőhiány. Ezért úgy határozott a műhely­vezetőség, hogy egy fiatal laka­tost, Magyari Miklóst a lakato­soktól ide irányítanak. Magyari azonban nehezen tudott beleil­leszkedni a munkába, sohasem ér­te el a száz százalékot. Bognár állt aztán rendszeresen mellé, s mint tapasztaltabb köszörűs, tanította őt a fogásokra. Hányszor kísérte utána is figyelemmel! Tény, hogy sokszor kissé már kellemetlenül hatott, amikor mondta a fiatalem­bernek: — Ne ilyen nagy fogást vegyél a gépen, hanem kisebbet, csak akkor kapsz finom felüle­tet... Végül Magyari „belejött” a munkába, s már régóta túl is tel­jesíti a normáját. Sokszor bizony — hogy az előbbi témánál maradjunk — „kellemetlenkedőnek” tartják az olyan embert, aki segíteni akar, szóvá teszi azt, amiben hibát lát. Pedig manapság ez az igazi harcos szemlélet és ez kell, hogy jellemezzen min­den kommunistát. Lehet, hogy rosszul érint valakit, ha figyel­meztetik hibájára, végül is azon­ban, ha azt kijavítja és úgy él, dolgozik tovább, előbb-utóbb há­lával és szeretettel gondol arra, aki segítette őt. Ennek az állhata­tos törekvésnek az eredménye, hogy jól összekovácsolódott a kö­szörűsök szocialista brigádja és ma már vállalásának legtöbb pontját teljesítette. Tagjai nem dolgoznak száz százalékon alul, havi átlagteljesítményük 105—110 százalék. Most ősszel áll a vizsga- bizottság elé három szaktársuk, akiknek minden segítséget megad­nak ahhoz, hogy megkapják a szakmunkásoklevelet. Guska szaktárs pedig az idén már sike­resen vizsgázott a nyolcadik álta­lánosból. Az egymáson való segítés szel­leme nemcsak az üzem falain be­lül érvényesül, a pártcsoport igyekszik mélyíteni azt a magánéletben is. Bognár elvtárs ennek a fő mű­velője. A pártcsoportvezető szakmáján kívül sok mindenhez ért. Ezért az­tán sokszor fordulnak hozzá kise­gítésért. Jakusovszki Pál nemrég szólt neki, hogy jó lenne, ha a te­levízióján a román adásokat is nézni tudnák. Bognár elvtárs há­rom napra rá beállított a lakásá­ra, vitt egy saját maga által ké­szített antennát és fel is szerelte azt a tetőn. Barátságból. Bognár egyébként a filmgépészethez is ért. Ö vetíti az üzemben a szak­mai oktató diafilmeket. Legutóbb a balesetelhárítás módjairól lát­tak hasznos filmet az üzem dol­gozói. Azért volt hasznos ez a filmvetítés, mert a köszörűsöknél bizony korábban, a védőfelszere­Az Országos Tervhivatal elnö­kének utasítására az 1966-ban megjelenésre tervezett (nyomdai úton előállított, bármilyen alak­ban megjelenő, kereskedelmi for­galomba kerülő vagy ajándékozás céljára szolgáló) naptár és kalen­lések használatának elhanyagolá­sa miatt, elég sok volt a szemsé­rülés. A film vetítése óta rend­szeresen használják a védőfelsze­relést. Bognár egyik pártmegbízatása a KISZ-be szólítja őt. Az üzemi szervezet vezetőségi tagja, kul- túrfelelőse. Huszonhét éves, de már tapasztalt szakmunkás, s ezért van tekintélye a fiatalok kö­zött. Szervezésével a fiatalok rendszeresen segítik patronáltju­kat, a békéscsabai Május 1 Ter­melőszövetkezetet. • Csak Bognár elvtárs pártmun­kájáról szóltunk ebben az írás­ban, de pártcsoportja valamennyi tagjáról el lehetne mondani ha­sonlókat. S az üzem többi párt­csoportjáról is. A forgácsoló párt­vezetősége — a fentiekből világo­san kitűnhet — jól foglalkozik a pártcsoportokkal. A bizalmiak havonta minden taggyűlés előtt részt vesznek a vezetőségi ülésen, meghallgatják, hogy a taggyűlés milyen napirendi pontokról tár­gyal majd, s így megfelelően tá­jékoztathatják már előzőleg is a kommunistákat. Ez az alapja an­nak, hogy a pártcsoport tagjai jól tudják segíteni műhelyeik, bri­gádjaik munkáját. Nemrégiben a békéscsabai nap­közis konyha hiányosságait kifo- gásoltuk egy cikkünkben, öröm­mel tapasztaltuk a héten, hogy az elmarasztalt konyhával ellentét­ben egy jól felszerelt, az igényeket minden tekintetben kielégítő gyer­mekétkezdéről is tudósíthatjuk olvasóinkat: az orosházi napközis konyháról, mely a maga nemében a legkorszerűbb ilyen típusú üzem megyénkben. Az újjáalakított konyhát május­ban adták át. (Régebben igen el­maradt viszonyok között üzemel­tek itt). Területét megnövelték: külön húselőkészítőt, tágas kony­hát, sütésre külön konyhát képez­tek ki, két öltözőt, zuhanyozót, raktárakat létesítettek. Ma 900 óvodás és iskolás gyerekre főznek dárium kiadására a Művelődés- ügyi Minisztérium Kiadói Főigaz­gatóságától (V., Szalay u. 10—14.) 1964. október 25-ig engedélyt kell kérni. A határidő után beérkező kéréseket a Kiadói Főigazgatóság nem veszi figyelembe. (MTI) Kondorosról Szarvasra menet messziről megláttam a külsősé­gekben nagyon impozáns, most épülő autószervizt. Már a környé­két is rendbe hozták, parkosítot­ták. Érdeklődésemre elmondották, hogy a három és fél millió fo­rintos költséggel felépült új szer­viz a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-é, s egyben hazánk első szö­vetkezeti szervize. Kíváncsi vol­tam, milyen lehet közelebbről egy ktsz, amely ilyen nagy fel­adatokra vállalkozott. — Hamarosan átadjuk rendel­tetésének az új szervizt — ma­gyarázta nem kis büszkeséggel dr. Doroszlay Ernő, a ktsz főkönyve­lője — amikor náluk jártunk. — — Annak idején mi rendeztük be az ország legnagyobb vidéki szol­gáltató kombinátját is. Azzal sem vallottunk szégyent. Ma már vi­déken is dolgoznak fiókjaink, s a lakosság nagyon örül a sokoldalú szolgáltatásnak. Egyébként a szer­vizben egyszerre 12 autót lehet javítani. Személy- és teherautó­nál a nagyjavításon kívül minden munkát vállalunk. Elmondotta a főkönyvelő azt is, hogy fennállásának 12. évforduló­ját ünnepli a ktsz. összes vagyo­nuk készpénzben meghaladja a négy és fél millió forintot. Egész évi termelési értékük 60 millió fo­rint, ebből húszmilliót tesz ki az export — Hová, mit exportálnak? itt, de a konyha kapacitása 1500 adagot is elbírna. Az üzem húsz alkalmazottat foglalkoztat. Min­den gépesített. Megtalálhatjuk a lecsukható, saját vízcsappal ellá­tott gőzüstöket, a hideg-meleg vizes mosogatókat, a különböző háztartási gépeket, a villanyboy- lert, a hűtőszekrényt, szóval mind­azt, amire egy nagyüzemi konyha korszerű üzemeltetéséhez szükség van. Persze, néhány hiányosság akad. Az építő ktsz a májusi átadás óta még nem végzett el egyes pót­munkákat, mint például a moso­gatókagylók felszerelését, a WC- be s a zuhanyozóba a víz beköté­sét, stb. Az átalakítás óta szakképzett szakács irányítja itt a főzést. Mit mond a konyha vezetője, s a sza­kács az étrendről, és a gyerekek étvágyáról, ízléséről? Az óvodások kedvenc étele a paprikáskrumpli, az iskolásoké pedig a füstölt hússal készített bableves. De természete­sen igen kedveltek a szárnyasok is. Egy héten egyszer ugyanis azt készítenek a gyerekeknek. — Mi lesz holnap ebédre? — kérdeztük búcsúzóul. — Becsinált leves, kakaspapri­kás, tarhonya, savanyúság. P. A. — A világ minden tájára szál­lítunk. Távol-Keletre, a Szovjet­unióba, Franciaországba, Angliá­ba, Hollandiába, Romániába és más államba. Egyik fő slágerünk a banánkilincs, amiből 12 millió fo­rintnyit küldünk külföldre. Szál­lítunk hordozható csempekályhá- kat, kukoricamorzsolót, darálót* feszültségszabályozó transzformá­torokat, húsdarálót és egyéb árut. Érdekes megemlíteni, hogy fél év­százada készül ugyanabban a tí­pusban a háztartási kisgépek egyik legfontosabb darabja, a húsdaráló. Mi most a formán is igyekszünk változtatni. Húsdaráló-családot szeretnénk kialakítani, hogy sok örömet szerezhessünk a hazai és külföldi háziasszonyoknak. Elmondta még Doroszlay elv­társ, hogy 1965-ben az ideinél is több árut akarnak exportra érté­kesíteni. Ebben az esztendőben ötvenen jártak külföldön, többsé­gük jutalomként. Megismerték a különböző országok népének éle­tét, szokásait, igy jobban megha­tározhatják, mit gyártsanak ex­portra. Tovább bővül a ktsz: egy­millió forintnál többet költenek szociális, kulturális célokra. A la­katosműhelybe központi fűtést szereltetnek, új öltöző, fürdő, üze­mi étkezde, iroda épül. Ezek után egyáltalán nem csodálkoztam, hogy a városi rangért küzdő Szarvason a lakosság a kutatóin­tézetekkel, főiskolákkal egy szin­ten emlegeti a vas- és fémipari ktsz-t. *— Ary — A GYULAI HÁZIIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET vándorzászlóval kitüntetett Kiváló Szövetkezet a lakos­ság szolgálatában. vállalja női és gyermekruhák ala­kítását, ágyneműk, fehérne­műk javítását, hímzéseket, ezeknek előnyomását, ha- risnyaszem-f elszed ést és harisnya-átkötést. VÄLLALJA továbbá kosarak javítását és méret utáni készítését, FIGYELEM! Űj részlegünk is megnyílt; vállal mindennemű gombbehúzást, előnyomást és pliszírozást. FELVEVŐHELYEK: Gyulán Hétvezér u. 4. Telefon: 174. Békéscsabán Lenin út 14. Telefon: 28—77, 497 Az 1966. évi naptárak és kalendáriumok engedélyezése V. D. Korszerű napközis konyha Orosházán Mezőberényi Műszaki és Villamossági Kisipari Szövetkezet a lakosság szolgálatában! Telefon: Mezőberény 20 és 35, Gyoma 28, új részleg: Köröstarcsa, Kossuth u. 33. Vállaljuk rövid határidőre mindennemű háztartási kisgépek, motorkerékpárok, rádió és televí­zió szakszerű javítását. Danuvia és Pannónia garanciális és garancián túli szervizszolgálat! Rövid határidőre vállalunk: villanyszerelési, vízvezetékszerelési, lakatos, bádogos javítási és új munkát, valamint villanymotor-tekercselést. Értesítjük a lakosságot, hogy felvevőhelyeket létesítettünk: CSÄRDASZÄLLASON, HUNYÄN, KAMUTON és MUBON’.’BAN. Átvétel: Csárdaszálláson csütörtökön, Hunyán pénteken, Ka­muion és Muronyban szombaton. Az átvevőhelyeken mindennemű rádió-, televízió-, háztartási kisgép javításokat vállalunk. 495

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom