Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-26 / 226. szám
1964. szeptember 26. s Szombat Jól kihasználják a munkaidőt és a gépeket a békési járásban Interjú Vozár György osztályvezetővel Valóságos kukorieadzsungel: több mint 16 600 hold. Hány, meg hány csövet kell csuhéjából kibontani, letörni. S még ha csak ez volna, de cukorrépa is van . 174 hold s csaknem ugyanennyi a napraforgó, a rizs is 863 hold. Csak a nagyját felsorolva is sok a betakarítani való a békési járásban. Ráadásul sürgős is, mert 8464 hold kukorica, 2000 hold napraforgó és 1000 hold cukorrépa után búzát kell vetni, s lehetőleg október vége előtt, hogy jól kikelve, megerősödve várja a telet. Idő se, hely se áll rendelkezésre ahhoz, hogy minden szövetkezetét sorra járjunk, megírjuk, hogyan, mint szervezték meg az őszi munkát. Ezért ezek jó ismerőjétől, Vozár Györgytől, a békési járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjétől kértünk választ néhány kérdésre. — Milyen szervezett intézkedések előzték meg az őszi betakarítást és vetést? — A járást már korábban két körzetre osztottuk s mindkét körzetben hetenként rendszeresen összehívjuk a termelőszövetkezeti agronómusokat. A napirend leginkább az, hogy beszámolnak a végzett munkáról és megvitatjuk mit hogyan lehet és szükséges elvégezni az éppen soron következő feladatokból. Ezeket a megbeszéléseket annak ellenére is fontosnak tartjuk, hogy valamennyi termelőszövetkezetben jó előre részletes tervben rögzítették a betakarítás, a szántás-vetés ütemét. Ezeket a terveket, de a gépek kijavítását, üzemképességét is felülvizsgáltuk szövetkezetenként. Afféle alapos felkészülési szemlét tartottunk, mint az aratás előtt. — Csak helyeselni lehet ezt a körültekintést, de mégis egy kíváncsi kérdést: Miért kell minden héten beszámoltatni a szövetkezeti agronómusokat? nyék után, jól elmunkált, egyenletes felszínű, ülepedett talajba kerüljenek az őszi kalászosok. Most leginkább a disztillerezés szerepel megbeszéléseink napirendjén. Járásunkban ugyanis kevés kivétellel minden talaj igényli a vetőszántás utáni porhanyítást. Az agronómusok egyetértenek velünk abban, hogy a vetőszán tas még nem magágy. Éppen ezért hetenként 4500—5000 hold szántást disztiilereznek meg. Többek között a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben a kenderföldet is előbb megdisztil’erezik, aztán szántják és jóval vetés előtt újra disztiüe- rezik. — Mikorra tudják befejezni a járás szövetkezetei a betakarítást és a vetést? Rendelkeznek-e az őszi munkákhoz elegendő erő- és munkagéppel, szállítójárművel? — Számításaink szerint október 25-e utánra nem vagy alig marad betakarítani- és vetnivaló a járásban. Az esőtől nem nagyon tartunk, inkább várjuk, mert elég kevés esett a nyár végén s szára- zak a földjeink. A betakarításhoz 28 silózó kombájnnal, 18 Orkán szártépővei, 14 napraforgó betakarító adapterrel, 18 répakiemelővei, 88 vetőgéppel, 246 vontató pótkocsival és 25 tehergépkocsival rendelkezünk. A szállítókapacitás kevés annak ellenére is, hogy a szövetkezetek a rendelkezésükre álló 875 lófogattal is igyekeznek minél több termést, főleg cukorrépát behordani. A kevés szállítókapacitáson úgy segítünk, hogy szövetkezeteink máris 258 szállítójárművet üzemeltetnek két műszakban. A kukoricatörésnek ugyan még csak a legelejénél tartunk, azonban sok a szállítanivaló máris. Többek között a kender, a napraforgó, a cukorrépa, hogy csak a nagyját említsem. — Mint valamennyi járásban, bizonyára a békésiben is a kukoricatörés és a szár betakarítása okozza a legnagyobb gondot. Milyen munkaszervezéssel sikerül ezt úgy megoldani, hogy közben a szántás és a vetés is haladjon? — Járásunk szövetkezeteiben 16 781 hold kukorica vár betakarításra. Ennek csaknem a fele háztáji. Az általános elhatározás az, hogy kora reggeltől sötétedésig dolgozva, először azokat a kukoricatáblákat törik, ahova búzavetés kerül. Egyöntetű elhatározás az is minden szövetkezetben, hogy a közös kukoricaszárat mind egy szálig silókombájnnal és szártépővei takarítják be s takarmányozásra meg almozásra használják fel. Az 1717 hold fővetésű silókukorica elég jól termett ugyan, be is takarították idejében, de szövetkezeteink azt tartják: nem attól kell tartani, hogy sok lesz, hanem attól, hogy kevés lesz a siló. A szártépő- és a silókombájnok munkába állítására nem kellett különösen ösztökélni a szövetkezeteket. Azon vannak, hogy minél könnyebben, s mielőbb befejeződjön a betakarítás, a vetés és az őszi mélyszántás is — fejezte be nyilatkozatát Vozár György elvtárs. m k. i. Befejezték a rizs aratását az ÖRKI-ben 22 mázsás átlagtermés Köröstarcsán — Tömören megfogalmazva azért, mert az a célunk, hogy az idén a lehető legjobb előveteméTúlteljesítik baromfiátadási tervüké! az ecsegfalvi Egyetértés Tsz gazdái Az ecsegfalvi Egyetértés Termelőszövetkezet 150 mázsa csirke át. adására kötött szerződést 1964-re. Szeptember 7-ig ezzel szemben 166 mázsát adtak át, s 9-én szállították le az utolsó mennyiséget, összesen még 8 mázsa csirkét. A csirkéket átlagosan 1,1—1,2 kilogrammos súlyban adták át. Az idén összesen 13 ezer darabot szállítottak le. Ezenkívül túlteljesítették tyúkokból is a szerződési kötelezettségüket, s az idén még 2200 tyúkot adnak át a baromfi- feldolgozó vállalatnak. Pulykából 7500 darab volt a tervük, jelenleg mintegy tízezret nevelnek, s ezzel ezt a tervüket is lényegesen túlteljesítik. A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet az Idén összesen 1500 holdon termelt rizst. Az aratást szeptember 8-án kezdték meg, s a napokban befejezték. Mivel a termés gépi betakarítását még eddig nem oldották meg a rizstermelő gazdaságok, így az CRKI-ben is mind az 1500 hold rizst kézzel aratták le. Ebben a munkában • Szabolcs, Békés és Bács megyéből összesen mintegy 1200 alkalmi munkás vett részt. Zömmel olyanok, akik • minden évben vállalnak rizsaratást az ÖRKI-ben. A cséplést szeptember 17-én kezdték meg 20 géppel. A brigádok igen jól dolgoznak. Egyik- másik kollektíva tagjai nyújtott műszakot is vállaltak, hogy minél hamarabb befejezzék a cséplést. j Az előzetes becslések szerint az idén lényegesen nagyobb átlagtermést takarítanak be, mint az előző években. 1962-ben például a rossz időjárás és egyéb okok miatt holdanként mindössze 8 mázsa, tavaly 15,4 mázsa rizs termett, az idén 17 mázsás átlagtermést várnak. A köröstarcsai Petőfi Termelő- szövetkezetben is jól haladnak a rizs aratásával'. Az 580 holdból eddig 550-ről betakarították a termést. Volt olyan nap is, amikor 250—300-an dolgoztak, jórészt termelőszövetkezeti tagok és családtagok, azonban a szövetkezet felvett alkalmi munkásokat is. így Körösladányból és Endrődről is jártak ide naponta rizst aratni. A szövetkezet vezetősége ezeknek a dolgozóknak a szállításához járművet biztosított. A cséplést is megkezdték, s összesen 70 hold termése került már eddig zsákokba. Az új rizstelepről átlagosan 22 mázsás termést takarítottak be holdanként. Jelenleg 6 géppel csépelnek. A békésszentandrási Rákóczi Termelőszövetkezet az idén 410 holdon termelt rizst. Az aratást a beállt rossz idő akadályozza, de ennek ellenére is átlagosan 200— 250 termelőszövetkezeti tag és családtag dolgozik a földeken. Különösen- jelentős az, hogy a munkában nagy számban vesznek részt a családtagok. Ebben a ízö- vetkezetben a cséplést még nem kezdték meg. A szakemberek véleménye szerint az idén átlagosan 16—17 mázsás termést takarítanak be a Rákóczi Termelő- szövetkezetben. BERUHÁZÓK FIGYELEM! A MEDGYESEGYHÄZA és vidéke KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZEi VASBOLTJÁBAN NAGYOBB MENNYISÉGBEN BESZEREZHETŐK 2150x30x4 mm méretű VASOSZLOPOK FONATTAL EGYÜTT. ÉRDEKLŐDNI A SZÖVETKEZET VASBOLTJÁBAN, TELEFON: 39. A gépállomások szerelőinek munkáját könnyíti meg a képen látható berendezés. A vízfékpad és szerelőfal alkalmazásával a gépek motorjainak javítása után gyorsabban és pontosabban történik az ellenőrzés. Mielőtt ugyanis a traktorokba beépítik a motorokat, ezen a berendezésen ellenőrzik működésüket. A mezőkovácsházi, illetve a Battonyai Gépállomás dolgozói szerkesztették ezt az ötletes berendezést, s a megye minden gép- és gépjavító állomásán alkalmazzák. A battonyaiak készítették el a műszerfalat, a mezőkovácsháziak pedig a vízfékpadot. A berendezés iránt nagy az érdeklődés más megyéből is, így a két gépjavító megrendelésre is készít már ezekből. 5000000CKKK>^OOOOwOOGOOGOGOOCOOGOOOOOOOOOOOOOOOOO Az állatorvos írja Óvjuk az állatállományt a felfúvódástól Évről évre sok elhullást, kényszervágást idéz elő a lucerna, és vörösheretáblák meggondolatlan legeltetése a szarvasmarhákkal és a juhokkal. Például tavaly ősszel Vésztőn és Füzesgyarmaton 5—5 szarvasmarha elhullása, illetve kényszervágása miatt voltak kénytelenek bűnvádi eljárást indítani az igazságszolgáltató szervek a termelőszövetkezet, illetve az állatgondozók ellen azért, mert meggondolatlanul olyan növények tarlóján legeltették az állatokat, amelyek felfúvódást idéztek elő. Az állatok felfúvódását leginkább az a helytelen felfogás idézi elő, mely szerint a dércsípte vöröshere és lucerna veszélytelenül legeltethető. A valóság az, hogy az állatok csak akkor nem fúvódnak fel a vörösherétől, lucernától, továbbá a takarmánykáposztától, repce- és répalevéltől, miután ezek a dércsípés után elszáradtak. Zöld állapotban ugyanis ezek a növények az állatok gyomrában könnyen erjednek. Különösen a lucernafélék veszélyesek, ha azok harmattól, dércsípéstől nedvesek, vagy pedig, ha kaszált állapotban befüllednek. A felfúvódást nemcsak a fenti jelvények legeltetése, hanem zöld állapotban való átmenet nélküli etetésük is elősegíti. Az orvoslás sikere a gyors, szakszerű beavatkozástól függ. Célravezető eljárás a bendótájék masszázása, hideg vízzel való le- öntése, a bendőgázok eltávolítása gyomorszondával, vagy pedig — ha fulladás veszélye fenyeget — a szúrcsapolás. Mivel azonban a pillangós takarmányok okozta heveny felfúvódás alkalmával úgynevezett habosfelfúvódás jelentkezik, még a szúrcsapolás esetén is szükségessé válhat az állat kényszervágása. Üjabban igen jó eredménnyel használják a hab- zásgátló gyógyszereket (többek között Atympánt), amelyekkel a tömeges veszteségek lényegesen csökkenthetők. A gyógyszerek és a felfúvódás megszüntetésére alkalmas módszerek alkalmazására ki kell oktatni az állatgondozókat. Emellett szükséges, hogy a gazdaságokban legyen készenlétben gyomorszonda, megfelelő számú szúr- csap és néhány habzást gátló gyógyszer. A fő súlyt természetesen nem ezekre, hanem a megelőzésre kell fordítani. Állategészségügyi szempontból egyszerűen tilos olyan növények legeltetése, amelyek heveny felfúvódást okozhatnak. Ismételjük: különösen veszélyesek a harmatos, eső nedvesítette vagy dércsípte vöröshere, lucerna, takarmánykáposzta, repce- és répalevél legeltetése. Még akkor is, ha előtte száraz szálas takarmányt etettek az állatokkal. Ezeket a zöld növényeket ugyanis az állatok leginkább mohón fogyasztják, s ezért szinte elkerülhetetlen a felfúvódás, s az ennek következtében előálló elhullás, vagy kényszervágás. Dr. Bújdosó Géza Gyűjtse a csipkebogyót, kilogrammonként 2 forintot fizet a földművesszövetkezet x K. J.
