Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-25 / 225. szám

A MEGYEI. PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS-LAP J * 1964. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Egy sajtóértekezlet — három tanulság | a mezőgazdasági kiállítás tárgysorsjátékának nyereményei | A rádió műsora V ezetőség választások és az őszi munka A párt vezető szerepe társadal­munk fejlődésében törvényszerű­en növekszik, a mind nagyobbá és bonyolultabbá váló gazdasági és kulturális építőmunka fokozott tervszerűséget, szervezettséget és hozzáértést követel a pártszerve­zetektől. A közelgő vezetőségvá- lasztásoknak fő feladata lesz, hogy a titkári beszámolók lemérjék: hogyan tett és tesz eleget ennek a követelménynek a pártmunka, miben szükséges erősíteni azt a jövőben. Ez nem öncélú vizsgáló­dás, hiszen életünk minden terü­letén kivívott eredményeink el­választhatatlanul összeforrtak a pártszervezetek tevékenységével. Ezért van az, hogy munkánk eredményei/ vagy hiányosságai alapján mondanak ítéletet az em­berek az adott gazdasági egység helyzetéről. Következésképpen valamennyi pártszervezet számá­ra alapvető dolog, hogy a maga területén növelje politikai hatá­sát a gazdasági teendők jó végre- , hajtására, jobban segítse a terme­lést a kommunisták példamutatá­sa, szervező, mozgósító munkája, s a fogyatékosságok megszünteté­sére való állhatatos törekvése. A vezetőségválasztásokra ké­szülődés jegyében a járási pártbi­zottságok tagjai ilyen szellemben kezdték el a beszélgetést a falusi alapszervezeti titkárokkal. Az adott alapszervezetek munkájának mélyreható értékelésével főleg ab­ban segítenek, hogy a titkári be­számolók hűen tükrözzék majd azokat a konkrét problémákat, fel­adatokat, amelyek megoldása je­lenleg legjobban előreviszi az alapszervezetek munkáját. Napjainkban, amikor az osztály­harc előterébe a gazdasági szer­vező és kulturális nevelő munka került, a pártszervezetek tevé­kenységének középpontjában is az ezekkel kapcsolatos politikai tennivalók állnak. Nem mást je­lent ez, mint azt, hogy az alap­szervezetek vezetőségválasztásra való készülődése csak akkor lehet sikeres, ha tevékenységének szín­helyén fellendül a gazdasági mun­ka, meggyorsul az őszi betakarí­tás. Megyénkben csaknem 200 ezer holdról kell górékba szállítani a kukoricát, cukorrépaföldjeink nagysága pedig az ország cukor­répa vetésterületének 13,3 száza­léka. A vetőágy-előkészítés, az őszi kalászosok elvetése mind­mind nagy feladatot ró az állami gazdaságok és termelőszövetkeze­tek dolgozóira. Ilyen óriási gaz­dasági feladatokkal való „birkó­zás” közben kínálkozik kiváló lehetőség arra, hogy falusi párt- szervezeteink növeljék a párttagok felelősségét a közös ügyért, de egyben a pártonkívüliek aktivitá­sát is fokozzák. Az őszi betakarítás meggyorsí­tására tettek már egyet-mást a pártszervezetek. Legtöbb helyt a kommunisták javaslatára valósult meg az ösztönző premizálási rend­szer, ami anyagilag is érdekeltté teszi a tagokat, hogy minél hama­rább rendeltetési helyükre kerül­jenek a kapásnövények. A politi­kai munka hatására sikerült elér­ni legtöbb termelőszövetkezetben azt is, hogy a háztájiakról csak a tsz-vezetők által megjelölt napo­kon törjék a kukoricát. Ezzel megszüntették a munkaerő szét- forgácsoltságát. Mindezek mellett azonban van még számos lehető­ség, amelyek kihasználásával gyorsítani lehet a betakarítást. Ehhez a kommunisták politikai, agitációs és szervező tevékenysé­ge szükséges, amelynek megélén­külése szintén feltétele a vezető­ségválasztásra való felkészülésnek. Fő dolog most gyorsan reagálni még a kisebb hiányosságokra is, amelyek akadályozzák a folyama­tos betakarítást. Nem fölösleges hangsúlyozni ezt, mert sokszor „kellemetlenkedőnek” tartják még a gazdasági vezetők is az olyan embert, aki „mindent észrevesz”, kommunista módon előre lát, igé­nyeket támaszt még velük szem­ben is és javaslatokat tesz a mun­ka jobbá tételére. Pedig a kom­munista magatartásnak ma ez a harcos szemlélet, bátor kiállás az egyik alapvető jellemzője. És van hol, s miben észrevenni hiányos­ságokat, javasolni jobbat a rossz gyakorlat helyett. A betakarítás sikere a kézi, gépi és fogatos munka összehangolá­sától függ elsősorban. A pártszer­vezeteknek, s kisebb sejtjeiknek: az adott brigádban dolgozó párt- csoport-tagoknak ezért állandóan szükséges szem előtt tartani, hogy az ütemtervtől ne térjenek el se­hol sem önkényesen, más szóval olajozottan, egymást kisegítve ha­ladjon e három fontos terület te­vékenysége. S ha nem így halad, az ne maradjon szó nélkül. De ne maradjon az se szó nélkül, .íogy a szántóföldön szési. ártan hever a kukoricaszár, amely alkalmas silózásra. Mert, ha úgy hagyják, nemcsak közös gazdaságukat sze­gényeik értékes takarmánnyal, hanem akadályozzák a szántást, a ió magágyelőkészítést Mindezek figyelemmel kísérése pártfeladat is, akármilyen apró munkának tűnik. Hasonlóan segít­het a pártszervezet a répa folya­matos betakarításában, amely nagy kézi munkaerőt igényel. Eb­ben sok múlik az emberek „hoz­záállásán”, a munkaidő s a jár­műkapacitás jó kihasználásán. Ügy véljük, nem kell különösen bizonygatni, hogy a pártcsopor­tokra milyen szerep hárul ezzel kapcsolatban. Pártszervezeteink politikai, agi­tációs és szervező munkája a napi feladatok eredményes végrehajtá­sán keresztül ilyen módon függ szorosan össze a vezetőségvá­lasztásokra való készülődéssel Mindez pedig eszköz arra, hogy tovább fejlesszük a párt vezető szerepét, s általa állandóan nö­veljük gazdasági eredményein­ket. V. D. taggyűlések a sarkad! járásban Szeptember 25-én, pénteken Okányban, Geszten, Üjszalontán és a sarkadi Lenin Termelőszövet­kezetben tartanak a községi, ille­tőleg alapszervi KISZ-szervezetek kongresszusi küldöttvólasztó tag­gyűlést. Valamennyi taggyűlésen a helyi pártbizottságok segítettek az előkészítő munkálatokban. Az elnöki tisztséget a községi párt- bizottságok titkárai töltik be. A küldöttválasztó taggyűlések programja: a régi vezetőség, ille­tőleg a titkár beszámol az elmúlt négy év munkájáról, ezt követően a titkár a régi vezetőségek nevé­ben lemond, s a jelölő bizottság javaslata alapján új vezetőséget választ, amely a legdemokratiku­sabb módon zajlik le. A tizenharmadik Elkészült Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen a V. 13 jelű 39 lakásos tömb is. A kép még akkor készült, amikor az állványok fent voltak az épületen. Azóta már azt is lebontot­ták. Ma már a belső munkák folynak, és ha minden jól megy, egy hónapon belül a V. 13-ba is beköltözhetnek a lakók. (Fotó: Kiss Albert) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a A Magyar Közgazdaság! Társaság helyi csoportja nyújtson segítséget a megye politikai, gazdasági kérdéseinek megoldásához Megtartotta. alakuló ülését a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei csoportja — dr.Caramvölgyi Károly pénzügyminiszter-helyettes tartott előadást Tegnap délelőtt hosszú hóna­pok óta tartó szervezés eredmé­nyeképpen alakuló közgyűlésük­re ültek össze a megye közgazdá­szai, hogy megalakítsák a Magyar Közgazdasági Társaság Békés me- megyei csoportját. Békéscsabán, a Balassi Művelődési Otthon feldí­szített termében, mintegy 250 köz­gazdász jött össze, hogy jelenlété­vel bizonyítsa a társaság szüksé­gességét. A megjelenteket az elő­készítő bizottság nevében Budai Zoltán üdvözölte, majd átadta a szót Huszár Mihálynak, a megyei pártbizottsági ipari osztálya mun­katársának. Huszár elvtáis szólt arról, hogy a megyei szervek se­gítséget várnak a megalakuló tár­saságtól, azt, hogy közgazdasági elemző munkával segítsék a me­gye feladatainak megvalósítását. Növeli a társaság jelentőségét az is — hangoztatta Huszár elvtárs —, hogy elősegíti a megyében élő közgazdászok továbbképzését, kö­zösen használhatják fel a közgaz­dasági tudományok eredményeit és alkalmazhatják megyénk gaz­dasági életének területein. A meg­nyitó után dr. Garamvölgyi Ká­roly kandidátus, a Magyar Köz- gazdasági Társaság főtitkára, pénzügyminiszter-helyettes tartott előadást az MKT célkitűzéseiről, a megyei csoport feladatairól. — Engedjék meg, hogy az el­nökség nevében üdvözöljem az alakuló közgyűlés minden részt­vevőjét és köszönetét mondjak a megye közgazdászainak, az elő­készítő bizottságnak, hogy hosszú hónapok szervező munkájával el­érkeztünk a társaság helyi cső. portjának megalakulásához. A mi közgazdasági társaságunk a mar­xizmus elvein áll és célunk, hogy a proletárdiktatúra jelenlegi sza­kaszában a gazdasági szervező fel­adatok teljesítéséhez minél ala­posabb közgazdasági tevékeny­séggel járuljunk hozzá. A szoci­alista gazdálkodás mechanizmusá­nak vizsgálata képezi a közgazda- sági feladatok legfontosabb ré­szét. Határidőre érkeznek a csehszlcvák mezőgazdasági gépszállítmányok Az AGROTRÖSZT érkeztető te­lepére befutottak a harmadik ne­gyedév végéig esedékes csehszlo­vák mezőgazdasági gépszállítmá­nyok. Az újonnan érkezett gépek­kel kétezerre emelkedett a Cseh­szlovákiában vásárolt, s pontosan az előzetesen megállapított ütem­terv szerint leszállított Zetor trak torok száma. Az év hátralévő ré­szében további 600 érkezik ezek­ből a hazai mezőgazdasági üze­mekben nagyon kedvelt, s általá­nosan használt nagy teljesítőié- j nyű, kis üzemanyagfogyasztású, | valóban univerzális erőgépekből. Garamvölgyi élvtárs ezután részletesen elemezte a szocialista népgazdaság jelenlegi feladatait, szólt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének közgazdasági ki­hatásairól, majd felhívta a figyel­met, hogy az elmúlt években megindult és jelenleg is tartó ipari átszervezés, amely az ipar ésszerű koncentráltságát tűzte ki célul, egész sor közgazdasági kér­dést vetett fel és megoldásuk, fel­mérésük napjaink feladata. A közgazdasági tevékenység nélkül nem képzelhető el a népgazdaság egészének fejlődése. — Véleményünk szerint a Ma­gyar Közgazdasági Társaság he­lyi csoportjának megtisztelő fel­adata, hogy segítséget nyújtson a megye politikai, gazdasági kérdé­seinek megoldásában — fejezte be nagy tetszéssel fogadott előadását dr. Garamvölgyi Károly pénzügy- miniszter-h ely ette®. A bevezető előadás után került sor a vezetőség megválasztására, amelyre javaslatot dr. Gönczöl Ferenc, a Magyar Közgazdasági Társaság titkára tett. A helyi cso­port elnökévé dr. Ürmösi Attilát, titkárává pedig Budai Zoltánt vá­lasztották meg. Ezután Ürmösi Attila ismertette a társaság prog­ramjavaslatát. A társaság első előadására is sor került, amelyet dr. Fekete György aspiráns, az Országos Tervhivatal munkatár­sa A mezőgazdaság szakember- ellátása és munkaerőproblémái címmel tartott meg. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom