Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-24 / 224. szám
1964. szeptember 24. 5 Csütörtök Körséta a csabai múzeumban Önerőből is lehet szórakoztató intézmények”, hanem a szocialista népművelés helyi gócai, tehát nemesebb hivatásé helyek. Műsorpoliti.rá- jukban a bevételi terv teljesítése nem lehet kizárólagos cél és indok. Másik vétkük, a helyi erők, lehetőségek, meglévő és rejtett kulturális értékek és energiák lebecsülése, sőt semmi- bevétele. Holott megyénkben is vannak Kossuth-díjas tudósok, szakemberek, élnek Jászai-dijas művészek, elismert muzsikusok, a sarkad! Csemai Zoltánnak most jelenik meg rövid időn belül második regénye, a gyulai Csóór Istvánnak kötetei, jeles képzőművészekkel büszkélkedhetünk, a rádió népszerű népdalénekese, Andó Mihály a megye- székhely lakója, a békéscsabai szimfonikus zenekar, és karnagya, Sárhelyi Jenő a megyén túl is ismert, olyan népi tánc-együttesünk van, mint a világot járt s a Szocialista Kultúráért jelvénnyel és Kiváló Együttes címmel kitüntetett Balassi Tánc- együttes és hasonló rangú a Napsugár Bábegyüttes, mely nemrég nemzetközi fesztiválon lett első — és így tovább még sokat sorolhatna az ember megyénk kincset érő egyéni tehetségei és együttesei közül. Szó sincs arról, hogy bizonyos alkalmakkor ne tegyük kulturális étlapunkat jó, értékes központi „menükkel” változatosabbá. Itt csak arról van szó, hogy vessék el a szó szerint „mindenáron más megyebelit, de főként pestit” igénylő terv- és program- szervezők költséges és a helyi fejlődést cseppet sem segítő gyakorlatukat. Nézzenek csak körül jobban a járásukban, a megyéjükben, sőt közvetlen lakóhelyükön és csodálkozva tapasztalják majd, hogy önerőből is lehet közönségvonzó, jó minőségű műsorokkal előállni. Huszár Rezső Macioszeket kerestük, mindenekelőtt a családi kapcsolatait állapítottuk meg, hogy ezen az úton jussunk a szökevény nyomába. Varsóban, ahogy mi sejtjük, nincs senkije. A családjával, amely megfigyelés alatt van, meg se próbálta felvenni a kapcsolatot. — Ügy gondolom, az első dolog, amit ebben az ügyben tenni kell, hogy minden határállomást figyelmeztessünk, fordítsanak nagyobb figyelmet minden német nyelven írt papírra, amelyet a Lengyelországból kiutazóknál találhatnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a levelet egy harmadik személy közvetítésével, sőt idegen állampolgárral is kiküldhetik külföldre. Így Macioszek, ha ő szerezte meg a „Donaubank” csekkjét, legfeljebb megfelezi a pénzt. — Ezt már megtettük — mondta az ügyész. — Nem vártunk a nyomozás hivatalos befejezésére, a vajdasági ügyészség, tulajdonképpen a főügyészség javaslatára, megfelelő figyelmeztetést adott ki. Sőt, részletesen leírtuk, milyen ez a dokumentum. — Nagyszerű — örült meg a hírnek az őrnagy. — De állandóan figyelemmel kell kísérni, hogy ezt az utasítást végre is hajtsák. Tudom, hogyan kezelik az ilyesmit a határállomásokon. A vámosok megkapták a figyelmeztetést és vele együtt a nagy jutalom reményét, ha elfogják ezt az értékes csempészt. Az első néhány napon rávetik magukat minden, még a legkisebb német nyelven írt papírdarabkára is. (Folytatjuk) A csekk Segíts magadon, ne várj sült galambra, ne lesd felülről az „áldást”, bízzál önerődben is néha... Ilyen és ehhez hasonló nógatás gyakran elkelne mifelénk. Nemegyszer látni, tapasztalni ugyanis, hogy miként téb- lábolnak, tehetetlenkednek és felfelé, országos lehetőségek felé pislognak, nyúlkálnak segítségért, támogatásért, ötletért, megoldásért egyének és közületek politikai, gazdasági, kulturális téren egyaránt. Tagadhatatlan, hogy néha kell, sőt nagyon is szükséges a felülről történő támogatás, segítségnyújtás, különösen, amikor már lent, az alsóbb szinteken egyes esetekben csődöt mond minden próbálkozás, kifogy a szusz, avagy hiányoznak a követelményekhez a megfelelő adottságok, lehetőségek. Most is valami hasonlóval, ha nem is éppen nagy horderejű dologgal szeretnék példázódni, méghozzá kulturális vonatkozásban. Megyénkben egy időben erősen dívott, de még ma is létezik az a szokás, hogy művelődési intézményeink, otthonaink, klubjaink némelyike havi és évi kul- túrprogramját fővárosi vagy „legrosszabb esetben” más megyebeli író, előadó, szólista, illetve irodalmi színpad, táncoso- port, zenekar — és így tovább — műsorba iktatásával ailítja öss/.e. Két okból is cselekszik: először azért, hogy több legyen a bevétel, másodszor pedig hiúságból. Persze a kettő együtt jár, hiszen „országosan ismert” szereplők egyben „pénzt is hoznak fellépésükkel a házhoz”, mert nagyobb az érdeklődés, vélik a rendezők. Ugyancsak két okból hibáznak, vétenek az ilyen módszerrel élők kultúrpolitikánk ellen: először is megfeledkeznek arról, hogy bármennyire is csábító dolog számukra a bevétel, a városi és falusi művelődési otthonok nem valamiféle „iparszerűen működő Fordítoila: Bába Mihály / íi. — Látod, ez a mi gyenge oldalunk. A külkereskedelem egyetlen államban sem szereti „szennyesét nyilvánosan kiteregetni”. Ezért a mi uraink a külkereskedelmi minisztériumban és a „Budex” is határozottan tiltakoznak ez ellen, nehogy az ügy valamilyen port verjen fel. Ez viszont megköti a mi kezünket. Csak Lengyelországban tudunk dolgozni és csak a szokásos rendőrségi módszerekkel. Tehát jó arcot vágunk a rossz játékhoz. Ami pedig a pénzt illeti, azt a „Budex” a saját számlájára akarta jóváíratni a kereskedelmi bank és a „Donaubank” közötti csendes megállapodás alapján. Természetesen a „Budex” csak abban az esetben folytathat ilyen tárgyalásokat, ha ez a csekk a kezében van. Ebben a helyzetben nagyon nehéz letiltani a csekk kifizetését, ami a csekk-törvény értelmében nem is lenne olyan egyszerű, sőt kétlem azt is, hogy az osztrák bíróságon kapnánk ilyen letiltást. Hiszen a külföldi bíróság számára a csekk kifizetésének egyetlen alapja a szerződés. Ezt a szerződést Lisewski írta alá, és teljes egészében ő is realizálta. Igaz, hogy a szállítás teljesítésénél az állami kincstárt lopta meg, és hogy nem is volt joga ilyen szerződést aláírni, az osztrák bíróság számára ez azonban Lengyelország belső ügye. A cementet átvevő szempontjából ugyanúgy, mint Ausztria szempontjából Lisewskinek ez a pénz jár. A többi már a büntetőjogra tartozik, amely más országban kötelező. — A „fehér gengszterek” közül mindenkit letartóztattak? — kérdezte az őrnagy. — Nem! Az egyik vezető megszökött. A főkönyvelő. Adam Macioszek. Körözőlevelet adtunk ki ellene, de eredménytelenül. Tulajdonképpen neki köszönhető, hogy Lisewskinek sikerült kiépíteni ezt a bandát. Macioszek teremtett megfelelő könyvelési manipulációval álce- mentfelesleget a raktárban, éső szervezte az egész ügyet, hogy elegendő számú vagon álljon a cementszállítmány rendelkezésére. — Nőtlen, vagy nős, és vannak-e rokonai Varsóban? — Nős, három gyermeke van. Két idősebb lánya férjnél van. Az egyik Lublinban, a másik egy tisztviselőhöz ment férjhez ugyanabban a kisvárosban. A legfiatalabb, a fia, elvégezte a műegyetemet. — Varsóban? — Nem Krakkóban. Amikor — A szokványos múzeumi kiállításoktól Ma Csomóson ülésezik a megyei oktatási és népművelési állandó bizottság Ma, szeptember 24-én délelőtt 9 órakor Csorváson, az új művelődési otthonban ül össze a megyei oktatási és népművelési állandó bizottság, hogy szeptember hónapra tervezett munkaprogramja szerint több fontos kérdést megvitasson. A bizottság ezúttal a községi tanácsok művelődéspolitikai tevékenységét, valamint a termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjának felhasználását vizsgálja meg. Ezen a vitán részt vesz a megyei mezőgazdasági, egészség- ügyi és szociálpolitikai állandó bizottság több tagja is. Az oktatási és népművelési állandó bizottság következő ülésén, októberben az intézmények vezetésének demokratizmusát, ennek kibontakozását, és az iskolatanácsok munkáját, valamint a kul- túrházak ifjúsági nevelő munkáját ; j vizsgálja meg. Ezt az ülést Békés- i csabán rendezik meg. eltérően, komplex módon történik a rendezés — Több fővárosi múzeum a közreműködők között — Nemcsak Békés megye, hanem egész Magyarország viharsarki kiállítása készül Békéscsabán — Bánkúti Albin, a Múzeumi Ismerettár! Központ technikusa a dobozi konyhatűzhely környékéit rendezi. Békéscsabán, a Széchenyi utcában áll a Békés megyed Múzeum vagy a közönség körében ismertebb nevén, a Munkácsy Múzeum, amelynek belseje jelenleg a teljes felfordulás képét mutatja. Garat Tibornak, a Múzeumok Országos Központja rendező csoportja vezetőjének az irányításával Győrffi Sándor, a Legújabbkori Történeti Múzeum tudományos munkatársa, dr. Bereczáki László művészeti tervező, Vörös; Károly, a Központi Történeti Múzeum tu_ dományos munkatársa, Léczfalvi Frigyes, a rendező csoport vezetője, dr. Tábori György, a megyei múzeum igazgatója, Asztalos György restaurátor, és még több más múzeumi szakember munkálkodik azon, hogy az országosan is jelentős politikád és társadalomtörténeti állandó kiállítás mihamarább elkészüljön és azt a nyilvánosság előtt megnyithassák. A tervszerű, komplex felépítéshez, kidolgozáshoz a forgatókönyvet Beck Zoltán és Bogy irka Emil muzeológusok készítették, a kiállítás sokrétű, változatos anyagához több fővárosi múzeum járult hozzá, így például a Hadtörténeti Múzeum fegyverekkel, a Magyar Nemzeti Galéria felbecsülhetetlen értékű festményekkel és így tovább, a Nemzeti Múzeum, az Ipar. művészeti Múzeum és a Mezőgaz. dasági Múzeum a maga profiljába tartozó tárgyakkal, eszközökkel. A helyi néprajzi anyag a Békés megyei Múzeum gyűjtéséből való. Az anyaggyűjtés nagyobbik része általában a megyére hárult, aimi érthető, viszont a kiállítás teljes anyagi fedezetét a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi fő. osztálya vállalta. Az egész kiállítás eltér az eddigi szokványos megoldásoktól. Történeti, néprajzi és képzőművészeti anyagának összeválogatásá- ban, elrendezésében egységes társadalmi, politikai kompozíció valósult meg, melyben a különféle Asztalos György, a múzeum restaurátora, Tótkomlósról való csizmadia céhládát hoz rendbe. Török fegyverek a XVII. századból. szakágazati anyagok a maguk történeti, osztály társa dal mi helyén és szerepében az egységes egész szerves részeként jelentkeznek. Ehhez hasonló próbálkozás az ötvenes évek elején már volt ugyan, de nem ennyi ágazatra kiterjedően, és nem ennyire elhatározott szándékkal és kivitelezéssel. Mindezek alapján joggal várhatja a közönség, hogy a megnyitáskor és az utána következő napok, hetek, hónapok, évele során a Békés megyei Múzeumiba látogatók tanulságos és maradandó kultúrélmónyben részesülnek majd. H. R, Jorzy Edigey:
