Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

1964. szeptember 20. Vasárnap 5 Gondolatok az autóközlekedésiek hasznos tanácskozásáról (Tudósítónktól) A KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság pénzügyi szakosztálya, vezetőjének, Galántai Jó­zsefnek invmár több éves, jól bevált gyakorlata az, hogy általában negyedévenként országos fő­könyvelői értekezletet tart. Külön jelentőséget ad ezeknek a tanácskozásoknak az, hogy eseten­ként más és más autóközlekedési vállalat telep­helyén rendezik meg, s így azok közvetlen ta­Külön figyelmet érdemel ezeknek a munkaér­tekezleteknek a menetrendje, tematikája és az a törekvés is, hogy különös gonddal foglalkoznak a legfontosabb időszerű gazdasági, szervezési kér­désekkel. A legutóbbi kétnapos tanácskozást Bé­késcsabán tartották meg. Az alábbiakban e hasz­nos értekezlet programját ismertetjük és téma­anyagának legfontosabb gondolatait elevenítjük meg. Fll/Wftlvifopé Új Gilgames A film hőse, Dávid, a halál közelségében Is az élet értelmét kutatja, mint mondabeli elődje, Gilgames... Főszereplők: Dóm­ján Edit és Darvas Iván. (Bemutatja a battonyai Alkotmány mozi szeptember 20—22-ig.) pasztalatszerzéssel is párosulnak. Mi a célja voltaképpen e tanácskozásoknak? Mindenekelőtt az, hogy az autó- közlekedési vállalatok pénzügyi vezetői közvetlen tapasztalatszer­zés, véleménycsere útján megis­merjék a testvérvállalatok szerve­zési, gazdasági problémáit. Alkal­muk nyílik felmérni, hogy az ál­taluk meghonosított pénzügyi ve­zetési módszer, ügyvitel-szervezés mindenben megfelelő-e. Elbírál­hatják azt is, hogy milyen tapasz­talatokat, gyakorlati intézkedési formulákat célszerű átvenni, illet­ve átadásra ajánlani. Mindezek alapján pedig közös álláspont ki­alakítása is lehetővé válik a leg­közelebbi teendőkre. Nagy figyelmet érdeméi ezek­nek a tanácskozásoknak a le­bonyolítási rendje, az a sorrendi­ség, ahogyan a programpontok egymást követik. Az ezt kialakító kezdeményezés már nem mai ke­letű ugyan, közreadása azonban annál is inkább indokolt, mert vi­szonylag még kevés helyen alkal­mazzék. A szó szerinti értelmezésben vett értekezletet a legtöbben csak úgy tudják elképzelni, hogy a tanács­kozók körülülik a hosszú asztalt, elhangzik az előadás, majd vitára bocsátják a témaanyagot. Nos, az autóközlekedésieknél az asztal kö­rüli vita tulajdonképpen a két­napos program összefoglaló, befe­jező aktusa. Ezt az első napon célfeladatokkal megbízott munka­bizottságok gyakorlati tevékeny­sége, afféle gyorsvizsgálat előzi meg a rendező vállalatnál. Az idő­szerűségnek megfelelő, központi­lag kialakított témaköröknek ugyancsak előre jelölik ki a mun­kabizottságait. A delegálásnál még arra is figyelemmel vannak, hogy az illető témakörben legje­lesebb, legjáratosabb pénzügyi szakemberek kapjanak helyet a bizottságokban. E mellett a külön­böző, sajátos feladatok mellett egyetemes, közös megbízást is kapnak a delegáltak. Ilyen komp­lex-feladat volt ezúttal a gazdasá­gosság vizsgálata és az őszi csúcs- forgalom kérdéseivel váló foglal­kozás. Mindezt pedig nemcsak a vállalati kereteken belül, hanem népgazdasági szemléletben is vizs­gálták. A Békéscsabára vezényelt négy munkabizottság egyike például döntően a pálya­udvari központosított szállítás helyzetével foglalkozott. Ezen be­lül nagy figyelemmel elemezték a rakodólétszám-ellátottságot, a ra­kodógépesítést. Népgazdasági szemléletben vizsgálták a kocsiál­láspénzek mutatóit, valamint a MÁV és az AKÖV, mint az orszá­gos szállítások lebonyolításában kooperáló partnerek viszonyának elvi és gyakorlati kérdéseit. A színház műsora Szeptember 20-án, 19.30-kor Csong- rátlón: KAMELIAS HÖLGY Szeptember 20-án, 19.30-kor Felső­nyomáson: VÁNDORDIÁK Semmivel sem volt szerényebb a másik munkabrigád megbízatá­sa. Főfeladatául a vállalat rako­dási tevékenységének elemzését kapta. Értékelésre került az állo­mányi és a közlekedésben nem le­becsülendő szerepet játszó, állo­mányom kívüli rakodási bérek arányának alakulása, a rakodógé­pek üzemképes és javításban töl­tött óráinak megoszlása, az egyes rakodógép-típusok, gépegységek napi teljesítményeinek összeha­sonlítása. Külön komplex-feladata volt e munkacsoportnak a rako­dási tevékenység országosan egy­séges statisztikai elszámolása le­hetőségeinek vizsgálata. A harmadik munkabrigád a ma olyannyira „divatos” témával, az ügyvitel-szervezéssel foglalkozott. Feladatát képezte többek között a vállalat anyagkönyvelési, bér- és pénzügyi csoportja munkaszerve­zésének vizsgálata, az egyes mun­kafolyamatok sorrendiségének elemzése. Statisztikai adatokat gyűjtöttek felmérések és átlagin- dexek alapján országos összeha­sonlítás céljára. Meg kellett hatá­rozniuk azokat az adminisztrációs munkaterületeket, amelyeknek a szakma területén egyre növekvő ügyvitel-gépesítésbe történő be­kapcsolása a legcélirányosabbnak látszik. A sorrendben negyedik csoport szintén rendkí­vül fontos népgazdasági szintű feladatot kapott: a gépjárművek cseredarabos javítási rendszeré­nek értékelését. A rendszer széle­sebb körben való alkalmazásának a gazdaságosság szempontjából van különös jelentősége. Az üzem- képtelen alkatrész a legtöbb eset­ben ugyanis viszonylag cseké­8. Az ügyész röviden elmondta a mai nap eseményeit, és nem tit­kolta a várható következménye­ket, amelyek • az ügyre, és sze­mély szerint reá várnak a titok­zatosan eltűnt iratok miatt. — Ki kell húznod engem a csávából — folytatta. — Nemén vagyok az oka mindannak, ami történt, de ugye megérted, ez nemcsak az említett ügyön csat­tanhat, hanem az én pozíció­mon, sőt magán az ügyészségen is. Különösen azért, mert én magam kértem, hogy bízzák rám a „fehér gengszterek” ügyének kivizsgálását, és Kalin- kowsiki az én pártfogoltam volt. Szerettem ezt a fiút, és azért akartam, hogy őt osszák be mel­lém segítőtársnak. Az őrnagy elmosolyodott, mi­közben barátját hallgatta, aki láthatóan csak a saját gondjá­val, bajával volt elfoglalva. — Lehet, hbgy a táskát egy­szerűen csak a benne lévő érték miatt lopták el, és a dokumen­tumokat a tolvaj valahol eldob­ta, mert számára azok az iratok nem jelentenek semmit — kö­zölte feltevését az őrnagy. — A letartóztatottaknak nincs ebből semmi hasznuk, legfeljebb aiw­lyebb ráfordítással ismét használ­hatóvá tehető. A munkacsoport éppen ezért különös figyelemmel vizsgálta a saját és idegen al­katrészjavítás arányának alakulá­sát, valamint a cseredarabos javí­tási rendszerbe bevont alkatré­szek számarányának növekedését. E feladatkörön belül külön elem­zés tárgyát képezte, hogy mintegy kilencvenféle alkatrész közül az egyes vállalatok mennyit tudtak bevonni az új javítási rendszerbe. Ugyancsak ezzel összefüggésben tanulmányozták a cseredarabos rendszernek a készletnormák mó­dosulására és az alkatrészek javí­tási, átfutási idejének alakulására gyakorolt hatását is. Nem kétséges, hogy ilyen alapos előkészítés után a másnapi „kerekasztal konferen­cia” — amelyen a helyi vállalat valamennyi osztályvezetője részt vett és a KPM pénzügyi főosztá­lya részéről Simon Lajos tartott összefoglalót — is tartalmas és hasznos volt. A munkacsoportok gyakorlati tényekkel alátámasz­tott jelentéseket terjesztettek be, amelyek fölött valóban építő vita alakulhatott ki. S természetesen fokozottabban alkalmasak voltak arra is, hogy gyakorlati szemlélet­ben nyújtsanak segítséget a kü­szöbönálló feladatok meghatáro­zásához. Az értékes és hasznos tanács­kozás résztvevőinek befejezésül még arra is került egy-két órájuk, hogy autóbusz-kirándulás kereté­ben megtekintsék, s elragadtatás­sal nyilatkozzanak a gyulai várról és Várfürdőről, mint a szakmával több vonatkozásban rokon, ide­genforgalmi nevezetességről. nyi, hogy a vizsgálat néhány hó­nappal tovább tart. — Ez mind igaz — helyeselt az ügyész —, de félek, hogy ez egész másképpen van. Az, aki elvitte a táskát, jól tudta, miért viszi el. Hiszen abban volt a „Donaubank” írása. Ennek a dokumentumnak a „fehér gengszterek” számára nyolcvan- ezer dollár értéke van, amit kül­földön, Bécsben bármikor kifi­zetnek. Attól tartok, hogy a tol­vajnak éppen ez a levél volt a legfontosabb. — Nos, mit tegyünk? — tű­nődött az őrnagy. — Mától kezd­ve „beosztás nélkül” vagyok, és ha nekem adják ezt az ügyet, szívesen segítek neked. Csak ar­ra kérlek, mielőtt erről Wlo- chowicz ezredessel beszélek, mondj nekem valamit a te „fe­hér gengsztereidről”. Állandóan használod ezt az álnevet és ne­kem fogalmam sincs róla, hogy mi az. Néhány hónaival ezelőtt MOZI SZEPTEMBER 20. Békési Bástya: özvegy menyasszo­nyok. Békéscsabai Brigád: A harma­dik rakéta. Békéscsabai Szabadság: Az országúti kaland. Békéscsabai Terv: Már nem olyan időket élünk. Gyomai Szabadság: Gábor diák. Gyu­lai Erkel: Halhatatlan melódiák. Gyu­lai Petőfi: Jánosik I.—31. Mezőkovács­házi Vörös Október: A Trubadúr. Orosházi Béke: Minden megtörténhet. Orosházi Partizán: Morál — 1963. Sár­kád i Petőfi: Magánélet. Szarvasi Tán­csics: A három testőr. Szeghalmi Ady: Majdnem baleseti SZEPTEMBER 21. Békési Bástya: Az országúti kaland. Békéscsabai Brigád: Hol a tábornok? Békéscsabai Szabadság: A szerelem kora. Békéscsabai Terv: Morál — 1963. Gyomai Szabadság: Felfelé a lejtőn. Gyulai Erkel: Halhatatlan melódiák. Gyulai Petőfi: Jánosik I.—H. Mező­kovácsházi Vörös Október: Lerombolt híd. Orosházi Béke: Minden megtör­ténhet. Orosházi Partizán: A harma­dik rakéta. Sarkad! Petőfi: Az aréná­ban. Szarvasi Táncsics: A három test­őr. Szeghalmi Ady: Hamu és gyé­olvastam erről valamit a lapok­ban, de később egyetlen sort sem. Miről is van szó tulajdon­képpen? — A lapok semmit sem írnak, mert a vádirat elkészítése előtt semmiféle információt nem ad­tunk ki. Röviden: a Varsói Vaj­daság egyik cementgyárában speciális cementet, úgynevezett „404-es” gyorsan kötő cementet gyártanak. Ezt a fajta cementet a víziépítkezéseknél, a folyógá­tak emelésénél és a sziklák megerősítésénél, a hegyi vízierő­művek építkezésénél használják. Természetesen sokkal drágábba rendes cementnél, és nagyon ke­resett a hazai és külföldi piaco­kon is. Ezért ez a cementgyár főleg exportra termel, elsősorban Ausztriába, Svédországba és Norvégiába szállít, azokba az államokba, amelyek hegyi duz- zasztöművek és vízierőművek építésére specializálták magu­kat. A „404-es” gyorsan kötő ce­A tv műsora SZEPTEMBER 20-ÄN, VASARNAP 9.10 Fizika. (Alt. gfrnn. esti és leve­lező tagozat n. oszt) Minden mozog. 9.40 Az iskola-tv jövő heti műsorá­nak ismertetése. 9.45 Falusi dolgokról. Kékesdi Gyula jegyzete. 9.50 A rene­szánszkor művészete Magyarországon. A tv kisfilmje. 10.10 Ifjúsági filmklub. Amikor egy lány 15 éves. .. Magya­rul beszélő szovjet film. 14.30 Beléipés csak tv-nézőknek! Határszélen ..; Helyszíni közvetítés egy határőrsről. 15.00 Szüret az aranyhomokon. Közve­títés a kecskeméti sporttelepről. 17.30 A Magyar Hirdető műsora. 17.40 Bu­dapest — fürdőváros. A tv kisfilmje (ism.). 18.00 Magyarország—Franciaor­szág. Vízilabda-mérkőzés közvetítése a Sportuszodából. Riporter: Szőnyi János. 18.50 Nemzetek kertje. Kisfilm a bécsi nemzetközi kertészeti kiállítás­ról. 19.05 Születésnapi beszélgetés. Lá­togatás Pechy Blanka színművésznő­nél. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-Híradó. 10.50 Képek, történetek. Boldizsár Iván műsora. 20.05 Üj Gilgames. Magyar film. (14 éven felülieknek!) 21.45 Tv- Híradó 2. kiadás. 22.05 Telesport. ment kissé más jellegű, mint amelyet a rendes építkezéseknél használnak. Csaknem olyan fe­hér, mint a liszt. Innen a „fehér gengszterek" elnevezése is. Az építőanyagokat a külke­reskedelmi központ, a „Budex” közvetítésével exportáljuk. Kö­rülbelül két esztendővel ezelőtt, a cementünk minőségével kap­csolatban a „Budex” reklamáci­ót kapott. Tehát néhány szak­embert külföldre küldtek, töb­bek között Lisewski mérnököt, a cementgyár egyik igazgatóját is. De Lisewski igazgató felhasz­nálta bécsi tartózkodását, hogy más cégekkel is felvegye a kap­csolatot, amelyek vízierőművet építettek az Osztrák Alpokban, valahol Linz melett. Ennek a konzorciumnak is sürgősen szük­sége volt „404-es” gyorsan kötő cementre, tehát Lisewski a ce­mentgyár nevében lépett fel, s megkerülve a „Budexet”, több tízezer tonna cementet adott el nekik. Tulajdonképpen nem el­adta, hanem mivel nála volt a cégjelzéses blanketta és a gyár pecsétje, szerződést kötött a ce­mentszállításra, megegyezett a leszállítás határidejében és a fi­zetési feltételekben, és egy nagy összeget előlegül is felvett. (Folytatjuk) Kazár Mátyás mánt, Jorzy Edigey: A csekk Fordította: Bába Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom