Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-20 / 221. szám
1964. szeptember 20. 3 Vasárnap Az orosházi házi kertészek kiállításának tanulságai ötnapi nyitvatartás után, múlt héten csütörtökön zárta kapuit Orosházán egy igen időszerű kiállítás. A helyi szakkör és a környékbeli kerttársulások száz különböző foglalkozású tagja mutatta be a lakóházát övező, néhány száz négyszögöles kertjében termelt gyümölcsfajtákat. Néhány percnyi szemlélődés után a legkevésbé hozzáértők is megállapíthatták, hogy a szakköri és társulati tagok olyan emberek, akik mesterei a legkiválóbb fajták ösz- szeválogatásának, de a szőlő, az alma, a körte és az egyéb gyümölcsök termesztésének is. A kiállítás célját egy kör alakú grafikonról olvashatta le a mintegy hétezer látogató. Eszerint ugyanis a város belterülete 2105 hold, amelyből a szőlő 11, a gyümölcsös 79, kert 1070 holdat foglal el. — „Ha mindenki szakszerűen termelne a háza körüli kertben, akkor a város lakossága önellátó lenne gyümölcsből” — hangzik a grafikon szövege. Ez természetesen csak óhaj, hiszen ahány ember, annyiféle a felfogása, érdeklődési köre. Egy részüknek a baromfitenyésztés, a másik részüknek a zöldségtermesztés, harmadik részüknek pedig a szőlő és a gyümölcs a szenvedélye. Mindenesetre elismerésre méltó törekvése az Orosházi Földműves- szövetkezet és a művelődési ház kebelén belül működő szakkör vezetőségének, s elsősorban Baranyai Dezső agrármérnök, technikumi tanárnak az, hogy a szakkör tagjainak példája nyomán nemes szőlő- és gyümölcsfajtával telepítsék be kertjüket a város lakói. Eddig a 8 ezer körüliből csak néhány száz az olyan kert, amely nemcsak a család szükséglétét látja el gyümölccsel, hanem eladásra is jut, s ráadásul megra- gadóan szép és rendezett a lakóház környéke. S ez is figyelemre méltó szempont, mert Orosházán, de a megye többi városaiban és községeiben ezrével lehet még elhanyagolt, giz-gazzal benőtt, s vihar törte, terméketlen öreg gyümölcsfákkal tűzdelt kerteket találni. Szeptember 17-én, az orosházi kiállítást meglátogatta Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Supala Pál elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Papp István elvtárs, a megyei tanács vb elnöke és Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Boros Gergely elvtársnak, a MÉSZÖV elnökének és munkatársainak kíséretében. A kiállítás és néhány nagyszerűen telepített kert meglátogatását követő beszélgetés túllépte Orosháza határát, megyei feladattá kerekedett a házi kertek szerepe, hiszen húszezér holdnyit tesznek ki. A lakosság zöldség- és gyümölcsellátása, de etikai hatásuk szempontjából sem mindegy, hogy szakszerűen telepítettek és jól ápoltak-e, avagy Pató Pál szelleme nyomja rájuk a bélyegét. Ezért hívta fel Papp István elvtárs a MÉSZÖV figyelmét, hogy szélesítse ki az orosháziak kertgazdálkodási módszerét az egész megyében. Nincs gyümölcstermelői oklevelük azoknak a keveseknek, akiknek Orosházán, s a megye más városaiban, községeiben szemre szép, a lakosság ellátása szempontjából pedig jó, nemes gyümölccsel, szőlővel telepített házi kertjük van. A szorgalom és az akarat eredménye ez. Az akaratot és a szorgalmat kellene minél gyakrabban ébresztgetni az emberekben megyeszerte, kiállításokkal, összejövetelekkel, szakkörök és társulások szervezésével, hogy senkinek se csúfoskodjon elhanyagoltan a kertje, hanem a lehető legtöbb zöldséget és gyümölcsöt teremjen. Különösen a meggy, a cseresznye, a málna és az egyéb bogyósok telepítését kellene szorgalmazni a házi kertekben, mert ezekből a gyümölcsökből évről évre mind kevesebb van. K. I. Idős és ifjú Diviczki Ferenc Euró- pa-hírű csikósok már többek között Lipcsében, Frankfurtban, Dorthmuthban és Koppenhágában is versenyeztek, a jövő évre pedig meghívást kaptak Angliába és Svájcba. Még csak annyit, hogy a kiállításon is sok tapsot kaptak a naponta megtartott lovasbemutatókon. Ez a képünk a Mezőhegyes! Állami Gazdaság főállattenyésztőjét, Gergely Imrét, s két juhászát, Nádasi Pált és Nagy Istvánt mutatja be. 1952 óta nem tért haza kiállításról olyan jókedvvel a két juhász, mint most. Azóta ugyanis csak most sikerült nagydíjat nyerni egy kossal és aranydíjat egy anyajuhval. és javasoljanak bizalminak, akiknek tekintélye van a párttagok és a dolgozók között és emellett képzettsége és rátermettsége is megfelel a funkció betöltéséhez. Tapasztalatunk szerint a párt- szervezetek egyharmadánál a pártcsoportok szervezeti élete rendszeres, havonként vagy legalább kéthavonként, a többségénél viszont csak fontosabb kampányfeladatok előtt évi 2—3 alkalommal tartanak pártcsoport- ülést. Kis számmal vannak olyan pártcsoportok, ahol ülést egyáltalán nem tartanak. A rendszeres szervezeti életet élő pártcsoportoknál a gyűlésen való megjelenés általában 80—100 százalék közötti. összességében ezeken a helyeken nagyobb a részvétel, mint a taggyűléseken. Ezenkívül rendszeresebb és nagyobb létszámú a pártonkívüli aktívák részvétele >s (pártcsoportonként 3—5 ember). Így a pártcsoport munkája cs ülése fontos összekötőkapocs a párttagok és pártonkívüliek között. Több alapszervezetnél — nagyon helyesen — megszervezték a pártcsoportüléseken elhangzott észrevételek, javaslatok összegyűjtését és ezeket vezetőségi ülésen megtárgyalják, majd a vezetőség állásfoglalását a kérdés fontosságának megfelelően bizai- miértekezleten, pártcsoportülésen vagy taggyűlésen ismertetik. Ez nagyon jó hatással van a pártcsoport tagjaira, látják, hogy a vezetőség munkájukat becsüli, észrevételeiket, javaslataikat értékeli és munkájánál figyelembe veszi. A pártcsoportok és bizalmiak aktivitásának ez is nagyon fontos feltétele. A rendszeres gyű- lésezés azonban önmagában még nem jelenti a pártcsoport jó munkáját. Szükséges, hogy ezek tartalma is megfelelő legyen. Tapasztalataink szerint a pártcsoportok egy része ennek megfelelően és nagyon eredményesen dolgozik, a másik részénél is van törekvés erre, de az akarat mellett még sok a tapogatózás, útkeresés, hogy konkrétan mit és hogyan helyes csinálni. Mi szükséges a pártcsoportok eredményes gazdasági szervező és mozgósító munkájának kialakításához? Megfelelő együttműködés a párt és gazdasági vezetés között. Ezentúl: a pártcsoportok, illetve bizalmiak megfelelő hatáskörrel való megbízása és ennek betartása, illetve betartatása. Továbbá: a gazdasági terveknek arra a gazdasági egységre való bontása, ahol a pártcsoport dolgozik. Mivel és hogyan foglalkozzon a pártcsoport, mivel tudja a legeredményesebben segíteni a termelőmunkát? Először is közvetlenül azzal, hogy példamutatóan, fegyelmezetten végzik a pártcsoport tagjai a reájuk eső termelési feladatokat. Másodszor közvetlen segítséget jelent a termelőmunkában, ha a párttagok maguk vállalkoznak az új módszerek, termelési eljárások bevezetésére. Nagy segítséget jelenthet a termelőmunkában, ha a pártcsoport is kezdeményezője, szervezője a versenynek. t A pártcsoportok már említett feladatai szorosan összefüggnek a neveléssel, a felvilágosító munkával, illetve megvalósításukat döntő részben a nevelés módszerével segítik elő. Emellett megemlítem, hogy tartalmát tekintve, helyes, ha a pártcsoportok ezen túlmenően üléseiken rendszeresen tájékoztatást adnak a párt, a kormány, illetve felsőbb szervek legfontosabb határozatairól, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megbeszélik azt, hogy ezekkel kapcsolatban milyen feladataik vannak és a személyes beszélgetések során munkaközben, szünetekben vagy szomszédolás közben milyen kérdésekre irányítsák a dolgozók figyelmét. A helyes politikai nevelő munkával elérhetjük, hogy egyre többen lesznek olyan pártonkívüliek, akik a párt szavát viszik tovább és olyanokká válnak, akiket szeretnénk a párt tagjainak soraiban látni. A pártcsoportok munkájára nagy hatással lehetnek megyénkben a zömében jövő hónapban sorra kerülő bizalmiválasztó pártcsoportgyűlések. Pártszervezeteink a jó előkészítéssel biztosítsák ezek sikeres lebonyolítását, hogy ezzel is segítsük a pártcsoportok további eredményesebb tevékenységét. Merényi Ferenc az MSZMP megyei bizottságának munkatársa A középen látható Szalai Pál kissé kedvetlenül, de annál jobban fogadkozik Bernáth István alapszervezeti párttitkárnak, aki a kiállításon a mezőhegyes! ek gazdasági ügyvivője volt és Balogh András tehenész brigád vezetőnek, hogy a kővetkező kiállításra a sertéstenyésztők is kitesznek magukért. Hát igen, mert a tehenészek sem maradtak el a lótenyésztőktől és a juhászoktól: a felvitt négy tehén közül egy nagydíjat, három pedig arany díjat nyert. Mezőhegyesiek Budapesten A Mezőhegyest Állami Gazdaság állattenyésztői valamennyi országos mezőgazdasági kiállításon, de a nagy külföldi lovasbemutatókon és versenyeken is kitettek még mindig magukért. A nemrégiben lezajlott lipcsei nemzetközi verseny hét első díja közül is ötöt hoztak el. Most, a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon 44 különböző díjat kaptak, s a kiírt nyolc állattenyésztési nagydíjból négyet ők vittek haza. Érthető, hogy a kiállításon megrendezett állattenyésztők bálján büszkeség is dagasztotta a jókedA DOMBEGYHÁZI PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZET parkettagyártó részlege résiére száraz, vastag törzsű, akác-, dió-, eperés tölgyfát KERES MEGVÉTELRE MINDEN MENNYISÉGBEN, MÁZSÁNKÉNT 80—100 FORINTOS EGYSÉGÁRBAN. Nagyobb mennyiség megvétele esetén saját magunk szállítjuk el a megvásárolt anyagot. _________________________________ 482
