Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-18 / 219. szám

1964. szeptember 18. 5 Péntek Több mint 700 új gázfogyasztó — Javítások, karbantartások — Évenkénti ellenőrzések Beszélgetés a propán-bután szervizkirendeltségnél Szeretet nélkül nem lehet Egy kétegyházi kislány útja Marika tanító néni a gyerekek között. — A megyében egyedül mi ja­ttunk gázpalackokat és készülé­keket — kezdte tájékoztatását Jelsy Sándor, a Hajdú-Bihar me­lyei Földgáztermelő és Értékesítő /állalat Békés, megyei kirend égének vezetője, amikor informá- áót kértünk tőle a kirendeltség nunká járói. — Hány fogyasztó van jelen­ig megyénkben, s közülük meny­nyi békéscsabai? — A megye mintegy 7 ezer fo­gyasztója közül a megyeszékhe- yen levők száma meghaladja az >tezret. Szerelőink munkája több észből áll, így a javításokból, az évenkénti ellenőrzésekből, a kár- ián tartásokból és az új bekapcsol­ásokból. Ezenkívül a Jugoszlávi- ból, Romániából, Csehszlovákiá­éi és az NDK-ból behozott ké- zülékek egyéves garanciális ja- 'ítása is a mi feladatunk. Most olynak tárgyalások arról, hogy a lazánkban gyártott készülékek ;aranoiális javítását ne csak Bu- tapesten végezzék, hanem a ki- endeltségünknél is. Ez nagy idő- s fáradságmegtakarítást jelente­ié a fogyasztóknak. — Miből áll ez az évenkénti el- mőrzés? — Minden évben egyszer leel­enőrizzük a készülékeket, hogy iincsi-e gázszivárgás, s hogy afo- yasztók abban a helyiségben lasználják-e, ahová a kiutalás zól. Ugyanis elő szokott fordulni, logy kiviszik a nyári konyhába, agy más kisebb helyiségekbe, ledig az előírások szerint leg- lább 20 légköbméter űrtartalmú- ak kell lennie annak a helyiség­ek, amelyikben a propán-bután ázfogyasztó berendezés van. Ezenkívül csak akkor szabad lasználni a • készüléket, ha a he- yiség padlózata nincs mélyebben, aint a külső földszint, mivel a áz nehezebb, mint a levegő. — A hiba bejelentésétől mennyi iő telik el általában a javításig? — Előfordul, hogy nyolc órán lelül kimennek szerelőink, de ha ppen vidéken dolgoznak, akkor losszabb idő is eltelik. — Mi a teendő akkor, ha egy ázfogyasztó lakást változtat? — Ebben az esetben hivatalo­Háromnapos — Balaton környé- :i tanulmányúttal egybekötött — apasztalatcserét rendez szeptem- er 21, 22 és 23-án a megyei ta- ács kereskedelmi osztálya és a endéglátóipari és üzemi étkezte­ss szakemberei számára. Az uta- ás résztvevői meglátogatják Sió­ok, Badacsony, Tihany, Füred és Izékesfehérvár legmodernebb ön­san be kell jelentenie nálunk a lakásváltoztatást, s ezután a már említett okok miatt dolgozóink felülvizsgálják az új helyiségeket, hogy megfelelnek-e az előírások­nak. Néha megyénkből a propán­bután gázfogyasztó berendezések tulajdonosai olyan városba költöz­nek, ahol vezetékes gáz van, és ekkor, mivel készülékükre nincs már szükség, átadják azt a he­lyükre költöző lakóknak. Ilyenkor az úgynevezett átírást a megyei tanács kereskedelmi osztályán kell kérvényezni. — A javításokhoz van-e elegen, dö alkatrészük? — Igen. Megfelelő raktárkész­lettel rendelkezünk. Sajnos, na­ponta sokan felkeresnek minket, hogy cseréljük ki üres gázpalack­jukat. Kérésüket természetesen nem tudjuk teljesíteni, mert ezt a munkát a Békés megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat gázlerakata végzi, amely jelenleg ideiglenesen a Szarvasi út melletti gépállomáson működik, s a palac­kokat pedig a megrendelések sze­rint a TEMPO Ktsz szállítja — mondotta végül Gelsy Sándor ki­rendeltségvezető. sára készül a battonyai Kossuth Tsz. E rövid idő alatt hagyomány- nyá vált már náluk, hogy benső­séges ünnepet rendeznek minden ősszel az öregek tiszteletére. Ezen az őszön minden eddiginél szeb­ben, barátságosabban rendezték meg a kedves ünnepet. A KISZ- fiatalok virágokkal díszítették fel a kultúrtermet. A nőtanács tagjai ízletes vacsorát főztek a munká­ban elfáradt idős tagoknak. A benőséges ünnepségre a Kos­suth Tsz 87 idős tagja érkezett és virággal köszöntötték őket a KISZ-fiatalok. Ezután Keszthelyi István tsz-elnök mőndott ünnepi beszédet. Emlékeztette az idős ta­gokat arra, hogy jó tanácsaikra mindig számít a tagság, szívesen látják őket a közösben, ha erejük valami könnyebb munkát meg­enged. Beszélt arról is, hogy a kiszolgáló éttermeit. A tanulmá­nyi út tapasztalatainak felhasz­nálására a megyei tanács keres­kedelmi osztálya célul tűzte ki, hogy a saját kezelésű üzemi kony­háknál és diákétkeztetőknél az eddigi 16-ról 24-re fogják emelni jövő év első felében az önkiszol­gáló üzemegységek számát. Árgyelán Máriának hívják, de a gyerekek csak „Marika tanító néninek” becézik, és végtelenül szeretik, ezt néhány perc alatt bárki észreveheti. Marika tanító néni alacsony, csinos kislány, mo­dern, tupírozott frizurája kitűnő­en vág klasszikusan szép arcélé­hez. A szeme azonban mindig mosolyog, és valami megmagya­rázhatatlan melegség árad egész lényéből. Kossuth Tsz fiatalabb tagjai kész­séggel segítik az idősebbeket. Eb­ben az évben például 2000 forint segélyt adtak a közös kasszából a legjobban rászorulóknak. 25 olyan tagnál segített a nőtanács, aki magatehetetlen. Házkörüli mun­kában — javításban — 13 alka­lommal segítettek a KlSZ-fiata- lok. Az idős tagok nevében Balogh Istvánná mondott köszönetét a kedves megemlékezésért. A baráti találkozó öregjei és a szövetkezet vezetői késő estig együttmarad­tak, elbeszélgettek és cigányzenét hallgattak. A gyerekek bizonyára ezt érzik meg, azért találja meg olyan ha­mar a szívükhöz, szeretetükhöz vezető utat Ezért az útért ő maga is hosz- szú, nehéz utat tett meg. Szívesen elmeséli. — Kétegyházán születtem, édes­apám vasúti kalauz. A pesti vo­nalon jár. Itt jártam általánosba, aztán Békéscsabán gimnáziumba. Ott érettségiztem 1961-ben..; Először úgy volt hogy Szegedre kerülök, az ottani felsőfokú taní­tóképzőbe, de amikor meghallot­tam, hogy a budapestiben nemze­tiségi nyelven tanító pedagóguso­kat is képeznek, határoztam: oda megyek, és majd, ha végzek, haza­jövök tanítani a kétegyházi ro­mán iskolába. így történt hogy most itt vagyok.;. Megint mosolyog, láthatóan jól érzi magát, és később, a kollégái­ról is csak jót mond. Az igazgató­nőt, Pusz Hortenziát pedig annyi­ra tiszteli, szereti, mintha még ő is iskolás lenne. — Tőlük csak tanulhatok — mondja —, és higgye el, sok min­dent meg kell még tanulnom, bár a bizonyítványomra, a minősíté­semre nagyon büszke vagyok. a katedráig — Mikor gondolt először arra, hogy pedagógus lesz? — kérde­zem, és a válasszal azonnal kész. — Nagyon régen. Egészen kis koromban. Hogy miért? Mert vég­telenül szeretem a gyerekeket... Ök is szeretnek. Azt hiszem, el­sősorban azért, mert megérzik, hogy jót akarok, hogy őszinte va­gyok hozzájuk, és szeretem vala- mennyiüket, kivétel nélkül. Ez fontos: nincs kivétel, én minden­kit egyformán szeretek. A szere­tet nagyon nagy dolog szerintem, általános iskolában nélküle nem is lehet boldogulni.:. Az udvaron kacagnak a gyere­kek. Marika tanító néni nem rest, beáll a lányok közé keringélni, aztán meg Honfi Valiék füzeteit nézi: „valóban szép, ez igen, ügyes vagy” — mondja és a di­cséretet kedves egyéniségének melege hatja át most is. Szünet után az osztályáról be­I széL Elsősöket tanít: 15-en van­nak. — Még csak ismerkedünk — mosolyog —, de aztán nemsokára komoly munka következik. Szabó Marika, Balázs Icus és Szelezsán Pisti hátra tett kezekkel ül a pad- ban. Figyelnek, hiszen Marika ta­nító néni valami nagyon fontosat magyaráz... Délben, ebéd előtt van még né­hány perc ideje. Akkor a község­ről, szülőfalujáról beszél. — Szeretem ezt a falut, és en­gem is szeretnek... — Máris? — Persze ... Ismernek, de most már nem a régi kislányt, hanem a tanító nénit látja bennem min­denki. Ez valami nagyon felemelő érzés... Ha az ember itt is, ott is hallja: „Kislányom, csak szót fo­gadni Marika tanító néninek, ő jót akar, és szeret téged...” Sok­szor szégyellem is, nem érdem­iek én annyi dicséretet. Mielőtt ebédelni sietne, elmond­ja még, hogy már találkozott Sztezsán Valival, a községi KISZ- titkárral, és megbeszélték, hogy bekapcsolódik a KISZ-munkába, c népművelésbe is. — Ez csak természetes, nagyon, nagyon sokat akarok tenni ezért a községért, ahol kitűnően érzem magam. Hiszen nem csoda: haza­jöttem ... Sass Ervin Önképzőkör alakul a békéscsabai közgazdasági technikumban A Békéscsabai Sebes György Közgazdasági Technikumban megalakítják az önképzőkört. A tanulók a kéthetenként tartandó foglalkozásokon kprunk politikai és társadalmi problémáit vitatják meg. Az iskola növendékei részt vesznek az őszi betakarítási mun­kákban is. Telekgerendáson a Felsőnyomási Állami Gazdaság­ban kukoricát törnek. A kapott pénzért az osztályok kirándulást szerveznek. A IV./c. tanulói ta­karékbetétkönyvbe teszik a pénzt: az érettségi bankettet a Német Demokratikus Köztársaságban szeretnék tartani. Rövidesen elkezdik a jövő évi gyulai diák Erkel-ünnepekre való felkészülést. Az iskolai színvonal­versenyeket — szavalás, énekszó­ló, irodalmi színpad versenyágból — a télen rendezik meg, A MEDGYESEGYHAZA * ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET medgyesegyházi kisvendéglőjében, vala­mint medgyesbodzási, nagykamarási, bán­kúti és pusztaottlakai italboltjaiban / jó minőségű borok már 12,50 forinttól bármilyen mennyiség­ben, minden időben kaphatók. 481 Azt hiszem, kevés té-> mának van olyan bősé­ges i&dalma, mint a címben jelöltnek. Téve­dés ne essék, nem a Margónak becézett Mar- gitokról van szó, ha­nem a sokkal közhasz- nálatúbb iskolás füzetek margóiról. Ezekről ugyanis tudvalévő, hogy a régi világban voltak, új életünkből viszont eltűntek. Ami nem is lenne olyan túl nagy baj, ha a társadalmi és gazdasági változásokkal együtt a tudat változá­sa is lépést tartana. De mert a lét az elsődle­ges, a tudatban néha maradhatnak retrográd momentumok. Nos, ilyen, a régi vi­lágból megmaradt té­nyező a margó is, ami a lét szempontjából ugyan megnyugtatóan eltűnt, de egyesek tu­datában még máig is jól bevésve megvan, és mint olyan, létjogot követel magának. És mert egyéb reakciós törekvések mellett a célszerűség és az ész­szerűség is az ő párt­ján áll, hát évről évre megjelenik a köztudat­ban, majd a közélet­ben. Igaz ugyan, hogy Margó meg lehetne oldani, miszerint a napirendről lekerülhetne — hosszú évek óta de úgy lát­szik, a legfelsőbb szer­veknek valamilyen tit­kos érdeke lehet az eszme ébrentartása. Persze, azt is el tudom képzelni, hogy az il­letékes legfelsőbb szer­vek attól tartanak, hogy ha csináltatnak a fü­zetekbe margót, akkor meg arról írnak évekig az újságok, hogy van margó. És ebben igazuk van: végeredményben semmit nem tettünk annak az érdekében, hogy mindennapi éle­tünkből mint téma el­tűnjön, ellenkezőleg, tömegeket fosztottunk meg bizonyos munka- lehetőségtől. Node, pillanatnyilag ott tartunk, hogy nincs margó. Ismét ki lehet adni tehát a jelszót: „Rajta nagyapák és nagymamák, édesapák és édesanyák, idősebb és fiatalabb testvérek! — A margó újból sikkV* És újból megindul egy folyamat: megkezdik a margózdsti szidják a tanárt, szidják a nyom­dát. Csupán azok ne­vetnek a markukba kárörvendően, akik már a nyári szünidőben megmargózták a füze­teiket, és most nyugod­tan élvezhetik az ősz kellemelt. (Hacsak nem derül ki, hogy nem elég széles margót hagy­tak!) De hogy az okos szó­ra térjünk, megmagya­rázom, hogy miért ír­tam a fentieket. A kis­lányom — Zsuzsikám — most első osztályos. (Bárki legyintve leint­het: — az semmi!) Te­hát belekóstolhattam a margózásba. Ismerve azonban azok keser­veit, akik nemcsak kós­tolgatják ezt a művele­tet, de négy-öt nagyobb gyerek vagy unoka esetében főfoglalkozá­suknak is tekinthetnék éppen, már most csat­lakozom népes tábo­rukhoz, és Igyekszem minél több tagot tobo­rozni, hátha sikerül szé­les körű összefogással megszabadulni a társa­dalomnak ettől a rák­fenéjétől — mire nagy­apa leszek. Beck Zoltán ( 3ala!on kornyéki éttermeket tanulmányoznak • megyénk szakemberei v. z. ■ ■■■ ..............-! ! . ■■■■■ ■■ ■ J ól sikerült öregek napját tartott a battonyai Kossuth tsz Mindössze ötödik zérszámadá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom