Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

1964. szeptember 17. 3 Csütörtök Versenyben a női brigád Szocialista brigádok a mezomegyeri Béke Tsz-ben (Tudósítónktól) A mezőmegyeri Béke Termelő- szövetkezet 396 gazdája nemcsak keresi, hanem meg is találja bol­dogulását a közös gazdaságban. Ennek a boldogulásnak a hogyan­járól beszélgettünk az alacsony termetű, de az első látásra is na­gyon szimpatikus Aradszki Pál elvtárssal, aki a községnek és a termelőszövetkezetnek is párttit­kára. — A tavaszi munkák megkez­dése után — újságolta többek kö­zött — valaki szocialista brigádok szervezését tette szóvá. Kezdet­ben jó néhányan idegenkedve fo­gadták ezt a javaslatot. „Ipari üzemben igen, de itt, a szövetke­zetben!?” — mondották a közös­beliek. A pártvezetőség azonban más­ként látta a dolgot. Már az első hallásra felkarolta a kezdeménye­zést. Még nem érkezett el a tavaszi munkák dandárja, amikor a nö­vénytermelésben két népes női kollektíva, valamint a baromfi­nevelésben szorgoskodó asszo­nyok, lányok és a traktorosok vállalták, hogy versenyre kelnek a megtisztelő Szocialista brigád cím elnyeréséért. Segített a párt­vezetőség, de különösen Aradszki elvtárs abban, hogy a négy bri­gád reális és a termelőszövetkeze­tek sajátosságának megfelelő vál­lalást tegyenek. A növénytermelésben dolgozó asszonyok és lányok arra tettek ígéretet, hogy a tervezett termés­átlagnál tíz százalékkal növelik a holdankénti terméshozamot. A baromfigondozók is olyan válla­lásokat tettek, amelyek valóra vál­tása a termelőszövetkezet jöve­delmezőbb gazdálkodását segíti. Mivel a múlt évben 12,5 százalé­kos volt a csibe-elhullás, ígérték, hogy az idén öt százalékra csök­kentik. Ugyanakkor a tojáshoza­mot tíz százalékkal növelik. A gépesítésben dolgozók pedig a munkák határidőre történő befe­jezését vállalták. S miközben az embert formáló szocialista brigádmozgalom a mezőmegyeri Béke Termelőszö­vetkezetben kibontotta szárnyait, úgy követte egymást a tavaszi, majd a nyári munkák sok-sok tennivalója. És a brigádok, külö­nösen a két növénytermesztő és a baromfigondozó női kollektívák derekasan helytálltak. Ezt állapí­totta meg a pártvezetőség és a héttagú versenybizottság több­szöri értékelése. A két növényter­melő női brigád azonban nem­csak a kapálásban, az egyelésben tett eleget kötelességének. Az ara­tás, a cséplés nehéz munkájában, s a kukorica címerezésében és sok más tennivalóban is kollektí­ván részt vettek. A baromfine­velő asszonyok és lányok is min­Rekord magtermelési eredmények a Bánkúti Kertimagtermelő Gazdaságban A korábbi években többször volt az országos legjobbak között a Bánkúti Kertimagtermelő Gaz­daság. Az elmúlt esztendőben azonban különböző okok miatt le­maradtak egy kicsit. A tavasszal a gazdaság vezetői a helyi párt- szervezettel, szakszervezettel és a KISZ-el karöltve elhatározták, hogy mindent elkövetnek a jó hír­név visszaszerzéséért. Termelési ta­nácskozáson, a dolgozók bevoná­sával boncolgatták apróra a ter­vet, tételesen vállalták, miből, mennyit lehetne terven felül ad­ni a népgazdaságnak. Még nem fejeződött be teljesen a betakarítás, azt már azonban látni, hogy a vállalás nem ma­radt papíron. Az év minden sza­kában kifogástalan minőségben dolgoztak az emberek. A jól meg­munkált föld a kedvezőtlen időjá­rás ellenére hálásan fizetett. Ker­timagot például 445 holdon ter­meltek, főként nyugati exportra, fajtaborsót 300 holdon. A kömény és a sóska kivételével minden magféleség terven felüli termés­átlagot adott. A salátamag 50 holdon a tervezett kétszeresét ad­ta. Jól sikerült a bab, a sárga­répa, uborka és egyéb aprómag. den bizonnyal eleget tesznek vál­lalásuknak. A pártvezetőség és a termelő- szövetkezet gazdasági vezetői gondoltak a verseny ösztönzésére is. A legjobb helyezést elért bri­gád 1500, a második 1000, a har­madik kollektíva pedig 500 fo­rint pénzjutalomban részesül a gazdasági év végén. Közben a pártvezetőség levelet küldött az eleki Lenin és a mezőberényi Aranykalász termelőszövetkeze­tekhez, azért, mert azokban a közös gazdaságokban már dolgoz­nak szocialista brigádok. A beta­karítás után szeretnék brigád­jaik legjobbjait tapasztalatcseré­re Elekre és Mezőberénybe kül­deni. Bátkm Imre A mezőgazdasági kiállításon láttuk Az eleki Lenin és a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet többek között kendert is bemutatott a mezőgazdasági kiállítá­son. Képünkön Varga Lajos, a megyei tanács főagronómusa, Kovács György mezőgazdasági osztályvezető-helyettes és Fajó Károly, a mezőgazdasági osztály előadója az aranyérmes ken­dernél. Négy év munkájának eredménye: közepes Vezetőségválasztó taggyűlés a biharugrai Felszabadult Föld Tsz KISZ-szervezetében A napi munka fáradalmának nyomait magukon viselő fiatalok ünneplőbe öltözve várták a tag­gyűlés kezdetét. Máskor egyszerű munkaruhában -jöttek össze a községi pártházban a biharugrai Felszabadult Föld Tsz ifjúkom­munistái; ezen a napon azonban külsőbal is kifejezésre juttatták összejövetelük jelentőségét. A KISZ VI. kongresszusa előtti ve­zetőség- és küldöttváiaszitó tag­gyűlést tartottak. Kiss István titkári beszámolójá­ban némi elemzést adott a négy év munkájáról, s tőle ■ telhetőén értékelte, hogyan tettek eleget a fiatalok azoknak a feladatoknak, amelyekben a KISZ előző kong­resszusa az .ifjúság legfőbb ten­nivalóit jelölte meg. Négy év alatt nyolc vezetőség A beszámoló nem tükrözte a szövetkezet fiataljainak négyéves tevékenységét, s ezt a felszólalók jogosan kifogásolták. Ez azonban nem a jelenlegi titkár hibájának tudható be, hiszen még csak két hónapja áll a KISZ-szervezet élén. Négy év alaitit ő már a nyol­cadik titkára az alapszervezetnek, s a vezetőség is ugyanennyiszer változott. A régi vezetőségi ta­goktól való információkérés kü­lönböző akadályokba ütközött. Sajnos, a gyakori vezetőségváltoz­tatásnak a szervezet látja kárát. A szövetkezet gazdasági és pártve­zetői, valamint a kiszesek is türel­metlenek voltak. Rövid idő alatt akartak minden területen jó ered­ményt elérni, ez azonban külön­böző objektív és szubjektív okok miatt nem sikerültt. Mindig úgy gondolták: majd az új vezetőség „megváltja a világot”. Az újakat még újabbak követték és így nem tudott összekovácsolódni a kollek­tíva. Ez így ment, amíg Kiss Ist­vánt meg nem választották tit­október 1—15-e közötti időben tervezik. Tartózkodjunk hát az el­múlt évben helyenként előfordult túlzásoktól. A túl korai búzavetés általában hasonló terméscsökke­nést okoz, mintha novemberben vagy decemberben vetnénk. — A fajtának megfelelő op­timális növényszám kialakításá­hoz ugyancsak a múlt évi búza- termesztési tanácskozáson elfoga­dott mennyiségeket javasoljuk. Itt is fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra, hogy pl. a Bezosz- taja fajtának legjobban megfelelő növényszám már túlzott a hagyo­mányos hazai fajtáknál, pl. a Bánkúti—1201-esnél. Ezért, ha ennél alkalmazzuk, ez termés­csökkenést okozhat. — A vetés mélysége 4—6 cm között a legmegfelelőbb. Ezt a múlt évben sok gazdaságban nem tudták biztosítani. A sekély vetés­nek csak kisebb részben okozója a csoroszlyák nem megfelelő álla­pota, a legtöbb hiba abból szár­mazik, hogy a traktorok a meg­engedettnél gyorsabban haladnak. Ennek következtében — még sú­lyok felrakása esetén is — sekély marad a vetés. Ha a traktoroso­kat és a vetésben dolgozókat a minőségben is érdekeltté teszik, az ilyen jellegű hibák gyakorlati­lag kiküszöbölhetők. — Az idén nem mindenhol csí­rázik megfelelően a búza. Sok esetben még a 60 százalékos csírá­zást sem éri el. Ez bizonyára a rendkívüli júniusi időjárással függ össze. Ezért megkülönbözte­tett figyelmet érdemel a saját ter­mesztésű vetőmagvak próbacsí- ráztatása. Éneikül nem lehet a szükséges vetőmagmennyiséget helyesen meghatározni. Az Orszá­gos Vetőmagfelügyelőség megyei kirendeltségei felkészültek arra, hogy minden beküldött vetőmag- mintát gyorsan megvizsgáljanak és rövid időn belül értesítsék a tsz-eket az eredményről, A magas terméshozamnak — az elegendő és jó minőségű vetőmag mellett — nagyon fontos tényező­je a megfelelő mennyiségű és összetételű műtrágya. Ebben az évben mégis több megyében je­lentős mennyiségű foszfor és káli műtrágyáról akartak lemondani a termelőszövetkezetek. Olyan helytelen nézet alakult ki, hogy ezeknek a hatóanyagok­nak használata egyes megyékben nem gazdaságos. Más megyében viszont úgy vélekednek, hogy a túlzott nitrogén műtrágyázás okozta bizonyos mértékig helyen­ként a gyengébb gabonatermést. Sok évi tapasztalat és kísérleti eredmény igazolja, hogy — a je­lenlegi agrotechnikai színvonal mellett — helyes a műtrágyák ki­alakult nitrogén—foszfor—kálium aránya. (Ez az arány 1:0,7:0,5.) A nitrogén jelenlegi mértékű hasz­nálata csak akkor nem hozza a várt eredményt, ha az egyoldalú és nem párosul kellő mennyiségű foszfor- és kálikiegészítéssel. A vetési munkálatok mellett nem érdektelen szólnunk néhány más, nagy jelentőségű tennivalóról is. így például nagyon fontos, hogy - a korai betakarítás lehetősé­gét kihasznláva — időben lekerül­jön a földről a magnak termelt pillangós takarmány, a burgonya, a napraforgó és a rostnövény. Külön gondot jelent a kukorica és a cukorrépa betakarítása. A cukorrépával bevetett terület majdnem 30 ezer katasztrális holddal nagyobb, mint tavaly volt. A terméskilátások sem rosszak. A cukorgyárak folyama­tos munkája és a mezőgazdasági üzemek késő őszi munkatorlódá­sának elkerülése érdekében s a múlt évinél nagyobb területen szükséges korábban megkezdeni a répaszedést. A korai kiszedés mi­att kieső termésmennyiség értékét pótolja az a felár, amelyet a ko­rábban átadott répáért fizetnek a cukorgyárak. Szólhatnék még az istállótrá­gya kihordásának és beszántásá- nak fontosságáról, az ősszel el­végzett mélyszántás termésfo­kozó hatásáról, a sok jó siló készítésének hasznosságáról. Ám­de ezek ma már nem ismeretlenek a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói előtt. Annyit azonban feltétlenül hozzá kell még tennem az elmon­dottakhoz, hogy a vetés jó előké­szítése mellett, a jelenlegi kedve­ző időt használják ki jobban az üzemek a mélyszántás gyorsításá­ra, mert a gabonavetés nagyobb arányú megindulása után erre már nem sok erő jut. Később pe- dig az időjárás szólhat közbe Az a roppant nagy feladat, amely az elkövetkezendő hetek­ben vár teljesítésre, megkívánja a mezőgazdaság és a vele együttmű­ködő iparágak valamennyi dolgo­zójának teljes erejét, összefogását, hogy az idei termés megóvásával együtt megalapozhassuk a jövő évi eredményeket is. kárnak. Mióta ő irányítja a mun kát, azóta némi javulás mutatko zik. A taggyűlésen szó volt az alap­szervezet politikai és kulturális tevékenységéről. Az eszmei, poli­tikai továbbképző tanfolyamokon a fiatalok túlnyomó többsége részt vett. Az egyik felszólaló elmondta, hogy annak idején megalakult a színjátszó és a népi tánc-csoport, de munkája tiszavirág életű volt, A napokban azonban újjászervez­ték a kultúrgárdát, de hogy sike­resen megállják a helyüket a kü­lönböző versenyeken, szemléken, művészeti irányú továbbképzésre van szüksége a csoport vezetőjé­nek. Tagdíj, sport, őszi munkák A beszámoló foglalkozott a tag- díjfizetéssel. Bírálat érte a tagsá­got, mert nem fizeti rendesen a tagbélyegek árát. Az elmúlt hó­napban a tagdíjbevéted csak 30 százalékos volt! Sokan arra hivat­koznak: „Nincs pénzem”. Valaki helyesen jegyezte meg: „Nem le­hetne egy pohár sörrel keveseb­bet innd?’­Beszéltek a fiatalok a sportról is. Volt szerelésük, de „eltűnt” (?) Most újat kapnak és így sportol­hatnak. Tervük, hogy megalakít­ják a futball- és a női röplabda­csapatot. Rövidesen elkezdik a sportpálya építését. Kiss elv társ ismertette, hogyan teljesítették eddig a kongresszus tiszteletére tett vállalásokat. Hangsúlyozta: most mindannyi- uknak elsőrendű kötelessége az őszi mezőgazdasági munkákban a tudása és ereje szerinti részvétel. A titkári beszámoló és a hozzá­szólások után megválasztották az új vezetőséget.' A szövetkezet KISZ-szervezetének titkára Kiss István lett. A tagság bízik ben­ne, ami egyik feltétele lehet, hogy a kiszesek munkájának színvona­la rövidesen emelkedni fog és négy év múlva jelentős eredmé­nyekről számolhatnak majd be. De ehhez szükséges, hogy mind­annyian maradéktalanul teljesít­sék a soron következő feladatokat. Dékány Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom