Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-15 / 216. szám

1964. szeptember 15. 5 Kedd A tanácsi dol&osőh, képesítéséről Á társadalmi haladás, szocia­lista társadalmi rendiünk fejlődé­sében elért eredmények igénylik, hogy a helyi államhatalmi szer­veknél, a tanácsoknál dolgozók nagyobb szakmai és politikai is­meretekkel végezzék munkájukat. Ezért született meg a tanácsi munka színvonalának további ja­vítása érdekében a képesítési rendszer bevezetéséről szóló kor­mányhatározat, amely a végre­hajtó bizottságok titkársága és a szakigazgatási szervek vezető és ügyintéző munkaköreinek betölté­sét képesítéshez köti. A Közalkalmazottak Szakszer­vezete Békés megyei Bizottsága mellett működő Tanácsi Szakbi­zottság legutóbb felmérte és meg­vizsgálta, hogy a kormányhatáro­zat hatályba lépése óta mi a hely­zet a tanácsoknál, hogyan sike­rült érvényt szerezni a határozat előírásainak. Első és legfontosabb kővetkez- tétés: a kormányhatározat alkal­mazása kedvező hangulatot vál­tott ki a tanácsi dolgozók körében és a széles közvélemény előtt. A kezdetben egyesek részéről jelent­kezett aggodalom és az a helyte­len szemlélet, hogy a képesítési rendszer bevezetése talán a mun­kás-paraszt dolgozóknak az ál­lamapparátusból való kiszorítását eredményezi — teljesen meg­szűnt. A pártunk VIII. kongresszusán hozott határozat világosan meg­határozza, hogy „ma minden tisztség és funkció betöltésénél a szocialista rendszerhez való hűség mellett a hozzáértés és rátermett­ség a döntő". Éppen ezt az elvet érvényesíti a tanácsoknál követ­kezetesen a képesítési rendelke­zés. A számadatok szerint a községi tanácsoknál van a legtöbb gond a továbbtanulással, a képesítés megszerzésével. Megállapítható ugyan, hogy a tanácsok végrehaj­tó bizottságai az érintett dolgo­műsora Szeptember 15-én, íe.SO-kor Gyomán: VÁNDORDIÁK Szeptember 15-én, 19.30-kor Nagybán- hegyesen: kaméliAs hölgy zók számára az előírt végzettség megszerzésére a kötelező határo­zatot mindenütt kiadták, egyes községi tanácsok végrehajtó bi­zottságai (pl. Zsadány, Mezőgyán, Geszt) azonban nem szorgalmaz­ták kellően a beiskolázást. A községi tanácsok kis létszá­mú apparátusát tekintve, itt okoz legnagyobb problémát az egyszer­re történő tanulás. Békéssémsori­ban a mindössze hat főt kitevő ügyintéző apparátusból például négyen tanulnak tovább. El lehet képzelni, hogy a vizsgaidőszakok­ban milyen nagy gondot okoz a tanulmányi szabadságok kiadása. Célszerű ezért — főleg a közsé­gi tanácsoknál — differenciáltan végezni már a beiskolázást. Kétségtelenül a nőknek a leg­nehezebb a helyzetük. A gyer­meknevelés, a család ellátása mellett bizony nem sok idejük marad a tanulásra. Mégis, a szak. bizottság véleménye szerint a leg­inkább részükről beérkező men­tesítés iránti kérelmek teljesítését nagyon meg kell fontolni. Éppen a dolgozó nők védelme, érvénye­sülésük, megfelelő továbbfejlődé­sük érdekében lehetőleg a. felté­teleket kell megteremteni ahhoz, hogy tanulhassanak, nem pedig a pillanatnyilag talán előnyösebb­nek látszó mentesítéssel élni. Örömmel állapította meg i a szakbizottság, hogy a tanácsok választott, de függetlenített veze­tői közül sokan középiskolai, egyetemi, főiskolai szinten képe­zik magukat, vagy a marxista esti egyetemre járnak, annak el­lenére, hogy rájuk a képesítési rendelkezés előírásai nem vonat­koznak. A szakbizottság véleménye sze­rint az államigazgatási szakem­ber-utánpótlás biztosítását, az ál­lamigazgatási munka színvonalá­nak emelését jelentené, ha külön államigazgatási szakiskolát szer­veznének, vagy a jelenlegi köz- gazdasági technikumok ón belül megszerveznék ezek államigazga­tási tagozatát. Hasznosnak látsza­na — főleg az államigazgatási szervek ügyvitelt ellátó dolgozói igényeinek jobb kielégítése céljá­ból — a gimnáziumok szervezésé­ben irodai szakközépiskolai osz­tályokat nyitni. Van olyan elgon- dalás, hogy ezekbe bele lehetne olvasztani a jelenlegi gyors- és gépíró iskolákat is. Dr. Bertalan Ferenc FlK/W|VfR4P6 Keserű szerelem Állandó KISZ- és úttörőtábor építését tervezik Gyomán (Tudósítónktól) A KISZ, a községi tanács és más szervek az elmúlt időben el­határozták, hogy a KISZ-fiatalok, valamint az úttörők nyári táboro­zására állandó úttörőtábort léte­sítenek Gyomán. A tábor építésé­re 19G5-ben kerül sor, s a járás községed összesen mintegy 100 ezer forintot fordítanak erre a község­fejlesztési alapból. Elsőnek a Gyo­mai Községi Tanács ajánlotta fel segítségét, s az építkezésre 40 ezer forintot biztosított. Így az eddigi 200—300 fiatal helyett mintegy 1200 úttörő és 400 KISZ-fiatal üdülhet majd a táborban. D. J. Megjelent a Pártélet szeptemberi száma Az T. Internacionálé megalakulása 100. évfordulójának méltatására szen­teli vezető anyagát a Pártélet szep­temberi száma. Simon Péter, a törté­nelemtudományok kandidátusa A marxizmus győzelmes útja címmel ér­tekezik az Internacionálé jelentőségé­ről, szerepéről. A folyóirat elemzőep foglalkozik a párt alapszervezetek ve­zetőségeinek újjáválasztásával, az ipar néhány időszerű feladatával, a párt­fegyelmi munkával, a szövetkezeti szocialista brigádversennyel, a mező­gazdasági pályaválasztással, a felsza­badulás 20. évfordulójára való készü­lődéssel, A propagandisták felkészülését se­gíti Balogh Sándor: A két világháború tanulságai és Kiss György: A szocia­lista internacionalizmusról szóló írása. Három cikk is foglalkozik a közelgő KlSZ-kongresszussal, a fiatalok ké­szülődésével. VVVVWWWNA ^A^WVW\ZVNAA/NAAA/VVW\A/WVVW>\AAA^WVVVVVV\iVVVWWVVVVWVV Megkapó an szép és tanulságos francia film egy néger fiú és egy fehér lány szereiméről. (Bemutatja a dévaványai Kultúr mozi szeptember 14—15-ig.) SZEPTEMBER 15. Békési Bástya: Egy taxisofőr halála. Békéscsabai Brigád: Minden megtör­ténhet. Békéscsabai Szabadság: Halló, Japán! Békéscsabai Terv: A nagy ri­port. Gyomai Szabadság: Csigalépcső. Gyulai Erkel: Havanna ünneipel. Gyu­lai Petőfi: Ének az esőben. Mezölco- kovácsházi Vörös Október: Bakfis. Orosházi Béke: Éva és Vera. Orosházi Partizán: özvegy menyasszonyok. Sarkad! Petőfi: Már nem olyan idő­ket élünk. Szarvasi Táncsics: Miért rosszak a magyar filmek? Szeghalmi Ady: A fogadalom. A tv műsora SZEPTEMBER 15-EN, KEDDEN 8.05—6.25 Orosz nyelv (ált. isle. VI. oszt.). Az ötödikes anyag ismétlése. 9.00—8.20 Környezetismeret (ált. isk. I, oszt.). Erdei iskola (bábjáték). 14.00— 14.20 Orosz nyelv (ism.). 14.55—15.15 Környezetismeret (ism.). 15.55 Helyszí­ni közvetítés a magyar—jugoszláv ba­rátsági nagygyűlésről a Sportcsarnok- bői. 18.20 Hírek. 18.25 Dubrovnik! fesz­tivál. Nagy Péter jegyzete. 18.45 Nap­lő — 1938. Chamberlain Hitieméi. 18.50 A Horváth-kerttől a Keletiig... Riport- műsor. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Naipl jegyzetünk. 19.50 Luxustu- tajom. Magyarul beszélő szovjet film. 21.30 Zenés beszélgetés. Zenei intéz­ményeink tervei az 1934/65. évadra. 22.30 Tv-hlradó. — 2. kiadás. (MTI) Kondoros. Zsi­nóregyenes házso­rokból álló csinos utcák a forgalmas szarvasi országút mentén. A község­A betyárromantika nyomában Kondoroson neknek 9000 lakó- Miért késik a régi csárdaépület rekonstrukciója? ben zott árkádos fo­lyosóját szeretnék megnyitni, ahol most egyébként raktárak vannak. Esetleg a pincé- is be le­sa van, s mintegy 16 000 kh határterületén három tsz virágzik. Mindez szinte valószínűtlennek tűnik, ha az ember elgondolja, hogy a török hódoltság alatt el­pusztult XIII. századbeli falu, ratos autóbuszok, autók, motorke­rékpárok sokasága is bizonyít. Ez a helyzetkép ezen az estére hajló vasárnap délutánon is. A vendéglő tágas kerthelyiségére nyíló verandán Lakatos Tamás Kondorosegyház helyén mintegy népi zenekara már hangol, én pe- három évszázadon keresztül a va- dig a régi betyárromantika nyo- don volt az úr. A múlt század mait kutatva, a vendéglő üzlet­hetvenes éveiig csupán a pusztai vezetőjével, Jantyik Józseffel be­szél járt erre, meg az a néhány szélgetek. utasember, akit jó vagy rossz — Mit tudna mondani az itteni szerencséje erre vezetett és éjsza- idegenforgalommal kapcsolatban? kára fedelet remélt a feje fölé az Milyen méretű ez és ki tudják-e alatt a zsuptető alatt, ami a tér­szín egy kiemelkedő halmán álló magános házat, a kondorosi csár­dát fedte. elégíteni az érdeklődők igényeit? — Tekintve, hogy Kondorosnak semmiféle gazdasági fellendülést nyújtó ipari üzeme nincs, igen Pestre utaztában így került ide örvendetesnek tartjuk, hogy leg- Erkel Ferenc is — amint levéltári alább idegenforgalmi vonatkozás­feljegyzések tanúsítják —, akkor már mint Kolozsvárról visszatért jó nevű muzsikus. Hogy a kondo­rosi csárdában éppen mulatozó betyárokra talált, az Erkelnek csak addig szolgált ijedtségül, míg a pusztai legények magával vitt zongoráját le nem emelték az ekhós szekérről. A többi már ment, ha muszájból is, kivilágos­ban számíthatunk fejlődésre. Ugyanis az a helyzet, hogy a me­gye jelentősebb idegenforgalmi helyeit, a szarvasi Arborétumot, a gyulai Várfürdőt meglátogató' kirándulócsoportok és magános utasok is rendszerint betérnek hozzánk is. Vonzza őket az e hely­hez fűződő egykori romantika. De... — bizonytalanodik el hirte­kivirradatig... Akkor a betyárve- len Jantyik József hangja. zér még két lovaslegényt is adott a bandát mulattató muzsikus mel­lé, hogy elkísérjék a szolnoki révig, nehogy valami bántódás érje az úton. Az egykori csárda — utcafronti modern épülettel kiegészítve — — De? — De, meg kell azt is monda­nom, hogy igen kis mértékben tudjuk a látogatók érdeklődési igényeit kielégíteni. Kisebb mér­tékben, mint várják, amint azt mi is szeretnék és ahogyan lehetne most is itt áll Kondoros központ- kielégíteni. Majdnem szégyelljük, jában. Az itteni földművesszövet- hogy csupán csak a kéménybúvó­kezet jó menetelű vendéglője van benne elhelyezve. Az egykori be­tyárromantika varázsa — különö­sen vasárnapokon — élénk ide­genjárást eredményez itt, amit a hely mutatható be, nem pedig az az egész korhű miliő, aminek a rekonstrukciója évek óta szív­ügyünk. Ugyanis az udvari trak­tus a régi csárdaépület, s ennek vendéglő előtt parkírozó különjá- a régi tulajdonosok által befala­hetne rendezni egy szobát korhű bútorzattal, stflszerű világítással. Azonkívül ki lehetne itt állítani az akkori helyi népvi­seletnek ma már muzeális értékű ruhadarabjait is. Nem tudom el­képzelni, hogy a MÉSZÖV ne tudná másképpen megoldani a raktárkérdést és ne lenne néhány ezer forintja az átalakításra, ami a nagyobb idegenforgalom által üzleti szempontból is kifizetődne... Sajnos, hiába vannak ilyen té­ren nagyon szép eredményeink, néha mégis az az ember érzése, kevés érzékünk van az adott le­hetőségeink kihasználására. Keve­sebb, mint a megmaradt romanti­kus igény.., Mindezt akkor gondolom el, amikor az egykori csárdaépület padlásán bebújok a kéményfülke füstszagú üregébe, aminek 5—6 méteres aknanyílása lenn a pincé­ben vész el.,. A szemközti ké­ményjárat menedékesen vezet le az egyik szobába, ahol annak ide­jén a kemencébe torkollt és nem egy alvó pénzes kalmárnak oko­zott kellemetlen meglepetést... Az oldalszárny most udvarra néző északnyugati fala képezte hajdan a csárda külső frontját. A falsík félkörös repedései most is jól mu­tatják az árkádos folyosó régi boltíveit. Remélhető, hogy látni fogjuk az eredeti állapotába visszaállított kondorosi csárdát, a mellette lé­tesült turistaszállást, a kocsipar­kírozó hellyé átalakított udvart. Az első lépés már megtörtént. A Kondoros idegenforgalmi neveze­tességére felhívó reklámtábla már készen van és felállításra vár a szarvasi út mentén. Surányi Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom