Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-22 / 196. szám
1964. augusztus 22. 5 Szombat Egy jubileum története és ami nem fér a jegyzetbe Beszélgetés Békéscsaba legidősebb művész-pedagógusával Nem mindig szándékos a szabálysértés Beszélgetés a gyomai járási tanács igazgatási osztályvezetőjével A 72 év, a pedagóguspályán töltött fél évszázad nem látszik meg Mokos Józsefein. Békéscsabán szinte mindenki ismeri öt. A Balassi kultúrotthon kedves Józsi bácsija, a legidősebb rajztanár a városiban, aki éppen húsz éve vezeti, tanítja a kultúrotthon Munkácsy Mihályról elnevezett képzőművészeti szakkörének tagjait A jubileumot megelőző napokban, a szakkör 20. évfordulójának előestéjén kerestük fel az idős művészpedagógust. Szerény rajzokkal, festményekkel díszített lakásában életútjáról, s az utolsó két évtizedről beszélgettünk, amelynek munkássága összekapcsolódott az országszerte híres képzőművészeti kör munkájával. — Munkások, diákok..: A festészet iránt rajongók voltak mindig a tanítványai. A művelődési otthon szakkörébe most is ilyen fiatalok járnak — mondta kis íróasztala mellett beszélgetve. Húsz éve..: Plakátok és a munkáshatalom első éveiben nagyon népszerű karikatúrák rajzolásával kezdtük.^ Azóta sokan elkerültek a kör tagjai közül szerte ax országba. Sokan... nagyon sokan voltak. És milyen lelkesedéssel tanulták a művészet titkait! Nemrégen össze is számoltam azoknak a nevét, akikből az elmúlt években híres emberek lettek— Akik egyenest a kis társaságunk festő—szobrász-műhelyéből kerültek képzőművészeti, iparművészeti főiskolára vagy éppen más művészeti pályára. A sok száz közül csaknem ötven tanítványomból lett művész. Pet- rovszki Pál, Vágréti János, Ja- necskó Pál, Falyó János, Gaál Ilona, Gaburek Károly, Búzás Árpád, Nagy Nándor... és nehéz lenne mindnek a nevét lejegyezni — sorolta a művészekké lett egykori tanítványainak nevét. Hosszú percekig el-elgondolkodott egy-egy név említésénél... Fiatalosan mosolygott, de hangja olykor megremegett, amikor a régi és mai sikereiről esett szó. Számtalan kiállításán, országos, sőt külföldi tárlaton szerepeltek már tanítványai alkotásaikkal, s most is újabbakra készülnek. — Az országban sehol nincs olyan tekintélye a képzőművészeti köröknek, mint nálunk — folytatta. — Évről évre újabb és újabb fiatalok kerülnek a képzőművészeti főiskolára tőlünk... és minden évben egy-kettő meghívást kap a leghíresebb művésztelepekre is néhány hetes tanulásra. Magáról nem szívesen beszélt az idős tanár, annál többet a nyugdíjas éveit megszépítő, köré csoportosult ifjú tehetségekről. Terveikről, a kultúrotthon- ról, ahol otthont kapott a szakkör. Hihetetlen, csodálnivaló életerő sugárzott Józsi bácsiból, amikor ezekről beszélt. Két éve aranydiplomát és még több megtisztelő kitüntetést kapott munkásságáért, de amint mondta, Galambos Illést, az Endrőd és Vidéke Körzeti Fmsz ősz hajú, mindig vidám idős dolgozóját a napokban búcsúztatták munkatársai nyugdíjba vonulása alkalmából. Az fmsz vezetősége és szakszervezeti bizottsága bensőséges ünnepséget rendezett az idős Mintegy 20 ezer forintot fordítanak a községfejlesztési alapból Gyulaváriban a kultúrotthon felújítására. Az átalakítási, tatarozá- si munkák régen időszerűvé váltak a kis község kültúrotthonáNeibort Istvánt, a gyomai járási tanács igazgatási osztályának vezetőjét azért kerestük meg, hogy egyrészt ismertesse azt, mi az osztály fő feladata, másrészt beszéljen arról, hogy társadalmunk gépezetében milyen döntő szerepet játszanak a tanácsi igazgatási osztályok. — Téves hiedelemben élnek azok, akik azt gondolják, hogy mivel a szabálysértési ügyek is hozzánk tartoznak, előző lépcsőfokai vagyunk a rendőrségnek, vagy netalán a bírósági tárgyalások egy részét vállaljuk magunkra. Nem. Egyáltalán nem vagyunk ítélő szerv, ítéletet sohasem hozunk, esetleg pénzbírságot szabunk ki. Ha már éppen a szabálysértésről esett szó beszélgetésünk elején, hadd mondjam el azt, hogy épp a mi járásunkban általános a termelői igazolvány nélküli piaci árusítás szabálysértése. A megyei dolgozó tiszteletére. Rövid kis beszédben, kedves szavakkal méltatták eddigi munkásságát, majd a szövetkezeti mozgalom szervezésében és erősítésében kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül Kiváló Dolgozó jelvénnyel tüntették ki Galambos Illést. ban. Hosszú idő után végre teljesül a helység lakóinak kérése, rendeltetéséhez méltó külső berendezésit kap a kultúrotthon. Átalakítási munkáit hamarosan befejezik. följelentés érkezett osztályunkhoz, s ezek közül a termelői igazolvány nélküli kereskedés miatt 45 esetben pénzbírsággal kellett sújtani a szabálysértőket. — Ez a pénzbírságolás milyen embereket érintett? — Hát igen, úgy érzem, talált ez a kérdés... Tulajdonképpen a termelői igazolványt azért tartják szükségesnek, hogy holmi üzérkedésnek, majdnem hogy kapitalista nagykereskedelemnek elejét vegyék. De sokszor elgondolkodom, hogy a szabálysértők abszolút többsége, sőt mondhatnám, kivétel nélkül tsz-parasztok. És megmondom őszintén, nem is tartom túlságosan célszerűnek, hogy a háztájiból áruló tsz-tagokat kötelezik a termelői igazolvány felmutatására. — Milyen szabálysértési ügyek a legáltalánosabbak? — Az előbb elmondottakon kívül az őszi tengeritörés idején elég sok feljelentés érkezik hozzánk az iskolaigazgatóktól, igazolatlan mulasztás miatt. Az elmúlt évben 15 esetben jött panasz fiatalkorúak „fenegyerekeskedése” miatt is. Ezeknek legtöbb esetében a kivizsgálás eredménye azt mutatta, hogy a szülői környezet nem túlságosan megfelelő. — Hogyan tudná megfogal- rruizni egy mondatban az igazgatási osztály munkáját? — Talán így: a születéstől a halálig minden ügyes-bajos dolgukkal hozzánk fordulnak az emberek. Hatósági bizonyítványokért egyének, közületi szervek raktárgondjaikkal, katonai ügyek a sorkötelesek összeírásával, tűzrendészet! feladatok, kisajátítási ügyek, gyámhatósági ügyek és sorolhatnám a végtelenségig... Például a közeljövőben azt vizsgáljuk meg, hogy az állami gondozásba vett gyerekek otthoni környezete nem változott-e meg kedvezően, vagyis, hogy visszakerülhetnek-e egy páran abba a környezetbe, ahonnan a korábbi időkben kötelességünk volt ki-, emelni a gyerekeket azért, hogy erkölcsi és egészségügyi vonatkozásban ne érje kár őket... De mi foglalkozunk azzal is, hogy a nem megfelelő szociális körülmények között élő családoknak anyagi vonatkozásban, segélyezés formájában támogatást nyújtsunk. — Konkrétan? — Például a múlt évben járásunkban 59 cigány családot részesítettünk gyorssegélyben. Persze ez csak átmeneti segélynyújtás. Ezeknek a családoknak tanács- ádással is segítünk gondjaik megszüntetésében. — Milyen módon tökéletesítik munkájukat? — Igen nagy szerepet játszik a mi területünkön is a társadalmasítás. Ha egy-egy községből szabálysértés miatt hozzánk kerül egy ember, akkor az abból a községből választott — hogy így mondjam „népi ülnök” is megjelenik nálunk, s ő, ismervén az illetőt, hitelesebbé tudja tenni azt a képet, ami a följelentés alapján bennünk már kialakult. Valószínű, azért is, mert jobban ismeri az illető környezetét, pontosabban meg tudja határozni azt az okot, ami a szabálysértésre késztette a vétkest. — Valamennyi szabálysértő tettében van szándékosság? Nem fordulhat elő az, hogy a törvények hiányos ismerete miatt is követnek el szabály- sértést az embereik? — De igen. Éppen a közelmúltban tárgyaltunk arról, hogy sok jó szándékú ember is elénk kerül szabálysértés miatt, naívság vagy tudatlanság következtében. Éppen ezért elhatároztuk — a formát még nem tudjuk, — hogy azokból az esetekből, amelyek statisztikánkban a legnagyobb számban szerepelnek, felvilágosításokat adunk, főleg a kisebb községek lakóinak, illetőleg a termelőszövetkezeti tagoknak. Reméljük, hogy ezzel a kezdeményezésünkkel csökkenteni tudjuk a szabálysértések számát, kevesebb lesz a dolgunk is — vagyis szeretnénk a szabálysértések vonatkozásában „munkanélküliekké válni”... — fejezte be gondolatait a gyomai járási tanács igazgatási osztályának vezetője. T. F. amíg egyetlen tehetseget felfedez a városban — márpedig sok tanács kereskedelmi osztályának van — rajzolni, festeni... tanítani) piacellenőreitől igen sok följelenszeretne... újabb sikereket elérni) a jubiláló szakkörrel... —We— tés érkezik hozzánk. Például a múlt évben — az összes szabály- sértést figyelembe ■ véve — 422 Nyugdíjba vonult — Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Rendbe hozzák a gyulavári kultúrotthont V^A^AAA^AV^^A/^AAAAA/^/VVW^^AVV^AAA^^V\VVV^^^VS^AV^^A^AA^^WV^A/^AVV^A/^AAAA/WWV^AVV^^^VWWWWVVVVV^AAA/yWWVVVVV^^! Augusztus 19-én a Szegedi Szabadtéri Játékok programja a Kis- bojtár című népi táncjáték bemutatója volt a Magyar Állami Népi Együttes vendégszereplésében. Erre a Dóm téri estére hét és fél ezer néző gyűlt össze. Hét és jél ezren a „Kisbojtár“ bemutatóján Megtekintette a bemutatót Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Legtöbben a vidéki városodból jöttek, főleg a falu népének érdeklődése volt nagy a Kisbojtór iránt. A nagy sikerű előadás a , 100. jubiláns előadás is volt a szabadtérin. 1959, a felújítás első esztendeje óta éppen századszor fújták meg a fesztivál szignálját. Ez alkalomból az előadás után a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága virágcsokorral köszöntötte a századik estén fellépett művészeket, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőit és tagjait. Lakodalmastánc. Cigánytánc. (Fotó: Somogy iné)
