Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-02 / 180. szám
W61. augusztus 2. 2 Vasárnap Az osztályharc mai problémái hazánkban 1 1 ...... ....... ■■ Ú tkeresés Jelenleg hazánkban a szocializmus építésének második szakaszában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy leraktuk a szocializmus alapjait. Az alapok lerakása után egyre többször és egyre többen kérdezik: jelenlegi körülmények között folyik-e egyáltalán osztályharc és ha igen, milyen formában. Az osztályharc meg nem értésének talán az az egyik legfontosabb oka, hogy á szocializmus alapjainak lerakása után hazánkban megváltoztak az osztályviszonyok. Ez a változás abban mutatkozik, hogy felszámoltuk az ellenséges osztályokat és így az osztélyharcnak is más formát kellett öntenie; nem az osztályok közötti közvetlen harcban jelentkezik immár, s ez nehezebbé teszi megértését, elemzését. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában az előttünk álló feladat a szocializmus teljes felépítése. E feladat megoldása változatlanul azt követeli a munkásosztálytól és a munkásosztály pártjától, hogy tömöritsen a szocializmus felépítésére minden dolgozót. Ez a feladat a szocializmus alapjainak lerakása előtt is megvolt, de jelenleg megváltoztak a konkrét feltételek, amelyek között a szocializmus építése folyik. Ez mindenekelőtt a feladatok jellegének változásában mutatkozik meg. Az eddigi fejlődés eredményeként megoldódtak és lekerültek a napirendről azok a . harci kérdések, amelyek a különböző osztályok között véleménykülönbségeket eredményeztek, amelyekben a munkásosztályon kívüli dolgozó rétegek gyakran ingadoztak. A szocializmus felépítésének megvalósítása és ennek során azoknak az erőknek, akadályoknak a leküzdése, amelyek gátolják előrehaladásunkat — ebben lehetne egy mondatban kifejezni jelenlegi körülményeink között az osztályharcot. Jelenlegi körülményeink között sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogyha már ellenséges osztályok nincsenek is, de hatásuk érvényesül, gyakran szívósan továbbgyűrűzik. S vannak persze olyan emberek (burzsoák és ügynökeik), akik mindent megtesznek a szocializmus építésének akadályozására. Az osztályharo a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában is három fő területen, gazdasági, politikai és ideológiai síkon folyik. Vizsgáljuk meg először a gazdasági harc területét. A munkásosztály gazdasági harca a szocializmus építésének egész időszakában egy új, nagy feladat megoldáséra irányul: a szocialista gazdaság erősítésére, a termelés fokozására és a minőség javítására. Sokan azt gondolják, hogy a gazdasági építés nem osztályharc. Azzal érvelnek, hogy a termelésben ma már nincs osztályok közötti ellentét, mint a kapitalizmusban volt, és szerintük a termelés az embernek a természet fokozott meghódításáért vívott harca. Az persze igaz, hogy a szocializmus építésének időszakában a termelés szférájában már nem áll szemben egymással burzsoá és proletár. Ugyanakkor azonban a gazdasági építés egyrészt harc a szocialista termelési viszonyok erősítéséért, másrészt harcot jelent a termelőerők fejlesztéséért. Ez a harc, a szocializmus építése, a két rendszer harcának keretei között folyik s ez rányomja bélyegét az egész folyamatra. A kapitalizmusban élő dolgozókra ma a legnagyobb hatást a gazdaság terén elért eredményeinkkel gyakorolhatjuk. >Már régen túl vagyunk azon az időszakon, amikor a szocializmus csak könyvek segítségével hódította meg az emberek szívét és eszét. A szocializmus — elsősorban a Szovjetunió csaknem félévszázados létén, nagyszerű eredményein keresztül — ma már reális, mindenki által érzékelhető valósággá vált. A szocializmus, mint világ- rendszer elsősorban gazdasági eredményeivel gyakorolja, és kell, hogy gyakorolja a népekre a legnagyobb hatást. A mai helyzetben, amikor mindenekelőtt a gazdasági erőn múlik a béke biztosítása, s a szocializmus világméretű győzelme a cél, a gazdasági építés kapitalizmus elleni harcot, osztályharcot jelent Politikai téren az osztályharc jelenlegi legfontosabb feladata a néphatalom szilárdítása és védel- mezése. Jelenlegi körülményeink között az osztályharchoz még hozzátartozik az osztályellenség elnyomása, ezt azonban csak úgy valósíthatjuk meg, ha az adminisztratív fellépést összekapcsoljuk a politikai felvilágosító munkával. Az osztályharc harmadik területe az ideológiai harc. „Fejlődésünk jelenlegi időszakának egyik jellemzője, hogy a politikai harc is gyakran ideológiai formában jelentkezik. A kapitalista út eszmei öröksége —• az ellenséges erők utolsó mentsvára fékezi a szocialista építést” — állapította meg az MSZMP VIII. kongresszusa. Jelenlegi körülményeink között a párt politikai céljainak megvalósítása — példul a nemzeti egység kialakítása — elsősorban szívós ideológiai harcot követel. Igaz, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában már nincs a szocializmusban ellentétes érdekű osztály, de a nemzetközi helyzet bonyodalmai vagy a belső fejlődés nehézségei kiválthatják az ellenséges társadalmi és ideológiai erők aktivitását. Ez megköveteli, hogy az ideológia területén éberek legyünk, kizárólagossá tegyük a szocialista eszméket. A szocializmus építésének eddigi eredményei előrevitték a polgári és kispolgári gondolkodás elleni harcot is. Ennek ellenére még távolról sem mondhatjuk, hogy a régi világ eszméi, szokásai, erkölcse már teljesen eltűnt. A szocialista tudat kialakítása, az emberek fejében a kapitalista nézetek megszüntetése az egyik legnehezebb feladat. Az osztályharc egyik fő frontja a jelenlegi körülmények között éppen ezért a kapitalista eszmék, a kapitalista csökevények elleni harc. Ennek a harcnak egyik sajátos vonása az, hogy nem egyes emberek ellen folyik, hanem éppen az emberekért. Ebből következik, hogy a harc speciális eszközöket igényel; az érvelés, a meggyőzés, a színvonalas viták eszközét. Amilyen türelmet tanúsítunk azokkal az emberekkel szemben, akik' még nem gondolkodnak szocialista módon vagy más világnézet hívei, olyan kérlelhetetlennek és határozottnak kell lennünk a helytelen nézetekkel szemben. Eszmei téren nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés. Az imperializmus eszmei hatása és az itt még hazánkban is meglévő anti- marxista eszmék aláássák, gátolják a szocialista építőmunkát. A hazánkban folyó osztályharc szoros összefüggésben van az osztályszövetséggel. Az osztályszövetség és az osztályharc a párt politikájának két, egységet alkotó oldala. Az osztályszövetség változik, az adott időszak sajátosságaitól függően. Hogy egy-egy időszakban milyen az osztályszövetség, azt a konkrét feladatok, a társadalom osztályszerkezete és a létező osztályok objektív érdekei határozzák meg. A szocialista építés jelenlegi szakaszában a munkásosztály a szocializmus teljes felépítésére szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel. Az összes dolgozó osztályok és rétegek összefogásának konkrét tartalmát a szocialista nemzeti egység megteremtésében jelölhetjük meg. Ennek az összefogásnak szocialista jellege van, mert célja a szocializmus teljes felépítése és mert egyre inkább szocialista módon dolgozó osztályok és rétegek összefogásáról van szó. Ugyanakkor ez az összefogás nemzeti is, mert hiszen a kizsákmányoló osztályok felszámolását befejeztük és így az ösz- szefogás az egész nemzetre kiterjedhet, eredménye pedig az egész nemzet szocialista felemelkedése lesz. A szocialista nemzeti egység kialakítása tehát a szocializmusért vívott osztályharc terméke. Ugyanakkor a harc sajátos, fontos eszköze is, hiszen a szocialista társadalom felépítésére tömöríti társadalmiunk osztályait és rétegeit. Ha röviden össze akarnánk foglalni, hogy a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcban .— amely egyben osztályhaxc is — erőinket milyen kérdések megoldására kell összpontosítanunk, a következőket mondhatnánk: A gazdasági építés területén elsőrendű fontosságú népgazdaságunk tervszerű és arányos fejlesztése. Iparunk szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen országunk adottságainak és a nemzetközi szocialista munkamegosztásban rejlő lehetőségeinknek. A szocialista mezőgazdaság felemelése érdekében tovább kell szilárdítanunk termelőszövetkezeteinket, emelni kell a mezőgazdasági munka termelékenységét, alkalmazni kell á tudomány és technika legújabb vívmányait. Tovább kell folytatnunk országunkban a szocialista kulturális forradalmat Tovább kell szilárdítanunk népünk szocialista nemzeti egységét, el kell érni, hogy az emberek egymás közötti viszonyában a szocialista erkölcs, a szocialista humanizmus elvei váljanak uralkodóvá. A szocializmus teljes felépítéséért folyó békés alkotó munka védelmében biztosítani kell, hogy erős, ütőképes, a korszerű technika követelményeinek megfelelő honvédelmünk legyen, amely — a többi szocialista ország fegyveres erejével együtt — képes megvédeni hazánkat az imperializmus katonai fenyegetéseivel, provokációival szemben. E feladatok megoldása megköveteli az osztályharc gazdasági, politikai és ideológiai területeinek összekapcsolását. Végső soron e feladatok végrehajtása népünk életszínvonalának, anyagi jólétének, műveltségének további emelését szolgálja. A szocializmus teljes felépítéséért folytatott harcunk az ember javára, az emberért folyik. 'lúza Márton IJincs olyan politikai, gazda1' sági, társadalmi szerv, melynek vezetői, munkatársai, aktivistái ne törődnének valamiképpen nap mint nap a munkastílus csiszolásával, a feladatmegoldó módszerek tökéletesítésével, a hétköznapok hozta új igényekkel, követelményekkel. Magától értetődő ez a törődés, újatakarás. Az embereket sarkallja az elismerés: lehet jobban és kell is jobban tenni a dolgot, igazodni kell a fejlődéshez, az ütemhez, ami túlhaladott, azt sutba kell vetni, amiben fantázia van, azt vétség elhallgatni. A becsvágy sem lebecsülendő: az ember természetes vágya a még jobb munka, a még hasznosabb, sikeresebb tevékenység — az ügyért, másért, másokért. Ez a módszerújítás, útkeresés, újatakarás jellemzi a Magyar— Szovjet Baráti Társaságot is. Megyei intéző bizottságának közelmúltban tartott ülésén ugyancsak sok szó esett a rugalmasságról, a fejlődéssel lépésttartásról, új módszerek kutatásáról. A hasznos politikai tömegmozgalom vezetői, barátai, szimpatizánsai itt nálunk a megyében is felismerték azt, hogy a jelentkező igényeket a „patinás” munkamódszerekkel már nem lehet kielégíteni. Frissebb politizálásra, élénkebb ügyködésre, kevésbé szétforgácsolt tevékenységre hivatott az MSZBT, kyf egalakulása — 1957 — óta * * rendkívül hasznos munkát végzett és végez azért, hogy a két nép barátsága mélyüljön, közvetlenebb legyen, minél többel és többet halljunk, tudjunk a Szovjetunió eredményeiről, törekvéseiről, az emberek öröméről, gondjáról. Az elmúlt hét év alatt több mint ezer szovjet ember fordult meg megyénkben. Szeretettel, érdeklődéssel várták, fogadták őket mindenütt, és már-már türelmetlen kíváncsisággal érdeklődtek: hogy élnek, mint élnek a szovjet munkások, értelmiségiek, földművelők. Számtalan apróság jelezte, hogy öröm a baráti nép követeivel való találkozás, a meghitt, őszinte beszélgetés, szeretik nálunk a szovjet embereket, akik hírt hoznak a mai valóságról, a holnapi célkitűzésekről. A társaság ezeken a találkozó” kon túl, sokat munkálkodott a Szovjetunióba irányuló utazások, tapasztalatcserék, s a nyelvoktatás érdekében, változatos témájú képkiállításokat, élménybeszámo. lókat, filmvetítéseket rendezett a párt- és tömegszervezetekkel együttműködve, s nem kevés érdeme van abban, hogy sok száz Békés megyei fiatal és felnőtt szerzett levelezéssel barátot valamelyik köztársaságból, nagyvárosból, iskolából. Ezek az eredmények igazolják az MSZBT életrevalóságát, igyekezetét, hasznosságát, s ugyanakkor arra inspirálnak, hogy új formákat, még hathatósabb munka- módszereket keressenek. Helyzete 1961/62-ben megváltozott annyiban, hogy a társadalmi túlszerve- zettség miatt megszüntették a járási városi elnökségeket, s a barátsági munkát a különböző párt-, állami és társadalmi szervek segítségével, közreműködésével végezte tovább. Ez a változás kisebbfajta zökkenőket okozott, mert a segítő szervezetek nehezen találták fel magukat: mit, hogyan kell tenniük. Még most sem jellemző a jó tájékozottság, mindennapos aktivitás. Az MSZBT megyei intéző bizottságának tanácskozásán jog. gal javasolták többen, hogy meg kellene határozni nagy vonalakban: az egyes szervek mivel segíthetik a barátsági munkát. Véleményünk szerint erre nem kell felsőbb utasítás. Itt a megyében összhangot lehet teremteni oly módon, hogy asztalhoz ülnek és megtárgyalják: ezt tudjuk tenni, erre vagyunk képesek. Ha ez el van döntve, lehet „ostromolni” a szervek központját információs anyagért, segítségért. Mindenekelőtt az MSZBT országos központjának kellene munkálkodni azért, hogy a párt-, társadalmi, tömeg- szervek világosan ismerjék lehetőségeiket 1/ étségtelen az, hogy állandóan fokozódik nálunk is a szovjet nép még jobb megismerésének vágya. Az egyszerű emberek kíváncsiak arra, hogy hogyan élnek, milyen gondokkal küzdenek most barátaink. A lakkozatlan valóságot szeretné mindenki tudni. Ehhez rengeteg embert hozzásegíthet az MSZBT úgy, hogy utazásra buzdít, élménybeszámolókat szervez, találkozókat rendez, képkiállítást vándoroltat, propagandafilmeket szerez be. Csinálta ezt eddig is — állapította meg az intéző bizottság —, de elég lassan. A mai igényeket tíz, öt éve készített pro- pagandafilmekkel nem lehet kielégíteni. Több friss alkotás kellene. S reprezentatívabb képanyag a tsz-klubokba, kul túrotthonokba, kiállításokra, emellett több élménybeszámoló. A frisseségen van a hangsúly. Czóba került nem is egyszer, ** hogy változtatni szükséges a turisztikai célkitűzéseken is. Előfordult már, hogy a tanulni utazó szakmai csoportok kevés szakmai programot kapták. Érdemesebb lenne kevesebb szakmai csoportot szervezni, tartalmasabb programmal, s úgy, hogy ezek a csoportok a Szovjet—Magyar Baráti Társaság „védnöksége” alatt járnák az országot. Aki csak a városokra, látványosságokra kíváncsi, azt örömmel viszi az IBUSZ, vagy a fiatalokat az Expressz. Az MSZBT-nek „szívügye” már megalakulása óta az orosz nyelv- oktatás Is. A nyelvtanfolyamok szervezésére sok időt, energiát fordít, de őszintén szólva, kevés eredményt ért el. A nyelv iránt nagy az érdeklődés, ám a tematika, a rendelkezésre álló tankönyv túlságosan skolasztikus. Többnyire felnőttek látogatják ezeket a tanfolyamokat azzal a szándékkal, hogy nyelvismeretre, bizonyos — találkozásoknál jól hasznosítható —■ kifejezéskészletre tegyenek szert, ehelyett egyelőre túl sok nyelvtant kapnak, kevés beszéd- gyakorlatra, társalgásra van lehetőség. Úgyszintén kevés a képsorozat, logika-csiszoló, szemléltető eszköz, újságolvasás. Az intéző bizottság meglátása szerint nem lenne haszontalan dolog országos pályázatot kiírni a köznapi társalgást elősegítő, eddigieknél gyakorlatiasabb zseb-nyelvkönyvre, szótárra. Ami a nyelvoktatást illeti még: ennek a művelődési otthonok lehetnének igazi gazdái. I lyen és hasonló kérdésekről * folyik a vita a társaság „berkeiben”. Ezek a tanácskozások, beszélgetések mindenképpen hasznot hoznak, hiszen szorgalmazzák az új módszereket, élénkebb cselekedeteket, az igényekhez való igazodást. Mindegyikre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy ez a politikai tömegmozgalom új erőre kapjon. Pallag Róbert
