Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-12 / 188. szám

1*64. augusztus 12. 2 Szerda Képeslap Latin-Amerikáhól Hátsó lift a tengerre Hogy nemcsak hátsó lépcső, ha­nem hátsó lift is létezik a világon, ezt akkor tudtam meg, amikor Copacabanán lakó ismerősöm in­dítványozta, hogy fürödjünk egyet. Copacabana Rio de Janeiro egyik városnegyede, amely a ten­gerpart mentén húzódik. Itt az ember fürdőruhára vetkőzik a la­kásban, lemegy a liften (csak lif­ten lehet közlekedni, lévén a há­zaik 14—20 emeletesek), átmegy egy úton, s máris fürödhet a ten­gerben. vagy hempereghet a ten­gerparti fövenyen. Fürdőruhára vetkőzve indultam a lift felé, de házigazdám meg­állított: — Ne arra, hanem a konyhán keresztül! Fürdőruhában csak a hátsó liftet használhatod. Ez a sza­bály. — Hátsó lift? — csodálkoztam. — A cselédek és a négerek szá­mára. És ahogy az előbb mondot­tam, mindenki azon jár, aki für­dőruhában van. Ha milliomos az illető és övé a ház, akkor is. Mit szólsz hozzá, milyen demokrati­kus. Brazíliában nincs megkülön­böztetés. Itt az a fontos, hogy ki kicsoda, s nem az, hogy „hová” született. — De hiszen te magad mond­tad, hogy négerek csak a hátsó lif­tet használhatják... Lifthasználati társadalmi szabály — Dehogy. Rosszul értetted. Használhatják a főliftet is, de a hátsó liftet használják. A cselédek és a hordárok csak a hátsó liften közlekedhetnek. Na már most, ha a néger csak hordár, vagy cse­léd, azon jár. Ha főbérlő, vagy a fóbérlő vendége, akkor a főlif- fen... Két hét alatt még sok főliften közlekedtem felöltözve és sok mellékliften fürdőruhában. A fő­liften egyetlen négerrel sem talál­koztam, a mellékliften azonban annál többel. Mindez kiegészítette a brazíliai faji egyenlőségről szer­zett ismereteimet. Brazíliában valóban nincs faj­üldözés, legalábbis abban az ér­A marokkói ellenzék a külföldiek földbirtokainak elkobzását követeli Párizs A marokkói parlament törvény, előkészítő bizottsága megkezdte a Népi Erők Nemzeti Uniója föld­reform-javaslatának tárgyalását Az ellenzéki képviselők azt köve­telik, hogy a kormány 1965. ja­nuár 1-ig vegye állami kezelésbe az idegen kézben lévő földbirto­kokat. A marokkói földbirtokoso­kat a javaslat szerint 20 év alatt kártalanítják, a külföldi földtu­lajdonosoknak azonban nem jár megváltás. Az állami tulajdonba vett birtokokat a föld nélküli pa­rasztok között kell szétosztani. A baloldali párt tervezete lé­nyegesen eltér a királyi kormány által hangoztatott földreformtól, amely csak az ellenszolgáltatás nélkül a francia gyarmatosítók kezébe került földekre vonatkozik és ezekért is kártérítést nyújt. A Népi Erők Nemzeti Uniójának földreform-javaslatát bizonyos fenntartásokkal a nacionalista Isz. tiklalis támogatja. Az érdekéit francia körökben attól tartanak, hogy az őszi parlamenti ülésen a kormány nem tudja majd megvé. deni az idegen telepeseket kímélő politikáját az ellenzék nyomásá­val szemben. (MTI) telemben, ahogyan É&zak-Ameri- kában dívik. A négerek Brazília lakosságának mintegy 10 százalé­kát teszik. Rengeteg az indián és a félvér; azt mondják, talán nincs is brazil, akinek valamennyi in­dián vér ne csörgedezne az erei­ben. Az őskutatás ily módon telje­sen céltalan lenne. Brazíliában mindenki egyenlő, s minden em­ber, a bőre színétől teljesen füg­getlenül olyan társadalmi megbe­csülésben részesül, — amekkora vagyona van. Rio de Janeiro egyik éjszakai mulatójában körülnézve egyetlen színes vendéget sem láttam. — Nincsenek néger vendégei? — kérdeztem a magyar szárma­zású tulajdonost. — Nincsenek — válaszolja, kö­rül sem nézve a helyiségben. — Ez drága lenne a négereknek. — Ha most bejönne egy néger vendég, kiszolgálná? — Nem jön be — hangzik is­mét a válasz. — Ha bejönne, épp úgy bánnék vele, mint bármelyik vendéggel. Persze rá is vonatkoz­na, ami a többiekre. Legyen tisz­tességesen felöltözve és viselked­jék rendesen. Ez természetes... „Túlságosan drága négereknek" — És akkor mién nincsenek mégsem néger vendégei? — Mondtam már, ez a hely túl­ságosan drága négereknek. Még soha nem volt néger vendégem és nem is lesz. — Azt akarja mondani, hogy Rio de Janeiro több mint három­millió lakosából egyetlen egy né­ger sem akad, aki megengedhet-, né magának, hogy itt töltsön egy estét? — Igen, ez a helyzet — mond­ja ő. Tény, hogy két hét alatt Bra­zíliában a nemzetközi szállodák­ban és éttermekben rengeteg né­ger liftesfiút és takarítóasszonyt láttam, de néger vendéget egyet sem. (Természetesen a brazíliai négerekre gondolok, nem #z Af­rikából és az Egyesült Államok­ból étkezett feketékre.) Utaztam a nem is olyan túlságosan drága autóbuszgyarsjáratan. A hatalmas buszban a sofőr néger, az utasok között egy sem. Santosban, a praián, a tehgerparti strandon sem láttam egyetlen négert sem. Kísérőm azt a felvilágosítást ad­ja, hogy ők néhány kilométerrel odébb, egy másik praián fürde­nek. — De hát miért? — kérdezem. Hasonló a válasz, mint a hátsó liftben lezajlott beszélgetésnél: — Ide a jobb módúak járnak. A szegényebbek azon a másik strandon szoktak fürdeni... A brazüiai egyenlőség abból áll, hogy a rosszul öltözött fehér­nek szintén a hátsó liften kell közlekednie, a jól öltözött néger pedig a főliftet is használhatja. Eltemették a Lengyel Államtanács elnökét Egyenlőség — módra brazil Egyfajta, az észak-amerikaitól különböző, de mégis vele rokon faji megkülönböztetés ez. Pedig a brazilok büszkék rá, hogy ná­luk mindenki egyenlő. A brazíliai fehér elítéli a faj­gyűlöletet. A gazdag fehér csupán a szegénységet és a szegényeket veti meg. „A sors kifürkészhetet­len akaratából” azonban a nége­rek szegények. A volt néger rab­szolgák utódai nincstelenek és analfabéták. Legtöbbjüknek soha nem volt módjuk, hogy átlépjék az iskola küszöbét. A kávéültet­vényeken napi 8—10 forintnak megfelelő bérért robotolnak és ha a városokba jutnak, cselédek, ut­caseprők, rakodómunkások lesz­nek. Nem lenne demokratikus dolog, ha a négereket azért ítélnék a hátsó liftre, mert a bőrük színe fekete. Az ítélet indokolása: a néger primitív, a néger szegény, a néger csak a legalacsonyabb rendű munkák végzésére képes. Hogy a négert a körülmények fosztják meg az iskolázási lehető­ségekből és ítélik a legalacso­nyabb rendű munkára? Istenem, sok millió fehérnek is ugyanez a sorsa Brazíliában. S ők is a hátsó liften közlekednek... Pintér István (Folytatjuk) Kedd délután Varsóban elte­mették Aleksander Zawadzkit, a Lengyel Államtanács pénteken el­hunyt elnökét. A gyászmenet helyi idő szerint 15.00 órakor (magyar idő szerint 14.00 óra) indult el az államta­nács épületéből. Az élen a len­gyel hadsereg díszzászlóalja ha­ladt, mögöttük zászlókat, koszorú­kat és egy bársonypárnán az el­hunyt kitüntetéseit vitték. Az ágyútalpra helyezett koporsót a családtagok, az állami és párt­szervek és a politikai pártojt kép­viselői, a temetésre érkezett kül­földi küldöttségek és a diplomá­ciai testület tagjai, továbbá a vajdaságok, az üzemek, intézetek, a társadalmi és ifjúsági szerveze­tek küldöttei követték. A gyász­menet részvevői a varsói színház téren gyűlés keretében vették utolsó búcsút az államfőtől. A menet innen a varsói katonai te­metőibe vette útját. (MTI) Némileg enyhült a ciprusi helyzet Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint az elmúlt napokban robbanásig feszültté vált ciprusi helyzet némileg enyhült azt kö­vetően. hogy Törökország, Görög­ország és Ciprus egyaránt kötele­zettséget vállalt a Biztonsági Ta­nács által vasárnap elrendelt tűz­szünet tiszteletbentartására. Hét­főn Ciprus túlnyomó részén már nyugalom uralkodott, csupán a hétvégi harcok és török légitáma­dások célpontjául szolgált Kokki- na környékén került sor szórvá­nyos lövöldözésre. Makariosz elnök hétfőn látoga­tást tett a török légitámadások ál­dozatául esett több nyugat-ciprusi községben és felkereste a baíoszi kórházat, ahol a légitámadások számos sebesült áldozatát kezelik. Az AP kiküldött tudósítója meg­állapítja, hogy az északnyugati partvidék görög lakta falvai vi­gasztalan látványt nyújtanak. A házak egy része romc&bae hevei-, a lakosság nagy része a környező dombokra menekült és egyelőre nem kíván otthonába visszatérni. A világszervezet székhelyéről érkgző jelentések szerint előrelát­hatólag nem kerül sor a Bizton­sági Tanács újabb, sürgős össze­hívására. U Thant ENSZ-főtitkár a Biz­tonsági Tanács tagjaihoz intézett üzenetében hétfőn megállapította, hogy a* fegyverszüneti felhívásra érkezett kedvező válaszok alapján remélni lehet, hogy Cipruson vé­get érnek a harcok és csökken a feszültség. (MTI) A kongói felszabadító erők újabb sikerei Hamburg Laurent Kabila, a Kongói Nem. zeti Felszabadítási Tanács alelnö- ke vasárnap interjút adott a nyu­gatnémet televízióban. Kijelentet, te, hogy a kongói felszabadítási mozgalom célja azáruló Csomibe- rendszer megsemmisítése után a Johnson aláírta „A délkelet-ázsiai béke fenntartásáról“ című határozatot Washington Johnson, az Egyesült Államok elnöke hétfőn aláírta a kongresz­B—57-esek Vietnamban Az amerikai légi haderő B—57 B-típusú bombázókat vet be a vietnami agresszióba. A képen úton az egyik kötelék. (Rádiiótelefotó—MTI Külföldi Képszolgálat) szus két házának A déikelet- ázsiai béke fenntartásáról című közös határozatát. A határozatot a múlt héten a délkelet-ázsiai vál­ság tetőpontján fogadta el az ame­rikai kongresszus, hogy a törvé­nyesség látszatát kölcsönözze a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen elkövetett amerikai agresszió® • cselekményeknek. A törvény másik célja az, hogy az elnöknek széles körű felhatal­mazást adjon a fegyveres erők felhasználására — esetleg újabb országok ellen — még akkor is, ha az ily^n eljárás ellentétben van a nemzetközi jog szabályaival és a szuverén államok jogaival. Johnson a szertartásos aláírás után kijelentette, hogy az új tör­vény megerősítette az elnök jo­gait. Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok volt saigoni nagykövete a hét végén európai körútra in­dul, hogy Johnson elnök megbí­zásából „megmagyarázza” az eu­rópai szövetséges államok veze­tőinek a délkelet-ázsiai agresszió­val kapcsolatban képviselt ame­rikai álláspontot. Lodge a képvi­selőház külügyi bizottsága előtt a Kínai Népköztársaságot vádolta a vietnami helyzet „kiélezésével”. (MTI) társadalmi forradalom és egy de­mokratikus alkotmány megvalósí­tása. A tanács alelnöke elmondotta, hogy Csőmbe hadseregében fehér zsoldosok is harcolnak. Az egyik ilyen zsoldost, akit fogságba ej­tettünk, hajlandók vagyunk Al- bertviüeben a sajtónak bemu­tatni — jelentette ki, majd hoz­záfűzte: Tudjuk, hogy Csőmbe nincs egyedül, hanem eszköz má­sok kezében. Washington Az AFP amerikai hivatalos kö­rökből szerzett értesülésére hivat, kozva azt jelenti, hogy az Egye­sült Államok és Belgium meg­egyezett a leopoldvillei kormány­nak nyújtott gazdasági és katonai segély növelésében. Ami a katonai segítség méreteit illeti, az AP értesülése szerint az Egyesült Államok jelenleg he­tente egymillió dollár értékű ha­dianyagot küld Csomóénak. Leopoldville Leopoldvillében hétfőin zavar­gásokra került sor Burundi nagy- követsége előtt, sőt magában a nagykövetség épületében is. A Csombét támogató fiatalok egy csoportja megtámadta a nagykö­vetség épületét és feldúlta annak irodáit. Mint ismeretes, Leopold­ville a felkelő mozgalom támoga­tásával vádolja Burundit. A Lu­mumba Kongói Ifjúsági Nemzeti Mozgalom hétfőn este kiadott nyi­latkozatában erélyesen elítélte a tüntetést. Üjabb hírek érkeztek a felke­lők katonai sikereiről is. A kor­mányhadsereg szóvivője közölte, hogy az előrenyomuló „lázadó erők” elfoglalták Kigulube bánya­várost, mintegy 150 kilométernyi­re Bukavutól, Kivu tartomány fő­városától. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a felkelők előretörését hidak felrobbantásával próbálják lassí­tani. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom