Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

5 Kedd 1964. augusztus 11. Jó a tanult ember a háznál “**»**•"'" m«MWWWWWWO nl'AiiiRwb Különös házasság Mikszáth regénye magyar filmen; nívós élmény, tanulságos szó­rakozás. (A magyarbánhegyesi Kossuth mozi vetíti 1904. ■ augusztus 11-én.) Korszerűbb körülmények között négy községi könyvtár Még májusban történt... Kultúr­otthoni gazgatók, népművelési fel­ügyelők, instruktorok és más mű­velődésügyi vezetők, szakemberek égy csoportja a megye városai­nak, községeinek kultúrhelyzetét, ilyen irányú tevékenységét tanul­mányozva, eljutott Körösladány- ba is. A már zöldellő liget köze­pén szemre tetszetős, barátságos külsejű művelődési ház fogadta az érkezőket. Beljebb kerülve sem okozott csalódást a vendégeknek. Hatalmas előcsarnok után 450 em­bert befogadó és filmvetítésre is alkalmas tágas, szép terem tárult eléjük. Köyvtár és még egy ki­sebb helyiség tartozott az egész­hez. A megjelentek nagy érdeklődést tanúsítottak a művelődési otthon fiatal igazgatójának, Hegedűs Bé- lánaik keresetlen szavakkal el­mondott tájékoztatója iránt. Az igazgató természetesen be­mutatkozással kezdte és adatfel­soroló hangsúlyban futólag azt is említette, hogy egyetemet végzett. A vendégek közül valaki elége­detten csettintett az ujjúval... Most, hogy visszagondolok az esetre, elém idéződik a fiatal kul­túrigazgató arca, melyre a látható és hallható elismeréskor olyas­féle kifejezés ült, hogy jó a ta­nult ember a háznál, az igaz, de ez még nem minden. Vajon egy­szerűen csak a szerénysége szám­lájára írandó ez, vagy valóban, a felsőbb fokú végzettség még nem minden? Hapjainkban, társadalmunk építé­sének jelenlegi szakaszában mind­jobban előtérbe kerül a jól meg­megalapozott tudás, mind szak- mind pedig egyéb területen. Nem kétséges azonban, hogy ezáltal semmi esetre sem veszti értékét a felsőfokú tanintézetekben szer­zett diplomával, oklevéllel szem­ben a másik, amit sok éves vagy éppen sok évtizedes élettapaszta­lat, gyakorlati tudás állított ki tulajdonosának. Persze a legjobb, ha mindkettő együtt van, azonban külön-külön sem lebecsülendő a kettő, hissen rendszerint nem egyedül egymagában tölt be fe­lelős posztot valaki, hanem be­ágyazódva abba a kollektívába, mely szélesebb alapon, vele egy azon célért létezik és dolgozik. Például a fiatal Hegedűs Béia, illetve a körösladányi művelődési otthon esetében az a kijelentés, hogy jó a tanult ember a háznál, másik fogalmazásban azt is je­lenti, hogy könnyebb a kollektí­vának a dolga egy diplomással, mint egy nyolc általánost végzet­tel. Ugyanis — a látszat ellenére — a felelős vezető sehol, semmilyen formában sem áll egyedül, önere­jére utáltán. A körösladányi kul- túrotthonigazgatót is támogatja pártos kultúrpolitikai elképzelései, tervei valóra váltásaiban, a műve­lődési otthon irányításában, a párt- bizottság mellett működő művelő­dési bizottság, továbbá a községi tanács művelődési csoportja, va­lamint a kultúrotthonon belül te­vékenykedő társadalmi művelő­dési vezetőség. Mivel kultúrott- honaink és járási művelődési há­zaink rendre átveszik — sok he­lyütt már át is vették — a köz­ség, a járás iskolán kívüli művelő­désének irányítását, ezért az egyé­ni íkultúrotthonigazgatói) és a tár­sadalmi (művelődésügyi bizottsá­gok) felelőssége egyre nagyobb. Ebből egyenesen következik tehát, mivel a népművelési munka nem szakma, hanem tudomány, jó es szükséges a kizárólag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező kul- túrfunkcionáriusnak mind maga­sabb végzettségre szert tenni, az okleveles vagy diplomás fiatal vezetőnek pedig mind több életta­pasztalatot gyűjteni, és bátran tá­maszkodni az ezzel már rendelke­zőkre, a különböző népművelési kollektívák együttes bölcsességére, sokoldalúságára, szédeslátókörűsé- gére. A körösladányi fiatal kuitúrott­honigazgató mindezzel úgy látszik tisztában van, ezért nem adott különösebb hangsúlyt annak, hogy diploma van a zsebében. Persze érzi azt a pluszt, amit az elméleti tudás jelent, de rendszeresen igényli a tapasztaltak tán;ogatá- sát is. Ezért mozog oly otthono­san a pártnál, a tanácsnál, a tár­sadalmi szervek helyiségeiben, az iskolákban, szövetkezetekben, üze­mekben és mindenütt, ahol „szak­mai” vagv közönségtámogatásra számíthat. A különféle művelődésügyi bi­zottságikkal a már említett mó­don szorosan együttműködő igaz­gató rendszeresen és huzamos idő­re készít munkatervet. Nem vé­letlen tehát, hogy a körzeti és járási kulturális szemlén Körösia- dány egyike volt a legjobbaknak. A jó szervezés, a község lakossá­gával való állandó kapcsolattar­tás és a színvonalas programok eredményeként a művelődési ott­hon idei 220 ezer forintos költség- vetési és bevételi tervét már 90 százalékban teljesítette is. Am nemcsak a bevételi lehetőségek­kel törődnek. Tervszerűen gondos­kodnak más fontos igényekről is. Termelést elősegítő tanfolyamo­kat tartanak, az általános iskolá­val közösen szakköröket működ­tetnek. Az iskola teremmel segíti a szakköri helyiségekkel nem ren­delkező művelődési otthont. Van­nak kulturális tanfolyamaik: zon­gora, balett és hasonló. Foglalkoz­nak az esti iskolások és a levele­zés útján tanulók korrepetálásá­val. A mozi és a könyvtár beépült az otthon életébe, annak szerves része, egymással harmonikusan együttműködnek. Hegedős Béla szerint mindez | csak kezdet. Tisztában van azzal, hogy egy község életében a mű­velődési ház lehetőségei szinte ki- meríthetetlenek. Mi pedig úgy véljük, hogy a művelődési bizott­sággal ennyire együttműködő, mindenfelé jó kultúrkapcsolatot tartó otthonvezető esetében re­mény van arra, (ami a művelő­dési otthonok és házak boldogu­lásának és szakadatlan fejlődésé­nek legfőbb záloga), hogy a körös­ladányi művelődési otthonban mind stabilabb vezetés alakul ki az elkövetkező évek folyamán. Ahol pedig a tudásban és tapasz­talatban gazdagodó, jól felkészült, egyre szilárdabb vezetés van, ott az iskolán kívüli népművelésnek, s ezzel egyértelműen a lakosság zavartalan kulturális fejlődésének, nincs gátja, akadálya többé! Vasárnap este mutatták be a Szegedi Szabadtéri Játékokon Verdi: Aida című háromfelvoná- sos operáját. A premiert majdnem elmosta az eső, az előadást végül este 10 óra előtt mégis elkezdhet­ték. A türelmes közönség nem A 4200 lakosú Gyulaváriban a községi tanács a könyvtárat új helyiségbe költöztette, ahol mo­dem berendezésű, legkorszerűbb, úgynevezett teremkönyvtárat ala­kítottak ki. A tervezésben és a be­rendezés előteremtésében a me­gyei és a gyulai járási könyvtár egyaránt közreműködött. A polco­kon két és fél ezer szépirodalmi és egyéb mű sorakozik. Fél év alatt majdnem négyszázan irat­koztak be állandó olvasónak. A gyulavárihoz hasonló elgon­dolások alapján kerül sor a do­bánta meg a várakozást, mert a több neves külföldi vendégmű­vész és magyar partnereik felejt­hetetlen esttel ajándékozta meg. A késői kezdés miatt hétfő hajnali 1 óráig tartó előadás nagy sikert aratott. bozi könyvtár korszerűsítésére. Az eddigi hat helyiség falainak áttö­résével itt is tágas, világos, sza-. badpolcos rendszerű teremkönyv­tárat alakítanak ki. Lipták Pál, a megyei könyvtár igazgatója, va­lamint Doboz község párt- és ta­nácsszerveinek a képviselői közös javaslatokkal járultak a tervezés, hez és megbeszélték a megvalósí­tás gazdasági problémáit is. Kom- lósi Lajos tanácselnöknek volt egy eredeti javaslata, mely szerint a könyvtárban falba mélyített meg­világított vitrinekben, úgyneve­zett fali tékákban helyeznének el néprajzi, helytörténet: anyagokat. — A könyvtár átalakítására egyéb­ként még ebben az esztendőben sor kerül. A körösladányi községi tanács is szívén viseli az olvasómozga­lom sorsát. A jelenlegi helyét már kinőtt könyvtárat áttelepítteti a Fő utcára egy tágas, kéttermes helyre, ahol olvasótermet is léte­sítenek. Építési kapacitást bizto­sítanak és bíznak abban, hogy a járási tanács pénzügyileg segítsé­gükre siet a közérdekű kulturális terv megvalósításában. Könyvtárbővítési tervekkel fog­lalkozik a hunyai községi tanács is. Az 1700 kötetnyi állomány je­lenleg mindössze egy 2x4 méteres kis helyiségben van összezsúfolva, ahová a könyvtároson kívül más már nem fér be. Emiatt kényte­len a könyvtáros „őskori” módon, a falba vágott nyíláson át kölcsö­nözni, vagyis az olvasó nagy for­galom esetén bele sem lapozhat a könyvbe, hogy tartalma felől tá­jékozódhasson, hanem csak a puszta cím alapján dönt. Megyénkben a könyvtárak 90 százaléka rendeltetésének nem egészen megfelelő körülmények között, szűk helyen szolgálja a kultúrát. Miként a felsorolt pél­dákból is látszik, a községi taná­csok. összefogva a kulturális szer­veikkel, igyekeznek méltó körül­mények közé juttatni közkönyv­tárainkat. —Űj— Az önfeláldozó tanár Gordon Simpson Londoniban közép­iskolai tanári oklevelet szerzett. A gimnáziumban, ahová kinevezték, azonban nem voltak sem bútorok, sem tanszerek. A lelkes pedagógusnak „ra­gyogó ötlete” támadt: két kartársával együtt az iskolában „céllövő standot” állított fel. A látogatók tojásokkal „lőttek” és a célpont, amelyet el kel­lett találniuk, Simpson tanár feje volt. A szokatlan szórakozásban sokan vet­tek részt, és az önfeláldozó tanár öt­letéből össze is gyűlt annyi pénz, hogy az iskolát bebútorozták és tanszerek* kel látták el, Svéd könyvtáros tanulmányi látogatása a megyei könyvtárban hessék a megyei könyvtár kor­Békéscsabán a megyei könyv­tár korszerűen berendezett és példásan vezetett felnőtt és ifjú­sági könyvtára, valamint zenei részlege nemcsak a magyar, ha­nem a külföldi könyvbarátok és szakemberek érdeklődését is fel­keltette. A közelmúltban egy­másnak aditák a kilincset német, francia, mongol, csehszlovák ér­deklődők. Augusztus 7-én, pénteken egy északi vendég érkezett. Greta Remberg, a stockholmi könyvtá­rosképző szakiskola tanára, egye­nesen hazájából, Svédországból látogatott ide, hogy gyönyorköd­Ifjúsági házat kapnak a nagybánhegyesi fiatalok Régi kívánsága teljesül a nagy­bánhegyesi fiataloknak az idén a harmadik negyedévben; — ifjú­sági ház építését kezdik meg a községben. A szükséges költségek egy részét a községfejlesztési alap­ból kapják. A község KISZ-alapszervezetei lelkesedéssel készülődnek szerű, célszerű, ugyanakkor ere­deti stílusjegyet magáin viselő belső kiképzésében és nem utol­sósorban tanulmányozta a könyvtárszervezés, a módszerta­na munka, az olvasókkal való foglalkozás itteni gyakorlatát. A megye más könyvtárainak a megtekintésére is sor került. így például Lipták Pál könyvtárigaz­gató kalauzolásával a svéd ven­dég Gyulára is ellátogatott, ahol az újjáépített járási könyvtárat kereste fel, majd azt követően városnézésre indultak. arra, hogy társadalmi munkájuk segítségével minél hamarabb és minél kevesebb költséggel elké­szüljön az ifjúsági ház. A megyei KISZ-bizottság — méltányolva a helybeli fiatalok lelkesedését — tízezer forinttal besegít az építke­zésbe. % Jelenet a harmadik felvonásból: Amonasro (Edmond Hurschell), Aida (Margaret Tynes) és Radames (Alfonso La Moréna). • , , (Fotó: Somogyiné) Huszár Rezső Aida-bemutató' Szegeden

Next

/
Oldalképek
Tartalom