Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

1964. augusztus 1. Szombat Miért halad vontatottan Gyulán a tanácsi bölcsőde bővítése? Dr. Gyenge István főorvost, a Gyulai Városi Tanács egészség- ügyi osztályának vezetőjét keres­tük fel, mondja el, miért szakad meg á tanácsi bölcsőde bővítési, felújítási munkáinak folytonos­sága. — Az elkészült terveket tanul­mányozva- abban a szerencsés helyzetben éreztük magunkat, hogy rövid időn belül korszerűen felszerelt, a higiénia követelmé­nyeinek megfelelő bölcsődét nyithatunk meg még a nyár fo­lyamán. Eddig a tanácsháza fő­bejáratán hozták be gyermekei­ket bölcsődénkbe a szülők regge­lenként. Ez nem volt megnyugta­tó, hiszen, főleg a reggeli órák­ban, igen nagy a közúti forgalom a tanácsháza előtt. A közelmúlt­ban azonban egy nagyon egészsé­ges ötlet látott napvilágot: a kis forgalmú, a tanács épülettömb­je mögötti Munkácsy utcai részen ingatlant vásárolt meg a városi tanács. Itt képezik ki .az új bejá­ratot. — Különböző határidőkről hal­lottunk már a bölcsőde megnyitá­sát illetően. Mégis, mi az oka an­nak, hogy például a januárra ter­vezett épületrész csak most egy hónapja került a bölcsődések bir­tokába, s a nyár közepére terve­zett teljes átadás legfeljebb csak késő ősszel valósulhat meg? En­nek talán anyagi okai vannak? — Anyagi vonatkozású gondja­ink nincsenek. A megyei tanács és az Egészségügyi Minisztérium támogatása, s a mi szerény község­fejlesztési alapunkkal együtt, több mint egymillió forint áll ké­szen arra, hogy városunk gyer­mekeinek szülei minél előbb, s minél zavartalanabból dolgozhas­sanak munkahelyükön, mert gyermekük bölcsődénkben van. Más itt az alapvető hiba. Az épít­kezési, bővítési munkálatokat a városi' tanács kivitelező részlege végzi... — Talán nem elég szorgalma­sak? — Szorgalmasak ők, de építési anyag nélkül nem lehet falakat húzni, sem festeni... Titz Józsefet, a kivitelező rész­leg vezetőjét kerestük meg, nyi­latkozzék, mi az oka annak, hogy nem kapnak anyagot. — Kérem, mi a levegőben lebe­günk. Sokszor úgy érezzük, sen­kihez sem tartozunk. S onnan, szerzünk anyagot, ahol megszán­nak bennünket vagy kimaradt anyaggal rendelkeznek. Idegölő, hogy néha még alkalmi gépkocsi­val is szaladgálunk Pestre, Sze­gedre —anyagért —, kölcsön ké­rünk az elfekvő készletekből. Pél­dául, hogy ne mondjak mást: végre megjöttek a gömbvasak, de most meg cementet nem tudunk szerezni. — Ha nagy áldozatok árán is, de el fog készülni őszre a bölcső­de, és jogos tulajdonosai átvehe­tik... Hány gyermek számára tud otthont és gondos ellátást adni az intézmény? — Nyolcvan gyermek befogadá­sára lesz alkalmas. Azonban a távolabbi terveket tekintve szük­séges, hogy legalább ‘140-es lét­szám befogadására bővítsük a ta­nács bölcsődéjét. — Hogyan tudják ezt megolda­ni? — Űjabb ingatlanok vásárlásá­val talán egyszer eljutunk oda, hogyha 150 gyermek felvételét kérik, 160-nak is tudunk bölcső­dei ellátást biztosítani... WJt __ Orsvezetőképző tábor Mezőhegyesen Augusztus 2-től 12-ig a mező­kovácsházi, az orosházi és a szeg­halmi járás őrsvezetőinek rész­vételével továbbképző tanfolya­mot rendeznek Mezőhegyesen. Orosházáról és a járásból össze­sen mintegy kilencven pajtás vesz részt, ebből tizenkét fő mint középiskolás ifjúsági és rajvezető tevékenykedik a csapatoknál. A tanfolyam hallgatói az elméleti oktatás keretében megismerked­nek az úttörőélet további felada­taival, s -a tanulás mellett bő­ven jut majd idő szórakozásra, játékra is. «WWW. „..„Cl FVl/WKvRU>6 Sodrásban Cj magyar film, a Kariovi Vary-i fesztiválon is sikert aratott. (A mezőmegyeri Szabadság mozi vetiti augusztus 1-től 2-ig.) MSZBT-képkiállítás nyílt július 31-én a csabai forgácsolóban Békéscsabán, a Szerszám és Gép­elemgyárak Forgácsoló Szerszám- gyárában a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság munkásságát sokan követik figyelemmel, hiszen nem akad olyan, aki ne kísérné rokon- szenwel a társaságnak a magyar és a szovjet nép közti kapcsolat elmélyítését célzó törekvéseit. Ráadásul nem egy dolgozó van, aki járt már a Szovjetunióban és közvetlen élmények kötik őt a testvéri országhoz és népéhez. Ilyen körülmények közt érthető az a spontán érdeklődés, mely ebben az üzemben az MSZBT minden megmozdulását követi. Most is örömmel vették a hírt, hogy július 31-én, pénteken egy, a Szovjetunióval kapcsolatos ki­állítás megnyitására került sor. Az Űt a csillagok felé című kép- kiállításról van szó, melyet elő­ször a békéscsabai fűtőház dol­gozói láthattak néhány hétig, tő­lük — miként azt annak idején lapunkban írtuk — a’ gyulai ál­lomás várótermébe került, ahol a vasúti dolgozók és az utasok szá­zai tekintették meg. A forgécso- lógyári kiállítást a vállalat igaz­gatója, Bakó Ignác nyitotta meg. Beszédében ismertette a Szovjet­uniónak az űrkutatásban eddig elért eredményeit. — h — Megyénk KISZ’-fiataljai csoportosan is látogatják a mezőgazdasági kiállítást A KISZ Békés megyei Végre­hajtó Bizottsága az idei mezőgaz­dasági kiállításra a termelőszö­vetkezetekben, az állami gazdasá­gokban és a gépállomásokon dol­gozó fiatalok részvételével két turnusban — szeptember 10, 11, 12, valamint szeptember 15, 16, 17 — háromnapos látogatást szer­vez. A tervek szerint azok a fia­AUGUSZTUS 1. Békési Bástya: Már nem olyan idő­ket élünk. Békéscsabai Brigád: Nincs többé válás. Békéscsabai Szabadság: A törvény bal keze. Békéscsabai Terv: 2x2 néha 5. Gyomai Szabadság: Ho­gyan lettem vezérigazgató? Gyulai Erkel: Gól, büntetésből. Gyulai Petőfi: Majdnem baleset. Mezőkovácsházi Vörös Október: A pénzcsináló. Oros­házi Béke: Nincs többé válás. Oros­házi Partizán: A párduc. Sarkad! Pe­tőfi: Oly közel az éghez. Szeghalmi Ady: Sodrásban. talok vesznek részt ezen, akik a termelésben élenjárnak. A fiatalok részére gazdag prog­ramot állítanak össze. Az első napon megtekintik a mezőgazda- sági kiállításit, este pedig a Fővá­rosi Nagycirkuszba mennek. A második nap megismerkednek Budapest nevezetességeivel, dél­után hajóval Visegrádra utaznak. Az utolsó napon meglátogatják a visegrádi várat és a Salamon-tor- nyot, majd visszaindulnak a fővá­rosba. A tv műsora AUGUSZTUS 1-ÉN, SZOMBATON 16.25 Bp. Honvéd—Győr, bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése. 18.28 Hírek. 18.35 Szombat esti ultiparti. 18.55 Napló. Az 1944-es varsói felkelés. 18.00 Mátra. A tv dokumentumfilmje. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Hétről hétre. 19.55 Tánevizsga. 20.55 A nagy alkotó. Magyarul beszélő olasz film. Kb. 22.35 Tv-híradó 2. kiadása. * wvvvvvvwv> 5Í03 ÚJ FELTÉTELEK A TELEVÍZIÓ­VASARLASNALU! OTF-HITELAKCIÖBAN: CARMEN K É K E S ALBA REGIA 1000,— Ft előleg BUDA’PEST KIFIZETÉSÉVEL, 18 HAVI RÉSZLETRE!!! 500,— Ft előleg 250 Valamennyiünket helytelenül nevelnek gyermekkorunkban. Bár meg kell mondanom, nem mindenkit és nem mindig. De lám, az élet­ben előfordulnak olyan dolgok, amelyek az em­bert alapjaiban megren­dítik és máris felmerül a kérdés: vajon a rossz nevelés következménye vagy az lenne a pilla­natnyi életigazság? Emlékszem például, hogy mint minden elő­kelő családban, kisfiú koromban százszor is megpróbáltam megka. parintani egy fokhagy­mát, s legalább kétszer ennyi alkalommal utasí­tottak vissza. Azt mond­ták, hogy fokhagymát enni szégyen, hogy azt csak a közönséges embe­rek eszik és már mesz- sziről fokhagyma szagú, ak. Most aztán joggal mondhatom: „Ej, ej, hi­szen nem is volt nekem gyermekkorom'.” Pedig valahányszor a fokhagymára gondoltam, összefutott a nyál a számban. Egyszer azon. ban, gimnazista korom­ban sikerült néhány ge­rezd fokhagymát szerez-. Óda a fokhagymához írta: Predrag Babies nem. Kaptam is olyan verést... Ahelyett, hogy finom úrigyerekekkel barát­koztam volna, a zongo­raóráról kiszöktem a külvárosba és fokhagy­ma szagú gyerekekkel játszottam. Nagyon sze­rettem őket. Szinte el­fogott a vágy, hogy be­léjük harapjak. Otthon sohasem bo- csájtották meg, hogy kül. városi gyerekekhez von­zódom. Amikor felnőt­tem, kitagadtak. Most már nem voltam előkelő család tagja. Rossz jövőt jósoltak nekem. Előkelő családom ma már nem létezik. De ne­kem sem lett rossz sor­som, pedig még az iro­dában is ettem fokhagy­mát. Mire megférfiasod- tam, beláttam, hogy nem lehet állandóan fokhagy­mát enni és bűzleni, s ezért csak esténként fo­gyasztottam. Egy szép napon egyik barátom keresett fel bi­zalmas közléssel. El. mondta, hogy beleszere­tett egy édes, gyönyörű kislányba, meg azt is, hogy jól szituált... Az utóbbi valahogy sértette a fülemet. Érdé. kelt azonban, hogyan si­került megtudni egy lányról, akit még alig ismert, hogy „jól szitu- óit”? A válaszra nem kellett sokáig várnom. Barátom szinte mámorosán írta le alakját, okos homlokát és gyöngyfogait. A szájá­ból pedig — mint mon­dotta — fokhagymaillat árad. — Te nem is tudod, hogy egy kiló fokhagy­ma többe kerül egy kiló déligyümölcsnél, téli sző. lőnél, sült csirkénél! Nem, ez. sohasem ju­tott eszembe. De eszem­be jutott valami más: — Hogyan változik idővel a mérce és a vé­lemény. Valamikor kő. zönségesnek tartották a fokhagymát és szagát. Most meg azt magyaráz­zák, hogy nem juthat hozzá bárki. Még köze­pes átlagfizetésűek sem. Valóban, ez sohasem ju­tott eszembe! Legfőbb ideje, hogy megnősüljek. Erre már régebben is gondolnom kellett volna, de hát még nincs elveszve minden. Vacsora helyett regge­lire kezdtem enni a fok- hagymát. Olykor még tejeskávé után is. Meg aztán, az irodába is vi­szek uzsonnára két-há- rom fokhagymát. A si. kér természetesen nem maradt el. Mira elvtárs­nő a bérelszámolásból többször odajött hozzám. Minden különösebb ok nélkül. Ö tudja, meny­nyi a fizetésem és ezért előtte nem játszhatom meg a nagyfiút. Azt azonban nem hiszi el, hogy csak fizetésem van. Csak mintegy melléke­sen megkérdezte, hogy maszekolok-e. Nem válaszoltam, vagyis nem mondtam semmi határozottat, csak kihúztam az asztalfióko­mat. Egy egész és egy megkezdett fej fokhagy­ma volt benne... És — minden olyan gyorsan ment... (Ford.: Péter Zsuzsa)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom