Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

W64. augusztus 5. 3 Szerda Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra „készül’ És mit mond a MÉK? Xöbb mint ötszáz kilós fehér hússertést hizlalnak a mezőszilasi Mezőföld Tsz sertéstenyészetében. A hatalmas jószágot az őszi mezőgazdasági kiállításon mutatják majd be. A 2 és l/2 éves fehér hússertés jelenlegi súlya 515 kiló. Barna József állatgon­dozó neveli a sertést. (MTI Fotó — Urbán Nándor fdv.) Tizenkétezer csirkét és 313 ezer tojást adott át a békéscsabai Lenin Tsz A békéscsabai Lenin Termelő- szövetkezet az idén jelentős mennyiségű baromfit és tojást ér­tékesít. Az évi terv szerint össze­sen 21 275 csirkét adnak át. Júni­us 30-ig 12 257 darabot szállítot­ket a korszerű gépeket a vállalta­tok gyakran nem képesek korsze­rűen üzemeltetni: a termékvá­laszték igen széles, a profil gyaíT- ran változik, a gép kiszolgálása nehézkes stb. A mezőgazdaságban a műtrá­” gyát gyakran hagyományos módon szállítják és szórják ki a földekre; így a műtrágya veszít a hatóanyagtartalmábői, és az egye­netlen trágyázás eredményessége kisebb a gépi kiszórásénál. Sőt, a műtrágyázás újfajta öntözési gaz­dálkodást követel, enélkül a mű­trágyázás hatékonysága csak kis hányada az elérhetőnek. Folytat­hatjuk a sort az egyéni fogyasz­tóval; a sztereofonikus hangzású hanglemezek térhatású hangzását ma még aligha élvezheti a zene­barát, hiszen nem áll rendelkezé­sére erre alkalmas lemezjátszó és rádiókészülék; a gépkocsiellátott­ság nemcsak a forgalomban lévő gépkocsik számától függ, hanem attól is, hogy megfelelő mennyi­ségben és összetételben (valamint áron) rendelkezésre áll-e korszerű úthálózat, parkolóhely, camping- felszerelés stb. Az elmondottak bizonyítják; a műszaki fejlesztés komplex fel­adat, a szocializmusban az egész társadalom ügye, s ugyanakkor az egyén érdeke is. Hiszen a techni­ka fejlődése lehetővé teszi az egyén képességeinek kibontakoz­tatását, megszabadítja őt a nehéz fizikai munkától. A termelékeny­ség növekedése révén lehetővé te­tak le. Ezzel túlteljesítették fél­éves tervüket. Tojásból az évi terv 449 ezer darab, június 30-ig 1313 ezret adtak át. Ezenkívül le- II szállítottak 500 hízott sertést és ÜX26 hízott marhát. szi a szabad idő növelését; ez a kulturáltabb élet, a társadalmi közéleti tevékenység fokozásának fontos feltétele. A technika azon­ban bevonul a háztartásba is; a gépek megkönnyítik és meggyor­sítják a lélekörlő háztartási mun­kát, lehetővé teszik a kulturáltabb és egészségesebb fogyasztást. A te­levízió a legtávolabbi helységbe is „elviszi” a színházi előadást, kép­szerűen is kitárul a világ a néző előtt stb. műszaki fejlesztés a szoci­alista társadalomban válik a szó szoros értelmében társadalmi üggyé. A társadalmi gazdaság nö­velésének ugyanis ma már legfon­tosabb forrása a termelékenység emelése. Méltán állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa: „A munka termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása... ma a fő front, amelyen a küzdelem a szo­cializmus teljes felépítéséért fo­lyik. Világméretekben is e fronton dől el a szocializmus csatája a kapitalizmussal.” A társadalmi szükségletek kielégítésének mérté­két mindenkor a rendelkezésre álló nemzeti jövedelem nagysága határozza meg. A nemzeti jövede­lem emelésének pedig a munka­termelékenység növelése az egyik legfontosabb tényezője. A terme­lékenységnövelés anyagi alapja is­mét a műszaki fejlesztés. íme, az alapvető politikai feladat, a szo­cializmus építése és felépítése, a társadalom tagjai anyagi és kul­Közismert, hogy az idén drá­gább a zöldségáru, mint tavaly ilyenkor volt. Például a paprika: középárban 2,40 forint körül mo­zog. Tavaly azonos időszakban 1,50 forint volt. Azt is tudjuk, hogy néhány zöldségféléből tavaly „ki­selejteztek”, mert bőség miatt nem tudta értékesíteni a MÉK. Ha az árak magasabbak, ez nyilván annak a következménye, hogy most kevesebb zöldséget ter­meltek. Megijedtek a tavalyi „többlettől’’, vagy csak tervezési hiba csúszott közbe? Erről beszél­gettünk a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központjában Unyatyinszki János főosztályveze­tő-helyettessel. — Tavaly nyolcezer holdra volt termelési szerződésünk a megyé­ben, ma 4500 holdra. A szabad te­rületeket pedig szinte teljesen „felszippantották” a konzervgyá­rak. — Ezek szerint az üzletekbe jó­val kevesebb zöldség kerül most... — Sajnos, ezt a statisztika is bi­zonyítja. Paradicsomból az egy­napi felvásárlásunk ma 182 mázsa, tavaly azonos napon 290 mázsa volt. Paprikából a mai felvásárlás napi 142 mázsa, tavaly szintén azonos napon 300 mázsa volt. — Ezek a számok. De ki tehet erről? Beszéljen erről is a MÉK! Battonyán feltűnően sok az építkezés a község különböző pontjain. Mindent a távlati terveknek megfelelő helyen emelnek tető alá. összesen tíz­millió forintos beruházást való­sítanak meg ebben az esztendő­ben. Többek között három to­turális szükségleteinek kielégítése így függ össze a műszaki •techni­kai előrehaladással. I ássunk egy meglehetősen ké- “ zenfekvő példát. A mező- gazdaságban nálunk a foglalkozta, tottak mintegy 35—37 százaléka dolgozik, míg a gazdaságilag fej­lettebb országokban ez az arány 15—25 százalék között ingadozik. Számítások szerint Magyarorszá­gon a termelőágazatokban teljesí­tett összes munkaóráknak mintegy a felét a mezőgazdaságban telje­sítették. Ezek az adatok arra utal­nak, hogy a magyar mezőgazda­ságban igen alacsony a munka termelékenysége. Ez viszont gá­tolja a magas termelékenységű ágazatok fejlődését (ti. a rendel­kezésre álló munkaerő szempont­jából), noha társadalmi érdek, hogy a foglalkoztatottak minél na­gyobb hányada dolgozzék a magas termelékenységű ágazatokban. Az iparban ugyanis egy dolgozó azo­nos munkaráfordítással lényege­sen több nemzeti jövedelmet ter­mel, mint a mezőgazdaságban. Ez indokolja — a többi között — gazdaságilag a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezését és erőtel­jesebb fejlesztését. A műszaki fejlesztés politikai ” összefüggése elengedhe­tetlen feltétele annak, hogy a mű­szaki szakemberek mellett a gaz­dasági, a szervező szakemberek, s a dolgozók minél szélesebb ré­tegei munkálkodjanak a műszaki haladás meggyorsításán. Dr. Varga György — Kezdem azzal — mondja a főosztályvezető-helyettes —, hogy mi termelési szerződést 5800 hold. ra terveztünk. A minisztérium ez­zel szemben csak 4500 holdat ha­gyott jóvá. Szerintünk az 5800 hold elég lett volna, de az FM nem hagyta jóvá. Tehát már ez is prob, lémát okoz, annak ellenére, hogy a termelés nem gyengébb a tava­lyinál. Aztán itt van példáiul a dinnye. Tavaly 220 vagonnal érté­kesítettünk. Ebben az évben ösz- szesen 170 vagonra van szerződé­sünk. Ennyit engedélyeztek. Vilá­gos, hogy más megyéből vagyunk kénytelenek ellátni a lakosságot. — Ez mindennek az oka? — Nem. Pontosabban kellett volna felmérni a szükségletet. így tavaly sem lett volna úgynevezett „felesleg” és most is jobb lenne a zöldségellátás. És olcsóbb is! A piaci árakat, sajnos, nem tudjuk kielégítően befolyásolni, ha mi magunk nem tudunk elegendő árut biztosítani a boltjainkban. — Van egy határozat, mely sze­rint a községekben meg keli ter­melni a helyi szükségletet. Hogy állunk mi a megyénkben ezzel? — Sajnos, nem valami jól. Ép­pen a napokban kaptunk levelet például a körösladányi tanácsel­nöktől, melyben azt követelte, jóház épül a Kossuth Tsz por­táján, ahol egyszerre 15 ezer tyúkot gondozhatnak. A faj­tiszta törzsállománytól keltető­állomásra adják a friss tojást, s ebből elégítik ki a környék­beli szövetkezetek naposcsibe igényét. Hétmillió forintos költséggel épül a három darab, egyenként 600 férőhelyes sertéshizlalda a hozzátartozó épületekkel. A korszerű sertéstelepről még eb­ben az esztendőben 1800 hízott sertést kap a népgazdaság. Víz­tornyot és egyéb létesítményt adnak át rendeltetésének Bat­tonyán. Elkészült az 1965. évi fejlesztési terv is: ismét több millió forintos beruházás meg­valósítására számíthat a köz­ség. már most \ megveheti a kézi és háti. bőr E v E iskolatáskát 81—155,— Ft-ig. Óvja gyermeke testtartását! 5698 j hogy a MÉK biztosítsa a község­ben a zöldséget. Ugyanezt tette a szeghalmi járási tanács is meg a mezőhegyesi községi tanács is. Hát nem nevetséges? Békéscsabáról, a városból adjunk zöldséget oda, ahol meg lehet termeszteni! A helyzet az, hogy néhány tsz elviszi a szabadpiacra magasabb áron a terményét, ugyanakkor a község tőlünk várja — állami áron — a zöldségellátást. Ez nem egészen helyes így. — Tehát ezek az ellátási prob­lémák. Mi a helyzet az áru fris­seségével? Nagyon sok a panasz az üzletekben árusított elégtelen minőségű áru miatt... — Már a tsz-eknél kezdődik a baj. Beruházási gondok miatt nem tudják biztonságosan tárolni c zöldséget. Márpedig 24 óra alatt rossz tárolás esetén nagyon sokat veszít a zöldség az értékéből. Az is igaz viszont, hogy nagyüzemi szinten egyelőre képtelenség — mondjuk — a hajnali szedést már reggel a boltokba szállítani. — A MÉK-nek nincs felelőssége az áru frisseségében? — De igen. Egyrészt nekünk sincs megfelelő raktárparkunk, ahol az átvett áru biztonságosan megtartja frisseségét, másrészt az áruátvevő felelősségéről is beszél­ni kell: éppen a napokban kellett fegyelmit „kiosztani”, mert néhány helyen a mi embereink a már csök­kent értékű zöldségféleséget is át­vették. Ez a helyzet tehát a zöldségel­látásban és az áruk frisseségében. Ezt válaszolja a MÉK. Egy meg­jegyzést azonban mi is hozzáfű­zünk: most is, mint már annyi­szor, az előrelátás hiánya okozta a problémát. Nagyobb körültekin­téssel, jobb felméréssel és terve­zéssel kevésbé fájna a feje a MÉK-nék és főleg a háziasszo­nyoknak .. • Varga Tibor A hagymáról Az ember nemcsak a piacról él, hanem — hála a magas ég­nek — a lakóhelye szerinti illeté­kes zöldségboltból is. Ki itt, ki ott szerzi be hagyma, sárgarépa, karalábé, zöldpaprika, sárga­dinnye, stb. szükségletét, csak végső esetben máshol. Nekem speciálisan a békéscsa­bai Szabadság téren van a sze­mélyi zöldségboltom. Idejárok beszerezni egyet, s mást, többek között hagymát is. Ennek a nö­vényféleségnek Makó a hazája, ami nincs is olyan messze innen, mint Jeruzsálemtől. Mi, Békés megyeiek tehát elég közel vá­gunk a „tűzhöz”, s józan ész­szel mindenki azt gondolhatná, hogy ide a legjavából jut. A té­nyek azonban megcáfolják ezt az elképzelést. Hetek óta mintha más földrészről szállítanák ide a boltba ezt a közkedvelt ételíze­sítőt és közben mintha meg is taposnák egy kicsit. Auguszus 3-án azonban várat­lan fordulat történt. Egészen liasznavehető hagymát mértek ki. Pontosan olyat, amilyet oly­kor-olykor a pénzéért vár az em­ber. Hát lehet ezt szótlanul elvi­selni? — or. Tízmillió forintos beruházással építkeznek a battonyai termelőszövetkezetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom