Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-28 / 201. szám

IBM. augusztus 28. Péntek Tojásból túlteljesítették éves tervüket, baromfiból 540 vagont várnak Tárolási gondok az orosházi BARNEVÁL-ban Dinnyevásár oooooooooooooooooooooooooooooooggQoogoooooeooooooo 0 Ázsiai növényevő halakat vittek a mezőgazdasági kiállításra Szarvasról »fi történt a tsz-ekkel? Hová tegyük az árut? Miért nem viszik a közétkeztetési vállalatok a ba­romfit és a tojást? Ezek és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztat­ják mostanában az orosházi BAR- NEVÁL vezetőit. Valóban bú történt a baromfi­iparban? Énre kerestünk mi is vá­laszt, amikor kint jártunk Oros­házán. Kovács András párttltkár maga is hitetlenkedve beszél a tervtel­jesítésről. — Ilyen még nem fordult elő a baromfiiparban — mondotta. — Tojásból például az éves tervünk 34 millió 800 ezer volt. Jelenleg 40 millió 800 ezernél tartunk, és még hátra van a negyedik negyedév. Az illetékes szocialista brigádunk még annak idején vállalta, hogy a tervet 700 ezer darab tojással túl­teljesíti. Ezt a vállalást jelenleg 946,5 százalékra teljesítették. Hasonló a helyzet a baromfinál is. A BARNEVÁL éves terve 480 vagon. Év végére azonban, mint­egy 540 vagont várnak. — Véleményem szerint ez azért van — mondotta Kovács elvtárs —, mert a tsz-eknek sikerült az idén sokkal jobban tojó törzsállo­mányt kitenyészteni, mint az elő­ző években. Ugyanez a helyzet a baromfinál is. Ebből adódik, hogy majdnem minden termelőszövet­kezet és egyéni szerződő jóval a terven felül szállít tojást és ba­romfit vállalatunkhoz. Ez nem is lenne baj, hogy ilyen jól állnak a tervteljesítéssel. A probléma ott van, hogy az ipar földszin tes és emeletes villák váro­sa; az utcák valóságos fasorok. A fákat, helyesebben a csemeté­ket még a harmincas években ül­tették az idetelepülök. A 12 ezer lakosú városkának szélesvásznú mozija, kórháza és szülőotthona is van. A közleke­dést autóbuszok és taxik bonyo­lítják le. — Tizenhét éves voltam, ami­kor a kemerovói területről ide­települtem — emlékszik vissza Fjodor Oscsenkov, Dél-Jakutföld legnagyobb kotróhajójának mű­szaki vezetője. — Gondoltam, le­dolgozom a szerződésben kikö­tött időt, az alatt összeszedek egy csomó pénzt — aztán majd haza­megyek a falumba. Eleinte rosz- szul bírtam a nagy hideget, hi­szen az embernek valósággal oda­fagyott a keze a vashoz. Akkori­ban barakkokban laktunk: a le­gényemberek egyrakáson, a háza­sok külön, de szintén meglehető­sen zsúfoltan. Ilyen körülmények között, persze, nem igen gondol­tam a maradásra. öt év múlva lejárt a szerződé­sem, s vettem volna a takarék- könyvemet, szedtem volna össze a cókmókomat, de valahogy nem akaródzott: azon vettem észre ma­gam, hogy túlságosan megszok­tam a helyet, a munkát. 1932-ben jöttem Aldanba, 38-ra pedig na­gyon sok minden megváltozott itt A munka oroszlánrészét ak­nem volt felkészülve ilyen nagy­arányú felhozatalra, s így raktár­hiánnyal küszködnek. Orosházán például 23 vagon árunak van megfelelő tárolási hely. Ezzel szemben általában 30—35 vagon készárujuk van. A raktárhiányon úgy próbálnak segíteni, hogy a közétkeztetési vállalatoknak 16.60 forintért adnak kilogrammonként tisztított baromfit és 1 forintért to­jást, azaz csak adnának, mert ed­dig még nem sokan jelentették be igényüket. Ügy gondoljuk, ennél ol­csóbban nemigen jutnak tisztított baromfihoz a közétkeztetési vál­lalatok. Amennyiben beadnák az igényüket, az orosházi BARNE­VÁL, ha pillanatnyilag is, de meg­oldaná a raktározási problémát. Mit tettek és hogyan fogadták a Központi KISZ-bizottság felhí­vását a mezőkovácsházi járás fiataljai? Erre kerestünk választ, amikor felkerestük Szabó István járási KISZ-titkárt. — A járásunk kiszesei örömmel tesznek eleget a felhívásnak — mondotta Szabó elvtárs. Minden alapszervezetben megvitatták azt és megtették a felajánlást. Hogy csak egy számot említsek: a tár­sadalmi munka értéke meghalad­ja a 110 ezer forintot.. Szabó elvtárs ezután egymás után sorolta, hogy milyen válla­lást tettek a fiatalok. A sok kö­zül Csak néhányat ragadtunk ki. Az emberi humanitás iskola pél­A városban sok lakóház épült, rendes kerékvágásba került az élet. Még az éghajlat is barátsá­gosabbnak tűnt. Maradtam hát, és nem bántam meg. Amikor megnősültem, háromszobás lakást kaptam. Itt született a lányom, meg a fiam is. A nagy lány már a jakutszki tanítóképző harma­dikéves növendéke, a fiú most végezte a nyolcadik osztályt. Ami viszont fejtörést okoz, az a szabadság. Nekünk, északon dolgozóknak, másfél hónap jár, dehát nyáron nemnagyon mehet az ember, hiszen akkor van a munka dandárja. Télen a gyere­kek iskolába járnak, őket sem akaródzik egyedül hagyni... Ezért aztán én azt csinálom, hogy há­romévente egyszer veszem ki a szabadságomat, akkor viszont egyszerre több hónapot. Így job­ban járok, mert a kollektív szer­ződés szerint, ha három évet le­dolgozunk északon, utána megté­rítik az üdüléssel kapcsolatos oda. és visszautazásd költségeket is. Úgyhogy háromévenként a csalá­dommal két-három hónapot a Kaukázusban vagy a Krímben töltünk, a többit meg odahaza. I Modern házak — I légkondicionálással Az új arany-, gyémánt-, szén-, földgázlelőhelyek ipari méretű Bács megyer tsz-tagok látogatása megyénkben Augusztus 26-án és 30-án kétna­pos tapasz tatetcsere-látogatásra megyénkbe érkeztek a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet vezetői és 30 tagú küldöttsége. A kétna­pos tapasztalatcserén ellátogattak a nagyszénási Dózsa Tsz-be, ahol élénk vitát folytattak le a tsz ve­zetőivel és tagjaival a nagyüzemi gazdálkodásról, elmondták saját tapasztalataikat, és vezetőkkel, valamint a tagokkal beszélgetve, megismerték a nagyszénási Dózsa Tsz gazdálkodását. A tataházi Pe­tőfi Termelőszövetkezet küldött­ségének vezetője Szebellédi Nán­dor, a tsz elnöke. A látogatáson részt vettek brigádvezetők, agro- nómusok, traktoros, állattenyész­tő és növénytermesztő szakembe­rek. A csoport tagjai saját sze­mélygépkocsijaikkal látogattak megyénkbe. Többek között elmon­dották a nagyszénási Dózsa Tsz tagjainak, hogy náluk már eddig mintegy harminc tsz-tagnak van saját gépkocsija. Ezután az orosházi Űj Élet Tsz- be látogattak, valamint Gyopáros- ra, Gyulára és Békéscsabára is. Gyulán megtekintették a várat, a Várfürdőt és egyéb nevezetessé­geket. faluban él egy vak házaspár, Ré­ti Vendelék. A kiszesek megszer­vezték az ügyeletet és minden házkörüli munkát elvégeznek Ré­tiek portáján. A fiatalok heten­ként váltják egymást, s rövide­sen minden fiatal kiveszi részét Rétiek segítésében. Magyardombegyházán is hasz­nos kezdeményezés született. A fiatalok társadalmi munkája nyo­mán szépül a község és egyre több utcában rakják le a járdát. Az őszi betakarítási munkák­nál sem maradtak el a fiatalok. A mezökovácsházi Űj Élet Terme­lőszövetkezetben 30 hold kukori­caszár levágását és kúpolását vál­lalták. kiaknázása Jakutföldön mindig a lakóházépítkezésekkel, a munká­sok, a szakemberek számára a megfelelő életkörülmények meg­teremtésével, az iskola-, óvoda-, és bölcsőde-, az egészségügyi, és kul­turális létesítményhálózat kiépí­tésével kezdődik. A tudósok sokat dolgoztak azon, hogy megtalálják az örök fagy birodalmának, a jég­páncéllal bevont Jakutföldnek megfelelő építkezési módszereket Fáradozásuk azonban nem volt hiábavaló, amire bizonyság az a sok modem, több emelet épület, amit Jakutszkban és a többi vá­rosban lát az utazó. A házak központi fűtésesek, természetesen állandó hideg-me­legvíz szolgáltatással. Elkészültek a tervek egy 16—20 emeletes há­zakból álló városihoz is. A magas épületeket zárt folyosókkal kötik össze. A házak légkondicionáló berendezéssel épülnek. A tervek szerint 150 ezer ember talál így az örök fagy birodalmában ide­álisan összkomfortos otthonra. A terveket elsőnek Jakutszkban re­alizálják. A Szovjetunió minden részéből utaznak az emberek a szibériai építkezésekre. Többségük gyöke­ret is ver, „északi ember lesz”. Oleg Morszkov az APN tudósítója Alig egy esztendeje, amikor megérkeztek Kínából a növény­evő halivadékok a szarvasi Kísér­leti Halastavak központjába. A tudományos kutatók célul tűzték, hogy megfigyelik: a hazánkban új halfajta hogyan bírja a környeze­tet, hogyan telel át s mennyire fejlődik? Az ázsiai növényevő ha­lak kitűnően teleltek, jól érzik magukat Szarvason, s igen szépen gyarapodtak. Amikor idehozták őket, alig pár grammosak voltak. Ez év tavaszán általában öt deká- sak voltak, persze akadt köztük Az őszi termények betakarítá­sát már két héttel ezelőtt meg­kezdték a békési járásban. Több termelőszövetkezetben a cukorré­pa szedésére is sor került, más­hol a napokban kezdik meg. Az ősziek betakarításával párhuza­mosan a gondosan elkészített ter­veknek megfelelően fokozatosan hozzáfognak az őszi talajelőkészí­téshez is. Nagy gondot fordítanak a bé­nagyobb példány is. A második évben különösen gyors növekedést értek el. Május óta öt dekáról öt- ven-száz dekára gyarapodtak, de akad köztük 150 dekás is. A szép külsejű, ízletes húsú növényevő halakból kiállításra is vittek, s Budapesten akváriumban láthat­ják az érdeklődők. A tudományos kutatók az ázsiai növényevő halaknak nagy jövőt jósolnak, mivel igen szeretik a hazai vízinövényeket, gyorsan nő­nek, s ínyenc falatok kedvelői örömmel fogadják. kési járás termelőszövetkezetei az idei őszön a trágyaszórásra. A já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lya hónapokkal ezelőtt tíz új trágyaszórót igényelt a 22 szövet­kezeti gazdaság számára. A trá­gyaszórókból másfél héttel ezelőtt nyolcat már le is szállított az AGROKER. Így az idei őszön már 23 trágyaszóró és négy markoló­gép könnyíti és gyorsítja ezt a nehéz, de fontos munkát. NAGYOBB MENNYISÉGŰ fűzfatuskó vásárolható a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól, Vésztő község határában, Vidrazugban, a Sebes-Körös bal parti hullámteréből, helyszínen, ürméterenként 6,— (hat) Ft-ért. ÉRTÉKESÍTÉSSEL MEGBÍZVA: ifj. Szappanos Sándor gátőr. Vétel után azonnal, de legkésőbb szeptember 10-ig szállítandó. 449 dája történt Almáskamarásom. A kor már kotróhajókkal végeztük. J. T. Száztízezer forint értékű társadalmi munka a mezőkovácsházi járási fiatalok vállalása Huszonhárom trágyaszóró és négy markológép segíti az őszi talajelőkészítést a békési járásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom