Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-27 / 200. szám
W64. augusztus 27. 3 Csütörtök A napokban befejezik a kender rágását, megkezdték a cukorrépa szedését rítási munkák gyors befejezéséNapi renden ; Újító- és felialálómozgalmunk Évente 2000 találmány — Többlettermelés 17 milliárd forint Az újítóik és feltalálók mözAz őszi munkák sikeres elvégzése, a betakarítás és a jövő évi kenyér biztosítása nagy feladatot jelenít a termelőszövetkezetek vezetőinek, a tagoknak, valamint a mezőgazdaságot irányító szervek dolgozóinak egyaránt. A békéscsabai termelőszövetkezetek a városi tanács mezőgazdasági osztályával egyetértésben jól felkészültek az idei őszi munkákra. A tanács mezőgazdasági osztálya a feladatok ütemszerű és gyors elvégzésére intézkedési tervet dolgozott ki. Természetesen ennek alapján a termelőszövetkezetek is a maguk készítette intézkedési terv szerint dolgoznak és szervezik meg a további tennivalókat. A békéscsabai tsz-nek többek között 2876 hold közös kukoricát, 959 hold cukorrépát, 312 hold kendert, 220 hold maglucernát, ezenkívül napraforgót, silókukoricát, burgonyát, paradicsomot, dohányt és egyéb terméket kell betakarítani. A csaknem 6 ezer hoidnyi betakarítani való igen nagy erőfeszítést kíván, s ezért különös jelentősége van a gépesítésnek. A cél, hogy a lehető legrövidebb időn belül fejezzék be ezt a műnkét és minél előbb felszabadítsák azokat a területeket, ahová gabona kerül elvetésre. A termelőszövetkezetek igen nagy gondot fordítanak arra, hogy a rendelkezésre álló gépek üzemképes állapotban legyenek, s mivel várható, hogy jelentős mennyiségű termést kell továbbítani, elszállítani. Jelenleg 10 különféle silókom- béjn, 8 Orkán-silózó, 3 kender | kombájn, 12 cukorrépa kiemelő és j négy herefejtő dörzsdob, a szállí- j tó eszközök közül pedig 10 tehergépkocsi és 75 — vontatóhoz alkalmas — pótkocsi áll az őszi betakarítási munkákhoz a tsz-ek rendelkezésére. A betakarítás már a cséplés befejezésétől kezdve folyamatos. A kender vágását rövidesen befejerabig bámulta az idegennek tetsző férfit, majd kiszakította kezét anyjáéból. — Apukám, apukám! — szaladt apjához. Barlay lehajolt, magához szorította fiát és csókolgatta. Szólni nem tudott az örömtől semmit, a kisfiú szólalt meg először. — Apu igaz, hogy börtönben voltál? — Ki mondta ezt neked? — Anyu. Meg azt is mondta, hogy már nem Te vagy az apukám. Mondd, igaz, hogy nekem most már másik apukám van? Felelj hát? — Barlay nem tudott rá mit mondani, mit is mondhatott volna» inkább kérdezett. — És szereted az új apukát? — Sok játékot, meg csokit szökött venni. — És nem szokott megverni? — Nem, de mindig elmennek anyukával. Ugye, nem mész már vissza a börtönbe? ■— Nem, kisfiam! Soha többé! — ezt inkább magának mondta. — Jaj, de jó, jaj, de jó, akkor most már nem fogok egyedül lenni többet. Anyuka, anyuka! Apu nem megy már visz- sza. Gyere fel, megmutatom az új játékaimat. — Gézuska gyere már, mert indulunk — szólt haraggal édesanyja. — Gyere te is apu, kirándulni megyünk. zik. Jól oldotta meg a kombájnok kapacitásának kihasználását a Kossuth és a Petőfi Termelőszövetkezet. A rendelkezésükre álló 2 kenderkombájnt egy helyen üzemeltették, s így a szállítást is folyamatosabbá, zavartalanabbá tehették. A silókombájnok minden termelőszövetkezetben nyújtott műszakban dolgoznak, hogy mielőbb befejezhessék a munkát, és így minél értékesebb takarmányt biztosíthassanak. A közös kukorica mellett 3057 hoidnyi háztáji betakarítására is ügyelnek a tsz-ek vezetői, mivel ebből jelentős területet kell mielőbb felszabadítani, hogy vethessék a gabonát. A munkát természetesen úgy szervezik meg, hogy azokról a táblákról takarítják be először a termést, ahova kalászos kerül. Ügy tervezik, hogy a kukorica törését november 10-ig befejezik. A cukorrépa szedését a napokban kezdték meg a város összes termelőszövetkezeteiben. A szedést és a szállítást itt is folyamatossá tették, gondosan ügyelve arra, hogy azon a területen szedjék ki a leghamarabb, ahova majd gabonát vetnek. Az őszi betaka— Én nem mehetek, mert dolgom van. — Akkor gyere haza utána, estére hazajövünk, jó? — Gyere már Gézus — jött oda édesanyja és kézenfogta: A gépkocsi motorja felzúgott. Felesége elmenőben visz- szaszólt. — Többet ne gyere, hagyj békét a gyereknek. Barlay sokáig nézett az elsuhanó kocsi után. Eszébe jutott a játék, amit még a börtönben faragott. Kinyitotta a táskáját és a faragott szamarat belül tette a kapun. * Edit, akivel feleségétől való elköltözés után ismerkedett meg, rosszul fogadta. — Nézd, akkor más volt a helyzet, most megint más. Akkor elismert vezető voltál, most meg... — Börtönből szabadult. Mondd csak ki, akin mindenki rúg egyet, akitől mindenki fél, mint a leprástól. Te is. Míg Barlay Géza „Kiváló Dolgozó” voltam, addig kellettem, lettél volna a szeretőm is, de most... Jól van, elmegyek, csak vigyázz továbbra is az erkölcseidre. * Öt nap alatt nagyon sok vállalatnál járt, nem kapott munkát sehol. Kis megtakarított pénze elfogyott. A kétségbeesés szélén állott. Végül a pártbizottsághoz fordult segítségért. Még aznap behívták az egyik vállalat személyzeti osztályára. hez a tavalyihoz hasonlóan most is minden termelőszövetkezetben bevonják a családtagokat is. A talaj előkészítési és vetési munkák megszervezésére is nagy gondot fordítanak a békéscsabai termelőszövetkezetek. Az idén Békéscsabán összesen 12 ezer 400 hold föld kerül mélyszántásra és 7095 holdba vetik el a magot. Ebből 5580 holdba őszi búzát, 1250 holdba pedig őszi árpát vetnek. A vetőmag nagy részét már minden tsz-ben biztosították. A talajelőkészítő és vetési munkákhoz a megfelelő mennyiségű erő- és munkagép rendelkezésre áll. A mélyszántást 10 DT-traktor, 3 SZ—100-as erőgép, 28 G—35-ös traktor és 30 MTZ erőgép végzi. A lánctalpas traktorokat két műszakban üzemeltetik és a nehéz univerzál erőgépek 50 százalékát is. A városi tanács mezőgazdasági osztálya továbbra is működteti a meglévő operatív bizottságot, s az őszi munkák felkészülésének ellenőrzésére helyszíni szemléket tartanak a termelőszövetkezetekben. Ahol szükséges, ott a megfelelő segítséget megadják. Kasnyik Judit — Megértem helyzetét — mondta a' személyzetis. — Remélem, őszinte volt? Mi adunk lehetőséget, hogy dolgozhasson. A múltját pedig ezzel a beszélgetéssel lezártuk, hogy meddig fog nálunk dolgozni és milyen megbecsülésben, az magán, illetve a munkáján múlik. Ebben a társadalomban mindenkinek joga van a munkához. — Ezt mondták a börtönben is és látja mégis, amikor megtudták, hogy börtönből szabadultam, mindenünnen elküldték, mert pettyes vagyok. Megbotlottam, igaz. Kitöltöttem a büntetésem, bár ezzel még nem szereztem visz- sza a becsületemet, de egyedül nem is tudom. — Holnap munkába állhat a számviteli osztályon, megbeszélem az osztályvezetővel, hogy adjanak valami előleget is magának. A brigádszálláson meg- alhat, amíg nem tud szerezni lakást. Rendben van! — Köszönöm. Nagyon köszönöm. Nem fog bennem csalódni. — Nincs mit köszönni, eny- nyivel tartozunk egymásnak. • Barlay megkönnyebbülve, kicsit megnyugodva húzta be maga után az ajtót. Kilépett az utcára, ahol lüktetett az élet. Ügy látta, mintha vidámabbak lennének az emberek. Rámosolygott a gyerekekre. Megfordult egy-egy csinos nő láttán. Nyár volt és ő csak negyven éves. Dobra Sándor gaJma hazánkban az idén lépett történetének tizenhatodik esztendejébe. A megtett utat jelzi, hogy az elmúlt több mint másfél évtized alatt népgazdaságunk különféle területein másfél millió újítási javaslatot valósítottak meg. Az így elért gazdasági eredmény, illetve többlet termelési érték meghaladja a 17 milliárd forintot. Üjítómozgalmunk fejlődését talán két számmal lehetne legjobban jellemezni. A mozgalom kibontakozásának évében — 1948 évben — a dolgozók 35 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, a múlt esztendőben már több mint 252 ezret. A szóban forgó időszak alatt nemcsak a népgazdaság, hanem az újítók is megtalálták számításaikat, mert eddig több mint egymilliárd forint újítást díjat fizették ki az alkotó dolgozóknak. Hazánkban — átlagosan — évente csaknem 2000 találmányra adnak szabadalmat. (Ebből 5—600 külföldi bejelentés.) Hazai feltalálóink tevékenysége nyomán egy-egy találmány átlagosan másfél millió forint hasznot eredményez a népgazdaságnak. Több olyat is említhetünk közülük, amely világviszonylatban is kiemelkedő műszaki értéket képvisel. Ilyen például a Heller—Forgó-féle hőkicserélő berendezés, amelyből már a Szovjetunióban, Angliában, és máshol is többet felépítették vagy építenek. Hasonló nagy jelentőségű volt az a találmány, amely az Almásfüzitői Timföldgyárban született. Itt a kohómémökök és a vegyészmérnökök egy kis csoportja megoldotta a bauxit folyamatos feldolgozásának módszerét. Ezért a találmányért kilenc mérnök 1 millió 800 ezer forint díjat kapott. Az újítók és feltalálók mozgalma azonban ma még sok gonddal küzd. Az idén megrendezett újítók és feltalálók tanácskozásain több észrevétel és javaslat hangzott el az újítókra és feltalálókra vonatkozó rendelkezések módosítására. Így szabatosabban kellene körülírni az újítás fogalmát, jobban tisztázni kellene a munkaköri kötelesség meghatározását, a tervezői és vezetői munkakörben tevékenykedő dolgozók részvételének feltételeit az újítómozgalombam. Továbbá az is gondot jelent, hogy a műszaki és gazdasági vezetők jelenleg bátortalanok az újítási dijak mértékének megállapításánál. Mint ismeretes — az idevonatkozó rendeletek szerint — az újítóknak az elért megtakarítás 2—10 százaléka fizethető ki újítási díj gyanánt. Mégis a jelenlegi gyakorlat szerint — országos átlagban — az elért megtakarítás 3—3,5 százalékát fizetj ki az újítóknak, akik joggal sérelmezik ezt. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések lehetővé teszik, hogy az újítók kísérleti, illetve megvalósítási szerződésben állapodjanak meg a feltételekről az újításra igényt tartó vállalattal. Vitás esetben az újítónak módja van fellebbeznie a szakszervezethez vagy a bíróságnál keresnie (és megtalálnia) az igazát. Az újítók mozgalmának jelenleg éppen az az egyik legnagyobb hátráltatója, hogy a munkaköri kötelesség kérdésében — a legtöbbször és leggyakrabban vitatott probléma eldöntésében — a jelenlegi joggyakorlat szerint a bíróság nem illetékes. De nem tartható az sem egészségesnek, bogy a gazdasági vezetők hovatovább már majdnem minden jelentős újítási díj megállapítását a bíróságokra hárítják. Ezzel a huzavonával nemcsak az újítók kedvét veszik el, hanem a felelősség nem vállelá- sa és a kényelemszeretet miatt szükségtelenül megnövelik a bíróságok munkáját, fokozzák az üzemek vezetésében amúgyis túltengő bürokráciát. Az újítók és feltalálók mozgalmának eredményeit, sikereit, az újítók tevékenységét ismeri az egész ország. Nehézségeik pedig nem ismeretlenek az illetékes szervek előtt. Jelenleg az Országos Találmányi Hivatal gondozásában kidolgozás alatt van az újítókra és feltalálókra vonatkozó legújabb rendelet. Ez a rendelet előreláthatólag az említett problémák közül sokat megszüntet. A készülő rendelet-tervezetnél minden valószínűség szerint figyelembe veszik az olyan javasoltakat, mint például az újítási díj megállapításánál a 6 százalékos középarány kimondása. Előreláthatólag a szóban forgó 6 százalékos díjtól — le- vagy felfelé — csak nagyon indokolt esetben szabad majd eltérni. Az a javaslat is nagy érdeklődésre tart számot az újítók körében, amelyben a munkaköri kötelesség — fogalmának új értelmezéséről lesz szó. E szerint nem a rendeletben fogják meghatározni a munkaköri kötelesség fogalmát, hanem a vezetők kötelessége lesz ennek meghatározása a helyi viszonyok figyelembevételével. Ezen túlmenően pedig — az eddigi gyakorlattól eltérően — vita esetén a bíróság jogkörébe fog tartozni a munkaköri kötelesség kérdésének eldöntése is. Az újítókra és feltalálókra vonatkozó legújabb rendelet előreláthatólag még az idén megszületik. Az újítók és feltalálók mozgalma azonban addig is — a jelenleg érvényben lévő rendelkezésekre támaszkodva — tovább fejlődik és érezteti kedvező hatását népgazdaságunk minden területén; Tokár Péter NAGYOBB MENNYISÉGŰ fűzfatuskó vásárolható a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól, Vésztő község határában, Vidra^ugban, / a Sebes-Körös bal parti hullámteréből, helyszínen, űr-méterenként 6,— (hat) Ft-ért. ÉRTÉKESÍTÉSSEL MEGBÍZVA: if j. Szappanos Sándor gátőr. Vétel után azonnal, de legkésőbb szeptember 10-ig szállítandó. 449 A csorvási Vörös Október Termelőszövetkezetben összesen három csővázas szín készül 360 ezer forint értékben. Az új épületeket a jövő nyáron, az aratás idején kombájnszérűnek is alkalmazzák majd.
