Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El TANÁCS LAPJA 1964. AUGUSZTUS 23., VASÁRNAP Ara 8« fillér XIX. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Húsz éve szabod Románia népe | Interjú Nagy Józsefné könnyűipari miniszterrel | Család—Otthon | KÖRÖSTÁj Biztosítás a lakosság Tizenöt évvel ezelőtt, 1949-ben növekedésével a gépkocsik biztosialakult meg az Állami Biztosító. Ebben az időben az Állami Biztosító előtt az a feladat állt, hogy a 49 kapitalista biztosító szervezetét felszámolva, kialakítsa a lakosság érdekeit szolgáló új típusú biztosítás formáit és módozatait. Megyénkben 140 ezer a biztosítási szerződések száma, ami azt jelenti, hogy minden családra esik egy biztosítás. Ez a szám többszörösen meghaladja a háború előtti biztosításokat, amelyeket a kapitalista biztosító intézetek kötöttek. A megalakulás első éveiben igen néhéz dolga volt az Állami Biztosítónak, hiszen a kapitalista biztosító intézetek mohó gazdasági törekvései, tisztességtelen üzletszerzési módszerei lejáratták a biztosítás intézményét. Az Állami Biztosító, mint szocialista intézmény, természetesen nem járhatta ezt az utat. A régi elködösitett, kétértelmű biztosítási feltételeket megszüntette és a dolgozók érdekeinek megfelelően sok kockázatú kombinált biztosítási formákat hozott létre. Az Álami Biztosító másfél évtizedes működése során állandóan fejlesztette biztosítási tevékenységét, hogy mindjobban megfeleljenek azok a szocialista biztosítás követelményeinek. Egyik iiyen biztosítási' fajta a termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás, amely a termelőszövetkezetek körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy eddig megyénkben a termelőszövetkezetek 97 százaléka rendelkezik vagyonbiztosítással. Talán éppen a termel «szövetkezeti vagyonbiztosítás mutatja legvilágosabban, hogy a szocialista biztosítás nem üzlet az állam számára/ hanem a termelés '"biztonságát elősegítő ügylet. A termelő- szövetkezetek által befizetett biztosítási díjat pedig úgy vehetjük, mint. a termelési költség egy részét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt évben megyei igazgatóságunk 7 millió 807 ezer forinttal több kártérítést fizetett ki a termelőszövetkezeteknek, mint amennyi összeget fizettek be biztosítási díj címén. Természetesen sokszor előfordult, hogy a vagyonbiztosítás keretében kifizetett kártérítési összeg kevesebb, mint a biztosítási díj, viszont ennek a fordítottja is gyakori. Megyénkben az elmúlt évben kilenc termelőszövetkezet kapott egymillió forintnál több kártérítést. Régi hagyományokra támaszkodva, az igényeket figyelembe véve hoztuk létre a biztosítási és önsegélyező csoportokat. .Ipari üzemekben, hivatalokban, különféle intézményekben és a termelőszövetkezetekben gyors ütemben fejlődni kezdtek ezek a csoportok. Lépést tartottunk az igények tásánál is. Városon és falun egyaránt gyors ütemben szaporodnak a gépkocsik, s ennek figyelembevételével a kötelező szavatossági biztosítás mellett a lehető legelőnyösebb feltételek mellett kötünk biztosítást az autótulajdonosokkal törés, tűz, lopás, balesetek esetére. Ennek a biztosítási díja a gépkocsi új értékének mintegy két százalékát teszi ki, szemben a félszabadulás előtti 4—5 százalékkal. A nyugati országokban jelenleg is jóval nagyobb a gépkocsi biztosítási díja, mint nálunk. Vannak, akik sokallják a gépkocsi biztosítási díját. Sajnos, igen so# a baleset és ez azt is jelenti, hogy a biztosítási díjat nem lehet mérsékelni. Az Állami Biztosító a múlt évben minden második autóbiztosítással rendelkező ügyfélnek fizetett kártérítést. Ily módon a jelenlegi biztosítási díjat is csak annak reményében tudja tartani, hogy a jövőben javul a helyzet, csökken a< balesetek száma, növekszik a biztosított gépkocsik száma. Persze nemcsak az autóval utazók vannak kitéve baleseti veszélynek. Rengetegen utaznak vonaton, távolsági autóbuszokon is, s balesetek itt is előfordulhatnak. A múlt évben az Állami Biztosító 4500 esetben fizetett utazás közben történt balesetekért kártérítést. A szolnoki vasúti szerencsétlenség után több mint kétmillió forintot kaptak az arra jogosultak. Természetesen a károk megtérítése. senkit nem ösztönözhet a gondatlan gazdálkodásra, sőt állandóan tökéletesítenünk kell a kármegelőzést. A biztosítás nyomán, ha meg is térül a kár, népgazdaságunknak ez mindenképpen veszteséget jelent, de egy-egy családnál sem mindegy, hogy *a tűzkár után meddig kell várni a ház felépítésére, gépkocsikár esetén a javításra, a termelőszövetkezetben pedig pótolni kell az elhullott állatokat és ez szintén időt vesz igénybe és nem is biztos, hogy az elpusztult jószágokkal azonos tenyészképességűeket sikerül beszerezni. Tehát a káreseteknél járulékos veszteségek is fellépnek, amelyeket a biztosító már nem téríthet meg. Az Állami Biztosító a károk lesetén igyekszik gyorsan eljárni, ,s a kártérítési összegeket kifizetni. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a károsult a bekövetkezett káreseményt azonnal jelentse. Az Állami Biztosító a lehető legnagyobb mértékben igyekszik kielégíteni a lakosság igényét, és éppen ennek érdekében kéri, hogy a biztosítottak minél jobban ismerjék meg a biztosítási szerződésből eredő tényleges jogaikat és így minden vitát és félreértést elkerülhetünk. Szabó András az Állami Biztosító megyei igazgatója Ülésezik a Békés megyei képviselőcsoport Augusztus 26-án, szerdán ülést tart a megyei képviselők csoportja Békéscsabán, a KIOSZ megyei titkárságának székházában. Az értekezleten Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára előadást tart a kisipar munkájáról megyénkben, különös figyelemmel különböző szolgáltatásokra. Az ülés második napirendi pontjaként a MÁV és az AKÖV őszi szállításokra való felkészülését tárgyalják. Beszámolót tart dr. Susla János, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályfőnök-helyettese és Kazamér Károly, a megyei 8-as számú AKÖV igazgatója. Este 7 órakor ugyancsak a KlOSZ-szék- házöan képviselői beszámolót rendeznek a város és környékének kisiparosai részére, melyen jelen lesznek a párt- és az állami szervek képviselői, valamint a KIOSZ megyei és országos veze-’ tői. Kiállítás a szlovák nemzeti felkelés évfordulója alkalmából Békéscsabán, a Balassi Bálint Művelődési Otthonban augusztus 30-án kiállítás nyílik a szlovák nemzeti felkelés 20. évfordulója alkalmából. A kiállításon dokumentációs anyaggal mutatják be a nemzeti felkelés eseményeit, kiegészítésként pedig a szlovák népművészettel is megismertetik a látogatókat. Az emlékkiállítást dr. Szakmáry Gyula, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitja meg. Barátoknál — vendégségben A testvéri román nép felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre megyénkből delegáció érkezett a Román Népköztársaságba. A küldöttség vezetője Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság első titkára, tagjai’ Papp István, a megyei tanács elnöke és Jámbor István, a gyulai járási, városi pártbizottság titkára. Képünkön Klaukó elvtárs Kokirla Trandafir, a bánáti tartomány pártbizottsága titkárának társaságában. nyári önkéntes építőtáborai Derekas munkát végeztek a fiatalok Szombaton hazautazták a fiata. lók, bezártak a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építőtáborai. A KISZ Központi Bizottságánál elmondták, hogy a részeredmények és az előzetes felmérések arról tanúskodnak, hogy mindenütt derekas munkát végeztek a fiatalok. A lenti sátorváros lakói például, akik a környék általános belvíz- rendezési munkálatait segítették, a nehéz talajú, vizes terület ellenére naponta 220 méter csatornát A cukorrépa és kender szállításáról, a TEFU-gépkocsik szeptemberi elosztásáról tanácskozott a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság pénteken délután Békéscsabán, az Irodaházban megtartotta szokásos havi ülését. Csep- regi Pálnak, a megyei tanács vb- elnokhelyettesének, a bizottság elnökének megnyitója után a résztvevők meghallgatták a cukorgyárak szállítási osztályainak tájékoztatóját a cukorrépa betakarítására való felkészülésről és a szállítások ütemezéséről. A Sarkad! Cukorgyár körzetében augusztus 24-én már megkezdődik az átvétel és a szállítás, mivel a gyárban augusztus 29-én kezdődik a cukorgyártás. A gyár az üzem kezdetére mintegy ötnapos készlettel rendelkezik majd. Ezután a megye két kendergyárának vezetője tájékoztatta a bizottságot a kenderszállítás helyzetéről és a várható szállítóeszközök igényéről. Végül a bizottság határozott a szeptemberre igényelt TEFU-gépkocsik elosztásé, ról. ástak ki. Balatonaligán 365 egyetemista lány két hét alatt 180 mázsa ribizli t szedett és 186 holdon végezte el a szőlő kötözését. Budapesten, a Műszaki Egyetem építkezésén 557 000 forint értékű mun. kát végeztek az első csoportban a diákok. A központi táborokban és az egyetemi építkezéseken mintegy 24 000 középiskolás és egyetemista dolgozott. Az ifjú társadalmi munkások száma ezzel öt év helyett négy év alatt érte el a KISZ legutóbbi kongresszusán vállalt százezret. A fiatalok 1961-től többek között 1,5 millió köbméter földet mozgattak meg és körülbelül 220 kilométer hosszú csatornát készítettek el, leszedtek 200 000 mázsa zöldséget és gyümölcsöt, s elvégezték mintegy 30 000 hold hibrid kukorica címerezését. Kivették részüket egyebek között a Hanság lecsapolásából, a balatoni műút korszerűsítéséből, a Bodrogzug belvízlevezetési munkálataiból, az állami gazdaságok feladatainak megoldásából. (MTI) Bács-Kiskun megyei állattenyésztési szakemberek tapasztalatcsere-látogatása megyénk tsz-eiben Augusztus 26-án tapasztalatcsere-látogatásra Békés megyébe érkezik Bács-Kiskun megye több tsz-ének vezetőiből és állattenyésztési szakembereiből álló 30 tagú csoportja. A vendégek először az orosházi Üj Élet Tsz-be mennek, ahol megtekintik az országos hírű Rajnai-lúdtenyészetet. Még aznap tovább utaznak Nagyszénásra, ahol mindkét t&z-ben a sertéstenyésztést nézik meg. Másnap az eleki Lenin Tsz-ben a szarvasmarha-nevelést, az ,újkí- gyósi Aranykalász Tsz-ben pedig a sertések takarmányozását tanulmányozzák. A tapasztalatcserelátogatás Gyulán ér véget, ahol az egyik tsz-ben a szarvasmarhahizlalás módjáról tájékozódnak és megtekintik a város nevezetességeit is.