Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

1964. augusztus 2. 4 \ Vasárnap Cikkünk nyomán t „A felülvizsgálati kérelem soron kívüli elintézésére adtam utasítást” A Békés megyei Népújság 1964. július 10-i számában Hatezer fo­rintos beruházás .— 112 ezer fo­rintos kötbér — Kinek a zsebére? címmel megjelent cikk alapión a Fejér megyei Vörösmarty könyv­tár kézi felvonójával kapcsolat­ban keletkezett vitás ügyet meg­vizsgáltam és a következőket ál­lapítottam meg: Jogos az a bírálat, hogy a Fe­jér megyei Döntőbizottság a kézi felvonó elkészítésével kapcsolatos vitás ügyet késedelmesen intézte el és a Békéscsabai Lakatos- és Gépjavító Ktsz-t a felvonó érté­kének többszörösét kitevő kötbér, illetőleg kártérítés fizetésére kö­telezte. Az ügyintézési késedelemre te­kintettel utasítást adtam arra, hogy a Fejér megyei Döntőbizott­ságnál 1964. július 30 és 31. nap­ján egyébként is esedékes hiva­talvizsgálat keretében a Központi Döntőbizottság döntőbírája nyo­matékosan figyelmeztesse a Fejér megyei yöntőbizottság vezetőjét, és a hivatalvizsgálat befejeztével nekem jelentést tegyen. A kézi felvonó hibás, illetve ké­sedelmes elkészítéséért való fe­lelősség kérdésének a tisztázása, továbbá az anyagi következmé­nyek viselésére kötelezettek meg­állapítása céljából a Békéscsabai Lakatos- és Gépjavító Ktsz által a Fejér megyei Döntőbizottság 732/1963. sz. határozata ellen be­nyújtott felülvizsgálati kérelem soron kívüli elintézésére adtam utasítást. A cikknek azok a megállapítá­sai, hogy a döntőbizottság a felül­vizsgálati kérelemre 30 napon belül köteles válaszolni, valamint, hogy a döntőbizottság társadalmi szerv, tévesek. A döntőbizottsá­gokról és a döntőbizottsági eljá­rásról szóló 15/1962./V. 6. Korm. számú rendelet a felülvizsgálati kérelem elintézésére határidőt nem állapít meg, a döntőbizottsá­gok pedig nem társadalmi szer­vek, hanem a kormány, az egyes minisztériumok, valamint a me­gyei tanácsok végrehajtó bizott­ságai mellett szervezett hatósá­gok. A cikknek most említett téves megállapításai azonban nem befolyásolják a vizsgálatom sze­rint alaposnak bizonyult bírálat helytállóságát. Dr. Fülirp László Központi Döntőbizottság elnöke Műszaki vezetők értekezlete az orosházi ruhagyárban Í A Férfifehémeműgyár orosházi üzemében a napokban a gyártásvezetők, a művezetők, a technikusok, a meósok, vala­mint a párt- és szakszervezet képviselőinek részvételével ér­tekezletet tartottak. Erről beszélgettünk Kátai Ferenc elv­társsal, a telep vezetőjével. — Először a jelenlévőkkel is­mertettem, hogy második negyed­évi tervünket 96,1 százalékra tel­jesítettük, annak ellenére, hogy az év első három hónapjában ponto­san 100 százalékos eredményt ér­tünk el. Majd a lemaradás okait és a hiányosságokat vettük „bonc­kés” alá. A terv nem teljesítésé­hez mind a külső, mind pedig $ belső gondok „hozzásegítettek”. A nem dolgozók száma jóval ma­gasabb volt a megengedettnél; betegségből és egyéb ok miatt az év második* negyedében 6000 munkaóra esett ki a termelésből. A termelékenységet jelentősen csökkentette az a tény, hogy a tervezett ötvenkét helyett kilenc­venezer kellett dolgozóinknak át­állni más cikk készítésére. Min­den egyes alkalommal új és új gyártási technikát "kellett elsajátí­tani, ami esetenként sokszor órá­kat vett igénybe. — Köztudott, hogy a békéscsa­bai ruhagyárhoz tartozunk, s több­ször belső problémák is szerepet játszottak az eredmény alakulásá­ban. Az anyagot Csabáról gépko-, csin szállítjuk, s egyes tételek sokszor lemaradtak. Volt amikor az anyagszabvány nem érkezett meg idejében, s ez is hátráltatta munkánkat. Pedig egy kis rugal­massággal, körültekintőbb szerve­zéssel az említett hiányosságoktól könnyen eltekinthettünk volna. Nálunk, itt az üzemben sokat áll­tak a gépek, gondosabb karban­tartással ennek elejét vehettük volna, s a munkaidő kihasználása sem volt mindig kielégítő. Dolgo­zóink nem takarékoskodtak meg­felelően az anyaggal, különösen a cérnával az átfűzéskor. _ A második negyedévi munka és a hiányosságok részletes elem­zése után értékeltük a munkaver­senyt. Az első fél évben elért eredmények alapján a „Piros” műszakban Dominkó Ilona és Csepregi Zsuzsanna kollektívája, a „Zöld” műszakban pedig Vízi Rózsa és Lengyel Katalin brigád­ja dolgozott a legkiegyensúlyozot­tabban és így ők kerültek a ver­seny élére. Az első helyezett kol­lektívák kétezer forint, a másodi­kok ezer forint jutalmat kaptak. •— Ezek után a harmadik ne­gyedévben megvalósítandó fel­adatokról tárgyaltunk, összesen mintegy 430 ezer inget, ingkabá­tot, hálóinget és pizsamát kell ké­szítenünk. Előreláthatólag a ter­mékek összetétele egységesebb lesz, mint az elmúlt időszakban. Elhatároztuk, hogy a belső szer­vezettség mértékét fokozzuk, töb­bek között a tartalékgépek azon­nali beállításával abban az eset­ben, ha valamelyik gép meghibá­sodik — mondotta Kátai elvtárs. D. S. Az Orosházi Lakatos- és Gépipari Javító Ktsz részleget nyitott Csorváson A kisipari termelőszövetkezet a helyi iparpolitikai tervnek meg­felelően Csorváson, a Rákóczi úton egy régi épületet műhellyé alakított. Itt kapott helyet a szö­vetkezet új részlege, ahol július közepétől már javítják a motor- kerékpárokat, kerékpárokat. A közeljövőben létszámban bővül a részleg. A tervek szerint az év végéig mintegy 70 ezer forint ér­tékű munkát végeznek. ...A GURULÓ SZALAGIG Tizenhét évvel ezelőtt 15 end- rődi cipész elhatározta, hogy szö­vetkezetét alakítva folytatja to­vább mesterségét. Együttes erővel bizonyára többre viszik — gondol­ták mindnyájan. S egy nap aztán el is indultak a közös műhelybe, s mindenki vitte magával a „va­gyonát”: a panglit, a kerek széket, akinek volt, a bal karos Singer- varrógépet, az áztatólavort és más szerszámot Dolgoztak tovább, mint azelőtt, de most már egy helyen. 1951-ben szereztek egy fréz-gépet. Két év kellett ahhoz, hogy mindenki meg­értse: géppel is lehet dolgozni. Nagyobb arányú fejlődés 1957- ben kezdődött s azóta minden év újabb és újabb eredményeket ho­Szabászok: Ungi István, Péva Erzsébet, Farkas Piroska és Kor­csok Gizella. Eus 15-én üzembe helyezett szala­gon készítenek él. Az új gépek se­gítségével a termelékenység to­vábbi nyolcszázalékos növelése várható. A fejlődés eredményére jellemző, hegy ma már a szövet­kezet saját tiszta vagyona több mint három és fél millió, az álló­eszközök értéke pedig négymillió forint. A gurulószalag már termel, a gépek mellett azonban még ott Gellai László, a csehszlovák gyártmányú, konszern kéreg behozó gépnél. Szarka Gyula, a talpbélést "leszti fel a kaptafára. zott. A 9800 lakost számláló alföldi községben lassan, folyamatosan ki­alakult egy korszerű gépekkel be­rendezett üzem, amelyben guruló- szalagon naponta 800—1000 pár cipő készül, és ebben az évben a termélésá érték csaknem 8 mállió forint, A 230 dolgozót foglalkoztató szö­vetkezet 1964. január elsején lett középüzem. Olyan cipőket gyárt, amelyekből csupán néhány ezer, vagy tízezer a szükséglet, vagyis amivel a nagyüzemeknek nem len­ne kifizetődő foglalkozniuk. így mintegy kiegészítője az ország ci­pőgyárainak. A szövetkezet a III. negyedév­ben 28 ezer pár lánykacipőre ka- px>tt megrendelést, amelyet a jú­Pintér T ászlóné a talpcsiszoló gépnél. vannak az egykori kerék székek négy lábú utódai. Ha valaki elfá­rad, helyet foglal. Egy kicsit még szokatlan a ci­pészeknek állva dolgozniuk; (Pásztor) Fotó: Kocziszky László A szalagterem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom