Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-14 / 190. szám

5 P2nfefi !w '*%'* " Y 5564. augusztus 14. A pedagógus írjat Gondolatok 99A magatarfásról“ című cikk olvasása közben Valóban sokat vitatott, és a pe­dagógiai gyakorlatban sok prob­lémát okozó témát kapott tollvég- re a cikkíró, amikor a tanulók magatartásának értékelését fejte­geti a szülők szemszögéből. Saj­nos, tényleg az a helyzet, hogy amikor a szülők felkeresik az is­kolát, és érdeklődnek gyermekük előmenetele felől, az érdeklődés középpontj álban nem annyira a tantárgyi érdeklődés áll, hanem a gyermek magaviseleté, magatar. tása. Egy-egy ilyen beszélgetés végén az esetek 90 százalékában nem azzal válik el szülő és peda­gógus egymástól, hogy melyik tárgyból, hogyan, milyen közös összefogással lehetne jobb ered­ményt elérni, hanem azzal, hogy csak tessék a gyermeket szigorú­an fogni, ha rosszalkodik, meg­büntetni. Ez azzal is magyarázható, hogy nagyon sok szülő gondolatvilágá­ban valahogy eggyéforrt a jó ma­gatartás és a jó tanulmányi ered­mény fogalma. Sokan úgy képze­lik el, hogyha a gyermek jól vi­selkedik, akkor már jól is tanul, s ezért elég csak a magatartást ál­landóan szemmel kísérni, s az ott mutatkozó kilengésekre azonnal reagálni, sokszor nem is éppen el­fogadható módon. Pedig a kettő — a magatartás és a tanulmányi eredmény — egyáltalán nem kö­vetkezménye egymásnak. Akinek kifogásolható a magatartása, az még lehet jó tanuló, s nem egy nagyon jó magatartásé tanuló igen gyenge tanulmányi előmene­telt tanúsít. Éppen ezért igen nehéz dolga van a pedagógusnak akkor, ami­kor egy-egy tanuló féléves, vagy éppen éves magatartását teszi mérlegre. A rendelkezésre álló öt érdemjegyből ki kell választani azt, amely a legjobban egyensúly­ban van a szocialista erkölcs kö­vetélményeinek mérlegelésével, a tanuló akarati és jellembeli tu­lajdonságaival, cselekedeteivel, fe­gyelmezettségével és rendszerete- tével, szorgalmával és kötelesség­tudáséval. Emellett nagyon sok egyéni szempont is helyet kap egy- egy osztályzat megállapításánál, melyek a tanulók személyiségé­ből, a közösségen belüli egyéni bá­násmódból származnak. A pedagógus nemcsak tényeket tesz mérlegre, hanem viszonyít, fi­gyeli a fejlődést, az esetleges visz. szaesést, a gátló és serkentő té­nyezőket. Ilyen munka után szü­letik meg az osztályzat, mely számszerűen tartalmazza egy egész nevelőtestület értékelését a tanulóról. Ezen az elég bonyolult értéke­lési formán igyekszik segíteni a szeptembertől megjelenő új rend­tartás, mély különválasztja a ma­gatartást és a szorgalmat a tanu­lók elbírálásánál. Reméljük, így az új tanévben már egyre több lesz azoknak az eseteknek a száma, amikor szülő és pedagógus egy véleményen tesz a gyermek ma­gatartását illetően, akkor is, ami­kor osztályzásra kerül a sor. Szilárd Adám Bucsa „A fakir gombot varrta bőrére..." Diákok a Balaton között partján Megyénk KISZ-fiataljai közül ez év nyarán is több százan töltöt­tek két hetet a csárdaszállási, kerek!, mezóhegyesi és pusztasző- lősi ifjúsági önkéntes munkatá- tbonban. Valamennyien kukoricát címereztek. De nemcsak megyei gazdaságokban dolgoztak. Az idén először eljutottak — mintegy fél­ezren — a „magyar tenger” part­jára is. Főként azok, akik Békés­ben már dolgoztak, s „veterán” táborozók... A fiúk Balatonsza- badiban utat építettek, a lányok Balatonbogláron barackot szedtek és osztályoztak. Felkerestük őket. Ismerősök a 7-es melleit Délelőtt 11 óra. A déli parton, a 7-es számú országos útvonalon a személygépkocsik szinte egy­mást érik. Szabaditól pár kilométerre Sió­fok irányában, a műút mellett sö­tétbarna bőrű fiúk serénykednek. Csatornát ásnak. Ügyes mozdula­tokkal, szinte ütemre dobják a földet halomra. Ismerősnek tűn­nek... — Fiúk, ti sarkadiak vagytok? — kérdem. Megkezdték a kék iskolaköpenyek és az olcsó iskolacipők árusítását A kereskedelem is felkészült az 1964/65-ös tanévre Tejivót a strandra A melegebb napokon ötezren Is felkeresik a békéscsabai strandot. Az Idén már korszerűsített, szépen ki­bővített, betonozott tereken játsza­dozhatnak a fürdőzők, s a tavalyi bárom medence helyett négyben él­vezhetik a melegebb vagy a hű- sebb hullámokat. A körülmények­hez képest elmondhatjuk, hogy a megyeszékhely sem vall már szé­gyent a strandjával. Mégis van olyan dolog, amiben még máig Is elma­rad. Gyulán, Orosházán, nem Is be­szélve más, nagyobb város strand­járól, mindenütt találnak a fiatalok az igényeiknek megfelelő csárdát is. Tejivót. Nem tudni, hogy Békés­csabán miért nincs ilyen. A statisz­tikai kimutatások szerint pedig az ötezer strandolóból háromezer kis­korú. A strandon felállított büfék­ben csak sört, legfeljebb bambit le­het kapni. Helyes lenne, ha az ug­rálás közben megszomjazó gyerekek az amúgy is drága hűsítő ital he­lyett két, esetleg három deci tejet Ihatnának kedvükre, —V. A Körös Állami Áruház illeté­keseinek tájékoztatása szerint megérkeztek, s már vásárolhatók az új típusú isíkolaköpenyek és az úgynevezett „iskolacipők”. Az eddig forgalomban levő fekete színű, fehér díszítéssel és rávar­rott gallérral ellátott Éva-kö- penyt felváltották az új típusú, a célnak inkább megfelelő iskolakö­penyek. Az új köpeny fehér mű­anyag gombjaival, sötétkék színé­vel, rágombolható fehér nylon- gallérjával sokkal tetszetősebb a im fekete színű köpenyeknél. A Körös Állami Áruház au­gusztus közepétől számít na­gyobb forgalomra, s hogy a vá­sárlásban fennakadás ne történ­jen, a kereskedelem bő készlettel látta el az áruházat, mintegy négyezer darab iskolaköpeny álla vásárlóközönség rendelkezésére. Egy újdonság: a kereskedelem végre gondoskodik az úgynevezett „iskolacipők” ellátásáról is. Sze­Közületek munkaerőigénye A Békés megyei GFV békéscsabai István-malmi üzeme állandó munká­ra 5 férfit segédmunkásnak felvesz. x 18 és 35 év közötti férfi dolgozókat kőműves átképzős szakmára vesz fel az GM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Jelentkezés és bővebb felvilá­gosítás Békéscsabán, a központi iroda munkaügyi osztályán, Orosházán a kórházépítkezési irodában. 99350 Beruházási előadót építőipari tech­nikumi végzettséggel felvesz a TÜ- ZÉP Vállalat. Békéscsaba, Tanácsköz­társaság útja 33., emelet. 99451 reszelővAgAst és pataráspoly-készítést minden mennyiségben rövid határidőre vállalunk. Cím: LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ BÉKÉSI TELEPE, Békés, Szarvasi út 14. Telefon: 58. ges, varrott, bőrtalpú iskolacipők kaphatók a nyár folyamán és az új tanévben. Minőségük a forga­lomban levő más típusú cipók minőségével megegyezik, csupán árban térnek el azoktól, mivel lényegesen olcsóbbak. —esik. — Igen, a gimnáziumból — vá­laszol egy szőke hajú, s csákányá­val tovább vájja a talajt. K. Szabó Béla brigádvezető be­mutatja a fiúkat, mindegyikről mond valamit. Elújságolja, hogy hatan már tavaly is és azelőtt is dolgoztak táborban Karcagon és Mezőtúron. Az idei jutalomféle, hiszen közülük többen még nem látták a Balatont. A távolban egy magas, izmos férfi tűnik fel, Jónás József, a tá­bor vezetője. — Hogyan dolgoznak a sarkadi­ak? — vallatom. — A Békés megyeiék köziül a legjobban. A tábori versenyben a harmadik helyen állnak. Eddig ötszáz köbméter földet ástak ki. Az útmenti vízlevezető árkot ké­szítik... A brigádvezető a munka utáni időtöltésről így beszél: — Sokat fürödtünk. A szóra­koztatásunkról is megfelelően gondoskodtak. Sokat tapsoltunk a székesfehérvári és siófoki tánc- zenekarnak. Fociátunk a Budapes­ti Vasas vegyescsapata ellen. Egyszer valamelyikünk felvágta Bundzsákot, utána még a közelé­be se mertünk menni... Motorzúgás hallatszik. Jönnek az ebéddel. Befejezik a munkát. A menü zöldbableves, sült hús krumplival. Ebéd után irány a tó, aztán pedig készülődés a búcsú- tábortűzre, mert holnapután már hazafelé viszi őket a vonat... Telnek a kosarak Szabadihoz negyven kilométerre van Balatonboglár, s az ottani Kállai Éva Leánytábor, ahol Bé­kés megyei diáklányok is szedik a barackot. A lengyeltóti üzemegységben gyulaiakkal találkozom. Tasnádi Erzsiké, a 42-es brigád vezetője. Gyári klubélet Gyulán A GYULAI HARISNYAGYÁR Jókai Mór Művelődési Otthoná­nak igazgatója, Valent Zoltán, a „Kiváló Népművelő” kitüntetés tulajdonosa ül vélem szemben, akinek személye megyeszeríe közismert a népművelők köré­ben. Így az sem meglepő, hogy a negyvenkét éves kultúrházi igaz­gató KISZ-tag, olyan született vezetői, szervezői képességekkel, aki nemcsak arra büszke, hogy a művelődési otthon vezetőségének az elnöke maga a vállalati fő­könyvelő, hanem arra is, hogy a vezetőségben külső tag is talál­ható, egy igen aktív kőfaragó­mester személyében. AMI A KULTŰRHAZI munka sokrétűségét illeti, arról nehéz lenne egy riport keretében be­számolni. A színjátszó együttes, a bábjátszó csoport, a fúvószene­kar — ami közös a városi kul- túrházzal —, a munkásakadémia, a kilenc ifjúsági szakkör mind­egyike mind szokványos szekciói az üzemi kulturális munkának. A Jókai Mór Művelődési Otthon munkájából inkább az a rész kí­vánkozik a nyilvánosság elé, ami ezen túl jellemző az itteni mun­kára; a fejlett klubélet, amely­nek társadalomformáló ereje az otthon falain tűi is érezteti jóté­kony hatását a város társadalmi életében. A MŰSZAKI KLUB — ame­lyet dr. Sipos Sándor főmérnök vezet — a vállalat műszaki dol­gozóinak ad lehetőséget nemcsak a gyártási feladatok problémái­nak széles körű megvitatására, hanem szakmai továbbfejlődé­sükre is. A művelődési otthon ifjúsági klubja, a KISZ-klub az ifjúság széles rétegeinek találko­zóhelye, amelynek klubestjein, ifjúsági vitaestjein, szelle­mi vetélkedőin mérik össze szellemi erejüket ideológiai, gaz­dasági, művészeti kérdésekben. A klub összejövetelein egyaránt ta­lálhatók vállalati dolgozók és kö­zépiskolai tanulók. A gyermek­klub népszerű intézménye viszont a gyermekek részére nyújt igen kedvelt vasárnapi foglalkozást, játékkiáll í fásai pedig felnőttek, szülők, pedagógusok számára is élményül szolgálnak. Ha mindezt kiegészítjük még azzal, hogy a kultúrház helyisé­geit rendszeresen több gyulai üzem is igénybe veszi, különböző tanfolyamok rendezéséire, teljes képet kapunk róla, hogy ez az in­tézmény milyen társadalmi össze­fogó erőt képvisel a városban. Mindehhez még az is hozzákí­vánkozik, hogy a művelődési ott­hon családi ünnepségek, lako­dalmak, névnapok megrendezé­sének is kedvelt helye. A feljegy­zések szerint például 1964 május havának minden szombatján la­kodalom volt náluk. A MŰVELŐDÉSI OTTHON és a gyár dolgozóinak, a város lako­sainak jó kapcsolatára, barátsá­gára utal ez is. Hegedűs Edit, Paulik Ili, Barna Ági és a többi fürdő ruhás lány füleskosárral vesz birtokba egy- egy barackfát. Telnek a kosarak. — Egy kicsit elfáradtunk a két hét alatt — mondja az egyik fa meghajtó ágáról valaki. — A heti versenyben harmadikok voltunk. Holnap már megyünk haza, nincs sok kedvünk „hajtani”... Az üzemegység vezetőjének ép­pen felénk van útja. — Hogy mennyi barackot sze­dett a 430 lány két hét alatt? — kérdez vissza mosolyogva. — Ti­zennyolc vagonnyit. A mostani turnus dolgozott eddig a legjob­ban... — Igaz is, jól dolgoztunk... — nyugtázza Gabi. — A csomagoló- ban osztályoztunk: kis angol, nagy német, export, belföldi, így neveztük el a szállítmányokat. — Ne csak a munkáról beszélj, volt itt más is — szól közbe Edit. — Itt van például a kultúr- és sportélet. A „Ki mit tud?” ének­versenyt Ili nyerte, a pingpong- bajnokságban Kovács Klári, a szarvasi gimiből a második lett. — Ez még semmi! — harsogja az egyik fa csúcsáról Ili. — Itt voltak az MTK röplabdásai. Azok hogy tudtak! Emellett különféle kultúrcsopiortok szórakoztattak bennünket. És az a fakir, háát!... Gombot varrt a bőrére... Hogy mi volt még? Jutalomból táncolni mehettünk a Boglárka-piresszóba. A vándorzászló nyertesei A kiadós ebéd után mindenki fürödni sietett. A táborparancsnokság tagjai si­etve dolgoztak: értékelték az is­kolák és brigádok közötti ver­senyt. A táborzárón az oroszlányi di­áklányok öröme az egekig csa­pott: elsők lettek... Aztán... aztán még egyszer utá­naszámoltak a teljesítményeknek, pontoknak és kiderült, hogy még­sem ők a nyertesek, mert egyne­gyed pxmttal a Békés megyeiek megelőzték őket! A csabai köz- gazdasági technikum lányai. Az oroszlányiak meglehetően szomo­rúan adták át a csabaiaknak a KISZ Közpxmti Bizottságának vándorzászlaját. A brigádok kö­zött a legjobb eredményt a csa­bai gimnázium 26-os brigádja ér­te el... A jutalmak, könyvek kiosztása után már alkonyodott. A lányok körülvették a tábortüzet, s éne­kelni kezdtek... Aztán elbúcsúztak a simogató víztől, a szőlőt, gyümölcsöt ér­lelő domboktól, a barackosoktól, ismerőseiktől, a tábortól. S termé­szetesen egymástól, ilyenformán: — Viszontlátásra, jövőre! Dékány Sándor Új bölcsőde épül Dobozon Mintegy 180 ezer forintos költ­séggel új bölcsőde építését kezd­ték el az elmúlt hetekben Dobo­zon. A költségek jelentős részét, mintegy 80 ezer forintot, a helyi tanács biztosítja. A többi pénzt az Egészségügyi Minisztérium adja az építkezéshez. Az új intézmény tervei már elkészültek, az építési munkákhoz a tanács házi kőmű­vesbrigádja hozzáfogott. Előrelát­hatóan még az idén átadják ren­deltetésének a bölcsődét. Surányi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom