Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

1964. augusztus 1. Szombat A varsói felkelés 20. évfordulójára Tragikus évfordulóra emlékezik ezekben a napokban a len­gyel nép, s vele az egész haladó emberiség: húsz évvel ezelőtt, 1944. augusztus 1-én robbant ki az oly sok — és ami a legfájdal­masabb: felesleges — véráldozatot követelő varsói felkelés. 1944 augusztusában megdöb­bentőn értesült róla a világ, hogy a hosszú évek óta fasiszta csiz­mák alatt nyögő Lengyelország fővárosában felkelés tört ki. Döb­benetét keltett a hír és méltán, mert ez a felkelés — és ez már akkor láthatóvá vált — eleve ku­darcra volt ítélve. Mi e tragikus esemény háttere, melyek voltak a cselekmények rugói? 1944 július végén a felszabadí­tó szovjet csapatok lengyel földre léptek. A már felszabadult terü­leteken azonnal megindult az újjáépítés és az új élet építése. Az 1944. július 20-át követő napok­ban a Lengyel Munkáspárt és a köréje tömörülő demokratikus erők megalakították az első népi államhatalmi szervet, a lengyel nemzeti felszabadítási bizottságot. Híz — a lengyel társadalom leg­szélesebb „rétegeinek a támogatá­sával — megkezdte a népi szer­vek kiépítését; deklarációjában felvázolta az új, demokratikus Lengyelország alapjait, s felszólí­totta a népet: a Szovjetunióval szövetségben segítse a lengyel föld teljes felszabadítását. Mindez rendkívüli nyugtalansá­got váltott ki a londoni lengyel emigrációs kormány körében. An­gol. sugallatra láza? tevékenység­be kezdett annak érdekében, hogy a szovjet kormánnyal 1943-ban megszakadt diplomáciai kapcso­latokat újból felvegye. Mikolaj- czyk, a londoni emigrációs kor­mány feje Moszkvába repült, hogy ott tárgyalásokat kezdjen a szovjet kormánnyal, és saját ka­binetjét — tehát a londoni emig­rációs kormányt — ismertesse el Lengyelország hivatalos kormá­nyaként. Ehhez a politikai hatalmi ma­nőverhez kellett a varsói felkelés, amelyet a londoni kormány hazai képviselete robbantott ki. A hata­lomból való kiszorulás veszélye késztette őket arra, hogy a világ közvéleménye előtt dokumentál­ják, mekkora befolyásuk van az országra, annak lakosságára. Er­re valóban Varsó volt a legmeg­felelőbb, hiszen a hadiesemények következtében közvetlenül a front előterébe került, s az egész világ feszült figyelemmel kísérte a város sorsát. E felkelésnek te­hát Mikolajczykék kezében az volt a célja, hogy visszasegítse a volt lengyel uralkodó osztályokat a hatalomba és demonstráljon a már megalakult s óráról órára, napról napra izmosabb lengyel népi hatalom ellen. Az augusztus 1-én kirobbant felkelés nemcsak a Lengyel Mun­káspártot, a hazai antifasiszta mozgalmat érte teljesen váratla­nul, hanem Varsó népét is. A varsóiak természetesen nem lát­ták a háttérben meghúzódó poli­tikai célokat, s gyenge fegyver­zettel is egy emberként vetették magukat a harcba az annyira gyűlölt német fasiszták ellen. Küzdelmüket táplálta az a re­mény, hogy a felszabadulás nap­ja közel van. A hamis politikai célok érdekében kirobbantott fel­kelés így vált Varsó hősi lakos­sága hatalmas szabadságharcává. A szovjet hadsereg csak 1944. szeptember 10—14 között — rendkívül súlyos harcok árán — tudott a város közelébe jutni, s arra gondolni, hogy közvetlen se­gítséget nyújtson Varsó hősi har­cának. A felkelés ezekben a na­pokban már vége felé tartott. A szovjet csapatok sa velük együtt harcoló lengyel egységek nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a fel­kelőket átmentsék a Visztula má­sik oldalára. A felkelés vezetősé­ge azonban a város központi te­rületei felé rendelte el a vissza­vonulást, ahol a varsóiak tíz- és százezerszámra az SS kezei közé kerültek. A varsói felkelés hőseire gon­dolva, mi is meghajtjuk az em­lékezés zászlaját bátorságuk, ha- zafiságuk előtt. <U. L.) Vége! ér! a Közös Piac miniszteri tanácsának ülésszaka Brüsszel Mint már jelentettük, az Euró­pád Gazdasági Közösség Brüsszel­ben ülésező miniszteri tanácsa csütörtökön elhatározta, megbíz­za az állandó képviselőket, hogy készítsék elő az Ausztria társu­lását célzó tárgyalásokat. A „hatók” között nagy nézet- eltérések állnak fenn továbbra is arra nézve, hogy kívánatos-e Ausztria társulása és az milyen feltételek mellett történjen meg. Problémát jelent az is. hogy a Közös Piachoz történt társulása után Ausztria tagja maradhat-e az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az EFTA-nak. Spaak belga külügyminiszter szerint feltétlenül el kell kerülni azt, hogy bizonyos államok a társulás „előnyeit” élvezzék anélkül, hogy eleget akarnának tenni a teljes jogú tagsággal járó kötelezettsé­geknek. Ausztria társulásának kérdéséről további viták várha­tók és a külügyminiszterek csu­pán a döntést akarták elodázni, amikor az állandó képviselőkre bízták az előkészítő tárgyalásokat. A csütörtöki ülésen a külügy­miniszterek hosszú vitát folytat­tak az Egyesült Államokkal Géni­ben folytatandó tárgyalásokról, az úgynevezett „Kennedy-fordu- lóról”. A zárt ajtók mögött le­folyt tárgyalásokról kiszivárgott értesülések szerint a miniszterek végül Is megállapodtak abban, hogy mezőgazdasági területen Genfben jelentős haladást lehet elérni anélkül is, hogy előzőleg a „hatok” egymás között megálla­podnának a közösen kialakítan­dó gabonaárakról. Ezzel a Közös Piac miniszteri tanácsának kétnapos ülésszaka véget ért. A külügyminiszterek legközelebbi találkozójára előre­láthatólag szeptember 18-án ke­rül sor. (MTI) ZEZMATT Zezmatt közelében, az Alpok­ban, megtalálták egy megfagyott alpinista holttestét. A halott, mint a mellette talált okmányokból ki­derült, a 40 évvel ezelőtt eltűnt Magyar Lajos, magyar alpinista volt. DJAKARTA Joseph Luns holland és Su­bandrio indonéz külügyminiszter, miután három napon át tárgyal­tak Báli szigetén, visszatértek Dj akartába. PÁRIZS * Pompidou francia miniszterel­nök pénteken visszatért Párizsba, miután megtekintette a csendes­óceáni francia atomfegyver-kísér­leti központot. BALTIMORE Tűz ütött ki egy baltimorei ház­ban. Az anya kétségbeesett mentő. kísérletei ellenére az egyik la­kásban bennégett öt nyolc éven aluli kisgyermek. ÜJ DELHI Kolerajárvány tört ki Közép- Indiában. Bombaytól északkeletre július 1-e óta> 202 személy halt meg. LISSZABON" Pénteken, a lisszaboni bíróság 16 hónaptól 22 hónapig tartó bör­tönre ítélte az illegális Portugál Kommunista Párt négy tagját, akiket felforgató tevékenységgel vádoltak. Oportóban egy másik bí­róság 12 hónaptól 21 hónapig ter­jedő börtönbüntetéssel sújtott öt másik kommunistát. PÁRIZS De Gaulle francia köztársasági elnök feleségével és fiával csiitör- ökön két hétre Colombey-Des- Deux-Églises-i villájába utazott. A francia elnök augusztus 14-én ér vissza szabadságáról Párizsba, hogy részt vegyen a francia mi­nisztertanácson. BORDIGHERA Az idei bordiglherai humorfesz­tiválon második dijait nyert Ka­ján Tibor magyar karikaturista. Rajza a mólói Vénuszt ábrázolja, miközben Tokió címkével ellátott bőröndökkel körülvéve hordárt keres. (MTI) Cipruson viszonylagos nyugalom uralkodik Összecsapásokról nem érkezett jelentés Nicosia A ciprusi parlament csütörtöki ülésén vitát kezdett arról a hatá­rozati javaslatról, amelynek ér­telmében a törvényhozás ünnepé­lyesen kinyilvánítaná Ciprus né­pének jogát az önrendelkezésre. A vitában felszólaló Potamltesz kép­viselő hangoztatta, hogy a szigeten levő angol támaszpontok veszélyt jelentenék a Ciprusi Köztársaság, ra, akadályt gördítenek a ciprusi függetlenség útjába és ellentétben állnak a ciprusi kormány által kö. vetett el nem kötelezettségi poli­tikával. Frangosz képviselő han­goztatta, hogy a támaszpontokat az angolok a Ciprus közelében fek­vő arab országok ellen használják fel. A vita végeztével a parlament egyhangú határozatot hozott, amely megállapítja, hogy a cipru­si népnek „szabadon kell dönte­nie az egész sziget jövőjéről és teljes mértékben élnie keli az ön­rendelkezési jogával”. Egy Nicosiában tartott tömeg­gyűlésen Makariosz bejelentette, hogy a görög kormánnyal létre­jött megállapodás értelmében Ciprus az ENSZ novemberi köz­gyűlésének napirendjére kívánja tűzetni a ciprusi kérdést. Az ok­tóber 18-án benyújtandó kére­lemben a ciprusi kormány felhív­ja a közgyűlést, mondja ki a szi­getország korlátozás nélküli füg­getlenségét és a ciprusiak azon jogát, hogy maguk dönthessenek jövőjükről. Makariosz hangoztatta, hogy athéni tárgyalásai után derűlátót», ban tekint a ciprusi kérdés vég­ső megoldásának lehetőségére. Amennyiben azonban a szigetor­szágot török invázió érné, Ciprus népe a végsőkig harcol hazája szabadságáért. Török parlamenti képviselők­nek az Egyesült Államokban tar­tózkodó egy csoportja csütörtökön felkereste Dean Rusk külügymi­nisztert és kifejezte reményét, hogy Törökország a Ciprus miatti görög—török viszályban „haté­kony támogatást kap majd barát­jától és szövetségesétől, az Egye­sült Államoktól”. A megbeszélés után a parlamenti küldöttség ve­zetője újságírók előtt kijelentette, hogy nincs megelégedve az Egye­sült Államok ciprusi politikájá­val. (MTI) Az NDK kormányának emlékirata Berlin (TASZSZ) Az ADN hírügynökség jelenté­se szerint Berlinben közzétették az NDK kormányának a Nyu- gat-Berlinben működő úgyne­vezett szövetséges utazási iro­da működéséről szóló emlék­iratát Az okmányt diplomáciai úton eljuttatták a NATO-orszá- gok és több más állam kormá­nyaihoz. Mellékletképpen át­adták az NDK külügyminisz­tériumának nyilatkozatát is. Az emlékirat sok ténnyel bi­zonyítja, hogy a NATO-álla- mok az NSZK kormányának nyomására, a szövetséges uta­zási iroda segítségével minden eszközzel akadályozzák az NDK állampolgárainak külföl­di utazásait Ez kárt okoz a nemzetközi együttműködésnek — hangoztatja az NDK kormá­nya. Ezek a cselekmények durván megsértik a Német De­mokratikus Köztársaság szuve­renitását, állampolgárainak jo­gait. A legutóbbi hónapok ese­ményei csak fokozták annak szükségességét, hogy számol­ják fel a szövetséges utazási irodát. Egy ilyen lépés számot­tevően hozzájárulna a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez. Az NDK ismét javasolja a NATO-országoknak, hogy a nemzetközi utazásokat konzu­látusok felállítása útján köny- nyítsék meg. Társadalmi és egyéni érdek, anyagi és erkölcsi ösztönzés Termelőszövetkezeteink mun­kaerőgondjainak megoldása, fejlő­désünk meggyorsítása szükségessé teszi a murtkadijazási rendszerben rejlő serkentő erők minél telje­sebb kihasználását. Ma a szövet­kezeteknek nagy önállóságuk van a többtermelésire és közös mun­kára ösztönző munkák és módsze­rek kiválasztásában. A munka­egységrendszert és annak kiegé­szítőit, a tervtúlteljesítésért járó premizálást, az eredményességi munkaegységjóváírást, az előleg- fizetést, a pénzdíjazást és a többi formát azonban ma még — sok­szor kényelmességből —- nem mindenütt alkalmazzák a helyi le­hetőségek mértékében és a helyi feltételeknek megfelelően. Állami iparunkban is jócskán akad még tennivaló a személyes anyagi ösztönzés fejlesztése tekin. ‘.etében. Ezért hasznos, ha elméle­tileg is megvizsgáljuk: hogyan egyeztethető össze a társadalmi és az egyéni érdek, s milyen szere­pük van nálunk az anyagi és az erkölcsi ösztönzőknek? Abból kell kiindulnunk, hogy a haza minden polgárának érdeke: minél hamarabb valósuljon mega szocializmus teljes felépítése, amely együtt jár az életszínvonal rendszeres, megalapozott emelésé­vel. A társadalom érdeke, hogy tagjai sokoldalúan fejlődjenek, s szükségleteiket végzett munkájuk mennyisége és minősége szerint elégítsék ki. Ez az érdekegység a gazdasági alapja a szocialista nemzeti egység politikájának, amely viszont a dolgozók vala­mennyi rétegének az alapvető ide­ológiai kérdésekben való véle­ményazonosságát is megköveteli. A társadalmi és egyéni érdek egységét minden szinten tudato­sam kell megvalósítani. Erre szol­gálnak a tervek, az állami jogsza­bályok, a rendelkezések, az utasí­tások, az irányítás szervezete, az anyagi ösztönzés különféle formái. Az egyéni érdek csak akkor kerül ellentmondásba a társadalmi ér­dekkel, ha hiba csúszik a népgaz­daság tervszerű szabályozásának menetébe, ha az anyagi ösztönzés iránya nem helyes. A gazdaságve­zetés módszereinek állandó töké­letesítése biztosítja a hibák kikü­szöbölését. A szocializmus az egyéni szük­ségletek mind teljesebb kielégíté­sére törekszik oly módon, hogy ez­által a társadalmi szükségletek kielégítését, a társadalom felada­tainak elvégzését, érdekének tisz­teletben tartását segítse elő. Való­jában itt ugyanazon dolog két ol­daláról van szó. Hosszabb távon például nem lehet növelni az élet- színvonalat anélkül, hogy ehhez ne teremtenénk meg a termelési, gazdasági feltételeket és nem lehet hövelni a termelést az életszínvo­nal rovására. Mindebben fontos szerepet ját­szik a társadalom rendelkezésére álló javak elosztása. Ez akkor biz­tosítja legjobban a társadalmi és egyéni érdek összhangját, ha a társadalmi munka termelékenység emelésére irányuló ösztönzést tartja szem előtt. A jövedelmek felosztásánál tehát az anyagi ösz­tönzés elve érvényesül, amely a munka mennyiségén kívül ügye-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom