Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

1*64. július 11. 6 Szombat A TIT az értelmiség legaktívabb tagjait mozgósítja az ismeretterjesztésre Beszélgetés dr. Kertész Mártonnal, a TIT megyei elnökével, akit a múlt hónapban a TIT országos elnökségébe választottak A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ez év júniusában tartott IV. országos küldöttgyűlésén dr. Kertész Mártont, a Békés megyei Tanács V. B. elnökhelyettesét, a TIT Békés megyei Szervezete el­nökségének elnökét, a TIT orszá­gos elnökségének tagjai sorába választották. Ebből az alkalomból felkerestük munkahelyén, a me­gyei tanácson és kértük, nyilat­kozzék arról, hogy megbízatása hatással lesz-e és milyen formá­ban a megyében folyó ismeretter­jesztés további menetére? — A közművelődés ügye min­dig szívügyem volt, majd hiva­talból is foglalkoznom kellett ve­le, így esett rám a választás négy esztendővel ezelőtt és lettem a TIT megyei elnöke — kezdte Ker­tész elvtárs, majd így folytatta: — A szervezet azáltal, hogy az értelmiség valamennyi rétegét összefogja és legaktívabb tagjai­kat mozgósítja az ismeretterjesz­téssel járó' feladatok elvégzésére, nagymértékben segíti pártunkat, kormányunkat a kultúrpolitikai célkitűzések elérésében. Ezt tud­va, semmi meglepő sincs abban, hogy megyénkben a TIT — mind a vezetőség, mind pedig a tagság — képessége legjavát adja ebbe a munkába. — Tudomásunk van arról, hogy az országos elnökségbe a tizen­kilenc megye nem mindegyikéből került be delegált. Megtisztelő, hogy Békés megye a delegáltak közt szerepel. Ennek nyilván ala­pos oka lehet. Mi volna az? — Valóban megtisztelő szá­momra, hogy az országos elnök­ség tagja lehettem, de ezt nem csupán a személyem és munkám iránti kizárólagos megbecsülés­nek, hanem éppen az előbb el­mondottaknak, tehát annak tulaj­donítom, hogy a TIT által évek óta lankadatlanul folyó is­meretterjesztés eredményeket szült. A TIT Békés megyei Szer­vezete, különösen az utóbbi esz­tendőkben, mindjobban a konkrét politikai, gazdasági és kulturális feladatok támogatását tekintette elsődleges céljának. Az eredmé­nyesség, a siker egyik nyílt titka az, hogy a szervezet az érdekelt állami és társadalmi szervekkel igen jó kapcsolatot létesített s a helyesen kiválasztott feladatok megvalósításában, végrehajtásá­ban velük önzetlen, közös válla­lásban vett részt. Csakis ilyen kö­rülmények közepette érhettük el, hogy az utóbbi három év alatt az agrártudományi és műszaki elő­adások száma megkétszereződött, az eszmei offenzívat konkrétan segítő filozófiai, nemzetközi, tör­ténelmi előadások színvonala és száma is emelkedett. Ugyanezt mondhatom a szocialista közmű­velődést segítő más tudomány­ágak, ismeretek, így a természet- tudományos alapismeretek és az esztétikai nevelés esetében is. — Az elmondottak alapján kézen- fekvő a kérdésünk: milyen ütem­ben fejlődik a TIT szervezetileg? — Kezdeném talán azzal, hogy az utóbbi időkben — a már emlí­tett tevékenységek következté­ben — a TIT tekintélye megnőtt a megyében. Ezt a szakosztályok taglétszámának az emelkedése is jelzi. Az utóbbi három év alatt a járási elnökségek szervezetileg megerősödtek. Folyamatban van a községi előadócsoportok kiépíté­se. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy nagyobb üzemekben, intéz­ményekben is létesüljenek ilyen csoportok. — A TIT megyei elnökeként ka­pott újabb megbízatása, vagyis az országos elnökségbe történt meg­választása miként láttatja szerepét az ismeretterjesztés megyei vonat­kozásában? — Sok tapasztalattal nem ren- delkezhetem, hiszen az országos kongresszus óta az elnökség még nem ült össze. Egyébként is egy vagy két esztendőbe is beletelhet, amíg igazi tapasztalatokra tehe­tek szert. Ez a megbízatás termé­szetéből következik. Az, hogy a megyék képviselői is helyet kap­tak az elnökségben, úgy vélem, alkalmas arra, hogy az országos A békés-csatárkertiek 50 ezer forinttal és társadalmi munkával segítik lakóhelyük villamosítását A Békés és Gerla közti műút de­reka táján, Csatárkert és Kász- mán elnevezés alatt egyetlen te­lepülés található. Közigazgatási­lag Békéshez tartozik, mint an­nak egyik kerülete. Lakóinak többsége az ottani Viharsarok Tsz tagja. Ez a szövetkezet a járásban gyümölcstermesztéséről és állat- tenyésztéséről ismert. Míg a kászmáni részen van villany és a szövetkezet művelő­dési termében televíziót is néz­hetnek, addig a csatárkerti ré-i szén még petróleumlámpával vi-/ lágítanak, pedig ott van az iskola is. A lakosság mielőbb szeretne villanyvilágításhoz jutni. Csa­tánkért villamosítása 130 ezer fo­rintba kerülne. Ebből az ott la­kók 50 ezret vállaltak magukra és társadalmi munkával is segí­tenék a munkálatokat, így pél­dául a villanyoszlopjok helyének kiásását, és amit lehet. Bíznak abban, hogy a községi tanács a községfejlesztési alapból a hiány­zó 80 ezer forintot valamilyen módon biztosítani tudja és ak­kor a településnek ez a része is előbbre jut a kulturálódás út­ján. elnökség még közvetlenebbül ki­tapasztalhassa a területen folyó ismeretterjesztés igazi problémáit — eredményeit, hiányosságait — és így határozottabban foglalhas­son állást olyan kérdésekben, amelyek esetleg döntően befolyá­solhatják az ismeretterjesztő munkát. A magam részéről mindent elkö­vetek, hogy reális tájékoztatást adhassunk az országos elnökség­nek az itt folyó tevékenységről, ugyanakkor a kiválóan és igen aktívan tevékenykedő megyei el­nökségi tagokkal együtt arra tö­rekszünk, hogy a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Békés megyei munkája továbbra is fel­felé íveljen. A megyei elnökségen belül igen jó munkatársak van­nak, olyanok, akik szívvel-lélek- kel szolgálják a szocialista műve­lődés ügyét. Az, hogy Békés me­gyében az ismeretterjesztés szé­lességében és mélységében egy­aránt fejlődik, az elsősorban ne­kik és az áldozatkész^ tagságnak köszönhető. — A további tervekről szeretnénk hallani valamit. — Az elnökség június 26-i ülé­sén határozatokat hozott az 1964/65. évad irányelveiről, elfo­gadta a tematikát. A szakosztály­vezetőségek és a járási elnöksé­gek részleteiben is kidolgozzák a következő évad munkaprogram­ját, munkatervét. Bízom abban, hogy ez a tervszerű előkészítés meghozza gyümölcsét — fejezte be kérdéseinkre adott válaszait a TIT megyei szervezetértek elnöke. H. R. FVl/HtfvRtró Rendkívüli kiadás Mit csinál egy vidékről Párizsba szökött falusi, modern kis­lány? Milyen kalandokba keveredik és hogy vágja ki magát ezekből? Erről szól ez a szellemes francia film, melyet az oká- nyi Nép mozi játszik július 11-től 12-ig. Dán ifjúsági jazz-együttes vendégszerepei Békéscsabán A KISZ Központi Bizottságá­nak vendégeként július végén dán ifjúsági jazz-zenekar érkezik ha­zánkba, tíznapos szereplésre. A hattagú, Lars Aage Jess En nevű együttes Koppenhágában, Dánia fővárosában nagyon népszerű, különösen a fiatalok körében. Magyarországi útjuk során au­gusztus elsején Békéscsabára is ellátogatnak, s a szabadtéri szín­padon lépnek a közönség elé, a budapesti KISZ-bizottság híres tánczenkarával, melyet Bergend! István vezet. ^pardún A Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalata KŐMŰVES ipari tanulókat felvesz a megye területéről, jelentkezni lehet a vállalat központjában, Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2. A presszó megfür- dött a fényben, ár­nyékok játszottak a falakon. Valaki hosz- szú gumicsővel lo­csolta a széles beton­járdát, az ázott szag betódult a nyitott aj­tón. — Csinálok egy fil­met — mondta Sós László, a nagymenők közömbösségével. Ketten ültek az asz­talnál. Garai a szí­nész, amolyan helyi nagyság és Sós László, a rendező, alá kissé propagális cél­zattal mintegy tíz perce telepedett be a presszóba. — Olyat, mint az előző volt? — kérdez­te némi éllel barátja, és meglötyögtette po­harában a langyos kávét. — Jobbat — úgy tett, mintha nem venné észre az élce­lődést. — Ha vissza­megyek Pestre, meg­csinálom. A szöveg még nincs meg, csak a sztori. Az se papí­ron, hanem itt — bö­kött a mellére. —Miről szól? — Garai érdeklődve ha­jolt előre. A rendező halvá­nyan elmosolyodott — gondolatban ál­dotta a hajnali tehén­csordát s gyorsan meg is fogalmazta az új bölcsességet: aludj nyugtató nélkül, a téma az ablak alatt megy el... — A na­gyobb hatás kedvé­ért lehunyta a sze­mét: — Tehénkolomp­ról. — Filmet!? — Méghozzá mo­dern filmet. Címe: Tehénkolomp a nép­művészetben. — Jó, de tehénko- lompról filmet... — Na hallod, ka­locsai hímzésről, népi fafaragásokról már csináltak. Tehénko- lompról még nem. Szűz terület. — Megfogtad az Is­ten lábát — mondta elismerően Garai. — Meg én, most meg — Sós lelkesen magyarázott — tu­dod, valahogy így képzelem: super­planban egy tehén­fej, nagy, gyönyörű tehénszemek, aztán a kép lassan lefelé kú­szik, s megállapodik a kolompon... — Bocsánat, egy pillanat... — mondta hirtelen Garai, fel­állt, mert valamelyik hölgyismerőse érke­zett meg. A rendező meg­A két ifjúsági együttessel két táncdalénekes érkezik Békéscsa­bára. A megyében csak itt ad­nak műsort. m űsor akadt egy pillanatra, cigarettát vett elő. A szemközti asztal­nál egy kislány lóbál- ta cérnavékony lába­it és kitartóan fi­gyelte. Aztán felállt, s kezében egy füzet­tel odajött a rende­zőhöz. — A bácsi tényleg tehénkolompról csi­nál filmet? — Tényleg. — Ebben a film­ben nem vívnak majd? — Nem. — Kár — mondta a kislány elmélázva —, a Garai bácsi sok­szor vívott már. A múltkori színdarab­ban is ő győzött. Mindig ő győz. — Akarsz egy au- togrammot? — kér­dezte kedvesen, s ar­ra gondolt, hogy lám, milyen népszerű ő, még ezek a csöppjsé- gek is ismerik. — Aha... — nyelt egyet boldogan a cér­nalábú kislány, a kö­zeledő Garaira san­dítva. — És azt is tessék megmondani a Garai bácsinak — súgta a rendező fü­lébe, aki már elővet­te a töltőtollát —, hogy azt írja ebbe a füzetbe: szeretettel Zsuzsinak... Bencsik Máté Július ll-én, 20.00 órakor Mezőko- vácsházán: A VÁNDORDIÁK Gyulai Várszínház műsora Július ll-én, este fél 9 órakor Vic­tor Hugo: HERNANI JÜLIUS 11. Békési Bástya: Bakfis. Békéscsabai Brigád: Különös házasság. Békéscsa­bai Szabadság: Magánélet. Békéscsa­bai Terv: Nápoly négy napja. Gyo­mai Szabadság: A benzinkút herceg­nője. Gyulai Erkel: Bakaruhában. Gyulai Petőfi: Megtört a jég. Mező­kovácsházi Vörös Október: A gyilkos és a lány. Orosházi Béke: 8 és Hí- Orosházi Partizán: Most és halálom óráján. Sarkadi Petőfi: Honfoglalás X—n. Szeghalmi Ady: Germinal. A tv műsora július ll-én, szombaton 17.18 Hírek. 17.25 Szombat esti ulti- parti... 17.45 Riporter kerestetik II. 19.05 A fotó művészei. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 A Mongol Nép- köztársaság nemzeti ünnepe. 19.55 Tv-magazin. 20.25 Vidám talál­kozás. A televízió szórakoztató nyil­vános műsora a MOM-ban. 21.45 A negyedik négyzet. Magyarul beszélő angol film. (Csak 14 éven felüliek­nek!) 22.40 Tv-híradó. 2. kiadás. (MTI) n román televízió mai műsora 18.00 A tv-híradója. 18.10 Gyermek­műsor: Egy kiskutya élete. 18.40 Ro­mán népi muzsika. 19.15 A térkép előtt. 19.25 Szórakoztató muzsika. 20.15 Hotel Nord. (Francia film.) Befejezé­sül: hírek, sport, időjárásjelentés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom