Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

INI július 25. 6 Szombat »•»Hiszen most is szabadságon vagyok!" | Amikor meghallottuk, hogy Árva István — Biharugra egyik legnépszerűbb embere — iskola- igazgató, arra gondoltunk; köny- nyű lesz őt megtalálni a faluban, hiszen ilyenkor nyáron a falusi iskolák igazgatói a szőlőlugas ár­nyékában hűsölnek, beszélgetnek, vagy a nyugágyban szunyókál­nak. Ezt mondták a Biharugrai Halgazdaságban is: biztosan ott­hon lesz az igazgató úr, hiszen szabadságon van™ Ezen a napon, a rekkenő hő­ségben, amikor a lefelé csörgő iz­zadtságtól pislogva léptünk be a nagyon tiszta biharugrai iskolába, zokon esett az egyik fiatal neve­lőnő válasza: — Az igazgató kar­társ? — gyűlésre ment Zsadányba. Hogy mikor jön vissza? Nem le­het azt tudni... — De hiszen szabadságon van! Emberek életével játszott... Az eset, amiről itt beszámo­lunk, Medgyescgyházán történt július 4-én, a Fehérakác néven ismert íöldmüvesszövetkezeti kisvendéglőben. Minden délben kétszázan, sokszor ennél is töb­ben ebédelnek itt. Július 4-én is megtelt a kisvendéglő éhes emberekkel. A felszolgálók egy­más után tálalták fel a sertés- pörköltet és a sertéssültet. Egy­szer csak arra lettek figyelme­sek, hogy szinte felzúgtak az asztalok mellett ülők, hogy a hús romlott és ehetetlen. Né­hány perc múlva a község egyik körzeti orvosa jegyzőkönyvbe írta, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ennyit tudtunk meg a medgyesegyházi embe­rektől. És még annyit, hogy —szerencsére — kevesen ettek a romlott ételből. Többet mondanak azonban a jegyzőkönyvek. Az egyébként sem friss sertéshúst július 1-én vitték át a földművesszövetke­zet hnsboltjábó; a kisvendéglő konyhájába. Ennek hűtőszekré­nye azonban felmondta már előzőleg a szolgálatot. Tudta ezt Seregű Kálmánné, a kisven­déglő konyhájának főszakácsa, mégis, az elsején kapott, nem hűtött sertéshúst csak negyedi­kén, vagyis szombaton használ­ta fel. Magyarfalvi János, a kis­vendéglő vezetője felszolgálás előtt figyelmeztette Seregű Kálmánnét, a konyha vezetőjét, hogy ne ossza ki a pörköltet és a sültet, mert romlott. Seregűné azonban nem hallgatott a jó szóra. így válaszolt: „Nem lesz ebből semmi baj, meg aztán nem mehet ennyi ennivaló kár­ba. Különben is, mit adjak eny- nyi embernek helyette...” Szerencsére, eddig csak egy ember rövidebb ideig tartó megbetegedéséről érkezett be hivatalos jelentés. A Medgyes- egyháza és Vidéke Körzeti Föidmuvesszövetkezet igazgató­ságának elnöke Seregűnét azon­nali hatállyal leváltotta vezető szakácsi beosztásából, s ezzel egyidőben, mint beosztott sza­kácsnak, a korábbi 1100 forint helyett fizetését 950 forintban állapította meg. Balkus Imre — Ö és a szabadság... — legyin­tett. — Akkor is előkerítjük! Irány: Zsadány! | A megmagyarázott fmsz-épü- let előtt öreg néni álldogált, aki elmondta, hogy valóban volt itten ilyen értekezlet, de az már befe­jeződött, s a körzet igazgatósági tagjai eltávoztak a szélrózsa min­den irányába. Mégis bementünk, hátha Árva István még nem ment haza. Ahogy beléptünk, néhány embert élénk gesztikuláció köze­pette találtunk a helyiségben, s rögtön a szemünkbe ötlött egy kreol-fekete, föl-alá szaladgáló, kigombolt ingű ember. A redőny résein sávokban beszivárgó fehér napsugarak megcsillantak hul­lámzó izmú, csillogó bronz-mellén. Látszott rajta,' hogy nem örül an­nak, amiért megzavartuk éppen lényeges mondanivalójában. — Árva Istvánt keressük... — Én vagyok — lépett elő, s miközben újra mondta a nevét, Toppantott egyet a kezünkön. El­mondtuk, miárt keressük, hogy írni akarunk róla, illetőleg a munkájáról. — Jöjjenek akkor egy helyiség­gel beljebb — intett egy sötétebb szoba félé, közben bocsánatkérő pillantást vetett vitatársaira, mintha azt mondaná: — látjátok, nem tudtam befejezni a monda­tat... — Ügy tudjuk, ön iskolaigaz­gató. Most mégis az fmsz igazga­tósági értekezletén van itt, Zsa- dányban, pedig azt mondták, hogy rendes évi szabadságát tölti, és otthon hűsöl. — Miért? Hiszen szabadságon vagyok én — néz ránk kerekre nyílt szemmel, és meglegyezi ma­gát kigombolt inge elejével. — Elnézést kérek — villantja ki ba­jusza alól fehér fogsorát —, de ing nélkül tartózkodom kint a szabad levgőn, s olyankor annyi hőt szív be a testem, hogy még a hűvös szobában sem tudom elvi­selni az inget... — S már veti is le, s dobja könnyedén az egyik szék karfájára. — Szóval, szabadságon van... — Ja, igen, ott hagytuk abba — de hát a Zsadány és Vidéke Kör­zeti Fmsz igazgatóságában is vég­zek munkát, s c$aik nem tehetem meg azt, hogy nem jövök el, ami­kor itt az fmsz-boltok és a köz­ség lakosainak kapcsolatáról esik szó. | Mivel foglalkozik teh4t azon_ kívül, hogy iskolaigazgató? — Majd megpróbálom elsorol­ni... — Ez a válasz nem holmi büszkeséget fejez ki, hanem in­kább az olyan ember pillanatnyi zavarát, aki nem tudja, hol is kezdje. — Hát először is iskola- igazgató vagyok, s mint ilyen, leg­elsősorban az oktató-nevelő mun­ka irányítását kötelességem ellát­ni. Ez pedig csak akkor lehet jó, hogyha a község más egyéb gond­jaival is foglalkozik az ember. Hi­szen mint igazgató, találkozom a felnőttekkel is, akik szülei vagy hozzátartozói az iskolásoknak... Az iskolában sokat törődünk avval, hogy az elméleti tárgyak a gya­korlattal, a valósággal és min­den olyan tevékenységgel, amely elősegíti községünk gondjainak megszüntetését, összefüggjenek. Van egy olyan politechnikai szak­körünk — jómagam is most vizs­gáztam a mezőgazdasági politech­nikai szak negyedéves anyagából —, amely komoly munkát fejt ki. Például ősszel megnyitunk egy kis állatkertet. Ehhez mi készítjük a ketreceket. Sok, a fizikai órák­hoz szükséges szemléltető eszközt gyártottunk, kisszínpadunkhoz ri­valdát, egyéb villamostechnikai felszerelést... — S kultúrműsor is lesz a szín­padon? — Ja, majd elfelejtem... — föl- ugrik és szaladgálni kezd újra — hiszen vezetek én egy 50 tagú if­júsági vegyeskórust, s őszre be­mutatkozik majd az iskola úttö­rőzenekara is. — Azt hallottuk, hogy ön a nagy nyári mezőgazdasági beta­karítási munkálatokban is segít. Például az elmúlt éjjel fél tizen­kettőig a termelőszövetkezet gyű­lésén vett részt! 1 Elneveti magát _ 0gy ját­szik, az elvtársakat alaposan „föl- jlázították” ellenem. Hát igen. (Ideiglenesen a három alapszerve- |zet csúcstitkári tisztségével bíz- Itak meg június 25-től, az új vá­lasztásig. Kötelességem, hogy a három alapszervezet — a halgaz­daság, a termelőszövetkezet és a községi alapszervezet — munká­jának összehangolását ezekben az igen fontos időkben segítsem. — S hogyan áll a betakarítási munka? — Tervidőn beiül, augusztus el­seje előtt sikerül betakarítani a gabonát. Persze, ez nem az én ér­demem... — teszi hozzá egy pil­lanatra megtorpanva. — A gépek az idén nagyon jól szerepeltek, szinte szeretném őket megsimo­gatni... — Mutatja is nagy bar­na, kérges kezével, ahogy belesi­mít a levegőbe. — Azt mondták, hogy most sza­badságon van... — makacskodunk. — Hiszen ott vagyok, de az igazgatóhelyettesem falusi gyer­mekeinkkel úttörőtáborba ment. Nálunk megkezdődnek a tataro- zási munkálatok. Csak nem hagy­hatom magára az iskolát!? De azért majd most is — mint az el­múlt évben —, másfél hétre el­tűnök a községből. — Hova, ha szabad kérdezni? — Édesanyámnál töltök tíz na­pot, s elmondom neki, hogy mit csinál az ő „nyughatatlan fia...” Ternyák Ferenc Négyéves a tízmilliomodik Július 23-án ünnepelték családi körben az ország tízmilliomodik állampolgárának, a kevermesi Takács Marikának negyedik szü­letésnapját. A szőke hajú, szelíd kék szemű, vidám kislány a böl­csőde utón most kezd ismerkedni az óvoda kicsiny közösségével. Néhány hete a helyi úttörőcsa­pat krónikásai: Frank Kati és G. Kotroczó Erzsiké Pelle Ferenc tanárral együtt felkeresték Taká- csékat és fényképeket készítettek a család üdvöskéjéről. A képeket beillesztették a csapatnaplóba, •WWWII Elektra Euripidész görög drámaíró tragédiája filmen. Irene Papas gö­rög színésznő nagyszerű alakítása maradandó élményt nyújt. (A mező kovácsházi Vörös Október mozi játssza, július 25— 26-ig.) Idén is sikerrel folytatja országjáró és külföldi társasutazási akcióit az IBUSZ és a TIT megyei szervezete Az előző évben az IBUSZ és a TIT megyei szervezete együttes szervezésében egymás után indul­tak országjáró és külföldi útjuk­ra ipari, termelőszövetkezeti és más dolgozók különböző létszámú csoportjai. A változatos program­ban üzemlátogatások, nagyobb építkezések megtekintése, kultu­rális vagy tájszépség szempont­jából érdekes helyek felkeresése szerepelt. Noha a részvétel nagy volt, az akció lebonyolítói attól tartottak, hogy az érdeklődés csökkenni fog és a társasutazásnak ez a me* gyei formája nem lesz hosszú életű. Ezzel szemben az történt, hogy az előző év hasonló idősza­kához mérten a második ne­gyedévben az IBUSZ és a TIT már több — a megyéből kiinduló — túrát bonyolított le, mint 1963­Közületek munkaerőigénye Az ÉM Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat kőműves, festő-mázoló szakmunkásokat, kubikosokat és se­gédmunkásokat, szobafestő-mázoló szakmunkás átképzésre 20—30 év kö­zötti férfi vagy női dolgozókat is fel­vesz békéscsabai és Békés megye területén lévő munkahelyekre. Vidé­ken lakó dolgozóknak munkásszál­lást, napi egyszeri étkezést biztosí­tunk. Kereseti lehetőség teljesítmény­bérezés alapján. Érdeklődni írásban vagy személyesen a vállalat munka­ügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy U. 4. 99086 2 fő mérlegszerelő lakatost keresünk állandó munkára. Fizetés megegye­zés szerint. Jelentkezés Békés me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat műszaki osztályán, Békés­csaba, Kórház utca 1. sz. x A Békéscsabai Hűtőház érettségizett fiatalokat (főként fiúkat) 2 éves ta­nulóidővel, élelmiszeripari tanulónak szerződtet. Jelentkezés azonnal, sze­mélyesen. 7325 Félműszakos foglalkoztatással ke­rékpározni tudó férfit, esetleg nyug­díjast, élesztőkihordáshoz felveszünk. FUSZÉRT, Békéscsaba, Tanácsköztár­saság 31, 1614 bau. Legutóbb például egy Bé­kés megyei csoport olyan utazá­son vett részt, melynek útvonala Békéscsaba —Debrecen — Nagyvá­rad volt. Az AKÖV azonban járművei­nek korlátozott száma, illetve a minden irányú nagy forgalom és igénybevétel miatt nem minden esetben tud autóbuszt biztosítani, ami az akció folyamatosságát fé­kezi, pedig az ország-világjárás közhasznúsága vitathatatlan, s ez­ért a közlekedési probléma meg­oldása megérné az azzal kapcso­latos fejtörést. Gyulai Várszínház műsora Július 25-én, este fél 9 órakor, Vic­tor Hugo: HERNANI JÜLIUS 25. Békési Bástya: Vigyázat; feltaláló! Békéscsabai Brigád: Most és halálom óráján. Békéscsabai Szabadság: Némo kaipitány. Békéscsabai Terv: Hattyú­dal. Gyomai Szabadság: Folytassa ad­mirális. Gyulai Erkel: Három kíván­ság. Gyulai Petőfi: Miért rosszak a magyar filmek? Mezőkovácsházi Vörös Október: Elektra. Orosházi Béke: A törvény bal keze. Orosházi Partizán: A trubadúr. Sarkadi Petőfi: Vízke­reszt, vagy amit akartok. Szeghalmi Ady: A kandúr és a sisak. A tv műsora JÜLIUS 25-ÉN, SZOMBATON 17.43 Hírek. 17.50 Riporter kerestetik. IV. 19.10 A muzsika barátainak. Beet- hoven-hangverseny Martonvásárról. 20.00 Esti mese. 20.10 Tv-híradó. 20.25 Hétről hétre. 20.35 Régi szép idők. (Részlet az Irodalmi Színpad műso­rából.). 21.35 Anna-napi köszöntő. 22.06 Tv-jiiradó. 2. kiadás. (ívni)

Next

/
Oldalképek
Tartalom