Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-14 / 163. szám
1WL július 14. 3 Kedd Vasárnap m arattak Negyvenen neveztek be az aratási versenybe a gyomai járásban Az endrődi Szabad Föld Tsz befejezte az aratást A megyei tanács által meghirdetett nyári betakarítási versenybe a gyomai járás gépállomási és szövetkezeti traktorosai közül 40-en neveztek be, s igyekeznek jó teljesítményt elérni. Igyekezetükre jellemző, hogy július 12-én, vasárnap is aratott csaknem mind az 56 kombájn, a 39 gépi és a 30 lovon tatásé aratógép, s természetesen üzemeltek a kombájnszérűk is* i Az endrődi Béke Termelőszövetkezetben 394 hold őszi árpa aratásét befejezték. Az árpát már beszállították a raktárakba. Ezt a munkát hat kombájnnal végezték a szövetkezetben. A hat kombájn most már a búzát vágja, ezenkívül három aratógép és 50 aratópár dolgozik, összesen 1412 hold búzát termeltek az idén, s ebből 239 hold termését takarították be eddig. A tsz vezetősége július végére tervezi az aratás befejezését. A június 25-én lehullott csapadék — mely kiadós jéggel járt — igen nagy kárt tett a szövetkezet gabonatábláiban, összesen — a borsóval, paradicsommal és kukoricával együtt — 3500 hold termését verte el a jég. Csupán az őszi árpa több mint 400 ezer forint kárt szenvedett. Az Állami Biztosító szakemberei a napokban mérték fel a tsz-ben a jégkárt. A szövetkezetben jó ütemben halad a szalmalehúzás. A MÉK-el összesen 20 vagon — ipari célra alkalmas — szalma átadására kötöttek szerződést. Az eddigi számítások szerint ezt lényegesen túlteljesítik, mivel a vártnál nagyobb mennyiségű szalmát adnak a gabonák. Munkaegységenként A gyomai járás termelőszövetkezeteiben 16 139 holdról aratták le a gabonát vasárnap estig, az ossz aratnivaló 58 százalékát. Az őszi árpa aratása teljes egészében befejeződött 4254 holdon, s már 91 hold tavaszi árpát is learattak. Búzából eddig 11780 holdat vágtak le a kombájnosok, aratógépesek és kézi kaszások, a vetés- terület 61 százalékát. A Szabad Föld Tsz tegnap estig a zab kivékét kilogramm szalmát adnak a háztáji gazdaságok részére. Megkezdték a szövetkezetben a nyári mélyszántást is, összesen négy DT—54-es erőgép szánt. A Búzakalász Termelőszövetkezetben három kombájnnal végezték az aratást, a gabona betakarítását, azonban az utóbbi napokban ebből kettő alkatrészhiba miatt leállt, így csak egy SZK—4- es kombájn dolgozik. Ez összesen 270—300 mázsa gabonát takarít be egy nap alatt. Az őszi árpa aratását itt is befejezték. Kézi erővel 183 hold termését takarították be, s 60—70 fő dolgozott naponta. Jelenleg még 500 hold termése vár betakarításra. A tsz vezetősége a járási operatív bizottság közreműködésére a hu- nyai Hunyadi Termelőszövetkezet néhány kombájnt adott át. Ha a meghibásodott két gép még hosz- szabb ideig nem lesz üzemképes, akkor ismét segítséget kémek a szomszédos termelőszövetkezetektől. S ezzel lehetővé teszik, hogy a fennakadás ellenére is határidőre befejezzék a gabona betakarítását. K. J. | telével befejezte az aratást, s egykét napon belül befejezi (a zab kivételével) 1337 holdon, az endrődi Új Barázda Tsz is. A szalmát 5493 holdról húzták le a gyomai járásban, s 1070 holdon végeztek tarlóhántást, 3082 holdon pedig nyári mélyszántást. A járás szövetkezeteiben 11 cséplőgép kezdte meg a munkát, s vasárnap estig 562 hold gabona termését csépelték el. A járás legjobb kombájnosa Kéri Sándor, 300 holdas teljesítménnyel, a legjobb aratógépes [ pedig Varga László 305 és Pálinkás József 180 holdas teljesítménnyel. Felsőfokú gázműszaki tanfolyaméi rendeznek Békéscsabán Amint már korábbi híradásainkban beszámoltunk róla, a megye három városába: Orosházára, Békéscsabára, Gyulára, valamint a gázlelőhelyek környező településeire bevezetik a gázt. A gázellátás tervezése, kivitelezése, műszaki ellenőrzése és üzemeltetése sok olyan feladattal jár, amely még újszerű és ezért kellő felkészültséget igényel. A MTESZ Békés megyei Intéző Bizottsága ezért elhatározta, hogy a Budapesten rendezetthez hasonlóan október elsejétől felsőfokú gázműszaki tanfolyamot szervez Békéscsabán. A tanfolyam önköltséges lesz. A jegyzetellátást a Budapesti Fővárosi Gázművek műszaki dolgozóinak és főmérnökének irányításával biztosítják. A tervek szerint a tanfolyamon a Békés megyei Tervező Iroda, a kivitelező vállalatok, a beruházási iroda, valamint az építési hatóságok műszaki dolgozói vesznek majd részt. A tanfolyamra jelentkezéshez nem feltétlenül szükséges valamilyen tudományos egyesületi tagság. A tanfolyam hallgatói tanulmányaik befejeztével vizsgát tesznek és így képesítést szereznek. Hat kombájn, három aratógép és 50 aratópár dolgozik az endrődi Béke Tsz-ben hallani: az én fiam jeles volt, s nem került be erre vagy arra az egyetemre, míg osztálytársát — aki jóval gyengébb — felvették egy másik felsőoktatási intézménybe. Nos, a jelentkezések ideje már régen lejárt, de azért nem árt, ha elmondjuk —• főleg a jövőre jelentkezők okulására —, hogy milyen aránytalanul sokan vagy kevesen jelentkeznek a különböző egyetemekre, főiskolákra, vagy felsőfokú technikumokba. A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1085 helyére 3472 pályázó jelentkezett, tehát 320 százalékos a jelentkezés a felvételi keret százalékában. (A Budapesti Műszaki Egyetemen 246, művészeti főiskolákon pedig 901 százalék.) A Szegedi Orvostudományi Egyetemen még a belső aránytalanságok is jelentősek, hiszen a fogorvosi karra 105 százalékos, a gyógyszerész karra pedig 688 százalékos a jelentkezés. Ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium felsőfokú mezőgazasági technikumaiba csak 81, a Pénzügyminisztérium szakiskoláiba pedig 76 százalékos volt a pályázók aránya. De az országos adatokon belül is nagy eltolódás tapasztalható. A tanítóképzőkbe országosan 226 százalékos volt a jelentkezés, de például a jászberényi tanítóképzőben a 65 helyre csak 57 megfelelő felvételiző akadt. (Pedig a minimális 8 pontosakat is felvették.) Bizony ilyen körülmények között előfordulhat, hogy jelesen érettségizett is kimaradt — például a Szegedi Orvostudományi Eg; etem gyógyszerész karán — s közepes vagy éppenséggel elégséges bekerül, mondjuk a jászberényi tanítóképzőbe. S mi a kiút? Jobban kell figyelemmel kísérniük a pályázóknak és a szülőknek a felvételi lehetőségeket, hiszen azokról minden esztendőben bőséges tájékoztatás jelenik meg a sajtóban. „Ezt nem tanultuk..." Sűrűn hallani a pályázóktól a felvételi vizsgákon, hogy ezt vagy azt „nem tanultuk a középiskolában”. Ezek a kifogások az esetek többségében nem helytállóak, hiszen a felvételi vizsga anyaga: a középiskolák kötelező tananyaga. Persze, előfordulhatnak kivételeit is — mégpedig jogosak és jogtalanok. Az említett szegedi gyógyszerész-karon például 26 nelyre 179-en pályáztak, köztük sokan kitűnő érettségivel. Tehát a kiválóak közül kellett kiválasztani a legkiválóbbakat, s így érthető, ha a középiskolai tananyagon tűi !s tájékozódtak a bizottság tagjai. Ám van példa az ellenkezőjére is. A Budapesti Műszaki Egyetem egyik írásbeli vizsgáján például olyan tételt is kiadtak, amelyet három tanársegéd is egy egész délelőtt tudott csak megoldani. A következő napokon, persze, már nem fordult elő ilyen eset, de azért ez az egyetlen is intő példa arra, hogy az egyébként nagyon kiváló, a protekciós kísérleteket is kizáró felvételi rendszer csak úgy lehet teljes, ha a tételeket egységesítik, s megakadályozzák, hogy lehetetlent követeljenek a vizsgázóktól. Mert elég egy-két jogos panasz, s máris mindenki arra hivatkozik, hogy „ezt nem tanultuk”. * Az idei felvételi vizsgák még nem fejeződtek be, összegezett, átgondolt tapasztalatokról tehát még nem lehet beszélni. A felső- oktatási intézmények vezetői és a minisztériumok képviselői szerint azonban már bizonyos, hogy az idén a tavalyinál összehasonlíthatatlanul kevesebb a protekciós kísérlet; a vizsgáztatók felelősségteljesen végzik munkájukat: a felügyeleti hatóságok — mindenekelőtt a Művelődésügyi Minisztérium — pedig sojz-sok tapasz«, latot gyűjthetnek, hogy jövőre tovább csiszolják a felvételi rend szert. Tóth László ' Kétezer-kétszáznyolcvanöt vagon szalmát értékesítenek a tsz-ek Ebben az évben a tavalyinál magasabbra nőtt a gabona. Megoldódott a termelőszövetkezetek alomszalma-ellátása. A bőséges szalmatermésből a szövetkezeti kereskedelem — MÉK — 1530 vagonos állami tervfeladatot kapott. A közös gazdaságok eddig 2285 vagon szalma értékesítését vállalták. Tavaly 90 forintot fizettek az ipari minőségű szalmáért. Jelenleg a szabadfelvásárlású szalmáért 95 forintot, a szerződöttre pedig 100 forintot adnak mázsánként. A csorvási Kossuth Tsz 40 vagon ipari szalmát szál lit a MÉK-nek. Több közös gazdaságban a szál ma betakarítására nagy gondc fordítanak. A békéscsabai Petői Tsz-ben többek között a kombájnnal aratott területekről né hány napon belül kazalba rakja a szalmát. Az egyik gabonatábla jukon, az Orosházára vezető mű út jobb oldalán már több szépe: rakott és lekötözött kazal látható A gyulai Bőke Tsz-ben a kom bájainál aratott területeket szai- malehúzás után még össze is gereblyézik és a tábláról a kazal hoz vontatják. Teljesítette éves baromfinerelési tervéi a sarkadi Vörös Csillag Tsz Két évvel ezelőtt ötezer csibét nevelt eladásra a sarkadi Vörös Csillag Tsz. Erre az évse már 23 ezer árubaromfi nevelését állították tervbe. A gondozás és a takarmányozás jó szervezésével, az épületek gazdaságos kihasználásán val július 1-ig a 23 ezer napos- baromfit átvette a szövetkezet. Hat-nyolc hét múlva a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnak át is adják a szerződésre nevelt jószágokat, s azt tervezik, hogy az idén még további tíz-ti- zenötezret nevelnek. A baromfinevelés kifizetődik ; Vörös Csillag Termelőszövetkezet nék. Ezt tükrözi többek között az az erőfeszítés is, amelyet a tsz vezetősége a csókás! szigeten levő volt uradalmi cselédlakások átalakításáért kifejt. Több épületben a közfalakat már lebontották és tágas, nagy termeket hoztak létre csibenevelés céljára. Jövőre ugyanez a szövetkezet ezekből az épületekből százezer csibét akar értékesíteni. Jól dolgozni a többségért — Érdekes üzem ez a miénk ... Már ami az itt dolgozókat illeti — mondja Mrena Júlia, a békés- szén tan drási szőnyegszövő KISZ- titkár-helyettesey amikor az üzemépülettel szemközti ház kicsiny kultúrhelyiségében beszélgetni kezdünk. — Érdekes, mert ahá- nyan vagyunk, annyiféle természetű, gondú és bajú lány van. Nem is tudják talán mások elképzelni, mennyi minden foglalkoztat bennünket és különösen a kiszeseket itt az üzemben — teszi hozzá. Mivel a szövőszékek útvesztőiben nem beszélgethetünk, és a htsz elnöke is vendégekkel van elfoglalva, akkor is a kicsiny kultúrteremben folytatjuk a beszélgetést, amikor előkerül még két kiszes lány az üzemből, s most már majdnem teljes a rögtönzött vezetőségi „ülés”. Szín Ági, a sportfelelős és Bene Magdolna, a kultúros szívesen beszélnek üzemükről és a munkájukról. Csak a KISZ-titkár hiányzik, de a lányok sietve kimentik távollétéért, mivel ő nem velük dolgozik, hanem egy idő óta úgynevezett otthoni „bedolgozó”. Ez mindjárt témát is ad a beszélgetéshez. — Üzemen kívüli üzemi KISZ- titkár?... — Furcsán hangzik, de így van. — mondja Mrena Júlia. Azért különösebben nem probléma ez... — mondja, hogy, amikor megválasztották Molnár Annát, a 25 tagú szervezetük vezetőjének, még velük dolgozott, később azonban mintarajzoló lett. így ugyan többet keres, viszont munkájának jellegénél fogva Laczkó József elnök csak otthoni foglalkoztatást tudott neki biztosítani. — Hogy nem volt-e más megoldás? — Egymás szavába vágva Igyekeznek bizonygatni, hogy ők mindent megtettek a titkárukért. Jártak az elnök nyakára, hogy segítsen. Végül be kellett látniuk, az elnök sem tud segíteni — külön állást, magasabb fizetést biztosítani a jelenlegi viszonyok közt a szövőműhelyben. És Mol- I nár Anna vállalta így is a lányok vezetését. Szinte észre sem veszik, hogy már nem velük együtt ül a szövőszéksorokban. Szervezni, a KISZ-ben tevékenykedni, ha egy kis plusz idő ráfordítással — így is tud. Ez adja a következő kérdéseket: — Miért olyan kevesen kisze- sek a viszonylag sok szövőlány közül?... És miért csökkent a szervezet taglétszáma is, amint azt a három lány egyike megjegyezte beszélgetésünk kezdetén? — Kevesen?... — kérdez vissza Bene Magdolna. — Sokkal többen voltunk, azonban a lányok egy része elment az üzemből máshova dolgozni. Hát ezért. Ami pedig minket és az itt maradt KISZ-en kívülieket illeti, közülük szinte minden taggyűlésen akad jelentkező, nem is beszélve arról, hogy rendezvényeink eddig még mindig jól sikerültek... Szó esik arról is, hogy közös tevéken ykedésük közben különösen a sportban tűntek már ki többször. Asztalitenisz-versenyzőiket ismerik majdnem az egész megyében. Sorolják, melyik barátnőd jük jár különböző esti iskolába, vagy éppen technikumba, csak akkor akadnak el egy-egy pillanatra, mikor másról is szó esik, mint jó eredmény. Mrena Juh kissé szégyenkezve szólja el magát, hogy azért nem fenékig tejfel a KISZ szervező munkája... Legutóbb, mikor csupán egyetlen résztvevője akadt az egyik KISZ- politikai köri előadásnak, bizony volt mit hallgatnia a lányoktól. Ebben már az sem vigasztalja, hogy másik kilenc alkalommal viszont annál sikeresebben folyt a KISZ-oktató munka. Hogy ilyesmi előfordulhat velük? Amióta KISZ-szervezet működik munkahelyükön, az alig néhány év alatt eléggé göröngyös utat jártak be. Szinte külön-külön kellett megismerniük egymást, megszerettetni legtöbbjükkel a közös tevékenykedést, a tanulást. Wegroszta Sándor
