Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

1964. július 8. 2 Szerda Befejeződött a KGST tudományos konferenciája Június 30. és Július 7. között Magyarországon tartották a KG ST-ors zágok szakembereinek lucermanemesítési és vetőmagter­mesztési tudományos konferenci­áját A tanácskozáson több előadás hangzott él a KGST-országok ta- karmánytermesztésd helyzetéről, a lucemanemesítésről a lucema- mag-termesztésről és a lucerna növényvédelméről. A konferencia résztvevői látoga­tást tettek a Szarvasi Öntözési és Rizstormesztési Kutató Intézetben, a Tápiőszeléi Botanikai Kutató intézetben és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Martonvásári Me­zőgazdasági Kutató Intézetében, ahol megtekintették a pillangós­növények nemesítésével, és vető­mag-termesztésével kapcsolatos munkákat. Az előadások, a viták és a sze­mélyes gyakorlati tapasztalatok alapján a tudományos konferencia határozati javaslatokat dolgozott ki, amelyeket jóváhagyás végett a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága elé terjesztenek. (MTI) A genfi leszerelési értekezlet plenáris ülése Timberlalke, az amerikai kül­döttség vezetője felszólalásában a nukleáris fegyvereik célbajuttatásá- ra szolgáló eszközök bizonyos száza­lékarányban történő csökkentésére vonatkozó amerikai terv előnyeit igyekezett bizonyítani. Hasonló szellemben szólalt fel Cavalletti olasz és Burns tábornok kanadai küldött is. Szerintük csupán ez a terv biztosítaná az erők egyensú­lyát Genf A genfi leszerelési értekezlet kedden délelőtt a Nemzetek Pa­lotájában Gomez Robded mexikói küldött elnökletével plenáris ülést tartott, amelynek tárgysorozatán, az atomfegyverek célba juttatására szolgáló eszközök felszámolásának kérdése szerepelt. A mexikói kül­dött felszólalásában hangoztatta, hogy gyorsan meg kell oldani a nukleáris leszerelés problémáját. Gomez Robledo a továbbiakban támogatta a különleges munkacso­port létrehozására vonatkozó szov- jet javaslatot. E csoport feladata lenne az atomfegyverek célbaj utta- tására szolgáló eszközök felszámo­lására irányuló lépések kidolgo­zása. Durmtnescu román küldött fel­szólalásában az úgynevezett „atomerayőre” vonatkozó szovjet javaslat célszerűségét hangoztat­ta. Hasonló értelemben nyilatko­zott Lachs professzor, a lengyel küldöttség vezetője. A genfi leszerelési értekezlet kö­vetkező plenáris ülését csütörtö­kön tartja. Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint a genfi értekezlet két társelnöke, Carapkin szovjet és Timberlake amerikai küldött meg­állapodott abban, hogy a hét fo­lyamán többször' találkoznak az atomfegyverek célba juttatására szolgáló eszközök felszámolásával foglalkozó különleges munkacso­port felállításával kapcsolatos kérdések megtárgyalása céljából. (MTI) Szovjet üzenettervezet Dél-Vietnam ügyében Moszkva A szovjet külügyminisztérium­ban átadták Humphrey Trevelyan moszkvai angol nagykövetnek a genfi értekezlet társelnökeinek az Egyesült Államok kormányához és az értekezleten részt vevő kormá­nyokhoz szóló üzenet szovjet ter­vezetét. A szovjet üzenettervezet hang­súlyozza, hogy a társelnökök osz­toznak a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának aggo­dalmában az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agresszív cseleke­detei miatt, és ismételten figyel­meztetik az Egyesült Államok kormányát, hogy felelős a genfi megállapodások szigorú betartásá­ért. A társelnökök elvárják — folytatódik az üzenettervezet —, hogy az Egyesült Államok hala­déktalanul beszünteti beavatkozá­sát a vietnami belügyekbe és tel­jesen kivonja csapatait, katonai személyzetét és fegyvereit Dél- Vietnamból. Az üzenettervezet megszövege­zésére azzal kapcsolatban került sor, hogy Xuan Thuy, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere táviratot intézett a genfi értekezlet társelnökeihez az Egyesült Államok újabb arra irá­nyuló csetékményeMŐlt hogy to­vább szélesítsék az agressziót Dél- .Vietnamban. A távirat tényeket tartalmaz, amelyek a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nyának véleménye szerint azt tanúsítják, hogy az Egyesült Ál­lamok át akarja helyezni a had­műveletek színterét a Vietnami Demokratikus Köztársaság terü­letére. (MTI) Társadalmi mozgalommá kell fejleszteni a mezőgazdasági dolgozók technikai képzését Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta alap­vétő változások mentek végbe a mezőgazdasági munkafolyamatok gépesítésében. A mezőgazdaság­nak jelenleg 55 ezer traktor áll rendelkezésére; ez a traktorpark mintegy 70 ezer 15 lóerős egység­traktornak felel meg. A gabona- kombájnok száma,eléri a .7 ez­ret. Mintegy 400 különféle mun­kagéptípust használnak a mező- gazdaságban, és több mint 100 ezer gép segíti a mezőgazdasági üzemek termelését. Az a gyors fejlődés, ami a me­zőgazdaság gépesítése terén az elmúlt öt évben végbement, mély­reható változásokat eredménye­zett a mezőgazdaság munkaerő- és vonóerőhelyzetében egyaránt. A mezőgazdaságban foglalkozta­tottaik száma ebben az időszak­ban jelentősen csökkent; különö­sen a fiatal munkaerőket érintet­te az ipar és más népgazdasági ágak elszívó hatása. Ezzel egyidejűleg a műit óv vé­géig jelentősen csökkent — mint­egy 380 ezerrel — a mezőgazda­ság lóállománya. A kieső munka­erőt és állati vonóerőt természe­tesen gépekkel kellett pótolni. Azt a nagy fejlődést, ami a mező­Csehszlovékia 1965, évi népgazdaság fejlesztési tervének irányelvei Prága ’ Á csehszlovák kormány legutóbb hi “ülésén jóváhagyta az 1965. évi nepgazdáságfejlesztési és tudomá­nyos-műszaki tervjavaslat irány­elveit. Az ország ipari termelésének ütemét 1965-ben jelentősen meg­gyorsítják, úgy, hogy a termelés növekedése az idei tervhez viszo­nyítva 5,9 százalékkal nagyobb lesz. A mezőgazdasági bruttó terme­lés 1,3, az áru termelés pedig 2,5 százalékos növelésével számol. A terv elsősorban a gabonatermesz­tés és a tejtermelés fokozására helyezi a súlyt. Az elfogadott irányelveik értel­mében előnyben részesítik a szlovákiai gazdaság fejlődését. A szlovákiai iparvállalatok az idei eredményekhez viszonyítva 1965- ben 7,8 százalékkal növelik ter­melésüket. gazdaság gépesítésében végbe­ment, igen jól szemlélteti a mező­gazdasági vonóerő összetételének gyökeres megváltozása. Amíg 1935-ben a mezőgazdaság összvo- nóerejóből több mint 93 százalék volt az állati és' nem egészen 7 a gépi vonóerő, addig jelenleg az állati vonóerő részesedése 30 szá­zalék alá, esett, a gépi vonóerőé pedig 70 fölé emelkedett, az össz- vonóerőn belül. Ugyanakkor a felszabadulás óta eltelt időben jelentős változás történt a mezőgazdaság belterje- sítésének irányában. Erősen csök­kent a kalászos gabonafélék ve­tésterülete, egyben nagymérték­ben növekedett a kapások, a sző­lő-, a gyümölcs- és a zöldségfé­léké; ezek zömének betakarítása az Őszi időszakra esik, ami még inkább elnyújtotta az esztendő mezőgazdasági szempontból leg­jobban leterhelt időszakát, az őszi munkacsúcsot. Mindezek mi­att még több gépre van szükség. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben adódó valamennyi munka idő­ben, jó minőségben, az agrotech­nikai határidők betartásával való elvégzése nem könnyű feladat. A gépesítés nagymérvű előretörése szükségszerűen előrelátóbb, kö­rültekintőbb vezetést kíván a mezőgazdasági nagyüzemek irá­nyítóitól, mint a hagyományos kézi munkaerőre és állati vonó­erőre alapuló munkaszervezés. A gépesítésnek méltó helyet kell kapnia a mezőgazdasági üzemek­ben. A gépesítés előretörése azonban nemcsak az üzemek vezetőitől kí­ván nagyobb szaktudást, több is­meretet, hanem a mezőgazdaság mihden dolgozójától. A gépi tech­nika önmagában holt dolog, csak akkor válik az ember igazi segí­tőjévé, barátjává, ha olyan embe­rek kezelik, üzemeltetik azokat, akik értenek hozzájuk, bánni tud­nak velük, rendszeresen ápolják, karbantartják, javítják azokat. Viszonylag hamar el fogunk jut­ni oda, hogy alig lesz olyan mun­ka a mezőgazdaságban, amely ne lenne kapcsolatban valamilyen géppel és a mezőgazdasági munka ismerete, illetve annak elvégzése csak a gépi technika ismeretében történhet meg. Felmerül a kérdés: rendelke­zünk-e elegendő szakemberrel, szakmunkással, traktorossal és gépkezelővel, lépést tartott-e a szakember- és szakmunkásképzés a mezőgazdasági gépesítés gyors ütemével? ' Kétségtelen, hogy mind több fiatal, a gépesítéssel kapcsolatos feladatokat egyre jobban Ismerő fiatal gépész és agrármérnök vé­gez az egyetemeken és a főisko­lákon, a felsőfokú és egyéb tech­nikumokban. Ugyanakkor csupán az idén mintegy 17 ezer trakto­rost képeztek ki a mezőgazdasági üzemekben, s az iparitanuló-rend. szer segítségével is évről évre szép számban kap a mezőgazda­ság fiatal szakmunkásokat. En­nek ellenére — az előzőekben el­mondott okok miatt — a mézö- gazdasági üzemek egy része, kü­lönösen az ország ipari körzetei­ben szakember- és szakmunkáshi­ánnyal küzd. Mindebből világosan adódik a feladat. A termelőszövetkezeti tagság zömét — különösen az 50 éven aluli korosztályokhoz tarto­zókat — rövid néhány év alatt meg kell tanítani a traktorok ve­zetésére, illetve a gépek kezelé­sére. Ennek érdekében a mező- gazdasági üzemek dolgozóinak technikai képzését társadalmi üggyé, mozgalommá kell fejlesz­teni. Alapvető változás szükséges a mezőgazdasági üzemeket irányí­tó szakemberek — mindenekelőtt az agronómusok jelentős részének — szemléletében. Nemcsak a gé­pek felhasználási területét, a gé­pekkel elérhető napi teljesítmé­nyeket és üzemeltetésük közgaz­dasági kihatását, összefüggéseiket kell ismemi, hanem műszaki szaktudásukat is jelentősen nö­velni kell. Azt minden agronómus termé­szetesnek tartotta, hogy a lovakat a legnagyobb munkacsúcsban, reggel, délben, este is etették, itatták; naponta rendszeresen ápolták. Ha ugyanilyen jól is­mernék a gépeket, nem fordulna elő az a ma még elég gyakori eset, hogy nem adják meg a le­hetőséget a gépek kezelőinek a csúcsmunkák ideje alatt a gépek rendszeres napi karbantartására; jóllehet ennek megkövetelése és ellenőrzése volna a természetes. Az ilyen szemlélet azután alapo­san megbosszulja magát; a gépek rendszerint .akkor'; hibásodnak meg és esnek ki ...a , termelésből, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, nem is szólva a sú­lyos géptörésekről, amelyek nagy­mértékben növelik az üzemelteté­si költségeket is. ■ A gépesítés körébe tartózó leg­fontosabb kérdések ismerete nél­kül a mezőgazdasági üzemeket már ma sem, a jövőben pedig még kevésbé lehet eredményesen ve­zetni, irányítani. Ugyanakkor nemcsak a gépesítés fejlődik; az agrotechnika területén is hasonló gyors fejlődésnek vagyunk szem­tanúi. Az agro- és zootechnika, valamint a gépesítés szoros kap­csolatban vannak, ma már elvá­laszthatatlanok egymástól. Sok­szor a gépesítés idomul az agro­technikához, más esetben pedig az agrotechnika alkalmazkodik a gé­pesítés jelenlegi színvonalához, mint például a széles sortávú szőlők telepítésénél láthatjuk. Ezzel a kétirányú fejlődéssel egyszerre, egyidőben kell az is­mereteket illetően lépést tartani a mezőgazdasági szakembereknek és a mezőgazdaság valamennyi dolgozójának, ha nem akarunk el­maradni attól a viharos fejlődés­től, ami a mezőgazdaság terüle­tén világszerte végbemegy. Mészáros István az FM Gépállomási és Gépesítési Főigazgató­ság megbízott vezetője. Dél-vietnami partizánok újabb támadása órán át tombolt a harc. Nam Dongban, amely 600 kilométer­nyire északra fekszik Saigontól, partizánok támadása következté­ben a kormánycsapatok 58 embe­re elesett. Közöttük életét vesztet, te két amerikai és egy ausztrá­liai katonatiszt is. (MTI) Saigon A dél-vietnami partizánok hét­főn Nam Dongban megtámadták az amerikai és ausztráliai tisztek, kel erősített dél-vietnami kor­mánycsapatok egyik különlegesen kiképzett alakulatának helyőrsé­gét. A Reuter jelentése szerint két

Next

/
Oldalképek
Tartalom