Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

1*64. július 7. 3 KecM bevételi tervünket Aki 500 holdat akar kombájnolni Új búsa ér késik a békéscsabai István-malomba Szövetkezetünk a mezőme­gyeri Béke 2377 hold közös földön gazdálkodik 382 taggal. A korábbi években, különösen az egyesítés után, amikor egy irányítás alá került a község egyik határa, itt is, ott is zökkenők mutatkoztak. Más szóval: szövetkezetünkre is a gyengén gazdálkodó jelzés illett. Az idő telik s a mind nagyobb akarat, szorgalom pótolta a hiá­nyokat és a mezőmegyeri Béke is mind magasabb rangsorolást vív ki a megye termelőszövetkezetei között Ez az asszonyok érdeme is. Nem női elfogultság ez. Az igaz­ság az, hogy 382 tagunk egyhar- mada nő, s nekik köszönhető, hogy a növényápolást az aratás megkezdéséig befejeztük. Egyéb­ként szövetkezetünkben is meg­kezdődött az aratás és az őszi ár­pából a tervezett 13 mázsával szemben 14 mázsa ígérkezik hol­danként. A 882 hold búzából is minden bizonnyal elérjük a ter­vezettet Mindez elsősorban nem az én megállapításom, hanem azé a bi­zottságé, amely a járási tanács, a Nemzeti ÉSank és az egyik szom­szédos termelőszövetkezet szak­embereiből tevődött össze és fel­mérte szövetkezetünk eddigi gaz­dálkodását és féléves bevételi ter­vének alakulását. A féléves tervet összességében túlteljesítettük, s pillanatnyilag a tervezett 34 fo­rintos munkaegységértékkel szem­ben 35,83 forint jelentkezik. Egy­részt azért, mert az egész évre ter­vezett munkaegységből eddig csak 44 372-t használtunk fel. Részleteiben vizsgálva a ter­vet, kiderült, hogy lemaradás is és túlteljesítés is mutatkozik. Töb­bek között az eddigi felmérés sze­rint cukorrépából 70 ezer forint többletbevétel, borsóból pedig 20 eaer forint kiesés mutatkozik. gerben, s Bereczki Dániel figyeli kissé távolról. Éppen segédvezető­je, Hegedűs Pál ül a kormányke­rék mellett Ö egy kis pihenőt, ebédszünetet tart. A kérdésre, hogy haladnak-e, nem egyértelmű, s ezért nem meggyőző a válasz. — Eddig még elég sokszor ácsor. gásra késztetett bennünket az eső — kezdi magyarázni. De a gyenge kezdet után jó lehet a befejezés. A gépjavító állomás igazgatósága ezer-ezer forint jutalmat ígért a legjobban teljesítő öt kombájnos- nak. Mj tagadás, én is szeretnék köztük lenni. — Aratott már máskor is? — Arattam, de leginkább arató­géppel, és egy gyengébb teljesít­ményű ÁC-kombájnnal. Kétszázöt holdnál többet nem tudtam levág­ni. Ebben a kombájnban benne van legalább ötszáz hold. Nem szeret­ném alább adni. Igaz, hogy a se­gédvezető, Hegedűs Pál most arat először huzamosabban, ugyanis nemrég végezte el Gyulán a gé­pészképző szakiskolát. De bízom benne, mert ügyesen mozog. — Ezek szerint saját magában is bízik. — Idestova tizenegy éve va­gyok traktoros, ráadásul most vé­geztem el az öthónapos gépszere­lő iskolát. Ha a sok esőn nem, ak­kor a hozzáértésen és az akaraton sem múlik legalább 500 hold kom­bájnolása. Sok sikert kívánva és azzal bú­csúztunk el Bereczki Dánieltől, hogy azt halljuk majd róla: a leg­jobban teljesítők jutalmában ré­szesült az aratás befejezése után. A hídmérlegnél Bánki Béla, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Igazgatója, valamint Fajó András, a békéscsabai István-malom raktárvezetője üdvözli Pepó Pált, a Gyulai Vlajnl Gazdaság fő­agronómusát és Nagy József magtárost. Ünnepszámiba megy, amikor az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek az első kenyérgabona­szállítmányt elindítják a ma­lomba. Tulajdonképpen a nagy­üzemi gazdaságok vizsgája ez, az őszj vetés és a nyári betakarítási munkák eredménye mutatkozik meg ebben. És ahogy már most megállapítható, parasztságunk fáradozása az elmúlt évben nem volt hiábavaló. A békéscsabai István-malomba SzK—3-as kombájn „úszik” az árpatenger közepén. Itt-ott alapo­san megroggyant a szalma, s en­nek tulajdonítjuk, hogy az első néhány fordulóban jókora hosszú tarló ropog lépteink alatt, amint a kombájn felé haladunk. Feltű­nik az is, hogy a kerekek jó mé­lyen levágnak. Sok volt az eső a csárdaszállási Petőfi Tsz határá­ban is. De hát .várni, amíg majd megsziikkad a föld, veszélyes, mert hiszen a gabonának az a tulajdon­sága, hogy amikor túlérik, pereg­ni kezd. A kombájn „úszik” az árpaten­Hat Vámosi-féle hideglevegős szénaszérító működik a sarkadi járásban Tért hódít a lucemaszéna-készí- tés fejlett módszere a sarkadi já­rásban is. Ez ideig hat Vámosi­féle hideglevegős szénaszárító üzemel. A kötegyáni Vörös Csil­lagban kettőt, az okányi Petőfi Tsz-ben, a zsadányi Szabadság és Dózsában pedig egyet-egyet állí­tottak munkába. Egy szénaszárító jelenleg még ingajáratban van Méhkerék és a sarkadi Vörös Azért lesz kevesebb a bevétel bor­sóból, mert a táblák újólagos ki­alakítása miatt négy holddal ke­vesebbet vetettünk a tervezettnél. A többi növényféleségből nem ki­esés, hanem inkább bevételi több­let várható. Hz állattenyésztési terv is módosul. Legelőször is azzal, hogy az év elején tervezett 25 üsző he­lyett csak négyet értékesítünk azért, mert 21 üszővel növelni akarjuk a szövetkezet tehénállo­mányát. Tervbe vettük mi a tbc- mentes szarvasmarha-állomány ki­alakítását is, azonban ez férőhely­akadályokba ütközik. Jelenleg ugyanis, elég kevés és korszerűt­len férőhelyékikel rendelkezünk, s a korábban ígért száz férőhelyes istálló felépítésével még 1966-ra sem biztat bennünket a járási ta­nács. Erre az évre jelentős árbevételt terveztünk tojásból is, azonban a beütemezett 5 ezer férőhelyes to­jóház előreláthatólag csak decem­ber 31-re készül el. A tervfelmé- rés óta szövetkezetünk vezetősége gondoskodott arról, hogy lehető­leg tojásértékesítésből se legyen kiesésünk. Vagyis: ideiglenes ólak­ban továbbtenyésztésre alkalmas Csillag Tsz között. A méhkerékiek ugyanis a sarkadi Vörös Csillag Tsz javára lemondtak a szénaszá­rító berendezésről. A hideglevegős saénaszárítási eljárással ventillátoronként 17 va­gon szénát készítenek. Igen jó mi­nőségű lucernaszénát szárított a zsadányi Dózsa Tsz, de a többi kö­zös gazdaság eredménye is igen számottevő. Fr ? szállítmány már az elekl Lenin Tsz-ból érkezett. Kozma László és Takács Tibor tsz tagok a zsákokból a garatba öntik a búzát. jércéket hagytunk meg, amelyek év végéig jelentős mennyiségű to­jást termelnek. Hízott sertésből a beüteme­zés szerint eddig 350-et értékesí­tettünk, s előreláthatólag értéke­sítjük a második fél évre tervezett 350-et is. A jó malacszaporulat lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiséget eladjunk s így jelen­tős összegű többlet-bevételhez ju­tunk. Legjelentősebb többletbevé­telt tejből érünk el ebben az év­ben. A félévi tervet ugyanis már 172 ezer forinttal túlteljesítettük. Mindent összevetve, szövetkeze­tünk féléves gazdálkodásának mérlege inkább többletbevételt, mint kiesést mutat. Természete­sen még hátra van egy fél eszten­dő, sok még a betakarítanivaló növény meg az értékesítésre váró hízott sertés és baromfi. Egyszó­val, még sok minden befolyásolhat­ja az éves tervünk teljesítését. A szövetkezet tagjai és vezetői azon­ban azon igyekeznek, hogy a ter­vezettnél inkább több legyen a bevétel és az elosztóra kerülő jö­vedelem. Ledzényi PwVné főkönyvelő mezőmegyeri Béke Tsz Stefanik János meós mintát vesz a beírkez® szállítmányból. július 3-án érkezett meg az első szállítmány a Gyulai Állami Gazdaságból. Fajó András rak­tárvezető véleménye szerint a bú­za a sok évi átlagnak megfelelő minőségű. Az esőzések miatt a megengedettnél nagyobb a víztar­talma, ezért először szárítani kell. A liszt még a régi búzából ké­szül, július 20-a körül kezdik meg a keverést az újjal. Augusztusban már csak újbúzát dolgoznak fel, amiből júliusban 625 vagonnal érkezik a malomba, aztán pedig havonta 550 vagon a terv. A rak­tárak tisztán, fertőtlenítve várják a kenyérgabonát. Pásztor Béla Fotó: Kocziszky László Kádár Rozália meós a laboratóriumban a hektoliter-súlyt méri. TúBíeljesííettük féléves

Next

/
Oldalképek
Tartalom