Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
1964. július 5. 5 Vasárnap Hajdú-Bihar megyei résztvevői is vannak a hatnapos kétegyházi könyvtáros tanfolyamnak A Békés megyei Könyvtár évente egy alkalommal hatnapos tanfolyamot tart tiszteletdíjas könyvtárosok részére. A tanfolyam a rendszeres havi elvi és szakmai képzés összefoglalója. Az idei tanfolyamot Kétegyházán szervezték, és az június 29-től július 4-ig tartott. A program keretében Püski Gábor, a megyei művelődésügyi osztály népművelési csoportjának vezetője, a népművelés időszerű feladatairól, dr. Bielik Károly, a megyei pártbizottság munkatársa a kül- és belpolitikai helyzetről, Mikó Zoltán, a budapesti Szabó Ervin könyvtár osztályvezetője, módszertani kérdésekről, Iszlai Zoltán, a társadalomtudományi irodalom népszerűsítésének módjáról, Ónodi Miklós, az olvasáselemzés jelentőségéről, Vargha Balázs, az ifjúsági és gyermekkönyvtári munkáról (mindhárman a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársai), Bata Imre író és esztéta a mai magyar és külföldi irodalom kérdéseiről, Tóth Árpád, a művelődésügyi minisztérium könyvtárosztályának főelőadója, a községi könyvtárak jövő feladatairól, Lipták Pál, a Megyei Könyvtár igazgatója, a községekben folyó munka korszerűségének kérdéseiről tartott előadást, Kovács Mária arról, hogy miként lesz a megvásárolt könyvből könyvtári könyv, Balogh Ferenc pedig a könyvtáros naponta ismétlődő feladatairól tájékoztatta a hallgatókat. (Mindketten a Megyei Könyvtár munkatársai.) A résztvevő könyvtárosok ellátogattak a Megyei Könyvtárba, a Gyulai Járási Könyvtárba és termelőszövetkezeti klubkönyvtárakba is. Érdekessége a tegnap zárult tanfolyamnak, hogy azon első ízben Hajdú-Bihar megyéből Való tiszteletdíjas könyvtárosok is részt vettek mintegy negyvenen. — hr — Utazó fiatalok Tavasztól őszig évről több fiatal kerekedik fel gyénkből is, hogy ismerkedjenek a szomszédos és távoli országok életével, nevezetességeivel, fiatalságával. Tavaly még csak háromszáz- húszán vették igénybe az „Expressz” Ifjúsági és Diák Utazási Iroda közreműködését, az idén viszont már több mint hatszá- zan. Egy gyors-statisztika szerint — melyet a megyei KlSZ-bizott- ságon kaptunk Karakó Imre utazási megbízottól — Csehszlovák kiába 63, a Szovjetunióba 82, az NDK-ba 130. Lengyelországba 44, Bulgáriába 6, Romániába 144 fiatal kért útlevélét. Nagy részük már befejezte utazását, illetve most van úton, kis részük ezután készül utazni. Júliusban és augusztusban külön Békés megyei csoportok indulnak a Szovjetunióba, az NDK-ba és Lengyelországba. Fokozódik &z érdeklődés a nyugati utazási lehetőségek iránt is. Ausztriába 21-en, Párizsba hatan, Olaszországba heten, Görögországba ketten kértek útlevelet az Expressz-től. A megbeszélés tárgya: a készruha-eladás A konfekció-kereskedelem iparral szemben támasztott kívánalmairól, a keresletről, a tájigényekről, a kész-felsőruházati termékek ‘ forgalmazásáról tárgyalnak a megyei kereskedelmi szakemberek július 8-án, szerdán délelőtt Békéscsabán, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kultúrtermében. A megbeszélésen jelen lesznek az állami és földművesszövetkezeti kereskedelmi vállalatok vezetői, a húsz legnagyobb szakbolt vezetője és a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főigazgatóságának osztályvezetője. évre mecsúszhatott be. Mindez — érthető módon — keresztülhúzta a honi szakvezetők előzetes taktikai és stratégiai elgondolásait, megzavarta és felidegesítette a mieinket, akadályozta a harmonikus csapatmunka kibontakozását ... De hát most nem erről, hanem a Mukátorról van szó, és az események megérdemlik a részletes taglalást. A Műanyagipari Minisztériumban dolgozókat — lelkiviláguk alapján — két csoportba sorolhatjuk: nyuszik és oroszlánok. A nyuszik jelentkeztek a bizalmiaknál, hogy meg szeretnék nézni a televízió-közvetítést és vállalják a csúsztatást. Ilyen nyuszi körülbelül harminc akadt A fentmaradó háromszáz oroszlán beírta az eltávozási könyvbe, hogy kimegy helyszíni szemlére, kooperációs értekezletre, műszaki ellenőrzésre, tervvitára, próbaüzemeltetésre stb. — és kiment a Népstadionba. Mert az oroszlánnak nemcsak látni kell, hanem ordítani is. A nagy tanácsteremben a nyuszik között a minisztérium néhány vezetője is helyet foglalt a televízió-készülék előtt. Többnyire ők is oroszlánok voltak, de közömért oroszlánok, nem mutatkozhattak kora délután a lelátón. E két fő csoporton kívül akadt még néhány aszkéta. Ezek változatlan odaadással ez idő alatt is munkahelyeiken tartották a frontot, dolgoztak szobáikban. Köztük az első helyen doktor Gálfi Zoltán, a kötelességtudás mintaképe. Mi maradjunk a nagy tanácsteremben és innen figyeljük a tévé-közvetítést. A bíró ’ sípszava után azonnal a mieink ragadták magukhoz a kezdeményezést, és a második percben szögletet értek el. A beívelést a tizenhatoson belül egy nyurga kleindorfi hátvéd kézzel csípte el, és a földhöz ütögetve a labdát, rohamra indult a magyar kapu ellen. Hiába, a szokás hatalma... A játékvezető erélyesen sípjába fúj. Vitathatatlan tizenegyes... GóóólH!... A mieink boldogan összeesókolóznak, és védelemre rendezkednek be. Az ellenfél rohamoz, egyre ritkábban érinti kézzel a labdát és kiegyenlít. Sípszó, vége az első félidőnek. A nyuszik bánatosan fészkelődnek székeikben, a néhány oroszlán elkeseredetten bömböl. Többen indulnának már az első emeleti büfébe egy vigasz-feketére, amikor a képernyőn a fo- cilabdás „Szünet” jelzés helyén Tanulni mentünk A szó igazi értelmében tanulni mentek három napra a közétkeztetést irányító és szervező megyei emberek. A megyei tanács kereskedelmi osztálya megmutatta a résztvevőknek Budapest önkiszolgáló közétkeztetését, majd Gyöngyös, Eger, Hajdúszoboszló „konyháit”. A tartalom lényegében az „ön- kiszolgáló” szóban benne is van. Valamikor még vitatott, ma már eldöntött önkiszolgáló közétkeztetési formát tanulmányozták a megyebeliek: üzemi konyhások, vendéglátósok, diákétkeztetők. Varga György, a kereskedelmi osztály főelőadója szavaival a cél is világos: — Csupán Gyulán és Békéscsabán 12—14 ezren vesznek részt a közétkeztetésben. A viszonylag kis kapacitású üzemek nem bírják a nagyon magasra emelkedett létszámot önkiszolgáló rendszer nélkül ellátni. Tehát mondhatjuk úgy is, hogy az önkiszolgálás bizonyos fokig kényszer. Időben is és pénzben is. Az emberek sietnek, egyszerűen nincs türelmük órákat tölteni az étkezdékben. Mi mást lehet tenni: a fogyasztó maga is rövidíti az étkezési idejét — egy kis kiszolgálói pluszmunkával. Hogyan történik ez Budapesten? Pontosabban: mit tanultak a mieink a fővárosban? Sokat! Egyénileg, külön-külön, kisebb-nagyobb módszerekből meghatározhatatlanul sokat — együtt, közösen legalább ugyanennyit. Milyenek Budapest konyhái? Először az üzemi önkiszolgáló rendszert tanulmányozta a mintegy negyven főnyi „tanulócsoport”. A Belkereskedelmi Minisztérium segítségével a Nemzeti Bank, a Tervhivatal és a műszaki egyetem étkezdéit, éttermeit látogatták meg. És volt mit tanulni! Talán kezdjük az ételek melegen tartásával. Ott, ahol előre történik a „kitálalás” a pultra, természetesen nem mindegy az ételek hőfoka sem. Láttuk ezt infravörös fénnyel, gázzal és villanynyal. A legjobb a villany és a gáz. Az infravörös fény (felülről melegít), s ahogy meg is jegyezték a ismerős szoba, a műszálgazdálkodási elvi főosztály vezetőjének rezidenciája jelenik meg. Ott ül Gálfi a hatalmas, világos barna íróasztal mögött. Ür ül. Űr ír. Egyidejűleg a kommentátor is jelentkezik. Szokatlan, krákogó hang. .— Az itt látható doktor Gálfi Zoltán, miután ellopta beosztottja találmányát, és jogtalanul zsebre vágott egy csomó pénzt, most még valami disszertációt is ír belőle. A pimasz. Mert ez, kérem, a legnagyobb disznóság! Komisz, lelketlen dolog! Figyeljenek csak... Mintha mesebeli varázsló bűvös pálcája érintette volna őket, a tanácsteremben levők mozdulatlanul, visszafojtott lélegzettel meredtek a televízióra. Ekkor közelről és olyan szögben látszott az íróasztal, hogy az egyik iratcsomó fedőlapjának nagybetűs címét is olvashatták: Fekete Imre: „Űj módszer a termoplaszticitás meggyorsítására és lassítására a mesterséges alapú, hőre lágyuló műanyagok technológiájában”. És láthatták Gálfit, amint elmélyülten lapozgat az említett dolgozatban, és számításokat, diagrammokat másol ki. (Folytatjuk) hozzáértők — látványos, de hátrányos — s jó drága. Jobb tehát a gáz és a villany. Az önkiszolgálás és a műanyagok. Nálunk i. hallani panaszokat a műanyag tálcák és edények nagyobb konyháknál a ml megyénkben is megtehetnék ezt. Ha már a konyháknál tartunk: a hőelvonás az említett helyeken sem megnyugtató. Az asszonyok éppen olyan hőségben szenvedA Tervhivatal konyhája előtt. miatt. Pesten is. Egyelőre nem mondhatjuk kielégítőnek az ipar „műveletét”. Nem is higiéniai szempontból, hanem az ízlésesség miatt. Megszíneződnek a tálak és a tálcák, s elvesztik ízlésességüket. Az önkiszolgálók — tehát a fogyasztók — itt az ipartól várják a „csodát”. Pesten az önkiszolgáló asztalok megfelelőek. Elférnek azokon a tálcák és nem kell egymásra „telepedni”. Az étlapok. A falon — ezt láttuk a Nemzeti Banknál is, meg másutt Is — hatalmas „Étlap”, ahonnan kiválaszthat a fogyasztó magának megfelelő ínyencfalatot. De itt rögtön valami mást is meg kell tanulniuk a mieinknek: a íöbbtál-rendszert! Legyen nálunk is, a mi üzemi étkeztetésünkben is választék. „Eszi, nem eszi” — étrendhez nem kell étlap! Modern bisztrók A fővárosban igazán modernek a bisztrók. Már abban is, hogy asztallal egybeépített, csuklón billenthető székeivel kényelmessé teszi a fogyasztó helyzetét, de a szervezettségben különösen korszerű. Láttunk olyat (Gülbaba és a Keleti bisztró), ahol munkacsoportonként dolgoznak a konyhások. Egy tűzhely — egy brigád. A maguk főztjét önmaguk adagolják, s maguk gondoskodnak az ételek melegen tartásáról is. A nek, mint a mi konyháinkon. Egyedül Hajdúszoboszlón, a Békeszállóban láttunk csak tökéleteset. Ott van, nálunk nincs Valahogy úgy van az ember, hogy idegenben ismeri meg legjobban saját háza táját is. Van a fővárosban például központi előkészítés. Vagyis félkész állapotban kapják a konyhák az élelmiszer- nyersanyagot. (Burgonyát hámozva, borsót kibontva). Higiénikus, gyors és létszámban is gazdaságos. Miért nincs nálunk mondjuk Békéscsabán ilyen? Nincs egyenlőség létszámban. A fővárosiak sokkal kedvezőbb helyzetben vannak. Hasonló forgalmú üzlet a Boráros téri étterem a Csaba-étteremmel. Egymillió forint körül forgalmaznak havonta. És létszámban lehetetlen összehasonlítani a két üzletet... A bisztrókban ott van — nálunk nincs — egy-, illetve kéttálas meleg étel. Miért? Eltűntek nálunk a fóliás-készítmények — de talán még a „rezsók” is. Pedig kár idegenkedni ettől... ... Tanultak a közétkeztetők. Nem várjuk, hogy már holnap mindent hasznosítsanak a látottakból, de azt reméljük, hogy a szerényebb lehetőségekhez és eszközökhöz is kaptak módszert és láttak célt' a „tanulócsoport” tagjai... Varga Tibor STABIL KAZÁNHOZ vizsgázott fűtőt FELVESZÜNK AZONNAL. SZÖNYEGSZÖVÖ Békéscsaba, Tanácsköztársaság út 41—43. x A 8. sz. AKÖV felvételre keres békéscsabai, orosházi, gyulai, gyomai, szarvasi műhelyeibe autószerelőket, karosszéria-lakatosokat, lakatosokat, autóvillamossági szerelőket. Békéscsabaiműhelyébe 2 tő esztergályost, 1 fő marós szakmunkást, valamint szerelők mellé 18 éven felüli segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet mindennap 10—14 óráig Békéscsaba, Kazinczy u. 1/3. műszaki telep. 99006
