Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

1961. július 1. 4 Széria $iÉÍ Nem lehet közömbös a sem vesztette el érvényét a marxizmus—len in izmukna k az a tanítása, hogy a harchoz a tö­megeket nap mint nap újból meg kell nyerni. Ennek legjobb eszkö­ze a helyes agitációs módszer, amely igazodik a különböző réte­gek érdeklődéséhez, eloszlatja ké­telyeiket, választ ad mindennapi kérdéseikre. A nyílt beszéd, a meggyőzés új erőt önt az em­berekbe, segíti a tisztán látást, a tudatos cselekvést. A békés építőmunka sem nélkü­lözheti a tömegek szüntelen meg­nyerését. Hiszen a termelésnek is akadnak különböző nehézségei, a nagyobb, a bonyolultabb felada­tok végrehajtása közben a kishi- tűak hamar elveszíthetik a biz­tonságukat, az önmagukba és tár­sadalmunk igazába vetett hitü­ket. Ilyenkor aztán idejében el­kel az okos, meggyőző szó, amely segít elű2ná a bizonytalanságot, amely bátorít és tettre sarkall, megmutatja, hogy az adott eset­ben miként teljesíthető a feladat eredményesen. goldizsár Gyula, lapunk leve­lezője megírta, hogy a gépe. sített mozgószakasz dolgozói júni­us 20-ra eleget ették féléves ter­vüknek, s eközben vasutasnapi vállalásukat is teljesítették. Az év elején pedig a vállalás teljesítése még nagyon is reménytelennek tűnt. No, de nem estek kétségbe az itt dolgozók. Keresték, kutat­ták a módját, mivel segíthetnek magukon. Meg is találták a lehe­tőségét. Nemcsak jobban neki- gyűrkőztek a munkának, hanem azzal Is elősegítették a pálya épí­tését, hogy a szintező-műszert át­alakították a zúzalékolásnál hasz­nált vágányszint-mérő műszerré. Ötletességük eredményezte az­után, hogy a vonatok előtti kifu­tásokat is idejében megcsinálták, így a vonatoknál nem 25, hanem 40 kilométeres sebességkorlátozást alkalmazhattak. Ennek eléréséhez nem volt S elégséges csupán a puszta óhaj. Tenni is kellett érte szóval is, tettel is. Amint az eredmé­nyekből látni: a szavak és a tet­tek fedték egymást. Nem lehet sehol sem elhanya­golni az emberek megnyerését. A tanácskozásokon, a vitákban ugyanis felszínre tör a közösség színes ötletgazdagsága, bármilyen feladat megoldásáról is legyen szó. Ezt a tartalékot nem lehet ki­használatlanul veszni hagyni. 'A pártmunka stílusa megkívánja az apró munka végzését, sehol és semmiben nem lehet fehér folto­kat hagyni. A békéscsabai városa párt-végrehajtóbizottság jelen­tése alapján a közelmúltban a pártbizottság tanácskozott a poli­tikai és kulturális nevelő munka helyzetéről és feladatairól. A je­lentés megállapította, hogy mind szélesebb körbe jut el a kommu­nisták szava. Ez nagyon jó. Annál kevésbé az, hogy még mindig vannak olyan területek, amelyek egy kissé kívül esnek ezen a kö­rön. Vajon ki gondolná, hogy a város tanyavilágában — egy nagyközségre való — csaknem nyolc és fél ezer ember él. A ter­melőszövetkezetek pártszervezete, inek politikai tevékenysége egyre inkább a legfőbb feladatra, a ter­méshozamok növelésére, a közös gazdaságok megszilárdítására irá­nyul. Sokrétű munkájuk közben kevesebb erő jut azonban a ta­nyavilágban élők politikai és kul­turális nevelésére. És ehhez a vá­rosi pártbizottságtól sem kaptak megfelelő és elégséges segítséget. IJyolc és fél ezer ember sorsa nem lehet közömbös, hiszen ők nagyon is sokat tehetnek a terméshozamok növeléséért, a kö­zös gazdaságok megszilárdításáért. A gondolkodásmódjuk formálásá­ra, kulturális és szakmai igényeik kielégítésére fordított idő tehát olyan befektetés, amely a jövő­ben kamatostul térül vissza. Jó néhány esztendeig még, ha akar­juk, ha nem, még számolnunk kell a tanyavilággal. Megszünte­tése nem megy máról holnapra. De addig sem hagyhatjuk őket magukra gondjukban, bajukban. Ebben viszont a patronáló üze­mek dolgozói — akik a mezőgaz­daság átszervezése során számta­lan jelét adták áldozatkészségük­nek — rendkívül sokat segíthet­nek. A tanyavilág népének poli­tikai és kulturális nevelése is for­radalmi tett. A tudatformálás, az emberek meggyőzése és megnye­rése lehet, hogy nem jár azonnal kézzel fogható és szemmel lát­ható eredményekkel. A sikerért szívósan és alaposan meg kell dolgozni. Am a megye tanyavilá­gában élők nagy lélekszámát te­kintve, sok tennivalónk közepette sem lehet közömbös ez a munka. Még akkor sem, ha a vetést nem követi gyorsan a betakarítás. Podina Péter Hogyan keletkesnek a villámok? A villámok keletkezésének folyama­tát tulajdonképpen az Indítja el, ha a talaj egy adott helyen környezeténél erősebben felmelegszik és a felette felhevülö légoszlop megindul felfelé, az egyre hidegebb magasságokba, ma­gával vlve a belekerült párát is. Ütja közben a pára előbb kicsapódik és viz- cseppek felhőjévé alakul, majd a csep- peken vékony jégburok képződik. A még magasabb, még hidegebb környe­zetben azután a cseppek térfogata — a vizre jellemző módon — növekedés­nek indul, és végül is a Jégkéreg &p- róbtnnagyobb szilánkokra robban szét. Csakhogy már. a gőzből Jéggé való átalakulás, a hplmazállapot-változás közben keletkező energia egy része elektromos töltéssé váltózott és most a szétrobbant szemcse darabjainak egyik része a negatív, másik része a pozitív töltést viszi magával. így a felhőn belül ellentétes töltésű gócok keletkeznek és kavarognak. Ha két el­lentétes töltésű góc megfelelő közel­ségbe jut egymáshoz és létrejön köz­tük a kisülés, nagyobb környezetben felborul az amúgy is pillanatról pilla­natra változó töltés-egyensúlyi helyzet, és bekövetkezik az újabb kisülés, Is­mét másikat idézve eüő. Ezek az egy­mást követő átütések, amelyek ott fenn külön-külön 1—100 métert is át­ívelnek, a másodperc milliomod része alatt láncszerűen kapcsolódnak össze és ml már csak azt látjuk, hogy eset­leg több kilométeres villám cikázik át az égbolton. A földre a villám csak akkor csap le, ha ennek megvannak a sajátos fel­tételei. A levegőben úszó felhő elekt­romos töltése — minél erősebb, annál inkább — mintegy maga alá gyűjti a földfelszín ellentétes elektromos tölté­sét. Es ha a földben is, a talajban is elegendő töltés halmozódik fel, a köz­tük mindig jelenlévő porszemek, ko­rom, pára stb., mint megannyi elekt­romos góc közvetítésével — mintegy lépcsőről lépcsőre ugrálva — megszü­letik a földre csapó villám. Ezé« csap le a villám néha a számára szinte fel­kínált villámhárító helyett annak köz­vetlen közelében, magába a síma ta­lajba. Egyébként egy-egy villámlásnál több százezer, esetleg több millió vol­tos feszültségek egyenlítődnek ki, s a vülámcsatomán olykor 100 000—200 000 amper áram folyik át. Segítettek az úttörők A nőbizottságok munkájáról tárgyalt a szeghalmi községi tanács vb A közelmúltban tárgyaltak Szeghalmon a községi tanács végrehajtó bizottsága ülésén a terrhelőszövetkezetekben mű­ködő nőbizottságok munkájá­ról. Megállapították, hogy á há­rom termelőszövetkezetben ak­tívan tevékenykednek a nők:a munkák elvégzése mellett kive­szik részüket a pártoktatásból, a szakmunkásképzésből és szakkörökben is növelik tudá­sukat. Kiemelkedő eredményt ért el Soós Mihályné. Egymaga 501 munkaegységet szedett a Rá­kóczi Tsz-ben tavaly, és ezért elismerő oklevelet kapott a Földművelésügyi Minisztéri­umtól. A Petőfi és a Béke Ter­melőszövetkezetben szintén ki­váló munkát végeznek a nők, összesen 215-en dolgoznak ki­tűnő eredményekkel. Százhuszonöt liter vért adtak a szarvasiak A közelmúltban véradónapo­kat rendezett Szarvason a Vörös- kereszt és a békéscsabai vérkon- zerváló állomás. A községben 410-en jelentkeztek a négy nap alatt véradásra, s összesen 125 liter vérrel segítettek önzetlenül az arra rászorulókon. A szarvasi véradónapok sike­réről hallván, az orosházi honvéd­ség értesítette a vérkan zerv áló állomás dolgozóit: várják őket. Az eredmény 63 liter vér lett. Itt több mint 200-an jelentek meg. Júliusban Békéscsabán négy al­kalommal tartanak díjtalan vér­adónapot. Hatodikán az SZTK- ban, 8-ón a városi és a megyei rendőrkapitányságon, s a hónap második felében a kórházban és az István-malomban. Bizonyára e négy napon is igen sokan adnak majd díjtalanul vért. A tápiószentmártoni Mészáros József két lába gyermekparaJízis miatt béna maradt. A 19 éves fiú emiatt az ágyból sem tudott eddig kimozdulni. A télen a Pajtás cí­mű lapban megjelent egy felhí­vás, amely Mészáros József támo­gatására hívta fel az úttörőket. Azóta tucatszámra kapja a leve­leket, könyveket, sőt.. a felhívás­ra a XVIII. kerületi úttörőház au_ tóépítő szakkörének tagjai vállal­Manila Rendkívüli erejű tájfun pusztí­tott keddre virradó éjszaka a Fü- löp-szigeteken. Az első becslések szerint az anyagi kár több millió peso. A manilai meteorológiai in­tézet jelentése szerint a Winnie névre „keresztelt” tájfun órán­ként. 180 kilométer sebességgel száguld nyugat felé a Kínai-ten­ták, hogy egy háromkerekű ko­csit készítenek a beteg fiú számá­ra. Az egész országiból érkeztek különböző alkatrészek, egy sze­gedi úttörő például saját kerék­párját küldte el erre a célra. A szakkör tagjai rövid idő alatt él is készítették a három—négyezer forint értékű kocsit és a tápió­szentmártoni művelődési ház udvarán adták át kis ünnepségen Mészáros Józsefnek. ger irányéba. Ez a leghevesebb tájfun, amely 1882 óta a Fülöp- szigeteket sújtotta. A „Winnie” teljesen megbéní­totta a kétmillió lakosú Manila életét, fákat csavart ki gyökeres­től, leszakította a villany-, távíró- és távbeszélő-vezetékeket, vízzel árasztotta el az utcákat. (MTI) Mészáros József édesanyja megköszöni az ajándékot a pest­lőrinci úttörőknek. iiiimimmiimmiiimmiiiimiimiiiiiiuiiiiiiiimmiminiiiiniiiiiiiiiiiiiiHmiiiiiimimmiiimiiiiiiiiiHimimmiiiHiimiiiiiiiiimimimiiM Tájfun pusztított A&oúiltota& J „ MÜKAIO] (font.kbw-ezltv-if) 81 © O O 0 0 . r/&-" vii • i jM’fj f A rejtély H— T. ............... 1 | növekszik A i— Hát akkor, Gézám — mond­ta az őrnagy, és íróasztala szé­lére tolta a sűrűn teleírt papír­lapokat —, összegezzük a nyo­mozás eddigi eredményeit. Első pont: kiderítetted a ragtapaszos férfi kilétét? — Igen — bólintott a köpcös —, annak köszönhetem, hogy el­aludtam a taxiban. — Nocsak! — nézett rá megle­petten a főnöke. Tiz esztendeje dolgozott együtt Ditróval, de ki­váló segítőtársa eredeti munka- módszerei még ma is meghök­kentették. — Megálmodtad? Amaz a fejét rázta. — Sohasem álmodom. Tudod, elhatároztam, hogy alaposabban körülszaglászok azokban a Gyöngyharmat utcai épületek, ben. Azt súgta az ösztönöm, hogy az ismeretlen a hálószoba­jelenet vetítésével le akarta lep­lezni a kövér donzsuánt, ennek a háztömbnek valamelyik la­kója előtt. Gondoltam, hátha éppen ezzel az illetővel nem ta­lálkozott, nem beszélgetett a teg­napi két televíziós ürge. — Ember — helyesbített az őrnagy. — Kösz — biccentett hálásan a másik. — Nem jutott eszembe ez a szó. Tehát fogtam egy taxit, hátraültem, bemondtam a cí­met és elszundítottam. Ismered ezt a gyengémet. Autóban én rögtön durmolok. Nos, mikor fel­ébredtem, mit gondolsz, hol vol­tunk? — Nem a Gyöngyharmat utcá­ban? — Ott. De nem a Rózsadom­bon, hanem Rákoispalotán. A so­főr tudta, hogy kettő van belőle, természetesen a messzebb lévő­be fuvarozott. Ha már odavitt, körülnéztem. Megkönnyítette a dolgom, hogy ebben a Gyöngy­harmat utcában csupa földszin­tes, iker családi ház van. Szép, zöldre festett, kovácsoltvas kerí­tések, gondozott előkertek, met- lachi-lappal burkolt verandák, piros cserepes tetők. Csoda ba­rátságos fészkek. Ha egyszer öt találatom lesz, veszek egy ilyet. Vasárnaponként kiülök a nyug­ágyba, keresztrejtvényt fejtek, és... Felettese dobolni kezdett uj­jaival az asztal üvegborítóján. — Értem — sóhajtott bánato­san a köpcös. — A harmincki­lences számú házban laknak Brabácsék. A férj, Brabáos Fe­renc, vállalati osztályvezető, tes­tes, nagy darab ember, és a szomszédok szerint néhány nap­ja leukoplaszt díszeleg az alsó ajka alatt. Gondolom, borotvál­kozás közben vághatta meg ma­gát. Hidd el nekem, Pista, ez a legveszélyesebb hely. Csak az segít, ha a nyelvünket belül az íny és az alsó ajak közé szorít­va, kipúpositjuk a bőrt... így ni... És csakis felülről lefelé sza­bad húzni, hogy a penge... — Hihetetlenül tanulságos mindaz, amiről tájékoztatsz — állapította meg elismerően az őr­nagy, — Vedd tekintetbe azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom