Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-30 / 177. szám

1964. július 30. Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Az űrrepülés távlatai A tudományos űrkutatás várható programja A világűr voltaiképpen afféle I sőt, az anyag olyan haknazáUapo- roppant természetes laboratórium, ^ & átalakulásait is> ameiyek reprodukálására földi laborató­amelyben megfigyelhetjük és ta- nulmányozhatjuk az anyag moz­gásának legkülönbözőbb formáit, | riumamk még nem kepesek. Az anyag újabb halmazállapotai Eddig a Földön az anyagnak csupán három halmazállapotát ismertük: a szilárdat, a cseppfo­lyósat és a gáz halmazállapotot. A világűrfkutatás új adatai révén sikerült létrehozni a földi labora­tóriumokban az anyag negyedik halmazállapotát: a plazmát, azt a gázt, amely elektromos töltésű ré­szecskékből, szabad elektronokból és ionokból áll. A világűr e negye, dik halmazállapot után még hár­mat feltárt az ember előtt. Az ötö­dik halmazállapot: a neutron-álla­pot, amikor az anyag csupán neut. romokból áll; a hatodik az epiplaz. ma, amikor is az anyag maga a tulajdonképpeni anyagból és az amtianyagból tevődik össze; a he­tedik a csillag előtti állapot, ami­kor is a térben sugárzási mezők vannak. Ma még nehéz lenne megmon­dani, hogy mindez milyen fordu­latot hoz a technikában, de az biztos, hogy legalább annyira fog. ja forradalmasítani, mint annak idején az elektromosság vagy a rádió. A világűrkutatás az emberiség számára nemcsak új lehetősége, két tár fel a csillag körüli térség fizikai tulajdonságainak tanulmá­nyozásában, hanem módot nyújt arra is, hogy más eszközökkel vizs­gáljuk a többi égitestet. A külön­böző bolygók élet-alakulatainak tanulmányozása révén megismer­hetjük az élet fejlődésének általá­nos törvényeit, így ez a feladat igen időszerű a biológia számára. A meteorológia és a távközlés szolgálatában A szputnyikok segítségével ta­nulmányozhatjuk a földkérget, va­lamint a távoli égitestek sajátos­ságait; így például a Napét és a csillagokét, ami igen fontos a ter­monukleáris folyamatok rejtelme­inek kifürkészéséhez. Ugyanakkor a szputnyikok megkönnyítik a me­teorológusok munkáját is. A táv­közlési szputnyikok pedig fordu­latot hoznak a távközlésben és a televízióadásokban. Száz, ötven — de valószínűleg már tíz óv múlva is — a szputnyi- kokom és az űrlaboratóriumofcban még tökéletesebb gépek, műsze­rek lesznek, még olyan kiberneti­kai eszközök is, amelyek legalább úgy elvégzik a méréseket, mint maguk az emberek. De vajon ak­kor is lesz-e értelme annak, hogy embereket küldjünk a világűrbe? Feltétlenül, hiszen az automata műszerek révén nyert adatok so­ha nem elégíthetik ki az embert. A legtökéletesebb kibernetikai gép is csak gép. Automata, amely au­tomatikusan teljesíti a kapott fel­adatot, de közömbösen megy el olyan jelenségek mellett, amelyek, re nincs program-utasítása. Az ember azonban a maga kereső, ku­tató elméjével a különböző jelen­ségek közül azt választja ki, ami számára jelentős lehet Milyen kutatások várhatók a közeljövőben? Tovább folytatódik a szputnyi­kok, az űrlaboratóriumok felbo­csátása. Folytatjuk az atmoszféra felső rétegeinek, a Pöld mágneses mezejének, a kozmikus sugarak­nak, a sugárzási övezeteknek és a mikrometeoroknak a tanulmányo­zását. Eljön az idő, amikor a Föld körül óriási űr-obszervatóriumok fognak repülni. Ezeket már a koz­mikus térségben fogják összesze­relni előregyártott alkatrészekből, amelyeket külön-külön rakéták szállítanak majd a Földről az űr­helyszínre. Folytatódik a Höld ostroma is. Eleinte a rakéták ember nélkül, később már emberrel körülrepü. lik a Holdat, majd pedig automa­tikus kutatóállomásokat szállíta­nak „partra” a Hold színén. Ezek az állomások rádión továbbítják majd többek közt a Földre a Hold­ra vonatkozó adatokat, például azt, hogy milyen a felszín, van­nak-e a Holdon szeizmikus folya­matok, úgyis mondhatnánk, Hold­rengések, milyen a meteorveszély az atmoszféra nélkül védtelen Hol­don stb. Később olyan automata állomások szállnak majd le a Holdra, amelyeket a Földről rá­dión távirányítunk és amelyek a földi parancsra sajátos kétéltű járműként manőverezni is képe­sek. 259 napos Mars-utazás Ezt követően valószínűleg eljön az ember Hold-repülésének ideje is. Itt a legnagyobb probléma a visz. szatérés megoldása. A Holdon ele­inte nem lesz űrrepülőtér, ezért egyelőre nem eldöntött, miként indul ina jd vissza a rakéta a Hold­ról. A következő lépés az ember más bolygókra repülése lesz. A legfőbb nehézség természete­sen az út időtartamával kapcsola­tos. így például minimális üzem­anyag-felhasználás mellett is a Mars-utazás legkevesebb 259, a Venus-utazás minimum 146 napig tart majd. Ráadásul egy-egy boly­gó félellipszis pályán való megkö­zelítésére nem mindig lehetséges, hanem csupán a bolygó és a Föld bizonyos előnyös helyzetében. A legközelebbi bolygók, a Mars és a Venus meghódítása után az ember tovább merészkedik az űr­ben, a Merkur, a Jupiter és a Sa- tumus felé. Addigra talán már nemcsak atom-, hanem ionrakétá­kat is használunk majd. A távo­labbi jövőben pedig a fotonraké- táfckal az ember talán a legköze­lebbi csillagok bolygóihoz is el­juthat. Útban Párizs felé Egy neves színésznő útja Párizsba, ntiközben megelevenedik előtte egész élete. Az érdekes lengyel fik met a reformátuskovács­házi Dózsa mozi játssza 1964.. július 29-én. Vidám zenés műsor a ligeti szabadtéri színpadon A békéscsabai ligeti szabadtéri színpad nyári programját évről évre még színesebbé teszik az Or­szágos Rendező Iroda műsorai. Az idén augusztus 5-én is neves, or­szágos hírű művészek felléptére kerül sor itt, Nevető vendégszol­gálat — 1964 címmel. Többek között Gobbi Hilda Kossuth-díjas Kiváló művésznek, Kazal Lászlónak és Fónay Már­tának is tapsolhat majd a közön­ség. Rajtuk kívül szerepel még a műsorban Toldy Mária, Balogh Erzsi, Késmárki Marika, Buss Gyula és AradsZky László. Az es­te 8 órakor kezdődő előadáson Verebes Károly konferanszié, va­lamint Túrán László és tánczene­kara biztosit még a nézőknek minden bizonnyal jó szórakozást.. JÜLIUS 30. Békési Bástya: Már nem olyan idő­ket élünk. TSékéscsabai Brigád: Nincs többé válás.. Békéscsabai Szabadság: A törvény b. ti keze. Békéscsabai Terv: írtban FáJizű felé. Gyomai Szabad­ság: Gitár iSs szerelem. Gyulai Pe­tőfi: Majdnem baleset. Mezőkovács­házi Vörös Október: Papát vásárol­tam. Orosházi'. Partizán: A párduc. Sarkad! Petőfi: 2x2 néha 5. Szarvasi Táncsics: Rab ön Hood új kalandjai. Szeghalmi Ady: Oly közel az éghez. A tv műsora július 30-án, csütörtökön 17.58 Hírek. ltS.05 A napfényes bá­nya. Közvetítés Ecsédről. 18.25 Kisdo­bosok és úttörd \k műsora. 18.55 Tele­sport. 19.20 Esti. mese. 19.30 TV-Hír- adó. 19.45 Napi jegyzetünk. 20.00 Az alattvaló. Magyarul beszélő NDK- film. 21.45 Kert' kasztal-beszélgetés a régészeti leletrm vntésröl. 22.15 TV- Híradó. — 2. kia«flás. (MTI) A Békés megyei vas- és fémipari, építőipari, textilipari, bőripari, faipari, papír-, műanyag- és játékipari szolgáltató 1964. augusztus 1—7-ig Békéscsabán, az iparitanuló-intézetben, Lenin út 3 szám alatt kisipari szövetkezetek termékkcmuíatót rendeznek A bemutató naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig tekinthető meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom