Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-29 / 176. szám
I 1964. július 29. 3 Szerda \ Amihez pénz kellene és még valami... Mint ismeretes, a cukorgyártás igen sok vizet igényel: répa mosására, tisztítására naponta 5—6 ezer köbmétert használnak. A répamosó vizet, hogy megtisztítsák a benne levő anyagoktól, ülepítőmedencékben tárolják. A Fekete-Körös jobb partján, a cukorgyár szomszédságában 50 holdra becsülik a szennyvízderítésre fenntartott, két, két és fél méteres gátakkal körülvett 5—10 holdas kutricákat. Erről a területről télen és kora tavasz- szal engedik le a hat hónapon át derített víziét, majd a tófenékből a cukorgyári dolgozók háztáji földet kapnak. Burgonyát, babot, kukoricát termelnek az évek óta egyre vastagodó — most már helyenként 80 centiméter magas — humuszrétegen. (Helyenként a kalickák gátjait már meg is kotlett fejelni, hogy a kutricák vízbefogadó képességét az eredeti szinten tarthassák. Napjainkban haragoszöld itt minden. . Egészen más a növényvilág fejlettsége, hozama, mint a szomszédos szántóföldi táblákon. Ez a látvány sok emberben ébresztett már olyan gondolatot, hogy az évtizedek óta összegyűlt humuszt szórják a sovány, szikes sarkadi és Sarkad környéki földekre. A sarkadi Dózsa Tsz-ben az egyik táblában van egy keskeny csík, amelyet 1946 —47-ben az akikori tulajdonos megterített ugyanezzel az üledékkel. Földet vitt a földre, s ezért akkoriban sokan bolondnak nézték. De neki lett igaza, mert a talajjavítás óta eltelt 16—17 esztendőben is magasan kiválik a többi közül ez a két hold. A sarkadi járás vezetőit részben ez a tény sarkallta arra, hogy a kötegyáni, a méhkeréki, a sarkadi és a sarkadkeresztúri szikeseket, sovány talajokat 600 —700 mázsa adagú üledékkel szórják le. A kezdeti lépést megtették, az ügyben azonban a mai napig nincs előrehaladás! Lapunkban egy évvel ezelőtt szóvá tettük az ülepítőmedencék anyagának felhasználását talaj- javításra. A magyar mezőgazdakítani — ha szükséges — az együttműködés jogi formáit is. A mezőgazdasági kormányzat is helyesen ismerte fel ezt a szükségszerűséget, amikor a termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatokat jogilag szabályozta, a 10/1961 (IV. 30.) FM sz. rendelettel. A rendelet megalkotásánál — csak a legmesszebbmenőkig helyeselhető módon — figyelmet fordított a jogalkotó arra is, hogy ezek a kapcsolatok nem fejeződhetnek ki egyetlen jogi formában, hanem a viszonyok változatosságának több jogi forma felel meg. Ezt a gondolatot tükrözi az a tény, hogy a termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatok két jogi formában nyertek kifejezést, az egyszerűbb gazdasági együttműködés és az önálló közös vállalkozás formájában. A termelőszövetkezetek, de más gazdasági szervezetek egyszerűbb gazdasági együttműködését a Polgári Törvénykönyv XLVI. fejezetében (571—578 §) foglalt, a polgári jogi társaságra vonatkozó törvényes rendelkezések megfelelő alkalmazásával jogilag rendezni lehet. Arra nézve, hogy a polgári jogi társaság szabályai alkalmazhatók a termelőszövetkezetek közötti egyszerűbb gazdasági együttműködésre, az első argumentumot maga a termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatokról szóló rendelethez mellékelt szerzősággai kapcsolatos jogszabályok azonban nem tesznek sehol sem említést — speciálisan — a cukorgyári szennyvíz üledékének felhasználásáról. A szákirodalom sem tulajdonít ennek különösebb jelentőséget. (A talajjavító anyagok között még csak meg sem említi). Ezért kellett hát az üledék felhasználásának szervezésére szinte mindent elölről kezdeni. A sarkadi járásban 20 ezer hold szikest kellene aránylag rövid időn belül felújítani, hogy az itt élő emberek a ma még gyengén gazdálkodó szövetkezetekben jobban megtalálják a számításukat. Ezzel szemben az egész járás csak 200 hold talajjavítási tervet kapott. Többre nincs gépkapacitás. Hiányzik a szkréper és a gréder, valamint az ezeket vontató Sz—100-as traktor. Helyenként a digózásra alkalmas sárga föld is mélyebben van, mint máshol, így ennek kitermelése igen költséges. Ez is kellően magyarázza azt a tényt, hogy a cukorgyári ülepítőből a csaknem 20 ezer vagon üledék kihordása mennyire indokolt. Igen ám, de a környékbeli tsz-ek anyagilag nem állnak olyan erősen, hogy holdanként 2400 forintot fordítsanak saját erejükből talajjavításra. Az eddigi számítások szerint az üledékből 3000 holdat lehetne hosszú távra kellően feljavítani, ez pedig csaknem háromnegyedmillió forintot igényel. A szövetkezetek ezt soknak tartják. Ha a földművelésügyi kormányzat talajjavításra, történetesen a mésziszap beszerzésére és kiszórására mázsánként 4 forintot biztosít, akkor ennék a kész talajnak a fuvarozása is megérné a négy forintot. Érdemes lenne ezzel az egyre égetőbb gonddal a Földművelés- ügyi Minisztérium illetékes osztályán is elgondolkozni, mert a háromnegyedmillió forint hosz- szú lejáratú hitellel és a szövetkezeti erők összpontosításával a következő évben háromezer hold sovány, szikes talajt lehetne feljavítani. Dupsi Károly désminta szolgáltatja. A szerződésminta 11. pontja szerint ugyanis, amennyiben a jogszabály (10/1961 (IV. 30.) FM sz. rendelet) illetőleg a szövetkezetek közötti konkrét szerződés másként nem rendelkezik, a polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az' egyszerűbb gazdasági együttműködésre. Ha azonban az egyszerűbb gazdasági együttműködés problémáit alaposan végiggondoljuk — akkor a formai argumentum mellett — tartalmilag is arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az egyszerűbb gazdasági együttműködés jogi szabályozásának kiváló keretét adja a polgári jogi társaság. Az elmondottakból kiindulva az egyszerűbb gazdasági együttműködésre nézve alapvetőnek a polgári jogi társaság szabályait kell tekinteni. A további kérdés, hogy termelőszövetkezetek és más szocialista szervezetek közötti egyszerűbb termelési kapcsolatok megszervezése végett létrejött polgári jogi társaság milyen speciális vonásokat műtat, illetőleg, hogy a speciális vonások milyen problémákat vetnek fel. A speciális vonások a következőkben jelentkeznek: Míg a polgári jogi társaság szokásos alapjában természetes személyek egyesülése, addig az egyszerűbb termelési együttműködés céljából létrejött polgári jogi Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Az előtérben festik a borászati pavilont, háttérben a külföldi kiállítók pavilonja, Nehéz körülmények közt teljesíti hivatását a Békéscsabai A MŰTŐLÁMPA hideg fénye széles kévében ömlik a kis, fehérre zománcozott műtőasztalra. Az asztalon rózsás hasú malacocs- ka fekszik a hátán, lábait szürke köpenyes ápolók fogják. A beteg, Nánási Mátyás békéscsabai lakos malaca, melyet előzetes diagnózis alapján vesekővel operál dr. Gip- pert László főorvos, a<z állatkórház vezetője. Alapos fertőtlenítés után villan a szike, finoman belemélyed a bőrbe és pár másodperc múlva dr. Keliger állatorvos csipeszekkel húzza széjjel a sebet, és aztán egy cigaretbaszí- vásnyi idő múlva halkan csörren a kis zománctálban a borsónyi nagyságú vesekő. Egy-két öltés, társaság kizárólag jogi személyek egyesülése. Ez a körülmény a társaság további szabályaira is jelentős kihatással van. A megbeszélés tárgyát képező polgári jogi társaságban nem is akármilyen jogi személyek lehetnek tagok, hanem a jelenlegi rendelkezések értelmében csak termelőszövetkezetek, de azt gondolom, hogy a dolog menetét perspektivikusan szemlélve egyáltalán nincsen kizárva, hogy ilyen egyszerűbb termelési kapcsolat termelőszövetkezet és más szocialista szervezet között is létrejöjjön. Könnyen el lehet képzelni, mezőgazdasági termelőszövetkezet és állami gazdaság egyszerűbb termelési kapcsolatát. o A polgári jogi társaságnak ez a formája eszköz a termelőszövetkezeti gazdaságok fellendítésének útján. Lehetővé teszi olyan eredmények elérését,^ amelyeket gazdasági erő híján egyes szövetkezetek nem produkálhatnának önmagukban, vagy megkímélni a termelőszövetkezeteket Olyan beruházásoktól, amelyeknek eredményét gazdaságosan önmaguk fel nem használhatnák. Melyek azok a különleges problémák, amelyek éppen a polgári jogi társaság e formájának speciális jellegénél fogva felmerülnek? (Folytatjuk) Állatkórház s az ápolók viszik is a beteget a kórterembe. Pár nap múlva tulajdonosa gyógyultan viheti haza. Amíg a következő beteget készítik műtétre, dr. Gippert Lászlóval és asszisztensével, Keliger doktorral pár perces beszélgetésre vonulunk vissza a főorvosi irodába. Természetesen mindjárt a forgalomra, a betegek számára terelődik a szó. Megtudjuk, hogy az első fél évben 474 volt a kórházban ápolt állatok száma. Ezen túlmenően 1528 ambulánciás (bejáró) beteget kezeltek. A betegeket nemcsak Békéscsabáról, hanem a megye különböző helyeiről hozzák be. Nagy segítség, hogy a kórház praktikus, alacsony feljá- rójú betegszállító kocsival rendelkezik, mely még a fekvő nagy jószágot is könnyedén és szakszerűen szállítja. A kocsit külföldi tapasztalatok alapján Gippert főorvos tervezte. Öriási segítség ez a kocsi, de kevés. Vontató húzza a kocsit és az alacsony sebesség miatt nem tud az összes hívásoknak eleget tenni. Így a tsz-ek, állami gazdaságok, magánosok sok esetben saját fuvarral kénytelenek a beteget beszállítani. A szakszerűtlen szállítást persze a beteg jószág sínyli meg, nem egy esetben ez az oka az elhullásnak is. Feltétlenül szükség lenne egy autómotoros mantőkocsira, hiszen a körülbelül 150 ezer forintos befektetés hamarosan megtérülne a megmentett állatok értékében. A főorvos felvilágosítása szerint a minisztérium ígéretet is tett: a következő évben kap egy ilyen kocsit a kórház. De nemcsak a lassú szállítókocsi akadályozza az állatkórház munkáját Baj az, hogy a forgalomhoz képest kicsi a kapacitás. műtő szűk és bizony korszerűtlen is. A röntgengép nem alkalmas nagy jószágok átvilágítására. Hiba még az is, hogy a jelenlegi kicsiny röntgenhelyiséget más híján a dolgozók étkezőhelyiségének is használják. Űj garázs, modem trágyatároló, különböző raktárhelyiségek építésére lenne szükség, hogy a kórház a fejlettebb állategészségügy minden kívánalmának eleget tegyen. S ami a legfontosabb: feltétlenül szükség lenne a fertőzőbeteg állatoknak egy elkülönítő istállóra. A FELSOROLT hiányosságok megszüntetése nem egyszerű, mert komoly beruházást igényel. De feltétlenül sürgős és fontos. Nem lenne hóit befektetés ez, hiszen a számítások szerint az állat- kórház az első fél évben körülbelül kétmillió 200 ezer forint értékű állatot mentett meg tulajdonosainak és a népgazdaságnak, s ez az összeg a korszerűsítéssel arányosan növekedne. A gyógyításon kívül részt vesz az intézmény az állategészségügyi eredmények népszerűsítésében, a fiatal szakkáderek nevelésében is. A megye iskolái közül például a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum, az Eleki Mezőgazdasági Szakmunkásképző hallgatói látogatják a kórházat. Nyaranta több gyakorló egyetemistát is foglalkoztat a kórház. A helyi iskolák közül az utóbbi időben több a kórházban tartja az egyes biológiai órákat. A kórház modernizálása után lehetővé válna az is, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok állattenyésztési, állategészségügyi szakemberei is közelebbi kapcsolatot létesítsenek a kórházzal. A HASZNOS beszélgetés után dr. KeHger Lajos orvos és Czú-t Lajos főápoló kíséretében végiglátogattuk a kórtermeket. A box- okban szelíden fekszenek, szundítanak a betegek. Czút Lajos elmondta, hogy az áUatkórházmak bizony veszélyes páciensei is akadnak. Az állatkórház kezelte a közelmúltban a Bukaresti Nagycirkusz oroszlánját: a Szultánt, amely társával összeverekedett és az jókora darabot kihasított a lábából. A német cirkusz medvéjét bőrbetegségből kezelték ki. Az egyik csabai tulajdonos mókusának annyira lekopott a körme, hogy nem tudott mászni, játszani. A kórház dolgozói meggyógyították. ÉRDEKES és hasznos munkát végeznek az állatkórházban. Ha a szükséges technikai pótlásokat megkapnák, még áldásosabban szolgálnák az állategészségügyet. R. L.
