Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-21 / 169. szám

1964. Július 21. 3 Kedd Kidolgozott recept szerint Mpaar|liil iiijii i Nagy sikerrel kecsegtet a Szarvasi Halkísérleti Gazdaságban az a kísér­let, amely azt kutatja, hegy milyen összetételű takarmánytól növekszik legjobban a kacsák tojástermelése. Fontos ez a HAKI-ban is, hiszen 3000 törzskacsát tartanak, melyektől évente 120 ezer pecsenyekacsát nevelnek feL Tavaly decemberben ötféle kísérletre 250 tojókacsát állítottak be, ezek egy része egy-, másik része pedig kétéves. Legjobbnak az a törzs- kacsatáp bizonyult, amelyet Szentesen készítenek, a HAKI által kidol­gozott recept szerint. Csaknem hasonló eredményt értek el a HAKI által házilag előállított táppal is. A gazdaságban a kacsák ez évi eddigi át­lagos tojástermelése 72, viszont a kísérletben levő speciális táppal ete­tettek« 122. Még van tojástermelés, s nem lehetetlen, hogy megközelítik a 150 darabos átlagot. Á keltetőállomáson eddig 48 645 liba „született" A Békés megyei Baromfikelte­tő Állomás orosházi üzemegysé­gében július közepéig 48 645 raj­nai libárt keltettek ki, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyít­va ez a mennyiség ötször több! Ehhez hozzájárult, hogy néhány termelőszövetkezetben — mint például a nagyszénási Dózsában és a tótkomlósi Viharsarokban, valamint az orosházi közös gaz­daságok közül a Dózsában, azüj Életben és Vörös Csillagban — nagy gondot fordítanak a liba­törzsállomány tenyésztésére. Így elegendő tojást tudnak biztosítani a keltetőállomásnak. A kikelt na­poslibákat egyenesen a tsz-ekbe szállítják. Csibéből eddig összesen 357 ez­ret keltettek ki, többségében Hampshire és hibrid fajtát, gyöngyösből 27 ezret adtak a szö­vetkezeteknek. Kísérleti , agrobotanikai kert az orosházi szakközépiskolások birodalmában AZOK, AKIK Orosháza és Tót­komlós között utaznak, sokszor felfigyelhettek és fel is figyeltek arra, hogy Bogárzó megálló mel­lett egy szépen viruló, példásan rendben tartott táblán középisko­lás fiatalok szorgoskodnak. És aki látta őket és munkájuk eredmé­nyét, elismerően bólogatott és dicsérte őket: ez igen! Ezt a sokak tetszését megnyerő kis „gazdasá­got” mutatjuk most be. A kísérleti telep az orosházi Üj Élet területén van, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium szak­középiskolai osztályai művelik, a telep vezetője pedig Zatykó Sán­dor tanár. Második éve, hogy e kísérleti telep régi gondolata a tsz vezetőinek és tagságának meg­értő hozzájárulásával megvalósul­hatott. Azóta nemcsak az iskola, de a szövetkezetiek is örülnek neki. A kísérleti telep munkája tudniillik azonkívül, hogy a tanu­lóknak kísérleti lehetőséget nyújt, arra is hivatott, hogy segítségére legyen a szövetkezetnek azon nö­vényeik kiválasztásában, amelyek az adott viszonyok között a leg- hálásabb termést adják. Érdemes megismerni a kísérleti telepet és a köré csoportosuló gondolatokat, hiszen ilyen jellegű törekvés ilyen szép megvalósulásával messze környéken nem találkozunk. A HÜSZHOLDAS terület négy részre van osztva. A művelés el­ve a négyes vetésforgó. A forgón kívüli táblán van a kísérleti te­lep és az agrobotanikai kert. A művelt részek határán túl két hold úgynevezett romboló terület van, ami alkalmas arra is, hogy a tanulók itt gyakorolják a gépi munkákat. A terület megművelé­Vasárnap a dévaványai terményraktár előtt I I motorozunk I felé ________I Szulyó Ger­g ellyel, a megyei gabona­felvásárló és feldolgozó vál­lalat gyomai járási kirendelt­ségének vezetőjével. Gyomén is volt terményátvétel vasárnap reggel 6 órától, de a kirendelt­ségvezető azt mondta: feltétlen át kell menjen Dévaványára, mert ott már csaknem megtelt a ren­delkezésre álló két 100—100 va- gonos raktár, s rövidesen megte­lik a rizsihántoló tárolóhelye is, ezért újabb raktározási lehetőség után kell nézni. Elkísértem útjára. Az út két oldalán lévő gabonatáblákban itt is, ott is dolgoznak. Működnek az esőztető öntözőberendezések is a cukorrépában. A dévaványai Aranykalász Tsz egyik búzaföld­jén négy kombájn dolgozik. De dolgoznak a tsz központjában lé­vő kombájnszérűn is. A terményraktár előtt éppen a dévaványai Lenin Tsz egyik uni­verzális gépe áll két pótkocsival, amelyről Gyuricza István, Faragó Éllek és társaik rakodják lefele a búzával telt zsákokat. Egyiknek is, másiknak is több napi borosta feketéllik az arcán. Lendületes, gyors mozgásukból, ahogy a mér­legre, majd onnan a garat szájá­hoz helyezik a zsákokat, nem látszik fáradtság. Aztán csakha­mar kiderül az igazság. I KÍ ® I és hol van? — kér- traktoros | deztem, miután el­mondták, hogy a Lenin Tsz-ben is dolgoznak ma a kombájnok, két cséplőszekrénnyel tisztítják a magot, s hogy az eddigieknél jobbnak mutatkozik a termés. — Lepihent, mert csak olyan­kor van egy kis ideje aludni, amíg mi lerakodunk — magyaráz­za Gyuricza István. — Mi is szí­vesen pihennénk. Négy hét óta nincs se szombat délutánunk, se vasárnapunk. Ráadásul minden másnap éjjel is dolgozunk: azok­tól a kombájnoktól hordjuk be­felé a gabonát, amelyek egyene­sen zsákba csépelnek. Hát igen, meg kell dolgozni a kenyérnekvalóért. Az ősszel a ve­tés idején is hasonló volt a hely­zet: éjjel-nappal, hétköznap és vasárnap is dolgoztak, akiknek erejük volt hozzá. A cséplés azt bizonyítja, érdemes volt, mert ed­dig a dévaványai Lenin Tsz-ben sem ömlött annyi gabona a zsák­ba, mipt az idén. I fimig • rakodóival beszél- 3 pÓtkOCSi | getünk, 5 lovasfogat sorakozik a raktár elé. A dévavá­nyai G.ábor Áron Tsz búzáját hozták. — Hordjuk mi gépjárművekkel is, legalább öttel-hattal — mond­ja Fekete Zsigmond. —•„ De hát sok a szállítanivaló, s ezért hét­köznap is, vasárnap is nyolc-tíz fogattal is hordjuk. Mindennap reggel 5 órakor kezdjük, s este 7—8 órakor fejezzük be. Be is ho­zunk vagy ezer zsákot naponta a lovakkal. Hozzák, hordják a gabonát, de immár a második magtár is meg­telik. Hova tárolnak ezután? Szu­lyó Gergely kirendeltségvezető el­mondja, hogy jövőre épül két 32x18-as szín, amelyekben 200 va­gon gabonát tudnak majd tárolni. Dékány Kálmán raktáros viszont azt mondja, hogy az még csak terv, abban nem lehet tárolni, ezért felkutatja a lehetőségeket. Valószínűleg megkapják zsákos árunak az autóbuszgarázst, s még néhány helyiséget. I Kell | a raktárterület, mert egymaga a 3 dévavá­nyai termelőszövetkezet 216 va­gon gabonára kötött szállítási szerződést, mindössze 24 vagonnal kevesebbre, mint amennyire ta­valy a járás valamennyi termelő- szövetkezetei szerződtek. Az Idén/ a járás többi termelőszövetkezetei/ is kitettek magukért: 810 vagon gabona szállítására szerződ teki Eddig a járás községeiben levf hét átvevőhelyre több mint 600 vagon terményt szállítottak be. Ecsegfalván és Endrőd—Nagy la­poson egyenesen vagonba rakták az átadott terményt. A nagylaposi Űj Barázda Tsz ezért szállított elsőnek gabonát Budapestre, de a járásban elsőnek teljesítette 54 vagonos szerződéses kötelezettsé­gét is. A többi szövetkezetek is mind gyorsabb ütemben szállít­ják befelé a gabonát. Vasárnap reggel 6 órától a hunyai Hunyadi 12, a gyomai Győzelem 5, a gyo­mai Dózsa Tsz pedig 4 vagon ga­bonát adott át. Gyomén nincs raktárhiány, annak ellenére, hogy három, egyenként 100 vagon ga­bona befogadására alkalmas, kö­rülfalazott szín teteje még csak most készül. K. I. sének gépi részét egyébként a tsz végzi. De marad bőven munka a gazdászjelölteknek is, hiszen a te­leljen a kézzel végzett munka a több. Ez természetes, hiszen a kísérleteknek pontos és egyenle­tes, azonos eljárásokkal tudnak csak megfelelni. Az egész telep elrendezése mértani pontosságú, ugyanígy egy-egy kisebb egységen belül az ott élő növények elren­dezése centiméterre megfelel az előírt kívánalmaknak. A kísérletezés alá vett növény­fajtákat a helyi éghajlati és talaj­viszonyoknak megfelelően úgy válogatták össze, hogy — mint már az előzőekből kitűnt — az a nagyüzemi termelés gyakorlatát segíteni tudja A gabonaneműe- ken kívül vidékünk legfőbb ter­ménye a kukorica. A különféle fajtájú (Mv—1, Mv—5, Mv—18, Szegedi—71 stb.) kukoricákkal faj­takísérlet és tőszámkísérlet folyik, melynek célja, hogy megállapít­sák: melyik az a fajta, amelyik a vidék adottságának a legjobban megfelel, a legnagyob termést ad­ja. Az egyes fajták különféle tér­állásban (70x40, 70x30 cm, stb.) nyolc ismétlésben szerepelnek, hogy a talajban előforduló minő­ségi különbözőségek kiegyenlítőd­jenek, és megmutassák a kísérleti sávok, hogy milyen tőszám adja a legnagyobb termést. A múlt évi eredmények szerint az a legjobb módszer, ha egy- és kéttövű sorok váltakoznak (17 000 tő/kat. hold). Az ilyen terület 4—5 mázsával több termést adott, mint a 23 000 tőszámú. Nagyon fontos kísérleti téma a korai kukoricafajták vizs­gálata, mert ha utána vetni akar­nak, idő kell a talajmunkák el­végzésére. Itt az a feladat, hogy kiválasszák, melyik az a fajta, amelyik megközelíti vagy eléri a kései fajták terméseredményét. VIDÉKÜNK fontos terménye a cukorrépa is. Az országban legjob­ban bevált hét fajtán vizsgálják, ugyancsak nyolc ismétlésben, hogy melyik fajta felel meg a vi­dék jellegének. Az elmúlt évi kí­sérletek azt mutatják, hogy az egyes fajták terméseredménye kö­zött teljesen azonos természeti adottságok és agrotechnikai fel­tételek mellett 50—55 mázsa kü­elősegíti. Mindemellett igen kifi­zetődő takarmány, mert nagy ter­méshozama van. A múlt évi kí­sérletek eredménye 450 mázsa körül volt holdanként. A már említett növényeken kí­vül a forgóban még lucernát is termelnek — kapás és gabona- sortávolságra vetve —, hol öntö­zéses eljárással kísérletezik ki. hogy milyen módon lehet a leg­célszerűbben a vidék állattenyész tő gazdaságait több takarmány- anyaghoz juttatni. Nem érdekte­len elmondani, hogy az öntözést a jövő évtől kezdve az úgyneve­zett „orosházi rendszerű csőkutas’' módszerrel végzik, amit éppen Zatykó Sándor tanár úr talált fel. még 1925-ben, és amely öntözési mód 1927-ben már általános voü Orosházán és környékén. (Érdé kés, hogy Bácskában két évvel ezelőtt kapott elismerést ugyan­ennek az öntözési módszernek r „feltalálója”!) A KÍSÉRLETI TELEP mellet nagyon fontos szerepe van a kí­sérletezésben a 400 négyszögöles agrobotanikai kertnek. Ezzel az b cél, hogy az ifjúság a monoku! túrás termelési rendszer melleti megismerjen a mezőgazdaságban termelt minden olyan növényt, amelynek a termelése különböző viszonyok és táji adottságok mel­lett indokolt. Ez azért lényeges, mert hiszen a végző növendékek az ország bármely részére kerül­hetnek. Tekintve, hogy a szakkö zépiskolai osztályok elsősorban szarvasmarha-tenyésztésre specia­lizálódnak, ennek megfelelőé»' folytatnak kísérleteket az agrobo tanikai kertben is. A rét- és lege lőkísérletek mellett (28 fajta szá las aljfüvet láthatunk!) nagy gon­dot fordítanak a különféle ta­karmánykeverékek vizsgálatára. Emellett 12 fajta pillangós takar­mánynövényt, zöddtrágyanövényí stb. termelnek. Felsorolásunk azonban megközelítően sem tel­jes. Célunk piem is az volt, ha­nem, hogy áttekintést adjunk, be­mutassuk ezt a valóban mintasze­rű kísérleti telepet, amely szép megvalósulása az élet és az iskola kapcsolatának. A TANULÓK most nyári sza­badságra mentek. A munkákat úgy időzítették, hogy ekkorra min­Kombájnnal aratnak a szakközépiskolások. lönbség is van. A gazdaság szá­mára ez is hasznos kísérleti ered­mény volt. Ugyancsak kísérletek folynak a takarmányrépával is. Zatykó tanár úr elmondja, hogy az utóbbi években meglehetősen elhanyagolták a gazdaságok a ta­karmányrépa termelését, pedig — különösen a szarvasmarha takar­mányozásában— nehezen nélkülöz­hető. Azonkívül ugyanis, hogy vitamintartalma jó, kitűnő étren­di hatása is van, és a mellékta­karmányok hasznosítását is jól dent elvégezzenek. Mindent tisz­tán találunk a tsz-telepen, a ga­bonát learatták; nyugodtan pihen­hetnek. Amikor gratulálunk Zatykó ta­nár únak és tanítványainak a szép munkáért, azt is kívánjuk, hogy minél többen keressék fel őket, és minél többen hasznosít­sák azokat a tapasztalatokat, me­lyeket szereztek, minél többen ér­jenek el olyan szép eredményeket, amilyeneket ők elértek. Beck Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom