Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA MM. JŰLIUS 19., VASÁRNAP Ara 80 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM I tanácstagok tevékenysége Békés megyében | Kora reggeltél sötétedésig dolgozik Varga Albert cséplobrigádja | Család—otthon | Sport Ülést tartott a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága Szombaton délelőtt ülést tartott a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága. Első napirendi pont­ként a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem egyéves munkájá­ról készített jelentést elemezte, majd az új oktatási év előkészü­leteivel foglalkozott. Ezt követően a munkásőrséggel kapcsolatos párthatározat végrehajtásának ál­lásáról tájékozódott, majd beje­lentéseket tárgyalt. K Hajráznak a kombájnosok Serfőző István megelőzte Szelezsán Pétert Az állami gazdaságok komba j- nosainak versenyében sokáig Sze­lezsán Péter vezetett. A napok­ban azonban ugyanabban a gaz­daságban, a bánkútiban, Serfőző István kombájnos megelőzte! Sze­lezsán Péter 5307 mázsás teljesít­ményével szemben 5315 mázsás teljesítményt ért el. A megye ál­lami gazdaságainak kombájnosai közül harmadik Pecsenya János, a szarvasi ÖRKI dolgozója 4850 má­zsás eredménnyel. Egy hét alatt több, mint ezer mázsával növelte teljesítményét. Kiváló eredményt ért él Nagy János is, a Felsőnyomási Állami Gazdaságban: a július 15-i jelen­tés szerint 3796 mázsa volt a tel­jesítménye, a legutóbbi jelentés szerint viszont 4796. A többi álla­mi gazdasági kombájnosok telje­sítménye az alábbi: Molnár Sán­dor (ÖRKI) 4345, Zahorán György (Felsőnyomás) 4128, Vízi István (ÖRKI) 4156 mázsa gabona beta­karítása, A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban továbbra is Mátyás Mihály vezet 3719 mázsás teljesít­ménnyel. A további sorrend: Sza­bó József, Sármai Márton, Hargi­tai Pál. Egyre nagyobb ütemű a gabonafelvásárlás A múlt hét derekától kezdve egyre látogató btabbak megyénk­ben a gabonáiéi vásár] 6 telepek. A békéscsabai kirendeltség — ide­tartozik a gyulai járás is — egy nap alatt 93 vagon gabonát vá­sárolt fel. Általában megyénk termelőszövetkezeteiből 400—450 vagon gabona érkezik kora reg­geltől késő estig a gabonafelvá­sárló és feldolgozó vállalat ki­rendeltségeire. A felvásárló szer­vek gondoskodtak megfelelő rak- tárférőhelyről és a raktárak gé­pesítéséről. A megye csaknem mindegyik raktárát ellátták vala­milyen technikai berendezéssel, hogy a gabona betárolását köny- nyífcsék. Ily módon napi ezer va­gon gabonát is könnyedén át tud­nak venni a felvásárlással fog­lalkozó szervek; A gabona minősége rendkívül változó. Előfordul 68—70 fajsú­lyú is. Nyilvánvaló, a szélsőséges időjárás okozza a minőségben fel­lelhető eltolódásokat. Gyakorta előfordul az js, hogy a gabona |a kombájnszérűn megázik. A mi- hőséget ez is rontja. A szövet­kezetek jó része már igénybe ve­szi a malomipari vállalat szárító üzemeit; A termelőszövetkezetek egy ré­sze terven felüli búzatermést ta­karít be. A békési járás'közös gazdaságai a terven felüli termést az államnak adják el. Július 17- ig 210 vagon gabona eladására kö­töttek pótszerződést a terményfel­vásárló és feldolgozó vállalattal. Hétfőn megkezdődik a kender aratása megyénkben Kedvezett az időjárás ebben az évben*a kendernek. Helyenként, többek között a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaságban, a kamuti Kos­suthban és Békében, a sarkadi Le­ninben és a geszti Egyetértésben holdanként 40 mázsán felüli át­lagtermés ígérkezik. A becslések szerint az egész megyében 5—6 mázsával magasabbnak mutatko­zik az átlagtermés, rant az utób­bi 2—3 évben. A kendertermés betakarításá­hoz nagy az előkészület, sőt a Fel­sőnyomási Állami Gazdaságban hétfőn már meg is kezdik az ara­tást. A központi szervek 12 új és használt ZsK—1-es és 2-es kender­vágót adtak a megye gazdaságai számára. Ezekkel együtt most már 46 kendervágóval rendelkeznek a mintegy 11 ezer hold termés beta­karításához. „1)41 ~ .. A Sarkadi Kendergyár körzeti felelősei szerint helyenként eddig még háttérbe szorult a kender be­takarítására való felkészülés. Né­hány kombájn még javítatlanul áll egyik-másik gépállomáson. Most már itt az ideje, hogy a ter­melőszövetkezetek sürgessék a kendervágók mielőbbi kijavítását. Ha ugyanis azt akarják, hogy ide­jében és jó minőségben takarítsák le, s minél több kenderért kapják meg az első osztályúért járó 180 forintot és plusz 10 forint lombo- zási díjat, akkor nem késleked­hetnek. Nemcsak saját érdekük, de a népgazdaság érdekei miatt sem, hiszen például a Sarkadi Ken­dergyér évenként feldolgozott ken­dermennyiségének mintegy 80 szá­zalékát külföldre exportálják ke- I reskedelmi szerveink. Az idegenforgalom időszerű kérdéseiről, az életbeléptetett újabb kedvezményekről az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője nyilatkozott dr. Vitéz András, Dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőbe az idegenforgalom időszerű kér­déseiről, az első félévi tapasztala­tokról és a várható intézkedések­ről nyilatkozott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának. — Kielégítően növek- szik-e idegenforgalmunk? *— Véleményem szerint kielégí­tően. Az a célunk, hogy minél több külföldi látogasson el hoz­zánk, ismerje meg hazánkat, s tőlünk is mind nagyobb számban utazzanak a közeli és távolabbi országokba. E politikának meg­felelően egyre szélesebbre tárjuk „kapuinkat”. Az elmúlt években kormányunk számos intézkedést tett, amelyek mind a nemzetközi turistaforgalom növelését ered­ményezték. íme a forgalom nö­vekedésére néhány jellemző adat: 1956-ban 124 202, 1963-ban 584 68Ö, az év első hat hónapjában pedig 364 664 külföldi vendéget fogad­tunk. Egész évre előreláthatólag elérjük a 800 ezer főt. A kiuta­zók száma még ennél is gyorsab­ban emelkedett, ez év első felé­ben már több mint félmillió ma­gyar állampolgár járt külföldön. Idegenforgalmi bevételeink a terv szerint növekednek. Közvetlen bevételünk ez évben 50 százalék­kal volt nagyobb, mint az elmúlt óv hasonló időszakában. Az ered­mények tehát jobbak a vártnál, a tervezettnél. Esetenként talál­kozunk még olyan hibákkal, ame­lyeknek a jövőben nem szabad előfordulniuk. — Mik ezek a hibák? — Állandóan azt hangoztatjuk, hogy az idegenforgalom fellendí­tésének kulcskérdése a szálloda- kapacitás növelése és jó kihasz­nálása. A szállodakapacitás évről évre nő. Az elmúlt hetekben azon. ban a balatoni szállodák kihasz­náltsága nem haladta meg a 60— 70 százalékot. Ezt a kérdést ala­posan megvizsgáltuk, kerestük a magyarázatot, hogy hol követtünk el hibát, hiszen eddig mindig szállodai ázobahiány volt, s az igények jelentős részét nem tud­tuk kielégíteni. Az IBÚSZ több száz külföldi utazási irodával áll összeköttetésben, ezekkel még az elmúlt év végén szerződéseket kö­tött, s tavasszal úgy láttuk, hogy június elejétől valamennyi bala­toni szállodában „telt ház” lesz. Ezért az érdeklődők egy részét idegenforgalmi szerveink kényte­lenek voltak elutasítani. A ked­vezőtlen időjárás következtében azonban a külföldi utazási iro­dák szinte az utolsó pillanatban lemondták a lefoglalt helyeket.* \z első hiba: az a rossz gyakor­it, amely lehetővé teszi az ilyen ;ésői lemondásokat. A másik hi- l ba; az IBUSZ nem ellenőrizte, hogy a kért kontingenseket való­ban kihasználják és eladják-e a partner külföldi irodák. Az elkö­vetkező heteket illetően intézke­dések történtek és jelenleg a szál­lodai kapacitás kihasználása már biztosítva van. A mostani eset ta­nulságos, felül kell vizsgálni a jelenlegi szerződéseket s az ide­jétmúlt feltételeket meg kell vál­toztatni. Az idegenforgalomban ugyanis a gyorsaság, a jó üzlet- politika és a rugalmasság nélkü­lözhetetlen. Meg kell állapítani, hogy a kötetlenebb (IBUSZ-oh kívüli) magánutazások lehetősé­gének biztosítása helyes volt és ezen nem kell változtatni. Bár ez az új utazási lehetőség való­ban okozott pillanatnyi nehézsé­geket, de ezek csak átmenetiek és gyorsan kiküszöbölhetők. — Az egyénileg külföldre uta­zók segítését alapvető kötelessé­geink közé soroljuk. Az IBUSZ az elmúlt hetekben ennek érde­kében több intézkedést tett, ma már segítenek a vízumok meg­szerzésében, a szobák lefoglalásá­ban és a vasúti, valamint a repü­lőjegyek biztosításában is. Meg kell azonban mondanunk, az IBUSZ-irodák döntő többsége túl­zsúfolt, ezért sokat kell várakoz­niuk az utazóknak, s ebből kifo­lyólag gyakran nem kapják meg a kellő felvilágosítást, segítséget A jövőben új IBUSZ-irodákat kell nyitni. A propaganda sem ki­elégítő, a kiadványok gyakran csak megkésve jelennek meg. Ke­vés az olyan tájékoztató, amely a külföldre utazó magyaroknak ad segítséget. A Magyarországra utazók tájékoztatása sem elég gyors és megfelelő: ezen a terü­leten a jövőben jelentős javulás­ra van szükség. ^ — A főszezon ezekben a napokban kezdődött meg. Hogyan készültek fel az első félévinél is várhatóan nagyobb ide­genforgalom lebonyolítá- sára? — A forgalom gyors növekedésé­re jellemző, hogy júliusban és au­gusztusban előreláthatólag több vendéget fogadunk majd, mint 1959-ben az egész év folyamán. Áz idegenforgalmi célokat szol­gáló beruházások döntő többségét már az elmúlt hetekben, hóna­pokban átadták. A Balaton-part fejlesztésére például az idén is több millió forintot biztosított a népgazdaság. A siker most már elsősorban a kereskedelem, a vendéglátóipar, a közlekedés, az idegenforgalom dolgozóin múlik. Számunkra ez az év fordulópon­tot jelent: 1964-et a vizsga esz­tendejének tekintjük. Ha a hoz-. 7-ánk látogató külföldiek kedvezői tapasztalatokkal térnek haza, s otthon elmondhatják, hogy jói érezték magukat és igazi „ma­gyaros” vendéglátásban volt ré­szük, ©z nekünk a legjobb propa­ganda s egyben azt is jelenti, hogy a jövőben még többen jön­nek el hozzánk. Ezzel hosszú időre megalapozhatják idegen­forgalmunk fejlődését. — Soron következő két legna­gyobb idegenforgalmi , esemé­nyünk: a Szegedi Szabadtéri Játé­kok és a Soproni Hetek. Szegedre 300 ezer vendéget várnak, kétszer annyit, mint tavaly. A város fel­készült vendégei fogadására, az új Tisza-szállóban, a turistaszállók­ban, kollégiumokban és a cam- pingben egyszerre 5 ezer vendég elhelyezését tudják biztosítani. A jugoszláv és a román illetékes szerveknek felajánlottuk, hogy az általuk meghatározott és kiadott útiokmányokkal Szegedre érkező turistáiknak a határon adunk ki beutazási engedélyeket. A jugo­szláv hatóságok hivatalosan közöl­ték, hogy a Szegedi Szabadtéri Já­tékok idején jugoszláv állampolgá­rok egyszerűsített eljárással kap­hatnak útlevelet a jugoszláv ható­ságoktól Szeged meglátogatása céljára. A beutazóknak a magyar szervek a határon állítanak ki be­utazási engedélyeket, amelyek két­napos tartózkodást tesznek lehető­vé. Sopron tavaly — az ünnepi hetek idején — 35 ezer látogatót fogadott a szomszédos Ausztriából. Kormányzatunk az idén Sopron­ban, Kőszegen és Szombathelyen újabb intézkedéseket léptetett életbe. Sopronban és Kőszegen jú­nius 15-től szeptember 15-ig a ha­táron adjuk ki a vízumokat. Az elmúlt napokban újabb vámköny- nyítéseket vezettünk be és lehető­vé tesszük, hogy az Ausztriából érkező vendégek a 24 órai tartóz­kodás helyett hétköznapokon 18 óra utáni beutazás esetén másnap éjfélig, szombaton 14 óra utáni be­utazás esetén pedig vasárnap éj­félig maradhassanak. Így a beuta­zók lényegében ugyanazzal a ví­zummal az egész víkendet itt tölt­hetik. Továbbá egyszerűsítés az is, hogy a külföldiek Sopronban, Kő­szegen vagy Szombathelyen 150 forintnak megfelelő schilling be­fizetése esetén további 24 órás tar­tózkodási engedély hosszabbítást is kaphatnak az idegenforgalmi hi­vatalokban. i — A Csehszlovákia és Magyar- ország között létrejött megállapo­dások, a vízumkényszer eltörlése, a „betétlapos” utazás máris érez­teti kedvező hatását: az első 6 hó­napban több mint 190 ezer vendé­get fogadtunk Csehszlovákiából, ahova tőlünk mintegy 400 ezren (Folytatás a 2, gidaion)

Next

/
Oldalképek
Tartalom