Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

BÉKÉS MEGYEI\ Világ proletárjai, egyesüljetekJ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. JÜLIUS 1„ SZERDA Ára 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Emberség vagy ami ennél is több | Nem lehet közömbös | A megyei I. osztály eredményei | Békekölcsön-sorsolás | Erős éjszakai lehűlés Napirenden: az üzemi demokrácia fejlődése Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Megkezdődtek a norvég—szovjet tárgyalások Az őszinte szó Nem először állapítjuk meg, de a most lezajlott kétnapos ország- gyűlési ülésszak még szemlélte- tőbben bizonyította, hogy parla­mentünk tanácskozásai egyre cél­tudatosabbak. Ha a most zárult ülésszak stílusát, tanácskozási módszerét röviden jellemezni alfamánk, talán legtalálóbban azt mondhatnánk, hogy a tanácsko­zások az őszinte szó és a munka jegyében folytak. A miniszteri re­ferátumokat csak úgy, mint a képviselőd hozzászólásokat vagy az interpellációkat s az azokra adott válaszokat a frázismentes­ség, a tárgyilagos, őszinte, de ugyanakkor konstruktív hang, va­lamifajta olyan szenvedélyesség jellemezte, amit talán szocialista ügyszeretetnek nevezhetnénk. A postai törvényjavaslat vitája például nemcsak a posta eddigi szép fejlődésének, eredményeinek a felmérésére, hanem a fogyaté­kosságok, a „fehér foltok” szám­bavételére is szolgált. Több kép­viselő is szóvá tette a távbeszélő- hálózat fejlesztésének elégtelen­ségét. Azt a lehetetlen helyzetet, hogy a nagy építkezéseknél a já­rulékos beruházásokból a postai fejlesztés általában kimarad, hogy gyakran olyan emberek, akiknek foglalkozásuknál, beosztásuknál fogva feltétlenül szükségük lenne telefonra, évek óta nem tudnak hozzájutni. / Ugyanígy, őszintén és tárgyila­gosan, figyelembe véve a lehetősé­geket, de a rejtett tartalékokat is, foglalkozott országgyűlésünk a belkereskedelmi miniszter jelen­tésével s a legfőbb ügyész beszá­molójával. Bizonyos, hogy az igé­nyeknek az utóbbi években bekö­vetkezett rohamos fejlődése egy sor területen „szűk keresztmetsze­tet” teremtett a kereskedelemben, az ellátásban. De nagyon meg­szívlelendő Nyers Rezső elvtárs- nak, a Központi Bizottság titkárá­nak e^zel kapcsolatos felszólalása, melyben a többi között azt mond­ta: „A közvélemény megérti, hogy nem lehet azonnal, vagy rövid időn belül mindenből minden igényt kielégíteni. De ezzel a tü­relemmel sem szabad túlságosan hosszú ideig számolni, mert vég­ső fokon az igények növekedése a szocialista gazdálkodásmódból következik.” S a kereskedelem hibáival, fogyatékosságaival fog­lalkozó felszólalók végül mindazt szorgalmazták, hogy tegyék har- monikusabbá az ipar és a keres­kedelem együttműködését, a la­kosság megnövekedett igényeinek jobb, színvonalasabb kiszolgálása érdekében. Az országgyűlési tanácskozás talán még egy figyelemre méltó vonását érdemes megemlíteni: a képviselők nemcsak ismerik joga­ikat, hanem egyre inkább gyako­rolják is azokat. Az interpelláló képviselők kö­zül többen csak fenntartással fo­gadták el a kapott miniszteri vá­laszokat, utalva arra, hogy egy­Kedden tartotta második ne­gyedévi ülését a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Vas-Witteg Mik­lós, a SZOT alelnöke is. A SZOT XX. kongresszusának határozata alapján a termelési ta­nácskozások hatékonyságáról, az üzemi demokrácia erősödéséről tárgyalt a plénurn. A beszámoló arra keresett választ, hogy mi­képpen sikerült eddig bevonni a munkásokat a termelés irányítá­sába, ellenőrzésébe és mit lehet tenni aktivitástik fokozásáért. Az üzemi demokrácia erősödé­sét fémjelzi az, hogy manapság tartalmasabbak, színvonalasabbak a termelési tanácskozások, mint évekkel ezelőtt. Kiveszőben van az a szemlélet, hogy: egyáltalán miért van szükség termelési ta­nácskozásra, mit beszéljen a veze­tő a dolgozóknak, milyen segítsé­get várhat tőlük? Most már azon van a hangsúly, hogy a rendszere, sen megtartott tanácskozások hasznosságát hogyan lehet és mi­vel lehet fokozni. Mindenekelőtt a műszaki konferenciák alapos előkészítése az első lépés. Ezekre a konferenciákra a középvezetők egy részét is meg kell hívni, hogy jobban készíthessék fel társaikat, beosztottjaikat a hallottak alap­ján a termelési tanácskozásra. Bebizonyosodott, hogy a kis ter­melési tanácskozások — üzemré­szekben, brigádokban, szakágaza­toknál — eredményesebbek, mint az „ömlesztett”, vállalati szintű nagy összejövetelek. Ahol csakis saját munkaterületük problémái­ról vitázhatnak a dolgozóik, ott élénkebbek, kezdeményezőbbek, kevésbé feszélyezettebbek. A munkások igénylik a vezetők részvételét a tanácskozásokon, igénylik, elvárják panaszuk meg­hallgatását, javaslatukra a reagá­lást és a javaslatok intézéséről való beszámolást a termelési ta­Véget árt a Gyámsági Tanács 31. ülésszaka New York Hétfőn New York-ban befejez­te munkáját az ENSZ Gyámsági Tanácsának 31. ülésszaka. Az ülésszakon, amelyen ,Űj-Guinea, Nauru és a csendes-óceáni szi­getek helyzetét vizsgálták, nem született semmilyen eredmény a gyarmati népek függetlenségét célzó közgyűlési nyilatkozatok valóra váltására. Az ülésszak vitája során a mechanikus többség elvetette a Pápua és XJj-Guinea (territórium nácskozásokosn. Hogy a munkások észrevételei ne sikkadjanak el, azokat jegyzőkönyvbe kell rögzí­teni mindenütt és intézkedni kell gyors megvizsgálásukról. A jövőben többet szükséges fog­lalkozni a tanácskozásokon a ter­melékenységgel, a költségekkel, a munkafegyelemmel, az üzemszer­vezéssel, munkaversennyel. A dolgozókat előre kell tájékoztatni — napokkal — a tanácskozás na­pirendi pontjairól, hogy alaposan felkészülhessenek. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa jelezte, hogy a szakszerve­zeti bizottságoknak az eddiginél jóval többet kell törődni a hibák kijavításával. A dolgozók érdek­telensége, közömbössége csakis ak­kor szűnik meg, ha a termelési tanácskozásokon a beszámoló az általánosságok és számadatok he­lyett önkritikusan értékeli az el­telt tervidőszak eredményeit, nyíl­tan elemzi a vezetők és dolgozók kapcsolatát Az SZMT javasolta, hogy a ter­melési agitáció javításáért a szak- szervezeti bizottságok a termelési tanácskozásokat megelőzve (a műszaki konferenciák után) tartsanak bizalmi értekezleteket. Ezzel növelni tudják a bizalmiak Oslo. Kiss Csaba, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Kedden délelőtt megkezdődtek a norvég—szovjet tárgyalások. A megbeszéléseken Hruscsovon és Gerhardsenen kívül részt vesz a két ország külügyminisztere, Gro- miko és Lange, valamint számos szakértő. Lapjelentések szerint el­sősorban a két ország kereskedel­mi és kulturális kapcsolatai állnak majd előtérben, de természete­sen szó lesz a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről is. Hruscsov, mint ismeretes, már Dániában hangsúlyozta, az adott körülmé­nyek között a Szovjetunió nem Berlin Mint ismeretes, a bonni vezető körök provokatív módon Nyugat- Berlin.be hívták össze a nyugatné­met parlament bővített elnökvá­lasztó testületét, a Bundes­kívánja a NATO-ban részt vevő skandináv államoktól azt, hogy kilépjenek a szervezetből s ezt a kérdést az általános és teljes le­szerelés, illetve a NATO és a Varsói Szerződés szervezetei kö­zötti megnemtámadási egyezmény keretein belül találja megoldható­nak. A délelőtti politikai tárgyalások befejeztével Hruscsov „ az oslói Grand Hotelben ebédet adott Ger- hardsen tiszteletére. Délután részt vett az oslói városi tanács fogadá­sán, este pedig beszédet mondott a norvég külügyi intézetben. Hétfőn este amerikai katonai repülőgépen az újraválasztandó Lübke nyugatnémet elnök meg is érkezett a frontvárosba, nem sok­kal később pedig Erhard kancel­lár és elődje, Adenauer gépe szállt le a tempelhofi repülőtéren. (MTI) £y adott kérdésben nagyobb fe lősséget várnak el az illető mi­sztériumtól, annak vezetőitől. és ENSZ-gyámság a Csendes-óce­ánban) népe függetlenségét és ön- rendelkezését célzó szovjet hatá­rozat-tervezetet. (MTI) önállóságát, érvelő képességét. versammlungot Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat „Delta” elnevezésű új típusú tv-készülékét a leg­modernebb vevőcsövékkel, emlékeztető egységgel — minden csatornát csak egyszer kell be­állítani — szerelték fel. Bekapcsolása után automata rendszer biztosítja a kép és a hang egy­idejű megjelenését, illetve megszólaltatását. Szögletes képernyőjének mérete mindkét irány­ban 30—30 mm-rel nagyobb, mint a Magyarországon eddig gyártott készülékeké. A tetszetős ki­vitelű készülék sorozatgyártását megkezdték. Lübke, Erhard és Adenauer Nyugat-Berlinben

Next

/
Oldalképek
Tartalom