Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-13 / 137. szám
»64. június 13. 5 Szombat Országos könyvtáros eszmecsere Békéscsabán Az irodalom-propaganda módszereit vitatja meg az az országos könyvtáros-megbeszélés, mely június 11-én kezdődött Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A megbeszélést — melyre az ország minden tájáról érkeztek könyvtárosok —• Lipták Pál, a megyei könyvtár Kossuth-dijas vezetője nyitotta meg, majd az egybegyűltek Pelejtei Tibor és Iszlai István, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársainak referátumait hall. gatták meg. A tanácskozás ma, szombaton ér véget. Jól sikerűit asszonytalálkozó A szeghalmi járás termelőszövetkezeti asszonyainak részére jól sikerült találkozót rendezett a nőtanács szerdán Füzesgyarmaton. Az MSZMP községi székhazában nyolcvanan hallgatták érdeklődéssel Ombódi Sándor járási tanács vb-elnökhelyettes beszámolóját az időszerű mezőgazda- sági kérdésekről s az asszonyokra váró feladatokról. Ezután megtekintették az országos hírű Vörös Csillag Tsz határát. A vendégek nagyon meglepődtek azon, hogyan lehet a tízezer holdas határt olyan gyönyörűen rendben tartani, mint amilyet láttak? Háromezer holdnál több a kapálnivaló, mégis gyommentesek a nagytáblák. A választ mindjárt megtalálták, hisz csaknem ezren dolgoztak akkor is a földeken s négyszáznál több asz- szonyt, leány t találtak mezei munkában. Barkőczi Pál tsz-elnök elmondotta, hogy náluk minden évben a nők vállalják a növényápolás zömét. Az üzemi konyha sokat segít abban, hogy gondtalanul dolgozhatnak az asszonyok a mezőn. A tanácskozáson részt vett Zalai György elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és Boros Gáborné, a megyei nőtanács titkára is. — Ary — "■ % A vándorvurslis — Mehet? — Igen! — és egy fiatalember nagy ívben átdobja a kötelet a felállított, eddig még fedetlen fabódé fölött. A kötél egyik végét a tetőfedő ponyvához köti, az átrepülő másikat pedig húzni kezdik. Lassan fedelet kap a tákolmány, felcsúszik rá a ponyva, mélynek útját lentről a földről egy jó négyméteres farúddal egyengetik. Aztán kalapács csattogása hallatszik, felkerül a tábla: „Céllövölde”, 9 az előbbi kusza összevisz- szaság helyén csaknem készen áll a vursli, a kékre festett gurulóutazó lakás, a stúdió, a céllövölde, megannyi szín csíkos keverékét mutatva. Csupán a körhinta alkatrészei fekszenek még egyelőre használt) a/tatlamil a községi tanácsháza előtti téren. Gyomán vagyunk. Ezúttal itt ütött tanyát Gáspár Ferenc, a gyulai születésű vándorvurslis feleségével és kutyájával. Megszólítom, de nehezen áll kötélnek. — Nem tudna máskor jön. ni? Nagy munkában vagyunk, kérem — mondja, aztán elfordul és kiált valamit az egyik építőnek, aki az utolsó szeget veri a céllövölde tartóléoébe. Ezután a feleségének szól, s maga pedig arrébb megy, újabb utasításokat ad, de végül mégis visszajön. Elmondja, hogy 43 éve utazik a vurslival, kószált már az egész országban, Erdélyben is volt, de mostanában csak Békés megyét járja. A századforduló szeptemberének egyik napján született. Azt mondta, az élete egy kész regény, csak a megörökítése hiányzik. Végigjárta a két világháborút, fogságba esett, s most néha nem érti a kutyáját, ha az még a jobb falatoktól is elfordul... — Sok látogatója van általában a vurslinak? — Hát látogató az mindig akad. Erre sétálnak a kíváncsibbak, széjjelnéznek, s elmennek. Mi azonban az olyan érdeklődőket szeretjük, akik vagy célba lőnek, vagy körhintára szállnak. Sőt szív. küldink is van, de már ez sem olyan kapós, mint régebben. Egyre kevesebb a bevételünk. Huszonöt-harminc forint jön össze naponta. Ennyi se mindig, csak akkor, ha jó az idő, s főleg a faluba érkezésünk utáni első napokban. Ha esik, ha hideg az idő, Iá se nyitunk. Minek? g — Mennyi időt töltenek el egyegy községben? — Néhány hetet, s búcsúkon csak egy napot. Most Endrődről jöttünk, ahol négy hétig időztünk. Itt Gyomán hármat terveztünk, bár ahogy múlnak a napok, úgy csökken a bevétel. Költözni kellene, mindig csak bontani, költözni, építeni. Bontani, költözni építeni. Mindig menni kéne, de ki bírja ezt? — panaszosan széttárja két karját, s hangsúlyozza a feltett kérdést. — Megöregedtünk! Időnként a felesége is közbeszól. Kesereg: — Nem megy az üzlet. Megváltoztak a fiatalok, megváltoztak lehetőségeik. A rádió, a televízió, a mozi meg a különféle rendezvények. Inkább azokra járnak, mint hozzánk. Az idősebbek sem nagyon költik nálunk a pénzt. Inkább flancra, porszívóra, mosógépre, fridzsiderre, bútorra gyűjtenék. Soha ilyen módja nem volt a parasztembereknek... — Hála Istennek — hagyja helyben a férje, amit aztán az asszony is megismétel. — Hosszabb útra nem indulnak mostanában? — Nem bizony. Az utazás alatt nincs bevétel. Minden községben körülbelül három napba telik, amíg végzünk a felépítéssel, s ez is nagy kiesés. Meg aztán öregek vagyunk. — Télen mivel foglalkoznak? Erre az asszony válaszol: — Mindig akadnak barátaink, ismerőseink, akik meghívnak disznót vágni. Férjemmel együtt mindketten értjük ezt. Aztán jön a tavasz és elindulunk — fél szemmel a munkásokra figyel, akik alkalmilag segítenék itt. Nézi, miként végzik dolgukat azok, majd a rokonságról beszél, a sógorokról, a három másik vándor- vurslisról vagy ahogy ő mondja: a „népszórakoztatókról”, a „mutatványosokról”. Egész dinasztiát alkotnak, de már kihalófélben van családjukban ez a foglalkozás: fiuk szakmát tanult, motorszerelő és vasesztergályos. Ktsz- ben dolgozik. Ö már nem lesz vándorvurslis, s a dinasztiával együtt lassacskán eltűnik a régirégi foglalkozás is, és egyre ritkábban kiáltják a falvak utcáin a gyerekek, hogy „Nézzétek, megjött a vándorvurslis”! , Vitaszek Zoltán Tizenkilenc ismeretterjesztő előadást tartott az elmúlt hónapban dr. Nagy Gyula múzeumigazgató Orosházán Dr. Nagy Gyulát, az orosházi Szántó Kovács János Múzeum igazgatóját szívesen hívják ismeretterjesztő előadások megtartására, mert készségesen elmegy a várostól távol levő tanyaközpontokba "is, s igen ötletesen válogatja meg a témákat. Az elmúlt hónapokban 19 ismeretterjesztő előadást tartott a városban és a környéken. Beszélt Orosháza történetéről, a Szántó Kovács-féle parasztmozgalmak eseményeiről, a régiségekről, a feltárt középkori sírok tartalmáról és egyéb olyan kérdésről, ami érdekelte a hallgatóságot. Egyébként a Szántó Kovács János Múzeumban a közelmúltban nyílt meg az 1964. év negyedik vándorkiállítása, amely Óceánia- művészetét mutatja be. Gazdag tartalommal jelenik meg a Tükör június I6-i száma. Tokió előtt címmel nyilatkozatot közöl dr. Sír Jenőtől atlétáink olimpiai felkészüléséről. A Szabó család tagjai közül Gizi alakítója, Kiss Manyi szólal meg. Egy falusi forradalmárról rajzolt portrét Salamon Pál. Az öreg parasztokról és a nyugdíjról cikkezik Gulyás Pál. Kaján karikatúra-oldala, képriportok az ügetőről, a százhalombattai építkezésről, színes képriport Kovács Margitról, a világhírű keramikusról, kulturális tükör, tárcanovella, bűnügyi regény, sakk-rovat és keresztrejtvény teszi változatossá a Tükör új számát. A párduc Rossz híre van Szicíliának. A világsajtó ugyanis nem volt rest és alaposan szellőztette a maffia körüli sötét ügyeket. A maffia fő működési területe pedig ma is Szicília. A regényes szigettartomány székhelyén, Palermóban például nyílt utcán gyilkoltak nemrégen is a „tiszteletre méltó társaság” ügynökei. Ruffini bíboros, Palermo érseke azonban nem emiatt ször- nyülködik. A magasrangú egyházi személyiség ugyanis pásztorlevélben tudatta püspökeivel, hogy szeretett szigete ellen ösz- szeesküvést szőttek. Ezen összeesküvés résztvevői pedig a következők: az olasz parlament maffiaellenes vizsgáló bizottsága, a haladó társadalmi szerepet vállaló Danilo Dolci katolikus író és „A párduc”, Tomasi di Lampedusa világhírű regénye. Ök a felelősek az érsek szerint, hogy a szép földdarab híre Tudja-e, —1 az indiánok a sikorbutot — amely a C-vitamin hiányából keletkezik — a fenyő tűleveleivel gyógyítják, amelyben valóban nagy mennyiségű C-vitamin van? — a tuberkulózis a rákbetegséggel ellentétes kór? Orvosi megfigyelés szerint a tuberkulotikusok között igen ritka a rákbetegség — a fagyasztással történő érzéstelenítést a fájdalom enyhítésére a legrégibb korokban is ismerték. Az orvostudomány története megemlíti, hogy mikor Marcus Aurelius Severinus egyik karját le kellett vágni, jégdarabokat tettek a karnak arra a részére, ahol a metszést végrehajtották. Larrey Napoleon fősebésze az Eylau-i csata után hasonló módtehet róla erősen megromlott. A vizsgáló bizottság azért, mert vizsgálatot indított a fényes nappal elkövetett gyilkosságok meg a rendőrök és csendőrök elleni merényletek ügyében. Danilo Dolci azért, mert könyveivel, cikkeivel, éhségsztrájkjaival hívta fel a figyelmet a szicíliai nép nyomorúságos állapotára. És „A párduc” mit vétett? A regény főhőse, Salina herceg már száz évvel ezelőtt bírálta a szicíliaiakat, mondván: sohasem akarnak megjavulni azon egyszerű oknál fogva, hogy tökéleteseknek hiszik magukat. Amint a pásztorlevélböl kitetszik, Ruffini bíboros is igazi szicíliai. Szerinte, tudniillik, nem a maffiások bűnei elítélendők, hanem azok, akik nem hiszik, hogy a maffiások is jó emberek. (todero) hogy... szerrel végzett műtéteket. Mondják, hogy az egyik operált katona, miután kemény fagyban tőből levágták a karját, azonnal lóra ült, és mire Franciaországba érkezett, a hidegben teljesen meggyógyult. — a halak, amelyek minden vízben megtalálhatók és proteinben és vitaminban igen gazdagok, a föld lakosainak táplálásában csupán 1 százalékot foglalnak el, jóllehet a vizek élelem- termelése ugyannyi, mint a földé. — megfigyelték, hogy a lélegzéssel kapcsolatos betegségek 30 százalékkal és az idegbetegségek 6 százalékkal csökkennek azoknál az embereknél, akik sok almát esznek. Az anyag regénye Lélek — idézőjel nélkül Sokáig idézőjelbe tettük a lélek szót, így jelezve, hogy tulajdonképpen nincs. De idézőjel nélkül beszéltünk a psyche, lélek jelentésű görög szót tartalmazó pszichológiáról (lélektan) és pszichiátriáról (lélekgyógyászat). Mi az igazság? Megtévesztő álom Menjünk vissza az őskorba. Meghalt valaki, eltemették, még követ is raktak a sírjára. Napok vagy évek múlva egy ismerőse, rokona látta a holtat. Igaz, hogy csak álmában, de akkor még nem tudtak különbséget tenni az álomképek és a valóság között. Ügy képzelték, hogy az embernek van egy „másik énje”, s ez a halál után is megmarad. Megfelelő tudás hiányában nem gondolhattak arra, hogy a halott nem a valóságban, hanem az álmodó agysejtjeiben „él”, mint emlékkép. A testtől külön létező lélek hitének egyik gyökere ez az elég gyakori álom. A másik, ehhez kapcsolódó gyökér a vallási képzetvilág. Isten halandó testtel és halhatatlan lélekkel teremtette az embert... A működés Ha röviden is, végigkövettük az i anyag lenyűgöző történetét a kő- ; sziklától az agyvelőig. Az emberi agy, a legmagasabbrendű, legbonyolultabb szervezett anyag, hosz- szú fejlődés terméke. A tüdő és az izom is az anyag lassú alkalmazkodásával vált a lélegzés, illetve a mozgás szervévé. A tüdő funkciója a légzés, az izomzaté a mozgás; az idegrendszer és az agy működése a tudat, a lélek; nem ugyanúgy, ez durva vulgarizálás lenne, hanem minőségileg magasabb szinten, hiszen az agykéreg is finomabban szervezett anyag, mint az izom. Egy tranzisztoros rádió alkatrészei alig emlékeztetnek azokra a nyers fémekre, amelyekből készítették. Ha pedig szép zenét hallgatunk a rádióban — vagyis funkcióját, működését érzékeljük — már egyáltalán nen gondolunk a készülék anyagi valóságára. Esetleg csak az elromlott vagy összetört rádió figyelmeztet arra, hogy az anyag elpusztulásával a funkció is megszűnik.' Aki egyszer átgondolja és tisztán látja az anyag és a funkció összefüggését, nem tévedhet ebben az alapvető világnézeti kérdésben. A többlet „Amit lelkinek nevezünk, minden misztikumtól megfosztva Ja- nus-arcúnak tartjuk, olyan egységnek, melyben a „lélektani” az „élettani”-tól elválaszthatatlan, a kettő szétbonthatatlan egész”. Nyíró Gyula professzor határozza meg így tankönyvében anyag és tudat kapcsolatát. Hangsúlyozza a lelki történések minőségileg ma- gasabbrendű jellegét, változását is. A felnőtt lényegében ugyanúgy lélegzik és mozog, mint a csecsemő. A tüdő és az izom funkciója a születéskor kialakult, s az élet végéig minőségében nem változik. A tudat, a lelki működések összessége azonban az egyéni életben is minőségileg változik. Megtanulunk beszélni, logikusan gondolkodni, az ismeretek egész tömegét gyűjtjük. A felnőtt agya hívebben, pontosabban tükrözi a valóságot, mint a gyermeké. Azért ragadtuk ki ezt a mozzanatot a lélek tudományának szinte határtalan birodalmából, mert embervoltunknak ez a legjellemzőbb vonása. Alkalmasak és képesek vagyunk ugyanis arra, hogy a valóságot — és benne magunkat — formáljuk, tudatunkat az igazság „vevőkészülékévé” tegyük. Nem szükséges tehát idézőjelbe tenni a lélek szót; mindaz, amit ez a gazdag fogalom tartalmaz, az anyagban gyökerezik. Gyenes István (Vége)
