Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
m épünk művelődési és kulturális igénye mérhetetlenül megnöveke- dett. A népgazdasági feladatok növekvő feladatai, a korszerű, modem termelési technika, eljárás dörömbölve követeli a magasabb szaktudást, s a kulturális intézményeink, a televízió, a rádió és a sajtó hatása sarkallja dolgozóinkat hiányos műveltségük pótlására, az új tudomá-; nyes, művészeti vívmányok megismerésére. Ez a tény különösképp kiemeli az ismeretterjesztés minőségének a kérdését. Sem a népünk iránti megbecsülés, sem a TIT céljai nem engedik meg, hogy korszerűtlen, a társadalom igényedtől távol álló, öncélú ismereteket terjesszünk, hogy alapos felkészülés nélküli, felszínes előadásokat tartsunk. Az ismeretterjesztés magas színvonalának elgősor- bar a korszerű tematika, a vele egységben lévő korszerű formák, a képzett szakelőadók és a magas szintű szemléltetés biztosítja. Az elmúlt időszakban elértük azt, hogy minden évben a megyei szakosztályok vezetőinek közreműködésével szakonként állítjuk össze a javasolt tématervet. A tematika a társadalmi és az egyén igénye összhangjának a jegyében készül. Megállapítható, hogy a korszerűségre való törekvések sikeresek. Tükrözik az egyes tudományágak összefüggését, kapcsolatát: a témacímek lehetőséget adnak az ismeretek sokoldalú és speciális elemzésére. Tehát a legkülönbözőbb tudományos termelési, művészeti tudásanyag ismertetésére megteremtettük a lehetőséget, a végrehajtása azonban nem minden esetben történt meg a feladatok és a célok egységének a jegyében. A tematikát sok helyen módosít- hataüan, megmerevedett egésznek tekintették, vagy a tematikának kevésbé hatékony, az inkább érdeklődés felkeltésére szánt címeit válogatták ki előadás céljából. |y| egyed szervezetünk * 1 tagsága helyes arányának kibontakzásával egyidőben párhuzamosan nőtt előadásaink színvonala. Ma már előadásaink túlnyomó többségét, zömét szakelőadók tartják. Sajnos, még mindig akadnak olyan előadók, aikik jóhiszemű segíteni akarásból vagy nem kellő önkritikából fakadóan vállalnak és tartanak az ismeretterjesztés nemes és magas szintű feladatával, és nemegyszer megzavarja az ismeretterjesztők iránt kialakult bizalmat és érdeklődést. Számunkra nem közömnem szakterületükhöz tar- és társadalomtudományi ta- tozó előadásokat. Szerem- gozatai és a Békéscsabai cséré, az ilyen úgynevezett Városi Népfront Bizottság- , .beugró’ előadók száma gal közösen szervezett kerü- csekély, tevékenységük leti népfront S2abadakadé_ azonban nem egyeztethető miák Az eldadássoro2aiok és a sokszínű speciális ismeretterjesztő formák is figyelembe vették a különböző rétegeket. A korszerű ismeretterjesztés elengedhetetlen kö- bös, milyen az ismeretter- vetelmónye, vele együtt jár jesztós hatóköre. E kör szé- a korszerű szemléltetés. Ma lességében és mélységében még legáltalánosabb szemvaló kiépítésének fontos léütetési eszköz a fűm. eszközei az ismeretterjesztés Leggyakrabban a tudomá- formái. Az ismeretterjesz- nyos és dokumentumfilme- tés tartalmának pozitív ha- két használják fel. A me- tása csakis a megfelelő, a gyei szemléitető-tárral jó sajátos formákkal való har- kapcsolatot építettünk ki, s ha a TIT javaslatára a rendező szerv igényli, a filmtár rendszerint biztosítja a témához kapcsolódó filmeket. Sajnos, tudományos és dokumentumfilmgyártásunk elmaradt a követelményektől, a korszerű ismeretterjesztő témák szemléltetéséhez nincs megfelelő filmanyag, ezért sok- ’ szór előfordul, hogy a témától távolálló filmet vetítenek le egy-egy ismeret- terjesztő előadás után. Ezért elsősorban korszerű és gazdag tudományos kisfilm- állományra van szükség, valamint a különböző szemléltető eszközökre, dobozokra, táblákra, grafikonokra, stb. is. a mindezek a rendelkezésünkre állnak és 'becsületesen és lelkiismemonikus, egységes kapcsolata útján érhető el. Leggyakrabban alkalmazott forrnék az akadémiák és az előadássorozatok. Alkalmasak az összefüggő ismeret- anyag átadására, ezért hatásfokuk is magasabb. I egismertebbek és legáltalánosabbak a munkásakadémiák és a termelőszövetkezeti akadémiák. Kiemelkedőek a különböző rétegeknek szóló akadémiák: az ifjúsági akadémiák, a belkereskedelmi akadémiák, a nők akadémiái, az ülnök-akadémiák, a tanácstagok akadémiája, a vállalati igazgatók és a főkönyvelők akadémiái, a nevelők akadémiája, az Értelmiségi Klubban évek óta működő képzőművészeti és zenetörténeti akadémiák. Az retesen látja el feladatát egészségügyi akadémiák minden ismeretterjesztő, (Békéscsabán, Orosházán akkor mind jelentős mun- és Szeghalmon az egészség- kát végezhet majd a Tudo- ügyi közópkáderek számé- mányos Ismeretterjesztő rfi tartottuk), a KlOSZ-aka- Társulat, démia természettudományi Dr. Krnpa András Hajdik Antal: Strandvázlat H T. C. Lengyel: A LÁMPA ALATT M éha egészen furcsa ese. *' tek történnek az életben. Vegyük például barátomat, Jimmet. Még nagyon fiaital. Mindig halálosan nyugodt, de kissé bátortalan. Tehát teljesen más, mint a derék fiatalembereknek az a típusa, akikkel szinte naponta történnek különös esetek. Így lassacskán már nem is számítanak különösnek. Egyáltalán nem voltam meglepődve, mikor elmesélte, hogy Los AngeTanyavilág — bomló világ Mocsár Gábor és Taar Ferenc könyve Mostanában mintha rene. szánszát élné a magyar szo_ ciográfia-irodalom. Eddig azonban inkább irodalmi folyóiratainkban olvashat, tunk beszámolókat, vallomásokat barangolások, kutatások tapasztalatairól. Űj könyvünk olyan világba vezeti el olvasóit, amely sokunk előtt szinte ismeretlen vagy valami ősi, paraszvét, nyomasztó kilátásta- lanságát mutatják meg az olvasónak. Itt is van változás. Hogyne volna! Tanyasi parasztgyereket is találunk már az egyetem padjaiban, tanyasi paraszt is hajol már újság fölé, néz meg színdarabot, filmet. Hazánkban közel egymillió ember él a tanyákon. Egymillió ember létforma. ti romantika színes fátyo- jának történelmi sűlyossá- lán keresztül látjuk. Pedig gú problémájáról írnak ízes a tanyavilág, sajnos, nem magyar nyelven és szenve- romantikus. Szürke és ke- délyesen a szerzők. Cáfol- gyetlen. Ma is az, amikor hatatlan tényeket közölnek, pedig a változás ezernyi je- de nem száraz tényeket, lét hordja már magán. Szavukból árad a szocializ- Erről vall Mocsár Gábor mus adta jobb lehetőségek és Taar Ferenc: a ma ta- hite, de a sürgetés is: itt nyavilágának nyűgét, keser. várni nem lehet, itt cselekedni kell, mégpedig gyorsan és hathatósan. A könyv felveti: merre és hogyan tovább? A vita nem újkeletű, s könnyen lehet, hogy a szerzők itt-ott tévednek. Lehet, hogy az ő javaslataik is sántítanak, lehet, hogy javaslataikat olvasva, eszébe jut másoknak jobb megoldás, de ez az ő érdemeiken miit sem fog változtatni: ők bátran és nem szépítve, nem siránkozva, nagy segíteni akarással mutatnak meg egy olyan életformát, amely tarthatatlan a szocialista rendszerben s amelyből éppen ezért el kell indítani a benne élőket kifelé, a fény felé. les belvárosában egy festői kis mexikói utcában találkozott egy bájos lánnyal, „ö” egy nagyon komikus és régimódi utcai lámpa alatt állt. „Valóban elragadó volt a lány”, mondta, „és mellette hirtelen eltűnt szokásos félénkségem és bátortalansá- gom." „Ennek igazán örülök. Épp ideje volt már annak, hogy egyszer túl tudd tenni magad félszegségeden” — válaszoltam. „Hidd el, én még sokkal jobban örülök” folytatta. „Azt hiszem, szerelmes lettem.” Mivel mindig is könnyen váltam szkeptikussá, kételkedtem a dologban. Jim ugyanis olyan lelkesedéssel volt szerelmes, hogy az volt az érzésem, csak fellobba- násról van szó. Ma még óriási lánggal ég, de holnapra már minden átmenet nélkül, hirtelen kialszik, ö azonban kijelentette, hogy amit most érez, az nem hirtelen feüobbanás, hanem valami új, eddig ismeretlen, felemelő érzés. Néhány nap múlva meggyőződhettem arról, hogy tényleg szerelmes lett. Ugyanis felhívott, és boldogan közölte, hogy megnősül. „Azt a lányt veszem el, akivel az alatt a csodálatos lámpa alatt találkoztam.:’ „Lehetséges, hogy komolyan gondolod mindezt?” — kérdeztem még mindig hitetlenül. „Már nem is lehetne komolyabban gondolni” — felelte, „vedd úgy, hogy ezennel meg vagy híva az esküvőre. Már béreltem egy házat. Elég kicsi, de épp elég kettőnknek. Megkértem a városi tanácsot, hogy adják nekünk a kis utcai lámpát. Azt a lámpát, amelyik aló** először találkoztunk.” Rettenetesen meg voltam lepve, összesen annyit tudtam kinyögni, hogy gratulálok és természetesen elmegyek az esküvőre. Nagyon szép, szívhez szóló volt az ünnepség. Miután a vendégek elmentek, sokáig álltak kis lámpájuk alatt, amit a város nászajándékul házuk elé helyeztetett. Így került ez a nagyanyáink korából visszamaradt lámpa a belváros jóval modernebb és kevésbé romantikus neonjai közé. Melegen kezet ráztam velük, s miközben legjobb kívánságaimat fejeztem ki, felnéztem a lámpára. Valóban, megkapóan komikus volt és régies. De azután eszembe jutott, hogy a szerelem fénye is ősrégi, úgy világít még ma is, mint egykor. És így fog világítani ezután is. Örökké így. Ezért csodálatosan szép, épp úgy, mint ez a lámpa. Németből fordította: Árus Erika KÖRÖS TÁJ Minőség az ismeretterjesztésben Tudományos és dokumentumfilm-gyártásunk elmaradt a követelményektől
