Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-13 / 137. szám
WM. június 13. 3 Szombat Csehszlovákiai újdonságok Üj típusú szórófej, amely 36 méteres sugárban öntöz. Súlya mindössze három kilogramm. Múesőztető berendezés, amelyet a Pozsonyi Öntözési Kutató Intézet kísérleti tábláin használnak, azonban alkalmas kertészeti növények öntözésére is. •••••••• Állatorvosok, építészek, állattenyésztők a férőhelyek Június 12-én, pénteken Orosházán állatorvosok, építészek és állattenyésztők cserélték ki véleményeiket a termelőszövetkezetekben lévő állatférőhelyek higiéniájáról. Dr. Kovács Ferenc tanszékvezető egyetemi docens, Staler Róbert okleveles építészmérnök, a Földművelésügyi Minisztérium Építési és Beruházási Igazgatóságának helyettes vezetője tartott előadást az említett témakörből. Megyénk szakemberei közül Szűcs István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának h " ■ r • r • r r I igiemajarol állattenyésztési főelőadója, Arató György, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának építési előadója és dr. Czihe László, a gyomai járás főállatorvosa mondta el véleményét, tapasztalatát. A nagy érdeklődéssel kísért előadásokat az Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társaságának Békés megyei csoportja, továbbá a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének Állategészségügyi Bizottsága szervezte. a kézi aratás gondolatától, mintha húszfokos hideget várnának. Az indok leginkább az, hogy a gazdák zöme idős már. Azonban akadnak még minden szövetkezetben kaszát markolni bíró emberek, legalábbis ezt bizonyították ez év tavaszán is a részibe vágott lucernával, vörösherével és réttel. Pedig azok kaszálása sem könnyebb, s nem is igen tart sokkal rövidebb ideig, mint amennyi kézi aratás vár rájuk. Az aratnivaló sok, a gabonák szépen fejlettek, jó részük már megdőlt, a kombájn és az aratógép pedig kevés még akkor is, ha előveszik, kijavítják és munkába állítják — s ez nagyon is indokolt — a lóvon- tatású aratógépeket is. A gépállomásokon .— legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint — még soha sem láttak olyan lelkiismeretesen hozzá a betakarító gépek javításához, mánt az idén. Szinte mindenütt megerősítették azokat az alkatrészeket, amelyek tavaly leggyakrabban eltörtek, amelyek miatt drága órákat, félnapokat kellett elvesztegetniük tétlenül a kombájnoknak és aratógépeknek. De a leglelkiismeretesebb gépjavítás, a kombájnosok és anrtógépesek nyújtott műszakban való munkája dacára sem lehetséges minden gabonát időre géppel learatni, legfeljebb csak akkor, ha elhúzódik az aratás. Márpedig az rettentő nagy szemveszteséggel járna. Minden józan megfontolás amellett szól, hogy az idén suhogjanak a gabonában a kézi kaszák is, és lehetőleg minél több. Nagy vétek volna kényel- meskedni, a gépekre várni, hiszen a termés jobbnak ígérkezik, mint az utóbbi tíz esztendő bármelyikében. S nemcsak azért, mert kedvezett az időjárás, hanem azért is, mert tavaly ősszel igyekezettől fűtve, határidőre készültek el a magágyak, szakszerű és korai volt a vetés, nagyobbak a műtrágyaadagok. S azért is jobb a terméskilátás, mert még soha sem irtották ki vegyszerrel a gyomot annyi gabonából, mint az idén, A jól szervezett, késedelem nélküli, s a legkisebb szemveszteséggel történő aratás nemcsak az elegendő kenyérnekvalót jelenti dolgozó népünk számára. Az idén — ha nem hagyják a tarlón tönkremenni — eltűnik az évek óta tartó alomszalma-gond is. Természetesen nem szabad megfeledkezni egy pillanatra sem a jövő évi termés nélkülözAz ottlakai emberek rendet? lei jeimet akarnak /%. z ellenőrző bizottság egyik tagja papírlapot lobogtatva sietett az udvarra. A fehér lap, amelyet a kezében tartott, jegyzőkönyv volt, áprilisi keltezésű. Akkor állapították meg, hogy az egyik tsz-gazda tanyája környékén az aprójószág lelegelte a cukorrépát és kárt tett a búzában is. Az ellenőrző bizottság kártérítésre tett javaslatot a jegyzőkönyv záradékában. Akkortájt nemcsak egy ilyen témájú jegyzőkönyvet vettek fel, hanem többet is. Hogy mi lett ezek sorsa, senki sem tudja. Annyi bizonyos, hogy a pusztaottlakai Egyetértés Tsz- ben a szövetkezeti rend és fegyelem helyreállításában az ellenőrző bizottság jól ügyködik. Az élet olyan villanásaiból azonban, mint amilyet Rója Vince, az ellenőrző bizottság egyik tagja is feltárt, az idegen csak valamit sejdíthet. Vajon ebben az aprócska faluban a szövetkezet 2700 holdján, a három növénytermesztési brigádban rendjén mennek-e a dolgok? Csupán az említett egy esetből olyan következtetésre senki sem vállalkozhat, hogy Ottla- kán rendetlenség van, s a szövetkezeti emberek léptan-nyomon megsértik a faluban kialakuló új munkaerkölcsöt. Egyáltalán nem erről van szó. A határban szor- galmaskodó több száz ember azt példázza, hogy itt is rendeződnek a szövetkezettel kapcsolatos korábbi helytelen meglátások. Ma olyan tsz-gazdákat emlegetnek a szorgalmaskodók között, mint Olasz Istvánt is, akit a zárszámadási közgyűlésen igencsak megbíráltak, mert a közös munkából nem vette ki az őt megillető részt. Olasz az idei tavaszon az egyik legszorgalmasabb szövetkezeti gazda lett. Az ellenőrző bizottság a jó akaratú emberekkel azt szeretné, mint amit Rója Vince is penget: minél hamarább gazdaságilag erősödjön meg a tsz, hogy év végén ne ismétlődjön meg a tavalyi eset. Akkor a munkaegység értéke jóval 20 forint alá kerül. Erre az évre 30 forint néhány fillért terveztek, s amint Baráth Lajos, Bíró János és Kerekes György is említette, jól szervezett, fegyelmezett munkával ezt az heteden alapjáról, az aratással párhuzamosan végzendő talajmunkáról sem. Kopogtasson szinte percenként minden sző- 1 vetkezeti gazda, minden kom- bájnos, aratógépes és traktoros lelkiismeretén a jelszó: a gabonát mielőbb magtárba, a szalmát mielőbb kazalba, az ekéket pedig éjjel-nappal a tarlóba. Az időbeni aratás, s az ezzel kapcsolatos minden más munka nagy felelőssége elsősorban a gazdaságok vezetőire hárul. De nem kisebb a gépeket javító szerelők, s a gépekkel arató emberek felelőssége sem. Az előzetes számítás szerint kézi aratásra a kalászosok 24—25 százaléka vár. Ha bármilyen jó lesz is a felkészülés, a gépek kijavítása és csoportosítása a gabonák érése szerint, s ha minden komba j nos és aratógépes úgy igyekszik kezdettől fogva kihasználni a munkára alkalmas perceket, mintha az életük függne tőle, akkor is tanácsos hozzálátni a beérés pillanatában a kiskaszákkal is. És ha lehet, még lelkiismeretesebben, mint a növényápolásban,' amelyről nem tud megyénk minden szövetkezete hibátlan bizonyítványt mutatni. Kukk Imre eredményt az ottlakai földek játszi könnyedséggel adnák, ha a vezetés nagyobb becsvággyal és következetességgel állna helyén. A vezetés valamilyen oknál fogva olykor elnéző, bántóan türelmes. Június 4-én 8—10 tsz-tagnak, akik a cirkot meg a kukoricát még egyszer sem kapálták meg, írásos felszólítást küldtek. Miért ilyen késve s miért éppen írásban keresték fel ezeket az embereket? Az írásos felszólítás idegen az ottlakaiaktól. Szívesebben veszik, ha vitatkozhatnak a maguk dolgán. — Gondolom, Sipiczlki Györgynek és Sipiczki Andrásnak is pirult volna az arca, ha az elnök a mogyoró- és a háztáji föld gyommentességét fülük hallatára veti egybe a vállalt cirokéval meg kukoricáéval. Van az ottlakai emberek egy részében egy egészséges türelmet'- lenség. Ezt éreztetik is azokkal szemben, akik nem előre, hanem visszafelé akarják húzni a közöst. Rója Vince is az egészséges türelmetlenséget vallók közé tartozik. Nyurga termeténél legalább öt- szörte nagyobb az alkotó vágya. Bár az idei tavaszon — tavalyhoz képest — összességében jobban mennek a dolgok, ő most a részletek jobb, magasabb színvonaláért hadakozik. Lelkesen dolgozik, hiszen, ha a 476 tsz-tag meg aj gépjavító állomás is hozzá hasonlóan lelkesedne, akkor néhány éven belül a mezőkovácsházi járás egyik legjobb szövetkezete lehetne a pusztaottlakai. Környezetükben jó példák vannak. A szomszédos medgyesbod- zási Egyetértés egy esztendő alatt — hasonló adottságokkal — a mérleghiányosok közül a jók közé küzdötte magát. Bodzáson a tsz-elnök, a községi tanács elnöke és a párttitkár talpalt is ezért éppen eleget. Baráth Lajosék, Kerekes Györgyék őket dicsérték, amikor mindhármójuk egységes állás- foglalásáról beszéltek. Az ottlakai A tóckomlósi Viharsarok jó hírneve nemcsak a korai primőr áru és a kiváló minőségű vöröshagyma miatt jutott el hazánk határain túlra, az állattenyészvezetésnek — sajnos — ©z igen lényeges gyengéje. A párt, a községi tanács és a tsz vezetői olykor nem egyeztetik kellően álláspontjaikat, pedig a vezetés egysége a kivitelezés sikerénél igen jelentősen latba esik. Volt erre példa a területvállalás elbírálásánál is. Az egység hiánya bizonyos értelemben fáradtá teszi a vezetést. Így azok közül többen, akik a tagság bizalmát bírják, elsősorban nem a közös dolgaival törődnék, hanem egyéni bevételeik növelésével. A szövetkezet élén járó emberek szemléletében itt-ott a hivatalnokoskodás üti fel a fejét. Ez leginkább kifejezésre jut a dolgok intézésében. A vezetők egy része többet törődik á háztáji gazdasággal, mint a közösével. Bár a korábbi évekhez képest igen sok javulás tapasztalható, de ez a sok 1964-ben már kevés. Ahhoz, hogy a szövetkezet ténylegesen elérje a tervezett munkaegységértéket, a vezetésnek célratörőbben kellene a szövetkezet ügyeit intézni. A vezetés hosszabb- rövidebb ideig tartó megnyugvása kellemetlen olyan esetekben, amikor nyilvánvalóan menniük kellene a dolgok után. így volt ez néhány héttel ezelőtt is, amikor körmükre égett a kukorica kulti- vátorozása. A munka elkezdésével két hetet késtek, mert a kovácsházi gépjavító nem tudott kultivá- torkapát szerezni. Azután meggondolták magukat, elmentek a békéscsabai AGROKER-hez és beszerezték a hiányzó felszerelést. Ez a munkába lendülés azonban jó két hétbe került. Jelenleg is küszködnek ehhez hasonló gonddal. A tehergépkocsit és egy traktort is meg kellene javíttatni, de egyelőre nem látnak erre garanciát a gépjavítóban. J^ehezek ezek a gondok. Talán az is a baj, hogy Ottla- ka a járás szóién van, így csak kevésszer jut hozzájuk segítő szándék. Dupsi Károly szágos Mezőgazdasági Kiállításra, ahol többek között bemutatnak egy 5 mázsás hízót, 25 hathónapos és ugyanannyi 7—8 hónapos hízót, több fehérhús tenyészsüldSt, tők is produkálnak kimagasló eredményeket. A napokban 60 extrém minőségű hízott bikát exportáltak Olaszországba s csaknem félmillió forintot kaptak éranyakocát. A kiállításra szánt hízó már túlhaladt a négy mázsán. A Békés megyei AGROKER műtrágya és növényvédőszer osztálya értesíti ügyfeleit, hogy Békéscsaba, Orosházi út 1. alatti raktárában 1964. június 15-től június 20-ig átadó és átvevő leltár miatt az árukiadás szünetel. 98728 Olasz exportra szállított hízott bikákat a tótkomlósi Viharsarok Tsz tűk. Egyébként készülnek az Or-
