Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-09 / 133. szám

1964. június 9. 2 Kedd Kisházi Ödön és Kállai Gyula fogadta a Román Nagy Nemzetgyűlés küldöttségét Walter Ulbricht Omszkba utazott K rasz nft jarszk Walter Ulbricht feleségével és kíséretének tagjaival hétfőn Krasznojarszkból Omszkba utazott repülőgépen. (MTI) Tito Leningrádban Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn a Parlamentben fogadta az Anton Moisescunak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű. lése alelnökének vezetésével ha­A Dobri Dzsurov vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette bol­gár katonai delegáció hétfőn dél­előtt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára látogatott. A vendé­geket Csémi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke is elkísérte. Borbás Máté vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka köszöntőt, te, majd tájékoztatta a küldöttsé­get a katonai tanintézet életéről, oktató munkájáról. Ezt követően a bolgár néphadsereg küldöttei zánkban tartózkodó küldöttségét. A szívélyes légkörben lezajlott találkozásnál jelen volt Vass Ist­vánná, az országgyűlés elnöke és Mihail Rosianu budapesti román nagykövet. (MTI) megtekintettek több bemutató- termet. A látogatás befejezése­ként a vendégek felkeresték az akadémia múzeumát. Itt Beleső Szimov vezérőrnagy a delegáció nevében megköszönte a taninté­zetben kapott tájékoztatást és tolmácsolta a bolgár néphadsereg forró, baráti üdvözletét az akadé­mia tanári karának, hallgatóinak. A bolgár katonai küldöttség délben a finommechanikai vál­lalathoz látogatott el, ahol a de­legáció üzemlátogatáson vett részt. (MTI) Moszkva Hétfőn, Nyikita Hruscsov meg­hívására Leningrádba érkezett Jo. szip Broz Tito, a Jugoszláv Szoci­alista Szövetségi Köztársaság el­nöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, aki elő­zőleg egyhetes hivatalos látoga­tást tett Finnországban. A Hel­sinkiből érkező jugoszláv állam­főt és feleségét, valamint Kocsa Popovics külügyminisztert és a jugoszláv küldöttség többi tagját a leningrádi repülőtéren Nyikita Hruscsov fogadta. Tito elnököt Nyikita Hrus­csov meleg, közvetlen szavakkal köszöntötte. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy Tito elnök minden sta­tisztikai kézikönyv nélkül is ész­reveszi majd a városban végbe­ment óriási változásokat és kelle­mes emlékekkel zárja be ezt a néhány napos leningrádi látoga­tását, remélem, hogy jelenlegi megbeszéléseink is barátiak és hasznosak lesznek — mondotta. Tito elnök orosz nyelven mon­dott válaszéban megköszönte Hruscsov üdvözlő szavait, tolmá­csolta a jugoszláv nép testvéri üdvözletét Leningrád dolgozói­nak. A szovjet és jugoszláv vezetők I ezután autóba ültek és szállásuk- Ira hajtattak. (MTI) Mindenfelől — mindenről ISZTAMBUL Törökországban véget értek a részleges szenátort választások. A választók igen alacsony száza­léka élt szavazati jogával, különö­sen a nagyvárosokban. BOGOTA Vasárnap este Kolumbia több városában bombák robbantak. Sok bank, hivatal és magánlakás meg­rongálódott. ROMA Az olasz—román kereskedelmi tárgyalások befejeztével aláírták az 1964. évre szóló kereskedelmi megállapodást. A megállapodás érteimében a két ország közötti árucsereforgalom körülbelül 94 milliárd lírával emelkedik, azaz az 1963. évihez képest 20 száza­lékos lesz a növekedés. MOSZKVA Patolicsev szovjet külkereske­delmi miniszter hétfőn Moszkvá­A Pravda kommentárja a ciprusi eseményekhez II bolgár katonai küldöttség hétfői látogatásai Budapesten Elvi szempont... 99 99 Kételkedő, de — figyeljük meg! — jókedvű értetleneink tréfát gyártottak a KGST-ből. Mi a gazdasági együttműködés elvi szempontja? „Elviszem, pont...” Magyarán: nincs vita, nincs tovább! Mosolyoghatnánk az igaztalan következtetésen, ha sokan nem vennék nagyon komolyan ezt a valójában féloldalas igazságot. Mert sokan nem akarják tudo­másul venni az igazság másik felét, az „Elhozom, megalkotom, pont...” változatot. Pedig, hogy ilyen is lehet, bizonyítja az aláb­bi két példa. Patinás híradástechnikai gyá­runk, az Orion valamikor hőpa­lackkal kezdte. Azután rádión, televízión keresztül eljutott nap­jainkban a mikrohullámú beren­dezések gyártásáig. A régi gyártmányokat menetközben át­vették vagy átveszik más gyá­rak, az új gyártmányt pedig ki­fejleszti a begyakorlott Orion- törzsgárda. Így adta át a ma­gyar rádióipar — a KGST-n be­lül — néhány rádiófajta gyártá­sát a bolgár iparnak, így adta át az Orion néhány tv-típus gyár­tását Székesfehérvárnak. A fel­szabadult helyen, felszabadult eszközökkel, jó képességű szak­emberekkel pedig megkezdték a mikro-monitorok, követítőállo- mások készítését. (Lásd pl. az Intervízió rendszere.) A lezárult nemzetközi vásáron, noha még ott szerepeltek a kiváló Orion tv-készülékek is, de már nagy si­kert arattak a mikro-berendezé- sefc, a BUDAVOX Külkereske­delmi Vállalatnál megszülettek az első több százezer forintos külföldi megrendelések. A KGST valamennyi tagálla­mának szolgálatában ... Híradást kaptunk egy mező- gazdasági gépgyárból, ócskavas­ba küldik a lófogatú ekék szá­zait, mert nem veszik, nem ke­resik, minden régi szerszámot kiszorít a modern gépesítés. Pél­dául a Vörös Csillag Traktor­gyár már jól ismert D—4K jelű traktora — a lezárult vásár má­sik sztárja, — amely alacsony üzemeltetési költséggel, fokozott vonóerővel segíti a szántást, a tarlóhántást, talajlazítást. Erről a szépvonalúan robosztus, gumi­kerekű traktorról írja a lengyel Agencija Robotnicza hírügynök­ség: „használatával a mezőgazda­sági munkában több technológia megváltoztatására nyílik lehető­És ez a magyar alkotás is a KGST-országokat szolgálja, te­hát hazánkat is. Lehet néha könnyeket ejteni elavult, túlhaladott gyártmá­nyok letűnte felett. Lehet visz- szasími (!?) a 2+1-es rádiók, az egy-két ekefejes mezőgazdasági szerszámok világát. De nem le­het öröm nélkül szemlélni ma­gyar műszakiak, magyar dolgozók törekvéseit, ter­mékeit, amelyek az egész szocia­lista táborban, nem ritkán azon túl is osztatlan elismerést arat­nak. Még rövidebben: KGST- gyártmányként is az egész szo­cialista tábort szolgálják. Mert — minden tréfát kizárva —ez a KGST-államok együttmű­ködésének valóban egyetlen, s valóban elvi szempontja! (—ó) Moszkva A Pravda hétfői számában Bragins kommentárt fűz a cip­rusi eseményekhez. A Földközi­tenger keleti térségében — írja — óráról- órára feszültebbé válik a helyzet. A NATO-propaganda durván meghamisítva a Makari- osz-kormány intézkedéseinek va­lódi célját, provokációs híreket terjeszt arról, hogy a köztársaság védelmi képességének megerősí­tését szolgáló intézkedések — úgymond — valamiféle veszélyt rejtenek magukban a ciprusi tö­rökökre. Ezzel az ürüggyel pró­bálják arra buzdítani az ankarai kormányt, hogy fegyveresen avat­kozzék be Ciprus ügyeibe. Nem véletlen — állapítja meg a cikk­író —, hogy éppen Lemnitzer tá­bornok, európai NATO-főparancs- nok Ankarába érkezésének ide­jén kezdődött meg a török csa­pategységek és partraszállító ha­jók nagyarányú összevonása. Vá­KomsuHáció Az új független államok és a nemzetközi osztályharc A második világháború utáni időszak történelmének legjelen­tősebb folyamata a szocialista világrend kialakulása és erősö­dése; a nemzetközi osztályharc legdöntőbb frontszakasza ennek megfelelően a szocialista tábor és az imperialista tábor között húzódik. De a nemzetközi osztályharc nem kizárólag két egymással szemben álló főerő harca. Min­den harcban, jelentős szerepet játszanak az egyes főerők szö­vetségesei, amelyek jelentősen módosíthatják az erőviszonyokat. A nemzetközi osztályharcban egymással szemben álló két fő­erő valamelyike mellé szövetsé­gesként felsorakozhatnak a vi­lágnak mindazon államai, ame­lyek — nem imperialista törek­vésű országok — noha még ka­pitalista berendezésűek, mint a volt gyarmati államok. A volt gyarmatok egy része — több ázsiai ország és a latin­amerikai Kuba — már szocia­lizmust épít. Ezek tehát nem szövetségesei, hanem részei, tag­jai a szocialista tábornak. Is­mét más országok vezető erői viszont, népeik érdekének eláru­lásával, vállalják az imperializ­mus kiszolgálását, a „szoros szövetséget”. Bábkormányok ezek, mint amilyen Dél-Korea, Dél-Vietnam ellenforradalmi úton hatalomra került kormá­nya, vagy mint amilyen például az a kongói kormány, amely a szocialista országokkal való kap­csolatok szabotálása és példát­lan provokációkkal való zavará­sa mellett korlátlan teret enged egyes imperialista hatalmak gaz­dasági, kizsákmányoló tevékeny­ségének. De még ezekben, a to­vábbra is gyarmati sorban élő, jóllehet függetlenné vált orszá­gokban is történhetnek változá­sok, s a függetlenség formai ele­meinek kivívása, a hazai kormá­nyok megalakulása, az idegen megszálló hadseregek — vagy azok egy részének — távozása stb. megkönnyíti a haladó erők tevékenységét. É6 hogy ezek az erők egyes esetekben valóban rendkívül számottevőek lehet­nek, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az Amerikai Egyesült Államok dél-vietnami politikai és katonai csődje. Nyilvánvaló, hogy a volt gyarmati országok antiimperialista, felszabadító 1 ászképpen Görögország és a Cip­rusi Köztársaság kormánya ké­szültségi állapotba helyezte fegy­veres erőit. (MTI) ból repülőgépen Genfbe utazott, hogy részt vegyen az ENSZ ke­reskedelmi és fejlesztési értekez­letének záró tanácskozásain. (MTI) Warren Rubynál Dallas Warren amerikai főbíró, a Ken- nedy-merénylet kivizsgálására alakított elnöki bizottság vezető­je vasárnap a texasi Dallasba» helyszíni vizsgálatot folytatott a gyilkosság ügyében. Warren és munkatársai több órát töltöttek annak az iskolai könyvraktárnak épületében, amelyből — a nyorno. zás jelenlegi állása szerint — a végzetes lövést leadták Kennedy- re. Warren megvizsgálta Tippitt meggyilkolásának színhelyét is, majd— a nyugati hírügynökségek szerint példátlan gesztussal — bör­tönében meglátogatta Jack Rubyt, akit halálra ítéltek, mert megölte Oswaldot, Kennedy állítólagos gyilkosát. Warren és kísérete három órát töltött az ünneplőbe öltöztetett gyilkossal. Ruby újabb vallomá­sának részleteit nem hozták nyil­vánosságra. Hírügynökségi érte­sülések szerint Warren azt akar­ta megtudni, hogy ismerte-e Ruby Oswaldot, s Oswald meggyilkolá­sa része volt-e egy nagyobb sza­bású összeesküvésnek? Ruby állí­tólag azt vallotta, hogy Oswald- dal nem tartott fenn ismeretséget. Mint a hírügynökségek jelentik, a halálraítélt gyilkos vallomása ideges és zavaros volt. (MTI) nemzeti harcban álló népei nem kevésbé szövetségesei a szabad­ság erőinek, támaszai a szocia­lista tábor célkitűzéseinek, mint a nyílt gyarmati uralommal szembeszálló angolai, mozambi- quei vagy a faji megkülönbözte­tés rabszolgapolitikáját folytató kormánnyal harcban álló dél-af­rikai tömegek. A volt gyarmati országok nagy része azonban nem vállalja a nyílt szövetséges szerepét sem a szocialista, sem az imperialista táborral. Jelszavuk az el nem kötelezettség és a semlegesség. Legtöbbjük azonban a „semle­gességen” csak az osztályellen­tétekből fakadó világnézeti harc kérdésében való állási nem fog­lalást érti. Ezt azonban ugyanak­kor többé vagy kevésbé határo­zott állásfoglalásuk kísérheti — a haladás álláspontja mellett — az imperialista és szocialista or­szágok közötti több vitakérdés­ben. Ilyenek: a gyarmatosítás elleni harc; népek egyenjogúsá­gáért vívott küzdelem; fellépés a világkereskedelemnek az elma­radt országok hátrányára való alakulása ellen; politikai hadjá­rat a békéért, a leszerelésért, az atomkísérletek ellen stb. Mivel azonban ezen országok jelentős része kapitalista berendezésű or­szág, maga az a tény, hogy dön­tő jelentőségű nemzetközi kér­désekben nem menetelnek együtt a kapitalista társadalom főerői- yel, az imperialista hatalmakkal, hanem sok kérdésben szembe­kerülnek velük, semlegességüket már magában is haladóvá, anti- imperialistává teszi. Ez gyakor­latilag ugyanis azt jelenti, hogy a nemzetközi osztályharc fő frontja még állami síkon sem a szocialista és a kapitalista or­szágok között húzódik, hanem a szocialista és az imperialista or­szágok között; ennek következ­tében nem kevés kapitalista ál­lam egyes fontos nemzetközi kérdésekben szembekerül a ve­le világnézetileg pedig egy ol­dalon — a kapitalizmus oldalán — álló imperialista országokkal és a szocialista országok állás­pontjával ért egyet. Bizonyítja ezt számos ENSZ-beli szavazás is, így például a gyarmatrend felszámolása • vagy akár Kína ENSZ-tagsága kérdésében. Az „el nem kötelezettség”-nek olyan értelmezése azonban, amely egyenlőségjelet kíván tenni a két tábor közé, kerülve ezzel minden határozott állásfoglalást, gyengítve a felszabadult volt gyarmatok antiimperializmusát, éppen ellenkező előjelű, valójá­ban reakciós törekvés. Persze, az imperializmus foj­togató gyarmati rendjéből kisza­badult országok skálája széles. S itt nem is csak arra a két „véglet”-re gondolunk, amelyek egyikét a dél-vietnamihoz ha­sonló imperialista bábkormá­nyok képviselnek, másikat pél­dául a Vietnami Demokratikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom