Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

1®8*. Június 7, 6 Vasárnap CSAIAD-OTTHON V',AAAAA**^v^>^AAAAAAAAAA^ W^AAAAAAAArVVWWi^ VWWWA/V Fényűzés vagy szükséglet? DIVAT Még húsvét előtt történt Az egyik fodrászüzl etben várakoz­tam, míg sor kerül ráta. Arra fi­gyeltem fel, hogy mellettem sza­pora szóval magyaráz a fodrász- mének egy idős asszony: — Tudja lelkem, már nagyon nem bírtam azt a pár szál haja­mat, ahogy rendetlenül szállon­gott az arcom körül. A kendő alól is egyre kibukott... Hát készü­lök én ide már vagy egy eszten­deje. Tudja, ritkán merek a fod­rászhoz járni. Kinevetnek a fia­talok. Egy ideig eigomdoíkozva nézte a tükörképet, aztán megszólalt újra: — Nem akarok ára ón divatoz­ni .„ Így mentegetődzött. Es láthatóan megkönnyebbült, amikor a fod­rásznő mosolyogva megnyugtatta: — Rendesebb így, higyje el ne­kem... Valójában akadnak még olya­nok, akik gúnyolják a fodrászhoz járó falusi asszonyokat Ezt mond­ják; sem helyes, ha egy mama, nagy­mama vagy keresztanya a három­négyéves apróság gyenge, vékony szálú haját tartóshullámmal ron­gálja. Ez még a nevelés szempontjából is óriási hiba: mert, ha a gyerek zsenge korában mindent megkap, olyasmit is, amire semmi szüksé­ge nincs — miféle követelésekkel áll majd élő később? Különösen városban gyakori, hogy a lányok a fodrásszal mosat­nak hajat Ebben már nincs semmi kivetnivaló! Az otthoni vízmele­gítés, széjjelség, s főleg a gyerek sivalkodása, kényeskedése elke­rülhető — s ha jól kalkulálunk, a fodrásznál fizetendő négy-öt fo­rint (amiben még a fésülés és haj­szárítás költsége is benne foglal­tatik) nem nagy összeg azért. Időt takarítunk vele, a haj pedig tisz­ta és rendes lesz. Mértéktartás mindennek az alapja — még a hajviseletnek is! Szekeres Ilona Betegségek és a modern élet Norvég mintás, vágtán szabású pulóven Fehér-sötétkék mintázató kö­tött pulóver és kardigán. •— Ugyan kUnek akar tetszeni?.-' Lám, úgy néz ki, akár a széna­boglya .... No persze, mióta bri­gádvezető az ura, már erre is te­lik neki.Li A fiatalok mär másképpé« gon­dolkodnak. ök igenis tetszeni akarnak, s igenis újmódi frizurá­val akarnak tetszeni! Nagyon, he­lyes. Tudomásul ke®, vennünk, hogy — igaz, igaz, szép volt a fé­nyesre kefélt hajfonat, végén a rózsaszínű selyempántlikával —, de hát ez már „kiment a divatból”. Amellett — már nem is célszerű. Legalább annyira nem. mint a fa­eke vagy a taliga. Amikor tehát a tizenöt éve* lá­nyunk azzal állít elénk, hogy ő bizony daueraltatni szeretné a ha­ját — egyezzünk bele. Ez nem fényűzés, nem is divatozás, ha­nem azt jelenti, hogy a kislány mindig rendes, jól fésült lesz, ha ügyes, maga is megcsinálja szé­pen a haját, s nem halljuk pana­szait, hogy miért kell neki elma­radni a barátnőitől Persze, arra semmi szükség, hogy a fiatalok festessék a haju­kat, vagy annyira kurtára nyiras- sák, hogy összetéveszthetjük őket valamelyik siheder fiúval! És az Dr. Thomsen professzor érde­kes előadást tartott Bad Hom­burgban az orthopédiai orvosok kongresszusán. A modem élet ál­tal okozott néhány betegség kü­lönleges természetére hívta fel újra a figyelmet. Szerinte a mo­dem életforma különféle beteg­ségeket „szüF. Azok az emberek például, akik álló helyzetben végzik egész napi munkájukat, növekvő lábfájdalmakról panasz­kodnak. Az ülő foglalkozásúak esetébe« viszont a hátgerino- megbetegedések gyakoriak. A modem megelőző egészség- védelemnek egyik fontos feladata tehát a tájékoztatás a civilizáció­val együtt fellépő betegségekről. Napjainkban az emberek egy te­kintélyes része még mindig nem él ésszerűen, nem táplálkozik mértékletesen és nem tartózkodik eléggé következetesen a káros „élvezeti cikkek” — alkohol, do­hány stb. — túlzott fogyasztásá­tól. Statisztikái adatok bizonysá­ga szerint a mai gyermekek fo­kozottabban érzékenyek a fertő­ző betegségek iránt, mint a régi­ek. Ez a körülmény a higiénia fokozására utaL A kevés mozgás pedig vérkeringési és anyagcsere­bán tál mák előidézője lehet. A gyermekek rossz testtartása csak elenyésző számban születési hiba. A rossz testtartás manapság többnyire nem szükségképpeni jelenség Régente az „agyondol- goztatás” következménye volt Jelenleg az ésszerű testgyakorlás elhanyagolása. A test alkati hi­báit sokszor az eléggé ki nem fejlesztett izomzat okozza, s az ernyedt testtartás „konzerválja”. Ha pedig a test oszlopának szá­mító láb meghibásodik, s nem képes a felsőtestet kellőképpen alátámasztani, ez igen sok baj okozójává válik. A gyermekek helyes testtartásának biztosítása céljából olyan mozgásról kell gondoskodni, amely erősíti az iz­mokat. Gondoljunk arra, hogy iskolába járó gyermekek naponta csaknem mozdulatlanul ülnek a többnyire szűk iskolapadokban. Ezt a csekély mozgású időszakot kellő intenzitású testgyakorlattal szükséges ellensúlyozni. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyere­kek — kötelességeik teljesítése után — kedvükre futkározzanak a szabadban. Ami az ölő foglalkozású felnőt­teket illeti, ezek az üléstől szár­mazó ernyedtséget szabadgyakor­latokkal, gimnasztikával küszö­böljék ki. Thomsen professzor ar­ra is figyelmeztette a Küllőket, hogy sok gyermek testi elferdü- léseit a túlzottan kitömött akta­táskák is elősegíthetik. Ezért ésszerűbb az iskolai célokra *— különösen a kisgyermekek eseté­ben — a hátitáska rendszeresí­tése. Az állandó autózás különböző szerveink petyhüdtségét okozhat­ja. Feltétlenül szükséges, hogy a sokat autózó ember fokozottab­ban végezzen lábat, kart és az egész testet igénybe vevő testgya­korlatot. A futószalag mellett állva dolgozó munkások helyze­tén a célszerű üzemszervezés úgy próbál segíteni, hogy a munka, legalább részben, ülő helyzetben is elvégezhető legyen. De ha ez nem lehetséges, az ilyen munkát végzők esténkén könnyű sportot űzzenek. Minden embernek nagy kA/VWU>AAAAA/VV\AA/W^A.VVViV^ MWWMMAAAMAA/VMAAAAa/WWVMAMWWWWWVWAVMAAAAMWWMAMAW A farkas és a szarvas Észt népmese A farifes súlyos veszedelembe kerüli Az erdő melyén rádőlt egy fatörzs. Miközben a fa alatt kínlódott, az arra tévedt szarvastól segítséget kért. — Emeld meg kissé ezt a KI hogy ki tudjak bújni alóla— — Remélem, lesz annyi erőm — felelte a szarvas, azzal neki­vetette agancsát a fatörzsnek és hosszas erőlködés után valóban sikerült annyira megemelnie, hogy a farkas kibújhatott alóla. A farkasnak első dolga voll hogy megvizsgálja: nem történt- e valami baja, nem tört-e vala­melyik csontja? De micsoda sze­rencséje volt: egyetlen porciká- ja sem törött el, épen és egész­ségesen állt a négy lábán. A farkas örömében felkiáltott: — Igazán pompás dolog, hogy semmi bajom nem történt! De csak most érzem igazán, meny­nyire éhes vagyok! És éppen ezért, én most felfallak téged, szarvas! A szarvas nem akart hinni a fülének; —* Gonosz tréfát űzöl vélem! Hiszen én mentettelek meg! — Az igaz! — mondta a far­kas. — Meg is köszönöm neked. De viszont én most éhes va­gyok és éppen ezért, mint mond. tam neked: felfallak:! A szarvas megpróbálta még jobb belátásra bírni a hálátlan farkast, de hiába. Csak annyit ért el, hogy végül is megegyez­tek: a medvéhez fordulnak, te­gyen igazságot. A medve meg­hallgatta őket, aztán némi gon­dolkodás után így szólt: — Igazad van, szarvas! Nem saSp dolog a fárfeasta, hogy ilyen hálátlan. De neked is iga­zad van, farkas! Éhes vagy és enned kell! Nincs más hátra: el ke® mennünk a helyszínre és ott ke® megmutatnotok, mi is történt, hogy igazságosan ítél­kezhessek. Beleegyeztek éhbe mSmdftert­ten és elindultak oda, ahol a farkassal a baleset történt. Ott a szarvas ismét neki vetette agancsait a fatörzsnek és nagy nehezen megemelte. A farkas pedig alábújt és a szarvas visz- szaengedte rá a fát — Most mutasd meg, hogyan szabadítottad ki! — mondta a medve. A szarvas azonban így vála­szolt: — Ma már egyszer megsza­badítottam! Nincs hozzá erőm, hogy még egyszer megtegyem! — Ha így van, akkor én sem tudok mást mondani: keressen ' magának más segítséget a far­kas— — mondta a medve. Azzal otthagyták a farkast a fa alatt: így kellett megfizetnie hálátlan­ságáért Fordította: Antalfy István segítője egészsége megőrzésében a könnyű sport, különösen az úszás és a gimnasztika. Nádor Apróságok autósoknak Gázpedál-emelő. Fémből éa gumiból készült „betét”, amely lehetővé te­szi, hogy a nők magas sarkú cipőben is vezethessenek. • Vízmelegítő. fi voltos etemmel vagy a gépkocsi akkumulátorával mű­ködő kis vízmelegítő. Tízpércenként egy csésze meleg Halt szolgáltat. • A ^servieatoar”. A szerel ékfalra illetszhető kis számolóberendezés, amely regisztrálja a motor fordula­tait és időnként figyelmezteti a veze­tőt: „... kilométert tett meg. Olaj­csere esedékes.Ellenőriztesse a fékeket” stb. • Sebesség-korlátozó. Bármilyen gépkocsira alkalmazható angol talál­mány. Segítségével elérhető, hogy a gépkocsi sebessége ne fokozódjon egy bizonyos határon túl. Eszményi meg­oldás, ha nem akarunk túl sok ben­zint fogyasztani, vagy 20 éves gyer­mekünkre bízzuk a gépkocsit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom