Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-05 / 130. szám
M64. június 5. 5 Péntek Ezt írják meg! Naponta kap levelet szerkesztőségünk, s hangzik el a mondat egy-egy beszélgetés során: Ezt írja meg! Sikáig tűnődtem, vajon milyen szándék vezeti levélíróinkat és beszélgető partnereinket is, míg eljutnak odáig, hogy egy-egy gondjukkal, esetleg a széles nyilvánosság előtt szerepeljenek. Nyilván közrejátszik ebben az is, hogy bíznak a közvélemény erejében, s remélik, hogy egy-egy ügy, amely esetleg vontatottan halad, hamarabb megoldást nyer. A tollat fogó emberek szándéka azt is jelentheti, hogy egy-egy eredményről adjanak hírt. Most csokorba gyűjtöttem néhány történetet éppen azért, mert úgy érzem, valóban jogos az igény, hogy ezt megírjuk. A 6802-es ügyirat A megyei tanács igazgatási osztályán levelet tettek elém. A levelet az aláíró ezzel zárta: „A titoktartást a jövendőben is kérem és köszönöm, hálás tisztelettel a 72 éves nagyanya, akit beteggé tett a sok aggódás.’’ Nem akarom megsérteni a nagymama titkát, de amit levelében leírt, s amelyből ügyirat lett, köz- érdeklődésre tarthat számot: Egy nagymama panasszal fordult az igazgatási osztályhoz, hogy legyen segítségére abban, hogy saját fia ellen megvédjék annak felségét, s gyermekeit. A férj iszákos, durva, aki saját gyermekeit és feleségét kidobálta tanyájukból. A gyerekek éheznek, a feleség idegileg teljesen tönkrement. Az igazgatási osztály mit tudott volna tenni? Elsősorban figyelmeztette a garázda magatar- tású fiút és a kiskorú unokákat a gyámhatóság útján visszajuttatták a családi otthonba és figyelni fogják, hogy az apa brutalitása nehogy tovább rontsa a gyerekek helyzetét. Gondolt arra is a gyámügyi hatóság, hogy gondozásba vegye a gyermekeket, de anyjuk nagyfokú ragaszkodása és becsületes munkája ezt az intézkedést nem indokolta volna. így most levélben nyugtatták meg az aggódó nagymamát, hogy unokáinak már nem lehet bántódásuk. Ellenpélda Nem a fenti intézkedésre szolgál ellenpéldául a következő történet, hanem arra, hogy míg az előbb az anya megromlott egészségi állapota ellenére is ragaszkodott kiskorú gyermekeihez, addig előfordul ennek ellenkezője is. Az elmúlt hetekben ugyancsak a gyámügyi hatóságot kereste fel egy fiatal férj és feleség. Az asz- s2ony karján egy kétéves kisleány. A férj kezdte a mondókét: — Az éjszaka feleségemet tetten értem és nem kívánok vele tovább együtt élni. A feleség a férj kijelentéseire rábólintott, majd ő is kijelentette: „lemondok a gyerekről, vegyék állami gondozásba.” A gyámügyi hatóság megpróbált lelkére beszélni az anyának, nem hajlott a szóra, s néhány óra múlva a kétéves szöszi kislány már az állami intézet lakója lett. A szülök a gyermekotthonból karonfogva távoztak. Eltelt néhány Ellenőrzés Az elmúlt héten lapunkban két cikk is megjelent, amely a társadalmi ellenőrzéssel foglalkozott a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeknél. E két cikk tanulságát és azt követő beszélgetéseket így lehetne summázni: hasznosak az ellenőrzések és szükségesek is. Ritkán adunk hírt a társadalmi ellenőrzések eredményéről és esetenként is csak a kirívó szabálytalanságok szerepelnek a tudósítások soraiban. A gyulai strandon Megyénkben több mint ezer társadalmi ellenőr tevékenykedik a kereskedelmi felügyelőség mellett és ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy az ő munkájuknak is köszönhető, hogy egyre kevesebb az elírt számla, a pontatlan mérés. Persze, könnyű lenne ennek ellenkezőjét is bizonyítani, hiszen társadalmi ellenőrt nem minden pillanatban tudunk magunk mellé ültetni. A cél nem is az, hogy az állandó „bogarászással” nyugtalanítsuk a kereskedelem és a vendéglátóipar dolgozóit, hanem inkább az, hogy a társadalmi ellenőrzésekkel a még meglévő hiányosságokra felhívjuk a figyelmet. Erről a mupkáról szólva nemcsak a lakosság, de maguk a vállalatok is dicsérőleg nyilatkoztak, hiszen a társadalmi ellenőrzés során a jegyzőkönyvben felvett hiányosságok arra figyelmeztetik a vállalatokat, hogy többet törődjenek a létesítmények rendjével, a kiszolgálás kulturáltságával és végső soron az áruellátással. Az elmúlt években néhány monstre ellenőrzést tartottak Békéscsabán, Gyulán és Orosházán, amely nemcsak a meglévő hiányosságokra, de éppen az áruellátás hiányosságára hívta fel a kereskedelmi szakemberek figyelmét. Hogy ez mennyire hasznos, azt azok a háziasszonyok bizonyítják, akik az ellenőrzés után már az addig „hiánycikként” szereplő árukat is megvásárolhatták. Szép feladat a társadalmi ellenőr munkája és hasznos is, dicséretet érdemelnek azók, akik számtalanszor éppen szabad idejüket áldozták fel erre a munkára. D. I. nap, az anyát értesítették a határozat végrehajtásáról, s ezzel tulajdonképpen az ügy be is fejeződhetett volna. Nem sokkal később azonban fellebbezést hozott a posta, amelyben az anya kijelenti, hogy visszakéri a gyereket, mert a gyerek volt az akadály a férjével való normális házassági közösség kialakítására. Azóta bebizonyosodott, hogy annak ellenére, hogy a gyermeket állami gondozásba adták, a családi béke mégsem állt helyre, így el is válik férjétől; kéri vissza a gyereket. — Anya az ilyen? — kérdezheti meg bárki. S nyilván helyes volt az újabb határozat, amely a gyermek állami gondozásba vételét újjólag jóváhagyta. A bíróság folyosóján Bent folyik a tárgyalás, majd a bíró ítéletet hirdet, amelyben igazat ad a panaszosnak, hogy az nem tehet arról, hogy a göngyöleget egyesek „eltulajdonítják”. A vállalat elvesztette a pert, a panaszos megnyerte. De mégis ott motoszkál továbbra is bennem, hogy vajon nem az egész ügyet bonyolítja-e a göngyölegraktár hiánya? Vagy egyáltalán szükség van-e a göngyölegraktárra, nem fölösleges ez? Kereskedelmi szakemberektől éppen arról hallottam, sok esetben százezreket fizetnek ki kiskereskedelmi vállalatok a göngyölegraktározás céljára. Nem volna-e egyszerűbb, ha az áruszállítást oldanák meg jobban, ezzel nemcsak a göngyöleget védnök meg, de a fogyasztó is jobban járna, hamarabb kapna friss árut és kizárnák annak a lehetőségét, hogy egyesek akár a sörösüveget, vagy áz értékes kartonokat „eltulajdonítsák.” Felesleges lenne az újságíró részéről a három történet tanulságát leszűrni. Egyet azonban érdemes leírni; az olvasók levelei azzal a mondattal teljesek, hogy „Ezt írja meg”. Dóczi Imre Június 16-án megkezdődnek a próbák a gyulai várszínházban Somogyvári Pál; a Nemzeti Színház tagja alakítja az egyik főszerepet A gyulai várszínház színpadé- ak utazási problémáját máris nak és nézőterének kialakítása megoldanák. Nyilvánvaló, hogy befejeződött, a napokban már az a várjótékokra kíváncsi békésutolsó simításokat végzik itt. A csabaiaknak csak kis hányada Látkép a színpadról, a Kerccsényi-kapu boltíve alól. Jókai Színház igazgatóságának közlése szerint V. Hugo: Hemani. című romantikus drámájának egyik főszerepét Somogyvári Pál, á Nemzeti Színház művésze alakítja, vendégként. Már az is végleges, hogy a vár felső termeiben és a nagy lovagteremben különböző killításokat rendeznek be, többek között Békés megye színháztörténeti múltját is bemutatják. A közönségszervezés megkezdődött; eddig már bizonyos, hogy Sarkadról különvonatot indítanak a várszínház egyik előadására és Elekről is több százan utaznak át Gyulára, hogy megtekintsék a nem mindennapi kulturális eseményt. A várjátékok iránt a megye székhelyén, Békéscsabán is nagy az érdeklődé®, egyelőre azonban megoldatlannak látszik a közlekedés; elsősorban a 11 óra után befejeződő előadás utáni visszautazás. Többen javasolták — és ezt csak helyeselni lehet —, hogy szervezzen az IBUSZ színházi különvonatot vagy különvonato- kat Gyulára, ezzel a békéscsabairendelkezik közlekedési eszközzel, mellyel utazását lebonyolíthatná. A gyulai várszínház-játékokra különben július l-től a Várfürdő pénztárépületében megkezdik a jegyek elővételbeni árusítását. A legjobbak sorába emelkedtek Hosszú évek odaadó, szorgalmas munkájának gyümölcse érett be az orosházi József Attila általános iskolában. Az ifjúság nevelésére, az úttörőmunka eredményességére törekvő pedagógusok és a tettre kész gyermekek együtt örülnek ezekben a napokban. És büszkék is a kulturális szemle megyei bemutatóján elért sikereikre. A rendszeres közösségi munka, az úttörőélet kibontakozása révén elérték az iskola tanulói, hogy a körzeti és a járási versenyek első helyezései után az iskola művészeti csoportjai az elmúlt hét végén Békéscsabára utazhattak, hogy ott összemérjék tudásukat a járások győzteseivel. A piros nyakkendős tehetséges úttörőversenyzők minden elismerést megérdemelnek, mert megyei szinten is alaposan kitettek magukért. Jávorcsik Márta szavaló, Zsoldos László ifjú bűvész, a 12 tagú népitánc-csoport és a 14 tagot számláló kamarakórus a megyei verseny után meghívást kapott a május 31-én Békéscsabán megrendezendő nagy szabadtéri bemutatóra, ahol mint a megye legjobbjai lépnek a nagyszámú közönség elé. A nézőtér egy részlete, közvetlenül a munka befejezése előtt. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK a termelési tervük szerint biztosításra feladott hozamokat a KEDVEZŐ TERMÉSKILÁTÁSOK ALAPJÄN felemelhetik, s így jégverés esetén magasabb kártérítésben részesülnek. A hozamfelemelési bejelentést — AMÍG a TERMÉST JÉGVERÉS NEM ÉRTE — az Állami Biztosító fiókjai bármikor elfogadják.
