Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

1904. június 28. 3 Vasira»*» Milliós károk Június 24-én tragikus ese­mény színhelye volt a mezőko­vácsházi járás. Nyolcezer hold igen jól gondozott és kiváló ter­méssel kecsegtető növényvilágot elvert a jég. Egy óra és 15 perc alatt 98 milliméter eső hullott. A határ tenger volt. Battonyén cseresznyemag, Mezőkovácshá- zán pedig galambtojás nagysá­gú jégdarabok hulltak. A szeles jégvihar olyan erővel érkezett, hogy a Mezőkovácsházi Gépja­vító Állomás kombájnszínéről lesodorta a cserepet. Az aratás előtt álló ősziárpa-táblák jégsóv- ba eső részén földön a mag. A kukorica levelei igen nagy terü­leten rojtosak, sok helyen vi­szont csak a sebzett, leveleitől megfosztott szár maradt. Legsú­lyosabb kárt a mezöková csházi Új Alkotmány Tsz szenvedett. Innen négyezer hold jégkárt je­lentettek, s közvetlen a jégeső másnapján az első becslések öt­milliós kárról szóltak. A jégvert határ bizony elked­vetlenítette az emberek százait. Valahogyan csak nehezen tud­nak a történtek fölé emelkedni. Ebben az évben Battonyától Medgyesbodzásig és Végegyhá­záig rendkívül vérmes gazdasági eredményeket vártak. A határ jól gondozott, a kukoricatáblák gyommentesek voltak. Talán el sem hihető mindaz, amit az idő­járás egyazon órájában produ­kált. A mezőkovácshézi járás leg­jobb földjein keletkezett milliós károk nagyon jelentősek. Ez a járás igen sok gabonát, cirkot, kendert, kukoricát, hízott sertést adott a megyének. Bár az Álla­mi Biztosító a jégverésből kelet, kezett kárt mindazokkal a tsz- ekkel, amelyek erre szerződést kötöttek, megtéríti. Lényegében a tervhez viszonyítva kér nem éri a szövetkezeti gazdákat. A kapott pénzzel azonban senki sem lakhat jól, nem tarthatják ki a jószágot. A jelentős kár megtörtént, az azelőtti határké­pet sajnos nem lehet visszaper­getni. Mégis minél hamarabb a baj fölé kellene emelkedni, s jó szervező munkával megtenni mindazt, ami a történtek után a tervbevételek pótlására, a takar­mánykészletek kiegészítésére az emberekre várna. A szántó­földi szemlék gyors befejezése, az egyes táblákra hozott határo­zatok minél hamarabbi végre­hajtása essék most a megoldan­dó dolgok középpontjába. A ki­szántásra javasolt táblákba jus­son néhány napon belül olyan vetőmag, amely a zöldtakar- mány-gondot majd enyhíteni tudja, ugyanakkor a sűrűbbre hagyott silókukoricában — ha eb­ben nem tett nagy kért a jég — ritkítsák meg az állományt, hogy magot érlelhessen a szár. Most már igen jól látszik az is, hogy a kukorica egy része kiheveri-e a galambtojás nagyságú jeget, hoz-e fél vagy háromnegyed ter­mést? Ha minderre remény van — bár sok a munka —, mégis helyes és feltétlen gazdaságos lenne, másfél-két és fél mázsa nitrogénműtrágyával a zöldré­szek fejlődését serkenteni, s a továbbiakban egyszer kézzel,' kétszer pedig géppel újra meg kellene szervezni a növényápo­lást. A mezőgazdasági kultúrák mentésének — hogy azért némi takarmány mégis teremjen — a jégvert körzetekben most van itt az ideje. A megyei és a já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lya a takarmánygond megelőzé­sére csakis úgy és akkor tehet legnagyobb szolgálatot, ha a jég­kárt szenvedett szövetkezetek másodvetéséhez vetőmagból és műtrágyából megadja a szüksé­ges mennyiséget. A szövetkezetek gazdái emelkedjenek a legin­kább őket ért nagy természeti csapás fölé és ugyanúgy, mint a jégverés előtt, a tőlük telhető legtöbbet kövessék el a több mil­lió forintos kár pótlására. Dupsi Károly Hiánycikk a tömörítő és a kardánmeghajtó fogaskerék A köitegyáni Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet ZÚZ típusú, csehszlovák aratógépeit igen jó minőségben megjavították. A sze­relők a tömörítő és a kardánmeg­hajtó fogaskerekek kicserélését kénytelenek voltak elhalasztani, mert új alkatrészt nem tudtak szerezni. Felújították a régit, s a magasra nőtt gazban — amely igencsak próbára teszi az emlí­tett két alkatrészt —, tartanák a hibásod ástál, töréstől. «•muinittHHiimiiHimiumiiuiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiHlilliliiiiiiiimiiiiiiiiuiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiniiiiimimiiiiiiiuiiiiiunmiiimtiHiriniiiiiiiiiiii Százas tehénistálló épül A szeghalmi Petőfi Termelőszövetkezetben egymillió 600 ezer forint beruházásból új 100 férőhelyes tehénistállót épít a füzes­gyarmati Aranykalász Tsz házi brigádja. A munkálatokkal jól haladnak. Szeptember elsején átadják rendeltetésének az épü­letet. (Fotó: Jermendy György) Jobb minőségű meghajtószíjakat a kombájnokra Az eső után rohamosan érnek a gabonák megyénkben Megyénk termelőszövetkezetei­nek és állami gazdaságainak ha­tárában az eső után rohamosan érik a gabona. A figyelőszolgálat szinte óránként mást jelenthet az őszi árpa és a búza érési állapo­táról. A kévekötő aratógépeket megyeszerte sikerült munkába ál­lítani, kombájnokból is egyre több vágja a dús rendet a figyelőszol­gálat jelentése alapján kijelölt táblákon. A szarvasi Öntözési és Rizs ter­mesztési Kutató Intézet határában például — ahol ötezer holdnál több az aratnivaló — huszonegy kombájn aratja-csépeli a gabonát. A gépeket gondosan kijavították, a szállítást jól megszervezték, mégis sok bosszúságot okoz a gép­kiesés. A kombájnok meghajtó- szíjjai például — amelyeket egy budapesti ktsz-től vásároltak — oly silányak, hogy csütörtökön egyetlen óra hossza alatt 12 ment tönkre. A szíjak drágák, a ki cse­rélésük sok időt vesz igénybe, s nagyon hátráltatja az aratást. Ezenkívül hiányzanak 650x20-as méretű gumikerekek is. Emiatt 7 szállítóeszköz esik ki a munkából. A Békés megyei Erdőgazdaság gyulai erdészetében több ér óta kísérleteznek nyárfafajták nevelésével. Az erdészet egyik fontos kísérlete az úgynevezett KGST-kísérlet. Mindinkább több fára van ugyanis szükség, ezért fontos, hogy nem 60—100, hanem 15 —20 évenként legyen vágásra alkalmas fa. A tsz-építkezések hetven százalékát házi brigádok végzik a szarvasi járásban sok időt veszítenek és többe is ke­A szarvasi járási tanács végre­hajtó bizottsága a június 19-én megtartott ülésén a tsz-építkezé- sekről, a házi brigádok munkájá­ról tárgyalt. Ezt megelőzően a mezőgazdasági osztály, a község­fejlesztési és az építés-közlekedé­si csoport képviselői brigádvizs­gálatot tartottak a járásban. E vizsgálat tapasztalatairól Absolon István, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának építési előadó­ja tájékoztatásul elmondotta, hogy a tsz-építkezések zömét házi brigádokkal oldják meg a járás­ban. A kondoros» Dolgozók és a Lenin Tsz-ben, az örménykúti Egyetértés, a békésszentandrási Zalka és a csabacsűdi Lenin Tsz- ben jött létre néhány évvel ez­előtt házi építőbrigád. Ezek létszá­ma, a brigádvez'etők és tagok kép­zettsége elegendő ahhoz, hogy el­lássák a lsz-en belüli építkezési teendők nagy részét. A kondorosi Lenin Termelőszö­vetkezet brigádja még más tsz- ekben is vállalhat munkát, mivel átlagosan 40—45 tagból áll, s kö­zöttük van több ács, kőműves, de még villanyszerelő, asztalos, ko­vács és más mesterség szakembe­re is. A brigádvizsgálat megállapítot­ta, hogy ezek jól látják el felada­tukat. Már sok olyan létesítmény van a járás tsz-eiben, mely az építőbrigádok munkáját dicséri. Százas istállókat, hizlaldákat, ba­romfitelepeket állítottak fel, s ez­zel az állami építőipart tehermen­tesítették. Az építkezések 70 szá­zalékát ugyanis ezek végzik. Szükség van tehát munkájukra, azonban sokszor különböző gon­dokkal küzdenek. A legnagyobb probléma az anyagellátás. Általános jelenség a járásban folyó építkezéseknél, hogy egyetlen új beruházás alkal­mával sem tudnak a tsz-ek előre gondoskodni a megfelelő mennyi­ségű anyagról. Így, amikor az építkezés megkezdődik, előfordul, hogy nincs tégla, betonkavics, gerenda vagy éppen betonoszlop. Az örménykúti Egyetértés Tsz 100-as istállóját is anyaghiány miatt nem tudják megfelelő ütem­ben építeni. A csabacsűdi Lenin Tsz 48 férőhelyes istállójának épí­tése és egy magtárpadlósos istálló átépítése is ezért akadozik. Pedig az utóbbi különösen fontos, hi­szen most, amikor az aratás már elkezdődött minden talpalat­nyi helyre — ahol gabonát lehet tárolni — nagy szükség van. Az építkezések eltolódása, külö­nösen az állattenyésztésben, je­lentős kárt és lemaradást okoz­hat. A csabacsűdi Lenin Tsz-ben például több helyen vannak az ál­latok. Természetesen több ember kell a gondozásukhoz, több szál­lítóeszköz a takarmány eljuttatá­sához, s a terméshozam beterve­zett növekedését sem tudják el­érni korszerűtlen körülmények között. Az sem hasznos dolog, ha anyaghiány miatt az építőbrigád­nak le kell állnia. Az újabb fel­vonulással, költözködéssel pedig rül. Mindez érzékenyen érinti a tsz- eket, s éppen ezért igen fontos lenne, ha az illetékes szervek na­gyobb segítséget nyújtanának a tsz-ek házi brigádjainak működé­séhez. Helyes lenne például, ha a TÜZÉP-telepek több építőanyagot tárolnának és már a téli hónapok­ban gondolnának ama, hogy a ta­vaszi építkezésekhez nagyobb mennyiségű anyag szükséges. A tsz-ek ugyan megrendelik — nagy tételekben, és el is szállítják —, de ha például egy köbméter ka­vicsra lenne még szükség a beter­vezetten felül, ezt nem tudják be­szerezni, mert a TÜZÉP-telepe­ken akkor éppen nincs. Ha a fenti problémákat megol­danák, akkor lehetővé válna, hogy a jelenleg meglevő építő­ipari kapacitással a termelőszö­vetkezetek férőhely- és tárolási gondjai megszűnnének. Kasnyik Judit ÄJax rugóskalapácsot keresünk sürgősen MEGVÉTELRE. Ajánlatokat Lenin MGTsz Nagyszénás címre kérünk. 3765

Next

/
Oldalképek
Tartalom