Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
BÉKÉS MEGYEI, Világ proletárjait egyesüljetek1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Es A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. JÜN1US 27., SZOMBAT Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Dolgozni így érdemes | Harmincöt építőtáborban huszonötezer fiatal dolgozik a nyáron | Sport | Meleg idő Befejezte munkáját az országgyűlés A belkereskedelmi vitában felszólalt Boros Gergely Békés megyei képviselő is Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró^ Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés álelnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vitát a belkereskedelmi miniszter jelentése felett. A vitában elsőnek Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Nyers Rezső nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök Boros Gergely Békés megyei képviselőnek adta meg a szót. Boros Gergely felszólalása Segítik a tsz-eket megyénk állami gazdaságai Nyolc kombájn a körösladányi Dózsa Tsz-ben Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az országgyűlés munkájában részt venni, egész népünket közvetlenül érintő dolgokban tanács^ kozni és véleményt mondani nagy felelősséget jelent. Ebben, a tudatban álltam ide a tisztelt országgyűlés elé, hogy kereskedelmünk néhány fontosabb kérdéséről a számok és tények ismeretében szóljak. Tisztelt Országgyűlés! Gazdasági életünk bármely területét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a magunk mögött hagyott hét évben jelentős eredményeket értünk el. E nagyarányú előrehaladás abból fakad, hogy pártunk politikája 1957-től töretlen, céltudatosan halad a marxizmus—feminizmus útján, melyet dolgozó népünk nagy többsége aktív alkotó munkájával támogat. Hazánkban a népgazdaság irányítása egy kézben van, a nép kezében. így az is természetes és egyértelmű, hogy egész gazdálkodásunk és politikánk nem a haszonszerzést, hanem a nép minél jobb ellátását van hivatva előrevinni, megvalósítani. A jobb áruellátás azonban a tervszerű, de egyben operatív együttműködést is feltételezi az ipar és kereskedelem, a termelés és értékesítés között. És amit talán , elsőként kellett volna említenem, nemcsak ismémig hanem állandóan figyelemmel kell kísérni a fogyasztók igényeit. Sajnos, az említett operatív együttműködés még korántsem mondható kielégítőnek. Sokszor gyárt iparunk olyan termékeket, amelyeket kevésbé igényelnek a fogyasztók, és megannyi esetben rendel kereskedelmünk olyan cikkeket, amelyek nem egyeznek meg a lakosság igényeivel, a kereslettel. Megyénkben a lakosság áruellátásának 53 százalékát a földművesszövetkezet, 47 százalékát pedig az atlanti kereskedelem bonyolítja le. Az állami kereskedelem a városokban — Békéscsabán, Gyulán, Orosházán —, valamint az üzemi jellegű településeken, a szövetkezeti kereskedelem pedig a mezőgazdasági területeken funkcionál. Kereskedelmünk áruforgalma 1955-től 1962-ig 52 %-kal növekedett elmaradva az országos 57 százalékos növekedéstől. Ezen idő alatt a szövetkezeti kereskedelem 50 százalékos, míg az állami kereskedelem ennél is jobb, vagyis 56 százalékos növekedést ért eh 1960 óta a kereskedelmi forgalom 1963. év végéig 14,5 százalékkal emelkedett, mely igazolja azt, hogy a mező- gazdaság átszervezése után a kereskedelemben is új helyzet keletkezett a falun. Lényeges változás tapasztalható a kereskedelmi forgalom ösz- szetételében is. Az iparcikk forgalmának 1960-ban még a felét, 1963-ban pedig már a 60 százalékát a vegyesi par cikkek értéke képezte. Megyéink lakossága élet- körülményének javulását, a háztartás. és lakáskultúrát, a közlekedést, a kulturális életet segítette és növelte az 1960. évinél lényegesebben több tartós fogyasztási cikkek forgalombahozatala. Például: porszívógépiből háromszor, vlllanysütőibői hatszor, televízióból kétszer, centrifugából harmincnégyszer, motorkerékpárból másfélszer annyit vásároltak, mint 1960-ban. Autóvásárlásra 1960-ban 5 millió 811 ezer forintot, 1963- ban 23 millió 689 ezer forintot fordított a lakosság. 1963-ban a családok 80 százaléka rádió- és kb. 10 százaléka tvelőfizető. A televízió-előfizetők száma a városokban ugyan nagyobb, de 1960-hoz hasonlítva a községi előfizetők száma jobban emelkedett. A második ötéves terv végére előirányzott forgalmat a vendéglátásban már 1963- ban túlhaladtuk. Az 1963. évi forgalom 59 millió forinttal volt több, mint az ötéves terv végére előirányzott vendéglátó-forgalom. A vendéglátóiparral szembeni igény azonban fokozódik. Ezt elsősorban az előfizetéses és egyéb vendéglátói étkezés forgalma bizonyítja a legszembetűnőbben. 1963 óta a vendéglátás forgalmából az ételforgalom 23,9 százalékról 29,1 százalékra növedekett. A fejlődés kedvező irányát nagyban elősegítette a több községet ellátó, korszerű cukarászüzemek létesítése. Kétségtelen azonban, hogy szórakozásra is többet költ a lakosság, mint az előző években. Ez részben a lakossági igényeknek megfelelően, részben a vendéglátóipar befolyásolásaként — ami a kulturált vendéglátás érdeke — történt. Kedvező jelenség, hogy jelentősen nőtt az éttermek, cukrászdák, eszpresszók, büfék száma, azonban az italboltok, kocsmák, söntések, borozók száma még jelenleg is sok. A lakosság életkörülményeinek javulásával függ össze a megye szállodahelyzetének kérdése. Békéscsabán szállodai szobát legalább olyan nehéz kapni, mint Budapesten. Gyula fürdőjellege egyre több vendéget vonz, de szállodai elhelyezést biztosítani nem tud. Szarvas városias jellege közismert, problémái a június 21-i Népszabadság egyil^, cikkéből a tisztelt képviselőtársak is ismerik. Most csak annyit *kívánok kiemelni, ami a szállodai kérdéssel szorosan összefügg. Nemrég osztrák filmesek és francia televíziósok jártak a szarvasi inté- (Folytatás a 2. oldalon.) Megyénk állami gazdaságai a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása óta igen sokat segítenek a környékbeli termelőszövetkezeteknek. Az idei nehéz aratásban ismét megkönnyíti a kollektív gazdaságok gondjait a jó szomszédság. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság határában például hat rendrerakó kombájn vágja az ősziárpa-rendeket. Az aratócséplő kombájnok csak hétfőn indulhatnak. Addig sem heverte- tik a gabonabetakarítás egyik legértékesebb eszközeit: kilenc Negyven évvel ezelőtt készült el a békéscsabai fűtőház mozdonyjavító csarnoka. Tetőszerkezetét azóta egyszer sem újították fel, csupán toldozgatták, foldo«- gatták. A nagyszabású rekonstrukcióra az idén kerül sor először. A másfél millió forint értékű felújítást májusban kezdte meg a MÁV szentesi építési főnöksége és még a tél beállta előtt be akarja fejezni. Eleddig minden télen ba jok voltaik a csarnok füstelszívó berendezéseivel, s emiatt a mozdonyjavítók füstős, kormos, egészségkombájnt adtak kölcsön a mezőhegyesi és a battcmyai termelő- szövetkezeteknek. A körösladányi Dózsa Tsz-ben például évek óta visszatérő nagy esemény, hogy pár nappal korábban érik be a gabonájuk, mint a szomszédos Körösi Állami Gazdaság határában. A patronáló gazdaság nyolc kombájnt adott kölcsön. Ha csak 2—3 napig segíthetnek, akkor is jelentős területről kerül magtárba az új termény. Hasonlóan megsegítik a szomszédokat megyénk többi gazdaságai is. denki reméld, hogy ezek már jól működnek, nem lesz szükség arra, hogy a hideg napokon huzattal, ajtónyitogatással távolítsák el a füstöt. A tető vasszerjjezetét megtisztítják a rárakódott koromtól, rozsdától, átfestik, megerősítik. A tetőfedő palát úgyszintén leszedik, tisztítják. A rekonstrukció májusban anyaghiány és szakemberhiány miatt elég lassan haladt, most már ütemesebben folyik. Az építőknek annál is inkább sietni kell, mivel a nagyszabású munka nem nyúlhat bele a télbe. télén levegőben dolgoztak. Most új kéményeket helyeztek el. MinKapálják a dohányt Húsz holdon termel az idén dohányt a békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezet. Az előző évekhez hasonlítva, az idén lényegesem szebb a dohány ebben a tsz-ben. Képünkön a kertészeti munkacsapatot láthatjuk, amely főleg tsz-nyugdíjasokból tevődik össze. Tetőrekonstrukció—másfél millióért
