Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-23 / 145. szám
MM. Június 33. 3 Kedd I Már csak egy hét ran az év feléig! menü: szuperfoszfát, kálisalétrom... Ahol nehezen törlesztik az adósságot A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat az első negyedévben csak nyerscserép-gyártási tervét tudta teljesíteni, illetve túlteljesíteni. A kedvezőtlen időjárás következtében 15 millió nyers tégla, 6 millió égetett tégla és mintegy 900 ezer égetett cserép legyártásával maradt adós. Áprilisban tovább romlott a helyzet. Ebben a hónapban a tervhez viszonyítva 2,7 millió nyers tégla és 7 millió égetett tégla készítése maradt el objektív okok miatt. A nyers cserép gyártása jól haladt, növekedett a túlteljesítés, s hozták az égetési tervet is. A nagy hajrá májusban indult meg. Az égetett téglából az adósságot májusban 400 ezerrel, júniusban előreláthatóan 6—700 ezerrel csökkentették. Még mindig 11,5 milliós adóssággal kezdik a második fél évet. A kemencék túlterheltsége miatt valószínű, hogy az év végéig nem tudják pótolni az elmaradást. A nyerstégla-elmaradást májusban 800 ezerrel, júniusban idáig 1 millió darabbal csökkentették. A második fél évben rendkívüli erőfesztése- ket szükséges tenni az áthúzódó 15 és fél milliós elmaradás pótlására. Ami a nyers cserepet illeti, 2 millióval teljesítik túl az első féléves tervet. Az égetett cserép adósságából 500 ezeret „faragnak le” június végéig. A még fennmaradó 400 ezer darabot az év végéig le tudják gyártani a terv mellett. Emelkedik a termelékenység A Kner Nyomdában ebben a fél évben 22 millió 700 ezer forint értékű könyv, csomagolódoboz, tá. jékoztató és vegyes nyomtatvány elkészítése vár a nyomdászokra. Május végéig 19,5 millió forint értékű terméket állítottak elő, s mivel az öt hónap alatt havonta négymillió forint körül mozgott a teljesítés, a fél év utolsó hónapjának tervteljesítésével sikeresen zárhatják az első „félidőt”... Külön említésre méltó az a tény, hogy hónapról hónapra javul, emelkedik a termelékenység ebben a nagyüzemben. Az év első negyedévében egy munkás egy óra alatt 58 forint 70 fillér, áprilisban 62 forint 80 fillér, májusban már 67 forint 90 fillér értékű terméket állított elő. A termelékenység emelésének félévi tervét 3—4 százalékkal tudják túlteljesíteni a nyomdában. Az őszi árpa aratását tegnap megyeszerte elkezdték. Tótkomlóson, Dévaványán, Orosházán, Sar- kadkeresztúron, Endrődön kattognak az aratógépek. Munkába álltak a sarokvágók, s még egy-két nap, s a kombájnok is falják a rendeket. ötszázharmincnégy hazai és szovjet gyártmányú kombájnnal, 390 gépi vontatású aratógéppel és több ezer kézi kaszával látnak munkához, hogy a legkedvezőbb időre keresztbe, majd zsákba kerüljön a termés. Az idei aratás nagy erőpróba elé állítja az embereket. Bár e munka túlnyomó részét, 75,4 százalékát géppel végzik, mégis erőpróba lesz ez a javából. Az aratásban a legnagyobb gondot-. 63 ezer hold olyan terület betakarítása jelenti, ahová nem jut majd sem kombájn, sem aratógép. Ekkora darab földön a kézi kaszásoknak lesz dolguk. A gépállomásokon a tavalyinál csak valamivel több a kombájn, ugyanakkor a kalászos vetésterület csaknem 30 ezer holddal nagyobb a tavalyinál. Megyénket országosan is egyik legtöbb kenyérgabonát termesztőnek tartják. Mindez a gépesítés fokáról sajnos nem mondható el. A Gépállomások megyei Igazgatósága és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a jól fejlett gabonavetésekhez mérten éppen ezért igen magas teljesítmény-normákat szabott meg. Amíg az SZK-kombáj- noknak idehaza 400 hold az aratási tervük, addig ugyanezek a gépek az ország északi megyéiben a kisebb gabonatermesztő volumen ellenére lényegesen kisebb tervfeladatot kaptak. Nem a kinek kinek érdem szerint kiosztott betakarítási tervet tesszük szóvá, hanem a gépesítés fokának eddigi kialakítását. Ha egyszer Békés megye az ország egyik legtöbb gabonát adó megyéje, akkor az ésszerűség is azt diktálja: összpontosítsanak ide ennek megfelelő gépi erőt is, hiszen az aratás időszakában más egyéb munka is akad! Most már azonban nem sok remény van arra sem, hogy az az 50 SZK-kombájn, amelyet a külkereskedelemnek már szállítani kellett volna, az aratásig megérkezzen. Nem sirámok ezek, hanem mindennapi gondjainkból mindössze csak néhány, amely a gabona érésének időszakában kibuggyan az emberből. Arról van csupán szó: ha a megye teljesíti a népgazdaság érdekeit célzó elképzeléseket, akkor a felsőbb szervek is tegyenek eleget annak, amit erre az időszakra korábban vállaltak. Az aratási munkák ütemét a felsorolt tények visszaszorítják Ugyan. Az aratógépkezelőket és a kombájnosokat a tőlük telhető teljesítménytől azonban mindez nem tartja vissza. Sőt! A felelősséget igazán csak ők érzik, amelyet a minden perc jó kihasználásával igazolnak majd. Rajtuk van a falu szeme. Ha a napi tervfeladatot lcét-három holddal megfejelik, akkor a gabonatáblákból kisebb terület jut az aratópároknak, kevesebb kévét kell keresztbe rakni, behordani és csépelni. Ahhoz azonban, hogy ez a munka észrevétlenül haladjon, üzemen belül nagy szervezettségre van szükség. Bizonyos értelemben a betakarításban megyénkben nagy tartalékerő van. A kombájnok teljesítményét 25—30 százalékkal tovább lehetne növelni, ha a több tucat rendrearatót is üzembe állítanák. Az osztott aratás a szövetkezetek többségében a hozzáértés hiánya miatt eddig nem kapott kellő támogatást. Sajnos, a megyei felkészülési tervből is kimaradt. Igaz, 2—3 évvel ezelőtt még igen sok javítanivaló akadt a vindroverezésen. Akkoriban ez a rendaratógép körülményesen dolgozott. Érthető, hiszen a műszaki gárda is ekkor ismerkedett vele. Tavaly Veszprém megyében 30 ezer hold gabonát vágtak le osztott aratással, ugyanakkor idehaza összesen még a 6000 hold aratást sem értők el a rendarató gépekkel. Ha a szövetkezetekben az eddigieknél nagyobb gondot fordítanának az osztott aratás gépeinek Az ősi krími hegyek nyúlványai a Fekete-tengerig érnek. A keskeny parii sávot üdülőik, szanatóriumok foglalják el. Élvezik a déli napot, a tengeri levegőt, az ízletes kosztok És persze jóízűen lenként az agronámus és a laboráns mintát vesz a tápoldatból, hogy megtudja, milyen anyagot szívott fel a növény, mit kell pótolni. gyára van szüksége, ha viszont az a cél, hogy a gyökér jobban fejlődjék, a szár gyorsabban növekedjék, akkor foszforműtrágyát keli adagolni. Ha kevés a fény, fogyasztják a messziről szállított sok zöldfélét és gyümölcsöt. A keskeny parti sávon ugyanis kevés a művelésre alkalmas terület... Jalta környékén, a hegyoldalban vannak a Gorkij szovhoz föl- decskéi. Hogy hány hektárnyi területen, azt már csak azért is nehéz lenne megmondani, mert ezeket a földeket csak négyzetméterekben mérik. S jobbára még ezeken a négyzetmétereken is csak kő található, a melegházi növényekre kilométerekről kellett a földet hozni. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy meg lehetne próbálkozni a hidroponikus termeléssel, a tápoldatokba telepített növények termesztésével. A hagyományos talajon termő növényt elegendő meglocsolni, ám a követ hiába locsolja az ember, azon nem él meg a növény. A Gorkij szovhozban külön agranó- mus és laboráns foglalkozik a kövekre telepített növények „étrendjének” összeállításával. A menü: szuperfoszfát, kálisaléfcrom, magnéziumszulfát... Mást kap az uborka és mást a paradicsom. Reggeüzemeltetésére, lényegesen kisebb terület jutna a kézi kaszásoknak. A kombájnok kis harmaton éjszakánként felszedhetnék és elcsépelhetnék a vindroverrel vágott területet. A járási szerveknek meg kellene nézni azt is, hogy hová került a több tucat lóvontatású aratógép is, amely 1—2 évvel ezelőtt még munkában volt. Egy-egy Maulwurf után ezeket is be lehetne vetni. A növény, akárcsak az újszű- több káliummal lehet segíteni a lőtt, időről időre más-más tápiá- növényen, amikor megjelennek az lékot követel. Amikor még kevés első virágok, megint csak nitro- a levél, jobbára nitrogónműtrá- génműtrágya áll az étrend éLén. Az idei aratás fő kellékévé vált a gép. Sok függ majd attól, hogy ebben a nagy munkában hogyan szervezik, hogyan teremtenek összhangot a gépek kapacitása között. A viszonylag kevés technikai felszerelést agronómusaink tudják-e majd óraműre dirigálni? A gépek máris ott vannak az üzemekben. Egy része arat, a másik része pedig várja az indítást. Amikorra a táblán lesznek, működésbe lép egy egész sor körzeti, járási, megyei szerv. Telefonon, rádión érkeznek majd hírek a hibaelhárító részlegekhez, a gépállomásokra, az AGROKER-hez, az AUTÖKER-hez. Gépkocsikon, motorkerékpárokon jut majd el a helyszínre a lehető leggyorsabban a hiányzó alkatrész. Hogy minél kisebb legyen az üzemkiesésből származó idő, a Budapesten található alkatrészek helyhez szállítását az FM jól megoldhatná a növényvédő repülőgépekkel. Legfeljebb néhány nappal későbbre halaszthatnák a kirándulóhelyek szúnyogirtását. Az aratókra nagy és felelősség- teljes munka vár a következő napokban. A feladat azonban a betakarítás hevében napról napra kisebbé válik. Megyénkben már igen sok kombájnos, aratógépvon- tatós és kezelő tűnt ki a korábbi években. Meggyőződésünk, hogy a munkában való még jobb helytállás az idén tovább sokszorozza az aratásban dolgozók erőbevetését, s azt a roppant nagv tervet, amelyet a gépekre kaptak, becsülettel teljesítik. Dupsi Károly Hirdetmény ÉRTESÍTJÜK BÉKÉSCSABA VÁROS LISZTCSERÉL- TETÖ LAKOSSÁGÁT, HOGY A VOLT ERZSÉBET-MALOM HELYISÉGÉBEN LEVŐ LISZTCSERETELEPET MEGSZÜNTETTÜK. Cseréltetést 1964. JÚLIUS 1-TÖL' BÉKÉSCSABA, CORVIN UTCA 3. és , BÉKÉSCSABA, OROSHÁZI ÜT 113. SZ. ALATTI CSERETELEPEINKEN BONYOLÍTUNK LE. Nyitvatartási idők: SZOMBATON 7—13 ÓRÁIG, MÍG A TÖBBI NAPOKON 7—16 ÓRÁIG. A CSERÉLTETÉS BONYOLÍTÁSA A FENTI NYITVATARTÁS SZERINT AZ ALÁBBI: (1964. július 1—16-ig.) OROSHÁZI ÜT 113. SZ. ALATT: HÉTFŐ, SZERDA, PÉNTEK. CORVIN UTCA 3. SZ. ALATT: KEDD, CSÜTÖRTÖK, SZOMBAT. (1964. július 16-tól mindkét cseretelepen a fenti nyitvatartási idő szerint mindennap bonyolítjuk a cseréltetést.) BÉKÉS MEGYEI GABONAFELVÁSÁRLÓ ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI ISTVÁN-MALOM 98891 ✓
