Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
IMi. június 18. 5 Csütörtök Beszámoló a KRESZ-versenyről Népgazdaság: Korábban már hírt adtunk arról, hogy Békéscsabán, Gyulán és Orosházán a Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács rendezésében KRESZ szellemi vetélkedőt tartottak. Ezen városi, járási versenyek folytatásaként az elmúlt vasárnap Békéscsabán, a megyei tanács kultúrtermében a városi győztesek, összesen tizenöten mérték össze erejüket és vetélkedtek a közúti forgalom biztonsága, a szabályos közlekedés, a balese. tek számának csökkentése érdekében megrendezésre kerülő megyei KRESZ szellemi vetélkedőn. Sorsolással döntötték el a vetélkedő csoportok személy szerinti összetételét. A versenyzőknek a KRESZ-szel kapcsolatosan három fő, valamint műszaki, biztosítási és egészségügyi vonatkozásban egy-egy kérdésre kellett válaszolni A vetélkedőt 3x5-ös csoportban bonyolították le. Az első ötös csoportban, ahogyan azt dr. Fleiseh11 nyáron ezerszáz KISZ- és úttörfivezetőt képeznek ki A KISZ Békés megyei bizottsága június 29-tól augusztus 12-ig rendezi meg ez évi nyári vezetőképző tanfolyamait Békéscsabán, a Lencsési úü KlSZ-táborban. Egyhetes turnusokban felváltva összesen ezerszáz KISZ-vezetöt (üzemi és középiskolád titkárt, agitációs és propaganda, kultúr-, valamint sport felelőst) és úttörő ifi-vezetőket képeznek ki. Többségükben azok vesznek részt a tanfolyamokon, akiket az utóbbi időben választottak meg vezetőnek. A résztvevők előadást hallanak többek között a szabad idő helyes felhasználásáról, a termelés és a KISZ II. kongresszusa tiszteletére tett versenyvállalások fontosságáról. mann József, a zsűri elnöke meg is állapította, Molnár Jenő békéscsabai versenyző szerepelt a legjobban, aki minden feltett kérdésre helyes, jó választ adott. A második csoportban Szeverényi András békéscsabai és Ambrus Árpád mezőtúri vetélkedő haladt fej-fej mellett a pontszerzésben. Pet- rovácz József (Gyula), aki a járási vetélkedőn igen jól szerepelt, a nagy drukkolás közepette nem tudott mindenre helyes választ adni. A harmadik csoportnál, mely a legerősebb mezőnynek bizonyult, Bugyi László (Mezőberény) jeleskedett, mindössze egy ponttal ma. radt el a maximálisan elérhető pontszámtól. Ebben a csoportban külön dicséretet érdemel Vass Albert (Békéscsaba), aki mindhárom KRESZ-kérdésre tökéletes választ adott; A vetélkedő zsűrije és játékvezetője az elért pontszámok alapján a végső helyezési sorrendet állapította meg: 1. Molnár Jenő (Békéscsaba), 2. Bugyi László (Mezőberény), 3. Vass Albert (Békéscsaba), 4. Szeverényi András (Békéscsaba), 5. Pocsai Imre (Békés). A megyei vetélkedő 11 helyezettje értékes tárgyjutalomban A napfény városa, Szeged, június 28-án vasutas fiatalok ezreinek lesz úticélja. Ezen a napon itt rendezik meg a X. országos vasutas ifjúsági béketalálkozót. Szom. bathelyről, Dombóvárról, Pécsről, Miskolcról, Debrecenből, Szolnokról és Budapestről különvonatok viszik Szegedre az ifiket. Békéscsabáról, Gyuláról, Orosházáról és részesült. Tünde zsebrádiót, gyapjútakarót, kávéfőzőt, órát, kristályvázát stb. nyertek a vetélkedők. A zsűri két külön díját a tökéletes KRESZ-feleletekért Molnár Jenő és Vass Albert kapta meg. A megyei vetélkedő győztesei részt vesznek a közeljövőben Budapesten megtartásra kerülő országos versenyen is. A vetélkedő befejezésekor a zsűri megállapította, hogy a verseny résztvevői általában a biztosítással, valamint az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatosan jól oldották meg a válaszokat, ismerik a legfontosabb tudnivalókat, ellenben a műszaki kérdésekkel és a KRESZ-szabólyokkal többet és alaposabban kell foglalkozniuk. Megállapítást nyert az a tény is, hogy mind a városi, mind a megyei vetélkedők a lakosság részéről nagyobb érdeklődést, illetve támogatást érdemeltek volna, hiszen számtalan bekövetkezett baleset bizonyítja, hogy nagyon sok esetben nem a gépjármű vezetője a hibás, hanem a szabálytalan és nem elég óvatos, körültekintő gyalogos. Szabó András a Megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács tagja a megye többi állomásáról több százan utaznak Szegedre. Az újszegedi ligetben egész napos változatos program várja a béketalálkozóra érkezőket. A vasútállomáson és a park bejáratánál zenekarok köszöntik a fiatalokat. Délelőtt 10 órakor ifjúsági nagygyűlést tartanak, melyen Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára mond beszédet. A nagygyűlés előtt és után a ligeti nagyszínpadon kultúrműsor és sportbemutató zajlik. Fellép többek között a szolnoki Tisza-együttes, Balassa Tamás tánczenekara, több táncdalónekes, több vasutas művelődési otthon színjátszó és népitánc-csoportja, zenekara. A délutáni órákban kerül sor a vasutas ifjúsági szellemi fejtörő országos döntőjére. A játékmester Szukái Balázs színművész lesz. A kdsszínpadon 15 órától a MÁV- igazgatóságok fiataljainak szavalóversenyét bonyolítják le. Az esti órákban nagyszabású ligeti bállal zárul a béketalálkozó. Vendégláíóipari szakemberek tanácskozása az SZMT-székházban Június 22-én a KPVDSZ megyei bizottsága a vendéglátóipari szakemberek részére tanácskozást tart, melyen jelen lesz Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke és Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Megbeszélik az fmsz-vendég- látóegységekben dolgozók élet- és munkakörülményeit, s a jelenlegi gondokra (túlóra, nyitvatartás, szabadság) keresnek megoldást. Az idén rendezik meg a kereskedelemben dolgozó szocialista brigádvezetők első országos konferenciáját, amely előtt megyénkben is megtartják a szocialista kollektívák vezetőinek találkozóit. Így július 3-án és 7-én Gyulán, 9-én és 10-én Békéscsabán, 12-én Békésen, 14-én pedig Orosházán tartanak összejövetelt a szocialista brigádvezetők. Most nem a fogalom gazdaságpolitikai definiálása a célom. Ehhez sokkal jobban értenek és nálamnál hivatottabbak közgazdászaink. Én lírai oldaláról szeretnék vallani. Igenis, a lírai oldaláról, mert bármennyire reálízű és tartalmú is ez az ösz- szetett szó, hogy „népgazdaság”, ma már a mi világunkban hogy úgy mondjam, családi közelségbe került, így, ahogy írom. Ma ugyanis nálunk a családok többsége nem úgy él, mint régen, „hübelebalázs” módján. Az egykori létbizonytalanság okozta „ahogy esik, úgy puffan” stílusa leáldozott. Tervezünk, gazdálkodunk a mi kis közösségünkben minden vonalon: öltözködésre, nyaralásra, bútorra, kultúrcik- kekre, szórakozásra, még gyerekre is, legalább egyre, ahol egy van, kettőre, aztán még egyre. Sokan házra és autóra (esetleg csak azután gyerekre). Mi sem természetesebb tehát, hogy ez a kicsi „népgazdaság”, a család, mindjobban megérti és szívébe zárja azt a nagyobbat, az igazit, vagyis a népgazdaságot. Nemrég dicsekedett egy baromfi tenyésztési szakember, hogy új csibetápkeveréket vezettek be náluk a telepen. — És mit jelent az magának forintban? — kérdezték tőle. — Nekem? — hökkent meg a kérdésen — semmit, de a népgazdaságnak sokat! És mind több a gazdasági szakember, de az egyszerű dolgozó is, aki ha termelési sikerről, technikai újításról, külfölddel előnyös gazdasági szerződésről hall, elérzékenyülten emlegeti a népgazdaságot, mely ismét nyert valahol valamin .valamit. Fordítva is áll: mind többen komorulnak el és szinte személyes kárnak, sérelemnek könyvelik el, ha arról hallanák, hogy a népgazdaságot s ennek szoros részét, a népvagyont valahol megkárosították, hitvány elemek merényletet követtek el a nép gazdasági érdekei ellen! Régóta és sokfelé hangoztatjuk, hogy akkor jön el az igazi aranykor, amikor már a „miénkért” is éppen úgy küzd, aggódik az egyén, az egyének sokasága, mint az „enyémért”. Napjainkban mindinkább annak az örvendetes állapotnak lehetünk egyre többfelé hites tanúi, hogy a nép ügye kezd egyének magánügye lenni és olyan nagy jelentőségű szavak, fogalmak, mint „szocialista közösség”, „népművelés”, „népvagyon” „népgazdaság” és hasonlók, már nemcsak gyűlések és előadótermek közönsége előtt hangzanak el kicsit magas, kissé elvont fogalmakként, hanem nagyon is érthető formában, a családi otthonok melegségébe burkolózva jelennek meg köznyelven, közhasznú csengéssel... Lakatos Éviké megtanult beszélni Mindenkinek feltűnik a vonaton a vékony, fekete kislány, ahogy repdes egyik ablaktól a másikig, ahogy minden hango. san kimondott szó után tapsikol örömében... Tizenegy éves most Lakatos Éviké, a viselkedése pedig olyan, mintha 5—6 esztendős lenne csak... Az egyik pádon 70 év körüli bácsika ül, magatartásán látszik, hogy a kislány hozzátartozik. — Üljél le, Évike, ne beszéljél olyan sokat — szól rá, s újra meg újra zavartan pillant körbe, mintha restellné a kislány túlzottan gyerekes viselkedését. Beszélgetéssel oldom fel zavarát, úgy, hogy Évikéről kérdezem. — Nagypapája a kislánynak? i— Nem. Örökbe fogadtuk — kezd beszélni, kicsit vontatottan, mint akinek nincs túlságosan sok kedve a társalgáshoz. Fél szemmel állandóan a gyermek mozdulatait, beszédét figyeli. — A szülei pici korában váltak meg Évikétől, úgy látszik, útjukban állott a kislány, mert állami gondozásba adták. Aztán múltak, csak múltak az évek, s Évike nem akart megszólalni. Kiderült, hogy csökkent szellemi képességű, mégis örökbe fogadtuk, úgy sincs gyermekünk... A kislány letelepszik mellénk egy pillanatra, egyszerű, megkötés nyári ruháját elrendezi, lesimit- ja a térdére... — Gyulám megyünk? Jaj, de jó — tapsikol a kezével, majd rendre inti saját magát: — Évike, itt nem szabad hangoskodni, rendetlenkedni, mert akkor a tanító néni nem szeret! Legyél jó kislány! — Ki tanította meg beszélni? — Amikor kiderült, hogy fogyatékos gondolkodású — folytatja a bácsika — beadtuk a békéstarhosi gyógypedagógiai intézetbe. Ott nagy szeretettel és türelemmel foglalkoztak vele, s hosszú évek után megtanították beszélni. Figyelem a kislányt. Beszéde tiszta, artikulált. Minden iránt érdeklődik, ellenőrzi magát, helyesek-e a fogalmai. — Vonaton vagyunk? Jaj, de jó... Hol szól a zene? — Tele van kérdésekkel, s a bácsika, majd később az utasok is készségesen válaszol- gatnak neki. A meleg rokonszenv árad Évike felé, senkinek sem jut eszébe, hogy megmosolyogja naív kérdéseit, kissé túlságosan gyerekes viselkedését. — Szépen, tisztán mondjad, Évikém! — biztatja magát a kislány, s tanítónénisen emeli fel az ujját, mintegy tükrözve türelmes nevelője munkáját. Ismerkedik a tárgyakkal, fogalmakkal. Néha még nehezen tudja mondattá, kerek, önálló gondolattá fűzni a szavakat... — Vége a tanításnak, hozzánk viszem Gyulára — mondja a bácsika, amikor a sze. relvény megmozdul. A kislány felugrik s talán századszor mondja: — Gyulára megyünk? Jaj, de jó nekem, hazamegyek... (fer-ó) —Üj— Eredményesen zárul az első félév Az év végéig hat műanyag formázó gép helyett 18-at gyártanak Az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói (új termékek bevezetése és a létszám begyakorlat- lan munkaerővel való kiegészítése miatt) az első negyedévi termelési tervüket teljesíteni nem tudták. A lemaradást azóta pótolták és az I. fél év előreláthatólag már eredményes lesz. A műanyagformázó üzemben 1 millió málnástálca helyett 1 millió 150 ezret készítettek. A II. fél évben a tervezett 6 műanyagformázó gép helyett tizennyolcat gyárt a szövetkezet, amit az exportigények tesznek szükségessé. Ez a feladat csak 5—6 megyei szövetkezet közötti munkamegosztással oldható meg, aminek az előkészítése folyamatban van. A kitűnő konstrukciójú gépből további megrendelések várhatók. A műanyagformázó részleg II. féléves terve 2 millió új mintára tervezett málnástálca és 160 ezer üveggyári rakodólap. A precíziós- öntő-részleg másfél tonna különböző kisgép-alkatrészt gyárt. Kéziszerszámból 12 ezer készül nyugati exportra. MEDGYES EGYHÁZI VAS- ÉS FAIPARI KISIPARI TERMELŐ SZÖVETKEZET a lakosság szolgálatában. Telefon: Medgyesegyháza 6. SZÖVETKEZETÜNK RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA MINDENNEMŰ ^tartási kisgépek, kerékpárok, motorkerékpárok javítását ÚJ SZAKEMBEREK BEÁLLÍTÁSÁVAL, VALAMINT vaskerítések, vaskapuk és új kerti bútorok készítését. SZAKSZERŰ ÉS PONTOS MUNKÁVAL A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN! Június 28-án Szegeden rendezik meg a X. országos vasutas ifjúsági béketalálkozdt
