Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

r 1®64, június 3. 3 Szerda A „Táblás” harminchat liter tejet ad A békéscsabai tss-asssonyok baromfitenyésztést versenye Jelenleg 380 tehene van a Dombegyházi Állami Gazdaságnak. A gazdaságban kialakították a negatív tehénállományt a köz­ponti istállóban. Képünkön a Táblás nevű tehén látható, mely naponta 36 liter tejet ad, a legjobb tejelő a gazdaság tehénállo­mányában. Gondozója Bedő József. Mesterséges halivadék-keltetés Kisebb-nagyobb sikerrel már tavaly megkezdték a halivadék mesterséges keltetését a Biharugrai Halgazdaságban. Előnevelő­ládák hiányában azonban csak mintegy 150 ezer ivadékot tudtak felnevelni. Most már pótolták a hiányt, s előreláthatólag az idén több százezer ivadékot keltetnek ki üvegkürtökben, ame­lyekben állandóan friss víz cirkulál, A barom f i tenyés zté si mozga­lom további szélesítésében különö. sen sokat jelentett az elmúlt év­ben, hogy a termelőszövetkezeti nőbizottságok aktívan részt vet­tek a szervezésben: s ennék nyo­mán a munkacsapatok vállalták a versenyben való részvételt. Or­szágosan 344 termelőszövetkezeti baromíigondozó munkacsapat kapcsolódott be, s köztük me­gyénk asszonyai és lányai. A köz­ségi, járási és megyei értékelése­ken igen sokan kaptak jutalmat. A békéscsabai termelőszövetke­zetek baromfigondozóinak képvi­selői részt vettek az év elején megtartott megyei értékelő ta­nácskozáson. Akikor született az elhatározás, hogy az idén még ak_ tívabban bekapcsolódnak a moz­galom további kibontakozásába. Régi baromfitenyésztők dolgoz­nak a Petőfi Tsz-ben. Munkáju­kat elismerte a vezetőség is, hi­szen jó hírnevet szereztek a tsz- nek, ők adták a legszebb barom­fit a feldolgozó üzemeknek az el­múlt években. Tavaly ezért di- i cséró oklevelet is kaptak. Az idén j sem akarnak szégyenkezni. A nő- j bizottság tagjai tanácskozáson be­szélték meg a verseny feltételeit, s vállalták, hogy még fokozottabb gondot fordítanak a tisztaságra, az elhullási százalék csökkenté­sére, a helyes takarmánygazdál­kodásra.# Vállalták a telepek rendibe hozását, az ólak meszelé­sét, takarítását. Különösen jól dolgozott Bük a Pálné baromfite­nyésztő, a nőbizottság.tagja, de a többieket is dicséret illeti eddigi jó munkájukért. Céljuk, hogy a versenyből győztesen kerüljenek ki. A Lenin Tsz az idén már négy­ezer csirkét adott át, s jelenleg 8 ezret nevelnek. Petró Istvánná, a nőbizottság tagja is részt vett a megyei értékelő gyűlésen. Ött is­merkedett meg Flinta Petemével, a gyulai Aranykalász Tsz tagjával, aki társaival együtt versenyen kí­vül is kiváló eredményéket ért el. A Lenin Tsz baromfitenyésztői is szeretnének hasonló eredménye­ket elérni, s ezért Petróné javasol. lag magas1 termésátlaga igen jól ellensúlyozza a vetésterületben beállt 16 ezer holdas mérvű csök­kenést. A jövőben továbbra is lehet­séges néhány fontos ipari, kereskedelmi növény vetésterüle­tének kiterjesztése. De ez nem lesz olyan mérvű, amelyet a szö­vetkezetek fenntartással' fogad­hatnak. Ha a tsz-ek a népgazda­sági igények maximális kielégí­tésére legalább olyan gondot for­dítanak, mint amilyet önmaguk állítanak a beruházások tervezé­sének és kivitelezésének komplet- tírozásába, akkor mind kevesebb hiba, ellenvetés, betekig tartó győzködés eshet. A dolgok meg­értése — hiszen feleslegesen a mezőgazdaságban sem történik semmi — és a termelés szervezé­sében mutatkozó lehetőségek jó kihasználása körülményeink kö­zött a munka legfőbb célja. E gyesek.amikor a takarmány­termő terület növeléséért szállnak síkra, gyakran megfe­ledkeznek arról, hogy nem is a terület kiterjedtségén áll a takar­mánytermesztés, hanem a terület- egységről nyerhető mennyiségen. Ahhoz azonban, bogy a termelő- szövetkezetek a takarmányter­mesztés színvonalában előrébb lépjenek az eddigieknél, feltét­len több figyelmet kell fordíta­niuk a hozamra. A megyei és a járási szervek igen sokszor be­széltek már arról, hogy a takar­mányt adó területek kiváló álla­pota mennyire fontos. Ezekre a növényekre jusson — üzemen be­lül — a legtöbb műtrágya és ön­tözővíz, hogy az adottságnak leg­inkább megfelelő; legtöbb termést ezek a földek adják. A takarmánytermő táblák hasz­nosítása még sok kívánnivalót von maga után. Még mindig je­lentős tartalékai vannak a me­gyének a legelőgazdálkodásban. A növendékállományt tavasztól késő őszig jól gondozott me­zőn lehetne tartani, s több tízezer hold szálas takarmányt adó te­rületet lehetne ily módon mente­síteni, kukoricával, lucernával, borsóval hasznosítani. A lucerna- széna-készítésnek is több mód­szere van. Működik a megyében 3—i tucat hideglevegős lucerna- széna-szárító, viszont több ezer állvány még mindig használaton kívül van. A tsz-vezetők jó része még a renden szárítást választja, holott ez jár a legtöbb beltarta- lom-veszteséggel. ^ kukorica terméshozama lé­nyegében ezekben a napok­ban alapozódik, amikor az első kapálás idején a kívánt tőszámot meghagyják. Megyei átlagban még eddig nem sikerült megköze­líteni a 18—20 ezres holdanként! tőszámot. Tavaly holdanként mindössze 15—16 ezer kukorica hozott termést. A tőszám tovább- növelése nagy tartaléka a takar- rnánytermesztősnek. Csupán a nö­vényápolás tavalyi minőségével, 18—20 ezres tőszámmal 21—22 mázsára növelhető kukoricából a szemes termés. A tsz-vezetók egy része úgy véli, hogy az őszi és a tavaszi ta­karmánykeverékek meg a silóku­korica különösebb ráfordítás nél­kül is megterem. Ebben van né­mi igazság, de a területről leke­rülő mennyiségben — gondos és kevésbé gondos ápolás közepette — óriási , eltérések lehetnek. Egyik szövetkezeti szakember sem elégedhet meg 40—601 mázsa zöldtömeggel az őszi vagy éppen a tavaszi keverékekből, amikor nagy adagú műtrágyával és öntö­zéssel kétszer, sőt csaknem há­romszor is ekkora termés érhető el. A tsz-ek rendelkeznek mind­azokkal az eszközökkel, melyek a takarmánytermesztésben a nagy hozam eléréséhez szükségesek. Csupán az utóbbi években csak­nem egymilliárd forint értékű géppel, felszereléssel gyarapítot­ták a szövetkezeti vagyont. Ennek kamatoztatása különösen a takar­mánytermesztésben központosí­tott, szövetkezeti érdek. Mihelyt ez a szövetkezeti érdek beleillesz­kedik az országos célkitűzésekbe, népgazdasági céllá válik. Az ilyen közös célkitűzések valóra váltása pedig valamennyiünk kötelessé­ge, még a bonyodalmas nehézsé­gek megoldásával is. Dupsi Károly ta: szervezzenek tapasztalatcserét Gyulára. Ez igen alkalmas lenne arra, hogy még jobb módszerek­kel ismerkedjenek meg, amit hasznosítani tudnak szövetkeze­tükben. A kezdeményezés helyes, a tsz vezetősége bizonyára segíti a tapasztalatcsere megvalósítását. A Kossuth Tsz-ben a nőbizott­ság tagjai a fiatal mezőgazdasági tanulókat segítik, hogy kiváló ba­romfitenyésztő szakemberekké váljanak. A telepeken négy me­zőgazdasági tanulónak adnak se­gítséget az ott dolgozó asszonyok, akiknek nem kis részük van ab­ban, hogy a napokban lezajlott gyakorlati vizsgákon jól szerepel­tek a fiatalok! Különösen soka1 segített özvegy Juhász Pálné, Kel­ler Pálné, Ferle Jánosné baromfi- gondozó. A két telepen jelenler összesen négyezer csirkét névéi nek, s az idén eddig 6 ezer dara bot adtak át. A csirkék 9—10 he tes korukban elérték az 1— l,2í. kilogrammos súlyt. Az elhullás 3,5 százalék volt, s ezt két százalókrn akarják csökkenteni. K. J. iiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiimmiiimiiiiiiiiiiiiiiMumtiniimiiiiiimiiiiuiiimimiiiiiiniiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiHi: Nagy teljesítményű szénaszárítót állított üzembe a Gyulai Állami Gazdaság Az eddig használatosnál csaknem még egyszer akkorateljesítmé- nyü hideglevogős szénaszárító ventillátort állítottak üzembe a Gyulai Állami Gazdaságban. Bosszantó tehetetlenség Gyométól 20, Póhalomtól pedig 15 kilométerre van Telek, de az emberek itt is éppúgy igénylik a friss kenyeret, különböző sü­teményeket, cukrászkészítmé­nyeket, mint bárhol. Évek óta azonban siralmas ezekből az élelmiszerekből az ellátás. Teleket és Póhalmot a Gyo­mai Földművesszövetkezetnek lenne kötelessége ellátni élelmi­cikkekkel. A kötelesség ismere­te körül nincs is baj. „Sajátos módon”, az „adott lehetőségek­nek” — idézet tőlük — megfe­lelően próbálja is teljesíteni a földművesszövetkezet ezt a kö­telességét. Csakhogy a sajátos mód, az adott lehetőség már nemcsak idézőjelbe illik. Ugyan­is a kenyér kiszállítását a Gyo­mai Kenyérgyár, különösen a téli hónapokban, csak a köves-/ úton bonyolítja le. A kövesúttól — ahonnan Telek és Póhalom még néhány kilométerrel ar­rébb van — a külterületi föld­művesszövetkezeti boltos köte­lessége, hogy a két település, il­letve tanyavilág családjaihoz a legfontosabbat, a kenyeret el­juttassa. Miképpen történik ez? A boltos a kenyérszállítási na­pokon tele izgalommal keresi a gyomai utcákon az állami gaz­daság lovaskocsijait. Vagy ép­pen a kövesét mellett vár a ke­nyérszállítmánnyal amíg Te­lek, illetve Póhalom felé tartó lovasfogat jön. S a boltos saját zsebéből fizet egy-két fröccsöt a kocsisnak, amiért a kenyeret a helyszínre szállítja. Nem jobb a helyzet a cukrász- sütemény ellátásában sem. Ta­vasztól őszig, amíg a földút jár, ható, hetenként kétszer ül ke­rékpárra a Gyomai Földműves­szövetkezet fehér köpenyes áru- kihordója, hogy a csomagtartó­ra szerelt süteményes szállító- kosárban cukrászkészítményt vigyen ki. A fehér köpenyes áru­kihordó hetenként kétszeri megjelenése gyerekeknek és fel­nőtteknek egyaránt kisebb ün­nepnek számít. Ősztől, tavaszig azonban hiába várják a telki és póhalmi gyerekek és felnőttek. Meddig várják a családok iz­galommal, hogy érkezik-e ke-' nyér, meddig lesznek elzárva e két helyen élő és növő gyerekek az egyáltalán nem luxus cuk­rászsüteménytől? És meddig né­zik el az illetékesek, hogy az áruki hprdó hetenként kétszer 66, illetve 80 kilométert kerék­pározzon le? Nem tudjuk. A földművesszövetkezet ve­zetői azt mondják: amit a „sajá­tos mód”, az „adott lehetőség”' nyújt, ők megtették. Járművel nem rendelkeznek ahhoz, hogy naponként friss kenyeret szállít­sanak e nagy távolságokra. Ä Gyomai Kenyérgyárat nem le­het kötelezni a naponkénti ke­nyérkihordásra, de különösen’ nem téli időszakban a földúti szállításra. Telken és Póhalmon a bolt a földművesszövótkezeté, így hát joggal várják a szövetkezettől az itt élő családok azt a hatá­rozott intézkedést, amely a végső megoldást jelenti. Mert tartha­tatlan, hogy amíg Gyomén és a megye más helységeiben egy­más után nyílnak az önkiszol­gáló illetve önkiválasztó bol­tok, 15—20 kilométerrel távo­labb még a naponkénti legfon­tosabb élelmicikkek is hiányoz­zanak. Gyors intézkedést,és határo­zott cselekvést várnak a telki és póhalmi gyermekek és fel­nőttek a földművesszövetkezet­től. Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom