Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-09 / 107. szám

1964. május 9. 3 Szombat •• Ötvenötezer fej saláta exportra A tótkomlósi Viharsarok Ter­melőszövetkezet hajtatóházában rná-r a télen megkezdték a primő­rök termesztését. Az idén ez a szö­vetkezet volt az első, ahonnan sa­látát és zöldpaprikát szállítottak Budapestre. Eddig összesen 110 ezer fej áálátát adtak át, ebből 55 ezret exportra szállítottak. Zöld­paprikát április 8-án küldtek elő­ször, s eddig 50 ezer jutott a hazai piacra. A téli hónapokban 20 ezer darab karalábét adtak át, a tavasszal pedig 12 ezret termel­nek, ebből már négyezret elszállí­tottak. Ezenkívül még 20 ezer cso­mó retket is termeltek az idén. A primőrökből eddig összesen 400 ezer forint bevételük volt. Végrehajtó bizottsági és tanácsülés! határozatok végrehajtása nyomában Endrödön Csupán egy kis tallózásra szorítkoztunk, mert nincs arra hely, hogy idézzük az Endrődi Községi Tanács végrehajtó bizott­sági és tanácsülésein rögzített jegyzőkönyvekből a hozott hatá­rozatok sokaságát és az azok vég­rehajtásáról szóló beszámolókat. ,Irja 'meg az újságba” Helyzetjelentés Körösladányból Szinte azt hiszi az arra járó, hogy az egész község a felsza­badulás óta épült, hiszen az utób­bi tizenöt-húsz év számtalan eredményéről, vívmányáról szá­molnak be a fényképek a tabló­kon a Körösladányi Községi Ta­nács folyosóján. Ezek a község élete legutóbbi éveinek naptárak — A statisztika szerint mintegy 6800 lakója van Körösladánynak—• mondja Kegyes István vb-titkár. *— Nagy fejlődésnek indult az utóbbi időben községünk. Egyre több területet foglalnak el az épü­letek. A felszabadulás óta 350 csa­ládi ház épült, s a vasúton túli területek 150 házhelyének csak­nem fele már beépített részt. Ez a 150 házhely igen nagy gondot jelent számunkra. A község egy­szerűsített, általános rendezési terve szerint nyugat felé lehet terjeszkedni, s ezért a vasúton túli házhelyek tulajdonosai nem kaphatnak építési engedélyt. Meg kell tehát vásárolnunk a község­fejlesztési alapból a házhelyeiket. — A községtől nyugatra eső területeket jelenleg ho­gyan hasznosítják? — Itt jól termő gyümölcsösök vannak, s ezért is helytelen a rendezési terv erre vonatkozó ré­sze — válaszolja Kegyes elvtárs. Beszélgetésünkhöz Tapodi Imre műszaki ügyintéző is csatlakozik. Egyetért Kegyes elvtárssal, s el­mondja, hogy a terjeszkedésre ki­jelölt terület jól biztosítja a köz- Ség gyümölcsellátásának egy ré­szét. A gyümölcsös megszünteté­se csak kisajátítással lehetséges, s ez újabb költségekkel járna, pe­dig szükségesebb lenne másra for­dítani a községfejlesztési alapot. — A községfejlesztési költségek nagy része az épülő négy tan ter­mes* gimnáziumnál jelentkezik. Erre az idén és jövőre 500—500 ezer forintot költünk, ennyivel já­rulunk hozzá a 2 millió 700 ezer forint összes építési költséghez. A gimnáziumban késiül még egy 300 személyt ellátó konyha és ét­kező is. ■— Mily«n beruházások va­lósulnak meg ebben az év­ben? — Pedagógusiaké® 120 ezer fo­rintért, s április végén fejeződött be az Oncsa-telep villamosítása 120 ezer forintos költséggel. Kutat fúratunk a bölcsődénél, s ez 40 ezer forintba került. Nagyon örü­lünk, hogy mindezeket meg tud­juk valósítani. Természetesen ki­sebb összegekkel támogatjuk az önkéntes tűzoltókat, a művelődési otthont, a könyvtárat és a sport­mozgalmat is. — Mennyi társadalmi mun­kával segített. Tervezik, hogy a tér közepére egy Dózsa emlékmű­vet állítanak. Járdaépítésre is szükség van, s a lakosság itt is kiveszi részét a társadalmi munkából. — Akadnak-e a rendezési terven kfvül más gondjai, nehézségéi a községnek? — Sajnos igen... Egyik a vil­lamosítás, másik pedig az útépí­tés. Befejeződött az idén az Oncsa-telep villamosítása, s a csordavágási részen szükséges még a villany bevezetése. Ez községünknek egyetlen területe, ahol még petróleumlámpával vi­lágítanak. Nagyon szeretnénk, ha minél hamarabb kielégíthetnénk a csordavágási lakók igényeit is, de községfejlesztési alapból erre már nem futja. Mintegy két kilométer hosszú vezetékről »van szó. Min­denesetre valahogyan megpróbá­lunk eleget tenni ennek a kérés­nek is. — És a másik gond? Egymás szavába vágva panasz­kodnak, hogy már évek óta ígé­reteket kapnak csak arra, hogy a községen áthúzódó 43-as számú utat átépítik, korszerűsítik, mert bizony, ha rossz az időjárás, akkor gyakran balesetek fordulnak ott elő. — Nézze csak meg! — mutat ki a tanácsháza ablakán. — Mindig várjuk, hogy hozzákezdenek, de hiába. Pedig nagyon hátráltat ez minket a község szépítésében. Jó lenne, ha ezt a többi gonddal együtt megírná az újságban. Megígértem. Vitaszek Zoltán WWWSAAAAA/V^AAAA/WWWWW/WWWVWWWWWWVN^WVWWWWWWAA kát terveztek az idén? — Százezer forint értékűt, míg tavaly 80 ezret, s ezt ötezer fo­rinttal túlteljesítettük. Bízunk benne, hogy az idén is sor kerül erre. Elő sem veszi az aktákat, irato­kat a fiatal műszaki ügyintéző: fejből tudja valamennyit. Szóba kerül a járdaépítés, s a község szépítése, parkosítása is. A Dózsa tér egykor elhanyagolt volt, most viszont szépen, rende­zetten díszíti a községet, mivel az idén rendbehozták. A lakosság itt 20 ezer forintnyi társadalmi mun­A Kísérleti Halastavak szarvasi telepén új módszereket dolgoznak ki a fejlődő haítenyésztés és halgazdál­kodás számára. A kísérleti telep tudományos ténykedése mellett az elmúlt esztendőben 200 ezer kiló ha­lat nevelt továbbtenyésztésre tsz-ek, állami és halgazdaságok részére. Halkeltetőház, ahol megfelelő hő­mérsékleten előbbre hozzák az ívási időt. (MTI Fotó—Febórváry Ferenc íelv.) Őszintén szólva eddig ilyesmire nem sok időt fordítottunk, pedig tudjuk, hogy a helyi tanácsok egyik fontos feladata eltüntetni a szeplőket, hibákat a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásáról, s jó határozatokkal, intézkedésekkel egyengetni erősödésük, fejlődésük útját. Azt is tudjuk, hogy egyes szövetkezetek vezetői csak a já­rási tanács beleszólási jogát isme­rik el, csak annak van előttük te­kintélye, súlya Azért, mert onnan várhatnak és kaphatnak épület, és gépi beruházási hitelt, vetőma­got, szakembert és minden mást. Ez igv igaz. Azonban a köz­ségi tanáfcsok az adottságok és le­hetőségek közvetlen ismeretében sok olyan segítséget adhatnak, amire a járási tanácsnak nincs módja, ideje. Az Endrödön hozott határozatok is ezt bizonyítják, s azok végrehajtásáról szóló beszá­molók pedig azt, hogy a tsz-ek előtt van tekintélye a községi ta­nácsnak, észrevételeire, határoza­taira nem kézlegyintéssel, vállrán­dítással, hanem intézkedésekkel válaszolnak. Legelőször is az tű­nik a jegyzőkönyvekben tallózó szemébe, hogy a vb- és a tanács­ülések nem vesznek akármit csak úgy íejbólintgatással tudomásul. De beszéljenek erről a tények. Ez év februárjában a tanácsülé­sen elhangzott egy értékelés a község termelőszövetkezeteinek múlt évi eredményeiről és hibái­ról. De mivel az állattenyésztéssel csak általánosságban foglalkozott, újabb értékelést kértek. Nagyon helyesen, mert abból kiderült, hogy az 1962. évhez képest csök­kent a község termelőszövetkeze­teiben az állatállomány. Többek között a tehenek száma is: tizen­négyezer hold földön mindössze 374-et tartanak. A kocák száma nemcsak a tervezettnél, de a szük­ségesnél is kevesebb. Ez az értékelés — hogy úgy mondjuk — megszabta a községi tanács végrehajtó bizottságának munkáját. Erre vall az április 1- én hozott határozat, amely ki­mondja: megbeszélésre kell hívni a községi és termelőszövetkezeti állatorvosokat, az állattenyésztési szakembereket, s meg kell beszél­ni velük az állatállomány fejlesz­tésének, az állategészségügy javí­tásának módjait. Az állatorvoso­kat külön fel kell kérni, hogy er­ről a két témáról is, de a téli csi­benevelés követelményeiről is tartsanak minél több előadást az év folyamán az állatgondozók­nak. Erniek a határozatnak a végre­hajtása még folyamatban van. Az azonban megvalósult, amely fel­szólította a Szabad Föld Tsz veze­tőit, hogy ez évre olyan premizá­lást dolgozzanak ki, amely meg­szünteti a tavalyi túlzott részes- művelést. A túlzott részesművelés ugyanis a múlt évben sok ellenté­tet váltott ki a Szabad Föld Tsz tagjai között, mert kiderült, hogv a résziben dolgozó növényter­mesztők munkaegysége 50 forint értéket is elért a sok természetbe­ni juttatás következtében, az ál­latgondozók munkaegysége vi­szont csak 20 forintot. A határozat nyomán a Szabad Föld Tsz vezetői írásban közölté!» a községi tanáccsal, hogy az idén a kukoricát családi művelésre ad­ták ki, s akik legalább kétszer megkapálják, betakarítják, s be­hordják a termést meg a szárai azok a holdanként járó tíz mun­kaegységen felül az össztermés 20 százalékát kapják meg természet­ben. Hasonló feltételek mellett termelik a többi kapások jó részét is, s így arányos lesz a növényter­mesztők és az állatgondozók jö vedelme. Tavaly a Dózsa Tsz gazdái kodásában is sok volt a kifogás Kevés volt a munkaerő, nem pre mizáltak, s ráadásul egyetlen me­zőgazdászuk van, s az is fiatal még. Ezek és más okok miatt kés­tek a betakarítással, az őszi szán­tással, vetéssel. Most március 4-én olyan határozatot hozott a községi tanács, hogy a vb tagjai kísérjék megkülönböztetett figyelemmel a Dózsa Tsz tavaszi és egész évi munkáját, s adjanak hathatós se­gítséget a munkaerőhiány meg­szüntetéséhez és a közös tulajdon fokozott védelméhez. Ezeket, s még egy sor vb- és tanácsülési határozatot nem kell különösen magasztalni, mert hi­szen eléggé dicsérik azok önma­gukat. Hanem a határozatok vég­rehajtásának ellenőrzését egy ki­csit el kell marasztalnunk. Azért, mert ez rendszerint csak a vb függetlenített tagjaira, vagyis az elnökre és a helyettesére vár. A tavaszi vetés idejében és jó minő­ségben történő végrehajtásának az ellenőrzését is csak két személy eszközölte határjárással. Oda kell hatni, hogy a vb többi tagja is ellenőrizze a határozatok végre­hajtását Azért, mert a végrehajtó bizottság ismerete így lényegében csak néhány személy meglátására, véleményére korlátozódik, s a ho­zott határozatoknak nincs olyan súlya, mint ha a szövetkezetek tagjai, vezetői azt látják, hogy nemcsak a vb-elnök és helyettese, s nemcsak a mezőgazdasági állan­dó bizottság elnöke és titkára, hanem a vb és az állandó bizott­ság egész testületé igyekszik segít­séget nyújtani az előforduló hi­bák kijavításához, az eredmények növeléséhez. K. I. A BÉKÉS MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI ÍS TATAROZÓ VÁLLALAT azonnali felvételre keres Békéscsabán, helyi munkákon és vidéki munkahelyem, rövidebb időre szóló szerző- déssel is kőműves, ács, festő, lakatos, vízvezetékszerelő szakmunkásokat és segédmunkásokat, valamint technikumot végzett, gyakorlattal rendelkező műszaki dolgozókat, időmérő vizsgával rendelkező teljesítményelszámolókat. 570

Next

/
Oldalképek
Tartalom